Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)
1983-05-12 / 111. szám
A Rádiónapló vendége: Óvári Miklós Ma ismét jelentkezik a rádió népszerű politikai műsora, a Rádiónapló. Az adás ezúttal belpolitikai életünk fontosabb jelenségeivel, helyzetünkkel, teendőinkkel foglalkozik. Munkások, tsz-tagok, egyetemisták és nyugdíjasok beszélnek a gazdaságról, az életszínvonalról, a közgondolkodásról, a I nyilvánosságról, erkölcsi kérdésekről, a szocialista demokrácia fejlesztéséről, távlatainkról. Az élő adásban — amely a Kossuth rádióban délután 4 órakor kezdődik — az elhangzott riportokról és interjúkról fejti ki álláspontját Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki egyben válaszol a hallgatók telefonon, illetve levélben feltett kérdéseire. A Rádiónapló telefonszáma: 130-099, amely délután 3 órától az adás végéig hívható. Marjai József interjúja a televízióban Ma este, 21 óra 15 perces kezdéssel a televízió THegőriztük nemzetközi fizetőképességünket Parlamenti bizottságok együttes ülése Szerdán a Parlamentben együttes ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési, valamint kereskedelmi bizottsága, Bognár József és Nyers Rezső elnökök vezetésével. A tanácskozáson Tímár Mátyás államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tájékoztatót tartott a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről és a hitelpolitikai irányelvekről, majd áttekintést adott a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok alakulásáról és az ezzel kapcsolatos időszerű problémákról. Ezután Veress Péter külkereskedelmi miniszter tájékoztatta a két bizottság tagjait tavalyi külgazdasági helyzetünk alakulásáról, valamint az 1983. évi feladatokról. Beszámolójában kiemelte, hogy a külkereskedelemnek az elmúlt esztendőben két feladatot kellett végrehajtania: egyrészt teljesítenie a szocialista országokkal szemben vállalt szerződéses kötelezettségeket, másrészt a konvertibilis elszámolású forgalomban jelentős aktívumot biztosítania a fizetési mérleg egyensúlyának elérése érdekében. Az idei feladatokról szólva Veress Péter utalt arra, hogy exportunkat a világkereskedelem stagnálásának időszakában is valamennyi viszonylatban növelni kell, de importunk a fizetési mérleg kiegyensúlyozásával összefüggő problémák miatt nem növekedhet. Mind a termelő-, mind a külkereskedelmi vállalatok legnagyobb feladata tehát további piacképes export- árualapok felkutatása és értékesítése. Ennek érdekében a külkereskedelmi és termelő- vállalatoknak a nagyobb volumenű exporttermékek értékesítése mellett kisebb értékű tételek eladására is gondot kell fordítaniuk, hiszen azok lényeges hozzájárulást jelenthetnek nemcsak a szükséges export biztosításához, hanem a gazdasági kapcsolatok kiszélesítéséhez is — hangsúlyozta. Az új exportárualapok felkutatását szolgálja a megyei ki- küldötti hálózatrendszer to- vábbfejlesztése is, amelyet a külkereskedelmi tárca a múlt esztendőben kezdeményezett. Az ülésen részt vevők nyomatékosan hangoztatták, hogy a jelenlegi időszakban és a következő esztendőkben az export növelése lesz a magyar gazdaságpolitika legdöntőbb kérdése. E megállapítást alátámasztják egyrészt az elmúlt évek tanulságai, másrészt a különböző elméleti számítási modellek is, hiszen a magyar export fellendülésétől nemcsak a fizetési mérleg egyensúlya függ, hanem a népgazdaság fejlődésében oly nagy szerepet játszó import lehetősége, a beruházások, az élet- színvonal és a vállalati nyereség alakulása is. A két bizottság beható vita után a jelentéseket elfogadta. A vitában felszólalt Tóth Attiláné (Budapest), Kovács Istvánná (Pest megye), Cselőtei László (Pest rri.), Szurdi István (Budapest), Szabó Kálmán (Budapest), No- vák Pálné (Heves m.), Radnóti László (Somogy m.), Kiss Imre (Borsod m.), Hajmer Imre (Komárom m.) és Nics János (Fejér m.). (MTI) es műsora sugározza azt az interjút, amelyet Marjai József, a kormány elnökhelyettese adott időszerű gazdaság- politikai kérdésekről, Magyar- ország nemzetközi kapcsolatairól. A beszélgetésen szó lesz arról, milyen elvek vezérlik hazánk külgazdasági politikáját, mi jellemzi mai helyzetünket a nemzetközi munkamegosztásban, illetve arról is. milyen irányban, milyen lépésekkel fejlesztjük tovább a gazdasági reformot és növeljük gazdaságunk teljesítőképességét. (MTI) Ismeretes, hogy a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet 1982-ben tovább romlott, ezért nagy eredménynek tekinthető, hogy a körülményekhez való alkalmazkodással és új gazdaságszervező intézkedések bevezetésével nemzetközi fizetőképességünket sikerült megőrizni. Rubel- elszámolású forgalmunk az államközi megállapodásokkal összhangban számottevően emelkedett, a konvertibilis egyenlegben pedig sikerült a szükséges aktívumot elérni. Jó szándékú lengyelek frontja Kínal hanlcdelegáció látogatása Fekete Jánosnak, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesének meghívására kínai pénzügyi és gazdasági szakemberekből álló küldöttség tett látogatást hazánkban. A delegációt Liu Hung-zsu, a Kínai Népi Bank első elnökhelyettese vezette. A kínai szakemberek a magyar gazdaságirányítási rendszert és ennek keretében a bankok szerepét és tevékenységét tanulmányozták. Megbeszélést folytattak a kétoldalú pénzügyi és bankkapcsolatok kérdéseiről is. A kínai vendégekkel tárgyalt Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Liu Hung-zsu-t és a kíséretében levő személyiségeket fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jelen volt Na Lie, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. A Kínai Népi Bank küldöttsége szerdán elutazott Budapestről;'*"' " (MTI) 'A nemzeti újjászületés hazafias mozgalma — lengyel rövidítéssel: a PRON — elfoglalta helyét a lengyel közéletben. Világosan megfogalmazott programmal, választott vezető testülettel rendelkezik és olyan aktívahálózatot mondhat magáénak, amely a most véget ért háromnapos alakuló kongresszusán érettségét, szenvedélyességét és hozzáértését bizonyította. A mozgalom első (alapító) kongresszusa lezárta a formálódás időszakát, és megnyitotta a hosszú távú cselekvés szakaszát, amelynek elveit programnyilatkozatban foglalták. Megjelölték azokat a vitathatatlan értékeket, amelyekért szolgálatot, társadalmi munkát vállalnak az új frontban tömörülő erők (a három szövetséges párton kívül mintegy 75 lengyel társadalmi, illetve tömegszervezet csatlakozott eddig a PRON-hoz). A legfontosabb értékek közé sorolják a társadalmi igazságosság szocialista eszmerendszerét, a jó munka becsületét és a néphatalmat. Kiáll a PRON a párbeszédért, a megegyezésért, mint az eltérő törekvéseken, érdekeken való felülemelkedés módszeréért. A három májusi napon lezajlott vitában az egész lengyel társadalom képviselői hallatták szavukat: a LEMP és a vele szövetséges két párt tagjai, de mindenekelőtt —, mert ők voltak többségben — a pártonkívüliek, különböző katolikus szervezetek tagjai. Felszólaltak itt munkások és tudósok, parasztok és alkotó művészek, ők jelölték ki, az új mozgalom helyét a lengyel közéletben. A PRON az államhatalom partnerévé kíván válni, azok társává, akik alkotmányos felhatalmazással viselik az ország iránti felelősség súlyát. A vitából a2 is kiderül, hogy nem mindennel egyetértő, hanem kritikus partner szerepére vállalkozik a PRON: Jogot formál a helyes döntések támogatására, ugyanakkor a helytelen döntések bírálatára, sőt megelőzésére is. A lengyel társadalom igen tekintélyes részét ma sok egyéb gond között — talán mindjárt a gazdasági gondok utáni sorrendben — három aktuális kérdés foglalkoztatja: a szükségállapot végleges megszüntetésének ügye, az amnesztia kérdése és II. János Pál pápa közelgő lengyelországi látogatása. Noha e három dolog aligha van logikai vagy netán politikai-logikai sorrendben, mégis többen úgy vélekednek, hogy ezek összefüggnek egymással. A PRON-kongresszus hozzájárult e mozgalom kristályosodásához — a tanácskozást követő napok azt bizonyítják, hogy sok új szimpatizáns csatlakozott a meghirdetett célokhoz. Jan Dobraczynski katolikus író, a PRON újólag megválasztott országos tanácsának elnöke azonban zárszavában utalt arra is, hogy a kongresszus nem szüntette meg az ellenséges támadásokat azok részéről, akik nem óhajtják a nemzet megegyezését, a megbékélést. A nyugati sajtó pedig —, amely eddig igyekezett elhallgatni vagy megmosolyogni a PRON-mozgalmat — most frontális támadásba lendült ellene. A nemzeti újjászületés hazafias mozgalma világos programját és azt a tényt tudja szembeállítani a nyugati és a hazai ellenséges elemek szélsőséges véleményével, hogy célja a jó szándékú emberek tömörítése a szocialista Lengyelország jövőjének együttes formálására. Szilágyi Szabolcs 2 NÖGRAD - 1983. május 12., csütörtök Ciprussal foglalkozik az ENSZ Kedden — négy év után ismét — a ciprusi kérdéssel foglalkozott az ENSZ-közgyű- lés ülésszaka. A vitában az első felszólaló Nikosz Rolandisz ciprusi külügyminiszter volt. Hangoz, tatta: eredménytelenül végződtek a szigetország görög és török közössége közötti tár- gyalárok. A politikai rendezés fő akadálya a megszálló török csapatok jelenléte. Rolandisz beszéde alatt a török küldöttség elhagyta a termet. A ciprusi vitához az el nem kötelezett országok szervezetének a ciprusi kérdéssel foglalkozó bizottsága — amelynek tagjai Kuba, Guyana, Algéria, Mali, Jugoszlávia, India és Sri Lanka — nyújtott be határozattervezetet. Ez sürgeti hogy minden idegen katonai erő hagyja el a szigetországot. Egyben javasolja, hogy Javier Perez de Cuellar ENSZ- főtitkár személyesen foglalkozzék a konfliktús politikai megoldásának előmozdításával. Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakán a ciprusi kérdésben megkezdett vita szerdán folytatódott. (MTI) „Nem jutunk el újabb Vietnamig" Az amerikai szenátus külügyi bizottsága kedden újabb érzékeny csapást mért Reagan közép-amerikai politikájára. A befolyásos bizottság egy- harmadával csökkentette a következő két évre a Salvadort katonai beavatkozásra kért kereteket. Megszavazott ugyan 20 millió dollárt (a kértnél jóval kevesebbet) a salvadori kormányhadsereg kiképzésére, azt is azzal a feltétellel, hogy a kiképzés „legnagyobb része” csak amerikai területen végezhető. „Biztosítani kell az amerikai népet afelől, hogy nem jutunk el újabb Vietnamig” — indokolta szavazatát Joseph Biden demokrata párti szenátor, s rámutatott arra is, hogy „olyan külpolitika, amely nem élvezi az amerikai nép támogatását, nem tartható fenn huzamos ideig”. A Reagan-kormány idén összesen 136 milliót, jövőre 86 milliót akart költeni a salvadori hadsereg támogatására a hazafiak elleni harcban. Az elnök a kongresszus két háza előtt elmondott nagy beszédében próbálta meggyőzni az amerikaiakat, a törvényhozást arról, hogy a salvadori partizánok és a nicaraguai kormány elleni beavatkozást az Egyesült Államok érdekei indokolják. Az elnök politikai hadjárata azonban egyelőre jórészt eredménytelennek tűnik. A külügyi bizottság döntését megelőzően a múlt héten a képviselőház hírszerzési bizottsága a Nicaragua elleni CIA-művelet finanszírozásának letiltását javasolta. (MTI) Hazánkba érkezik Új-Zéland miniszterelnöke Május 12-én hazánkba ér- nács elnöke hívott meg hivaJ kezik Robert D. Muldoon, Űj- talos magyarországi látogatás'» Zéland miniszterelnöke, akit ra. A miniszterelnököt útjára Lázár György, a Miniszterta- felesége is elkíséri. (MTI) Táyoli partnerünk: Új-Zéland Az ásványkincsekben viszonylag szegény, kőolaj-behozatalra szoruló szigetországban igyekeznek alternatív energiaforrásokat is felhasználni. Képünkön: hármas csővezeték viszi a forró gőzt a Wairakei-völgyből egy hévizekre telepített erőműbe. Gejzírek, idilli tájak, zöldedé, békés rétek, legelő juh- nyájak, a címerben is szereplő kedves kis madár, a kivi — talán ez a néhány dolog eszébe jut egy átlagembernek, ha Üj-Zélandról kérdezik. A hazánknál mintegy háromszor nagyobb, ám alig 3,2 milliós lakosságú állam — Ma- garországról nézve — a föld legtávolabbi részén terül el, s valószínűleg jórészt ez az irdatlan földrajzi távolság magyarázza a viszonylagos ismeretlenséget. Az országaink közötti kereskedelmi és politikai kapcsolat azonban —, ha lassan is — már bővül. (Nagy jelentőségű például a Ganz-MÁVAG tavalyi motorvonat-szállítási üzlete és a Tannimpexen keresztül eladott bőrkikészítési szabadalom.) Az Ausztráliától keletre fekvő szigetország őslakói a polinéz származású maorik. A brit gyarmatosítás után az állam végigjárta a politikai önállósodás lépcsőfokait, ám napjainkban is tagja maradt a nemzetközösségnek. Államformája ma is alkotmányos monarchia: II. Erzsébet királynőt Wellingtonban, a fővárosban a jobbára formális szerepet játszó főkormányzó képviseli. A politikai felépítés, s a pártrendszer szintén a brit örökséget idézi. Oj-Zéland még a világsajtó hasábjain is ritkán, többnyire csak a háromévenként esedékes választások körül szerepel. Igaz, a legutóbbi voksoláskor meglehetős figyelmet keltett, hogy a Robert Muldoon vezette, 1975 óta kormányzó polgári konzervatív nemzeti párt helyzete megingott, s végül csak egy hajszállal, mindössze egyetlen mandátummal őrizte meg abszolút többségét. Megnőtt befolyással a mérlég nyelvének szerepére törekszik ugyanakkor a „harmadik utas” szocialista hitelpárt. Az ellenzék fő erejét továbbra is a szociáldemokrata jellegű munkáspárt alkotja; utolsó kormányát 1975-ben az olajválság sodorta el. A labour pártot elhúzódó belharcai ugyan meggyengítik, viszont Muldoonék helyzete sem könnyű: ellene dolgoznak a gazdasági nehézségek, a két számjegyűre ugrott infláció, a tavaly hét ■ százalék körülire nőtt munkanélküliség, a fejlődés évek óta tartó megtorpanása. A mezőgazdasági exportjára támaszkodó szigetországban ezzel szemben sikerként könyvelhetik el, hogy sikerült új piacokat meghódítani a hagyományos vevők, így az EGK-taggá vált Nagy-Britan- nia helyett, elsősorban a Közel-Keleten, Japánban, Dél- Ázsiában és az USA-ban. A gazdaság fő ága egyébként ma is az állattenyésztés — az országban 60 millió juh és tízmillió szarvasmarha van! — illetve az erre alapozott gyapjú- és élelmiszer-termelés. Az időnként heves belpolitikai viták ellenére a pártok között igazán éles különbség lényegében nincs. A nemzeti párt vezetősége az ütemes gazdaságfejlődés és a hazai iparvédelem híve. A munkáspárt inkább a kis- és középméretű vállalatok fejlesztését támogatja, a szocialista hitelpárt pedig elsősorban a kisvállalkozókat, s a mezőgazdasági kistermelőket képviseli. Külpolitikai kérdésekben a munkáspárt az el- zárkózóbb, legyen szó akár az Egyesült Államokkal fenntartott szövetségről, akár az Ausztráliával való gazdasági együttműködés erősítéséről. —szg— Hu Jao-pang Belgrádban Előtérben a kétoldalú kapcsolatok Kopreda Dezső, az MTI tudósítója jelenti: Jugoszlávia és Kína, a JKSZ és a KKP kapcsolatai eredményesen alakulnak és további fejlesztésüknek is jók a kilátásai — állapították meg a csúcsszintű jugoszláv—kínai pártközi tárgyalások Belgrádban kedden megtartott első fordulóján. Mitja Ribicsics, a JSZK KB elnökségének elnöke és Hu Jao-pang, a Kínai KP KB főtitkára arra is rámutatott: megvan a lehetőség a gazdasági együttműködés elmélyítésére. Az esti díszvacsorán a két pártvezető pohárköszöntőjében méltatta Jugoszláviának, illetve Kínának a szocialista építésben elért eredményeit, aggodalommal szólt a feszült nemzetközi helyzetről, a fejlődő országokat kiváltképp sújtó gazdasági világválságról. Mindketten kifejezték meggyőződésüket, hogy a kínai pártfőtitkár látogatása új lendületet ad a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének. Hu Jao-pang szerda délelőtt Petar Sztambolics államelnökkel találkozott.
