Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-21 / 119. szám

Vidáman és felszabadultan az írásbeli után. Lakótelepi napfürdö. Vízhűtéses eb, kutyamelegben. /y A strandbttfé már készen áll m vendégek fogadására. 30 fok árnyékban. üdítő vízcseppek. Már az enyhe tél során sejt­hető volt, hogy kissé fölborul majd a meteorológiai menet­rend. Sorra dőltek meg aztán a harminc-, az ötvenéves, sőt az évszázados melegcsúcsok. Május idusán már jószerivel senki nem figyelt oda, ha újabb rekordról adott hírt a rádió — megszoktuk. Vagy mégsem? A hét derekán ri- portútra indultunk, arra vol­tunk kíváncsiak, ki, hol és hogyan viseli el ezt a káni­kulai hőséget? Mint alább kiderül, ez a forró májusi nap nemcsak kellemes emlé­keket hagyott maga után... * Ha az időrendi sorrendet tekintjük, a május 18-i nap baljós eseménnyel kezdődött: — Hajnali négy órakor jöt­tek a lakásomra az emberek, hogy azonnal rohanjak, ég a fatelep! Előbb azt hittem, ál­mondom az egészet, de aztán hamar kiderült, kegyetlen valóság az egész — emlékezik vissza Urbán Béla, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vál­lalat faüzemének vezetője. Szemei fáradtak, szavai ke­serűek. Miközben az üszkös gerendákat, a hamuvá vált léceket mutatja, a húszfőnyi gárda némán takarítja a ro­mokat, hordják el a megma­radt darabokat, afféle halotti menethez hasonlítható lát­vány. — A kárérték egyelőre is­meretlen, de százezres, ha nem milliós nagyságrendű! — mondja Urbán Béla. — Az okát sem tudjuk még a tűz keletkezésének, az éjjeliőr vette észre, s jelentette, hetek­be telhet, míg újra beindul­hat az üzem. Nem is maradunk sokáig, valami vidámabb témára gon­dolunk, s mi más lehetne ez a májusi kánikula kellős kö­zepén, kitalálta a kedves ol- vanó: a strand! * Pancsoló gyerekekre, napo­zó hölgyekre, focizó felnőttek­re, kellemes, hüs tiszta vízre számítunk. Annál nagyobb a meglepetésünk, amikor mind­ebből egy kulcsra zárt vasaj­tót, üres strandot találunk. Röpke negyedórán belül elő­kerül a strandvezető, Bocsó Ferenc, tőle kérdezzük: — Több napon át harminc fokon felüli hőség van, miért ragaszkodj a strand a júni­us elsejei nyitáshoz? És, ha akkor beáll a „hidegfront”? — Mi nem nyithatunk előbb, csak ha engedik, de egyéb­ként is a hideg vizű strandok június elejétől nyitnak or­szágszerte. A másik dolog, hogy három esztendővel ez­előtt már megpróbáltuk a korábbi nyitást, de nagyon kevesen voltak, ugyanis a 14 Celsius-fokos víz nem vonzó, ne is írja ki ezt! Egyébként, akár holnaptól is nyithatnánk, mert a személyi és tárgyi feltételek ezt lehetővé teszik. A Nógrád megyei Vendég­látó Vállalat büféje már bő­séges kínálattal várja a ven­dégeket, akik igazából csak jövőre élvezhetik majd itt a nyár igazi örömeit. Hiszen, ha minden igaz, 1984 júniusától már lesz meleg víz, gyermek- medence, sőt egy újabb me­dencével is bővül a létesít­mény. Ezáltal négy és fél­öt ezer ember számára nyí­lik strandolási lehetőség. Persze, botorság lenne azt hinni, hogy ha nincs strand, akkor a fiatalok nem fürod- nek. A szomszédos tavon ví­gan lubickolnak, napoznak, szórakoznak a kívül rekedtek. — Tudjuk, hogy nem sza­bad itt fürödni — mondják, miután igazoltuk, hogy nem a hatóság emberei vagyunk — huszonkét fokos a víz, ha már oda nem mehetünk be — böknek a strand felé —, akkor itt úszunk egyet.— Majd bi­zonyságul versenyt tempóz­nak. Groteszk helyzet: a nem kevés állami pénzzel dotált intézmény mellett ütik föl sátraikat azok, akikért volta­képpen az intézmény van. Kellene, hogy legyen. * A szerencsésebbeknek csak az árnyéka jut, mármint az e napokban érettségiző diákok közül. Ügy hírlik, a matema­tikai feladványok osztatlan népszerűtlenséget értek el az érettségizők körében... Mi a salgótarjáni egészségügyi szakközépiskola és szakisko­la eleddig sikeresen maturáló diákjait kerestük föl, azt tu­dakolva, hogy bírták ki az óriási hőséget a szakmai írás­belin? — Jaj. fogalmam sincs, mi­lyenre sikeredett! — sóhajtja Mlinárcsik Lívia, akinek tit­kos (most már nyilvános) ter­ve, hogy az orvosi egyetemre bejusson, így hát különösen koncentrálnia kellett a nem kevesebb, mint 102 kérdés megválaszolásakor. — De a neheze még csak ezek után következik, a szóbeli, s a felvételi. — És most? Egyöntetű a válasz: egy kó­lával leöblítik, aztán napo­zás! Persze, hogy nem a strandon. * — Nem szórakozás ez, ké­rem, nagyon rosszkor jöttek! — háborog az öblösüveggyár! üzemvezető, amikor megpil­lant bennünket. — Éppen most kezdte el a délutáni mű­szakot hatvanöt ember a ke­mencén, nem lehet lehívni őket. — Itt a kemence mellett öt- ven-hatvan fokot is mutatna a hőmérő — mondja Kakukk József üvegfúvó, miközben kezével ügyesen penderíti a lávaszerű üvegfolyamot bá­jos portékává. — Amikor a szakmát választottam, akkor éppen háromszor kerestem többet egy lakatosnál... Hogy ez most mennyi? Jó hónapnál 7500 forint. Ennyiért hajlan­dó vagyok elviselni a meleget is. Zúg-búg a huta és környé­ke, fény csillog a levegőben, ömlik a víz, csurog a veríték az olajozottan működő „em­bergépezetről”. Ilyenkor ki irigyli őket? Evezzünk kellemesebb vi­zekre! * Ha a munkavédelmi sza­bályzat nem tiltaná, egy láda sört vittünk volna az üvegfú­vóknak, ám, így elégedjenek meg azzal, hogy tájékoztatjuk őket: az előrejelzés szerint nem lesz fennakadás a sörcl- látásban. — Bőséges a választék ital­ban, sörben, ételben egyaránt — mondja a Tarján étterem vezetőhelyettese, Manusek Béláné, mialatt gyors és ha­tározott utasításokat ad a konyhában dolgozóknak. Nem kis munka hárul a személy­zetre, hiszen a májusi káni­kula itt igencsak érezteti a hatását, százszámra jönnek a bel- és külföldi vendégek, s hát a szolid árairól és jó kí­nálatáról ismert étterem nem adja alább a hírnevét. — Minden előzetes bejelen­tés nélkül bőséges és finom ebédet kaptak a gyerekeink — mondja a félszáz fős cso­port vezetője, Kellner Béláné,’ a budapesti XI. kerületi álta­lános iskolások kalauza. —j Most járunk először Salgótar­jánban, eddig csak kellemes benyomásaink vannak. Teljes üzem van már az eresztvényi Salgó Hotelben is, mint azt elmondták, estére budapesti és debreceni cso­portokat várnak, hét végére pedig már minden hely fog­lalt. De kérdés, milyen idő lesz? — Halló? Dávid Mihály-' lyal, a nyíregyházi „időjóssal”, szeretnék beszélni. Ha lenné szíves megmondani, milyen időt vár május 20—22-re? — Prognózisomban eső, zá­por, zivatar szerepel a 19—23.’ közötti időszakokra, majd ezt felmelegedés követi, 24—26 fok körüli legmagasabb hő-, mérséklettel. — Az év eddigi részében’ mennyire váltak be számítá­sai? — Döntő részüket „megjó­soltam”, s ezt több intéz­mény, vállalat is figyelembe vette. Persze, az ilyenkor ter­mészetes rizikófaktorokra számítanunk kell. * Tehát, ha minden igaz,’ kedves olvasó, akkor e cikk böngészésekor, kinézve az ablakon csapkodó esőcsíko­kat látni, borongós felhőket és a szomszéd bágyadt tekinte­tét. De azért kellőképpen vá­sároljunk napolajat, mert az elkövetkező hetekben fennáll a leégés veszélye. Kinek így, kinek úgy. A riportot készítették: Tanka László (szöveg) ! Barna Alfréd (fotók) ! Kánikulai krónika Iránj az ovistrand! üveggyári szauna a kemencék mellett. Az anyagi kár jelentős!

Next

/
Oldalképek
Tartalom