Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-10 / 109. szám

Milyen is a jó színház? Ritkán adódó, hétnapos mű­sorhét után vagyunk. Sőt: rendhagyó módon e héten is hétnapos lesz a műsorsugár­zás. A műit hetit a hétfőn véget ért a jégkorong-világbaj­nokságnak köszönhettük; a döntő izgalmas eseményeit él­vezhettük, míg most a Ma­gyar Televízió IV., nemzet­közi karmesterversenyének, amely egyhetes válogató elő­döntő után tegnap este érke­zett befejezéséhez. A program ilyetén történt bővülése, sajnos, nem hozott minőségi növekedést, pedig a rendkívüli adásnap ilyesmivel kecsegtetett bennünket. A jég- korong-vb közvetítését ugyan­is Az én színházam címmel olyan új sorozat nyitánya kö­vette, amelyben időről időre neves közéleti személyiségek vallanak majd színházhoz, színészekhez kötődő emlékeik­ről, vonzalmukról. Ezúttal Szepesi György, a kitűnő sportriporter, sportirányító vállalta a házigazda szere­pét, s érdekes egyéniségéhez illő színes összeállítás kere­tében vallott arról: mit je­lent számára a színház. Ven­dégei között láthattuk Tolnai Gábor professzort, Király Ist­ván akadémikust, Gobbi Hil­dát, ©reguss Zoltánt, ©ábor Miklóst, Karinthy Ferencet, és meglepetésként az évtize­dek óta külföldön élő Fer­rari Violettát, az Ármány és szerelem egykori híres nem­zeti színházi előadásában Gá­bor Miklós partnerét, számos sikeres régi filmünk népsze­rű színésznőjét. A házigazda és a vendégek emlékezéseit színház- és filmtörténeti ér­tékű dokumentumok egészí­tették ki a csaknem másfél órás műsorban, az 1943-as, Pünkös'ti—Várkonyi-féle, ne­vezetes IV. Henriktől a Gel- lért Endre rendezte Ármány és szerelem, valamint jól is­mert Karinthy Ferenc-dara- bokon át Illyés Gyula Sors- választókjáig. Mintegy negyven esztendő maradandó színházi emlékei­nek megidézésével összegez­te a házigazda, mi az, amit az örök színháztól nézőként vár és kíván. Sznobságtól mentes vallomást kaptunk Szepesitől, amive] bizonyosan igen sokan a képernyő előtt ülők közül is egyetértettek. Tulajdonképpen a „Szepesi­féle, igényű” színházbarátok­nak kedvezett a műsorhét szombaton este Heltai Jenő színműve, A néma levente tévéjáték-változatával. Né­hány év híján fél százada kerüit először bemutatásra az fró kétségkívül legsikeresebb verses darabja. Időtállóságá­hoz nem fér kétség, az eltelt évtizedekben folyamatosan je­len volt színpadainkon, szá­mos művész személyes sike­rét jelentette Zilia és Agárdi Péter alakjainak rnegformá- lásá egészen napjainkig. Ha­tásának titka minden bizony­nyal abban a romantikus, tisz­ta szárnyalásban rejlik, me­lyet Heltai könnyed, rostand-i hagyományokból merítő, csen­gő-bongó verselése áraszt, amivel a Mátyás-korabeli tör­ténet reneszánsz korát elénk- teremti. A mesejáték stilizált világa ma is magával ragad­ja a nézőt, s fenntartás nél­kül átadja magát a történés élvezetének. A mű tévéjáték-változatát Szőnyi ©. Sándor rendezte, nemcsak klasszikusokat meg­illető műgonddal, de az egész vállalkozását átható szeretet- teljességgel. s hasonló gond­dal, kedvvel, szeretettel ját­szottak a szereplők is. Ziliát Sunyovszky Szilvia személye­sítette meg, a játékhagyomá­nyokat tisztelő, azokhoz iga­zodó a mégis egyéni eszkö­zökkel. A címszerepben, Agárdi Péter alakjában Szé- lyes Imre nyújtott rokonszen­veset. Nagyon tetszett Szék­helyi József Beppoja, Koncz Gábor Mátyás királya, szege­di Erika Beatrixa, s a többi feladatban Réti Erika, Csű­rös Karola, Borbáth Ottilia, Fónay Márta, Németh Ferenc, Kiss Jenő, Deák Sándor és Viktor Gedeon is. A néma le­vente vérbeli színház volt té­vés alakváltozásában is, ami­hez hasonlókat máskor is szí­vesen fogadnánk. Lényegében ezzel le is zár­hatnánk a műsorkrónikát. Kü­lönösebb említendő és emlé­kezetes nemigen akad a prog­ramból. Menetrendszerűen el­indult kedden egy négyrészes, amerikai sorozat, Á skarlát­betű, kaptunk egy hihetetle­nül ostoba Petrocelli-históriát, Szoba, szép kilátással címmel elkezdődött egy hatrészes NDK tévéfilm, s meggyőződésem, hogy a vasárnapi Csortos Gyula-sorozat legutóbb bevá- logatott fimjei, mint például a most látott Szerelmi láz is, többet ártanak, mint használ­nak a nagy művész emléké­nek. Aminek viszont örültünk: vasárnap este azok is meg's- merhették Szabó István Oscar-díjas alkotását, a Me- phistót, akiknek a mozikban nem volt alkalmuk megnéz­ni. (b. t.) Kalauz a könyvek 1 Most csend van a balassa­gyarmati Madách gyermek- könyvtárban. Délelőtt a gye­rekek iskolában vannak, s mára szervezett iskolai foglal­kozást sem ütemeztek be a programba. — Ezek egy része szorosan kapcsolódott a tananyaghoz, illetve azt egészítette ki, má­sik részükre nincs pontosabb meghatározás, mint az egyéb. Tartottunk környezetismereti, irodalmi, ének-zene foglalko­zásokat iskolai osztályoknak, napközis csoportoknak. — Vincze Zoltánná könyvtáros karto.ntasakok sokaságával vet­te körül magát a könyvtár egyik szegletében. Mit csinál? — Értesítőket írok azoknak a gyerekeknek, akik megfeled­keztek róla, hogy lejárt a könyvkölcsönzés határideje. Eddig hetente írtuk, küldtük ezeket a leveleket, de az volt a tapasztalatunk, hogy el­riasztja a gyerekeket, így el­töröltük a késedelmi díjat, és csak kéthetenként küldünk ki sürgetőket. De térjünk vissza a foglal­kozásokra. — Kínálunk az iskoláknak saját, általunk előre összeállí­tott programokat, ezek egy ré­sze az ünnepekhez kapcsoló­dik. Ám készek vagyunk arra is, hogy igény szerint egy- egy osztálynak a kívánt té­mából, a kívánt időpontban tartsunk foglalkozást. Nemré­giben a közlekedéssel ismer­kedtek így második osztályo­sok a könyvtárban. De ez va­lahogy nem tudatosult az is­kolákban, mert ritkán kérik. Egyébként jó kapcsolatban va­gyunk az iskolákkal, különö­sen a Bajcsyval és a Rákóczi­val. Bár a Petőfi iskola tanu­lói is gyakori látogatóink, az egyik első osztályuk szinte na­ponta megjelenik, hogy köl­csönözzön. A középső és nagycsoportos óvodásokat is szívesen látják a könyvtárban, nekik a me­sesarok ígér érdekességeket, no meg a diafilmek, verses, mesés, zenés lemezek sokasá­ga. Sok száz kis olvasója van persze a könyvtárnak, akik az iskolai és szervezett foglalko­zásokon kivül, „csak” azért ke­között resik fel a* intézményt, Rogy könyveket kölcsönözzenek. Vinczéné elmesél egy törté­netet, ami a közelmúltban esett meg: — Egy másodikos kisfiú szeretett volna beiratkozni. Az űrlap kitöltésénél kiderült, hogy szülei nem dolgoznak, a tíztagú nagy családban nincs senki, aki jótállást vállalhatna a kisfiúért, illetve a kikölcsön­zött könyvekért. Mi, könyvtá­rosok vállaltuk a kezességet. Azóta rendszeres olvasónk. Csak egy ajtó választja el a gyermekkönyvtárt a felnőtte­kétől. A valóságban is ilyen közel vannak? — A nyolcadikos gyerekek­nek „átvezető sétákat” szerve­zünk, átkísérjülc és bemutat­juk nekik a felnőttkönyvtárt. Módjuk van a beiratkozásra is. Ezzel azt szeretnénk elér­ni, hogy amikor kinövik ezt a termet, ezeket a könyveket, ne hagyják abba az olvasást, ne fordítsanak hátat a könyv­nek. Járjanak azután oda ren­dezvényekre és természetesen kölcsönözni. — v. — KOSSUTH RADIO: ».20: Mai kulturális programok 8.27: Múltunk kútjai 8.57: Népdalcsokor 9.35: Találkozás a Hang­villában 10.05: MR 10—14 10.35: A Smetona vonósnégyes felvételeiből 11.29: Fúvósindulók 11.39: Tom Jones 12.45: Törvénykönyv 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti GaléPTSt 11.10: Nóták, 14.41; Arcképek a cseh irodalomból 15.05: Kóruspódium 15.28: Nyitnikék. 16.00: A Délutáni Rádiószínház bemutatója 16.44: Intermezzok operákból 17.05: Mozgásterek 17.30: Tudósítás az ökölvívó EB-ről, Várnából 17.45: A Szabó család 18.30: Esti magazin 19.15: Haydn: fisz-moll (Búcsú) szimfónia 19.40: Egy vitatott életmű. 100 éve született Szekffl Gyula 20.10: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik, Mazsaroff Mária és Pálfy László népdalokat énekel 20.53: Rádiószínház 22.30: Magyar zeneszerzők osembal óműveiből 22.50; Késő este 23.00: Népszerű szimfonikus zene 0.10: Máté Péter táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: Jámbor László dal­játékokból énekel 8.35: Társaiért 10.00: Zrnrdbelőtt 4 NÓGRÁD - 1983. május 10., kedd 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 14.33: Tánczenei, koktél 15.20: Könyvről — könyvért 15.30: örökzöld dallamok 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Kamasz-panasz 18.55: Moszkvából érkezett 19.25: Van benne rációi I. rész 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: A pajzán griff madár 3. rész 21.07: Egy énekes — több szerep 22.10: Verbunkosok, nóták 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDlO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Hétről hétre hét­főn este. Zenés magazin. Ven­dégünk : Ács Károly országgyű­lési képviselő. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kál­mán. (Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston ie<?y- zete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Gvérfá** Tin re összeál­lítása.) lO.oo; F^zak-magyaror- száSi krónika. 18.15: Sport.. 18.25 —18.30: Szemle az Észak-Magyar- ország, a Déli Hírlap, a Heves me­Megtalálták egymást 1 Iskola is művelődési- ház kapcsolata Diósjenőn A közmüvelOdési párthatározat és törvény megjelenése ramot. Az előadások, filmvetf-' Idején az egyik alaptétel volt a közoktatás és közművelődés, tések után gyakran eltársalog- ezen belül az iskolák és a művelődési házak kapcsolata, tals a nézőkkel. Iskolai szakkö- A témakör ma sem veszítette el aktualitását, nem is ve• rök működnek a művelődési szitheti el soha. Éppen ezért tekinthető alaptételnek, házban, tavaly Diósjenő fen­Az iskola és a kultúrház — saját funkciója szerint állásának 700 éves évforduló- más-más formában és módszerekkel, de azonos tartalommal jára helytörténeti pályázatot — ismereteket közöl, tudást gyarapít. Az élmény fontos írt ki a kultúrház. A műve- mindkettöben, hiszen jelentős mértékben ettől függ a köz- lődési ház igazgatójával közö- lés hatékonysága.' A két kulturális intézményrendszer cél- sen hívták meg Kelemen jai azonossága következtében természetes módon egymás- Endrét, az Iskolatelevízió Ve­ra épül. Az iskolában szerzett tudást a művelődési ház- zetőjét az összevont szülői ban elmélyíthetik, s a művelődési ház bizonyos módszereit értekezletre. Olvasásból fel- az iskolai keretek között is alkalmazhatják. zárkóztató foglalkozásokat ve­zetnek a kultúrházban. Végh József több mint fél évtizede vezeti a diósjenői Szentgyörgyi István Művelődé­si Házat. — Milyennek ítéli meg in­tézménye és az iskola kapcso­latát? — Jobbat sem kívánhatna az ember. Az utóbbi egy-két évben nagyot léptünk előre a kapcsolatok terén. Előzőleg csak egy-egy tanárhoz fűzött jó viszony, most az egész tan­testülethez. Azt mondhatom, sikerült kapcsolatainkat in­tézményesítenünk. Az igazgatói szobával szom­szédos teremből áthallatszanak némely hangfoszlányok. Isko­lai tanítás folyik. A demog­ráfiai hullám érződik ebben a községben is. Az idei tanév­ben egy, a következőben már két tanulócsoportot helyeznek el a kultúrházban. Pár hete ezért költöztették új helyre a könyvtárat. A bővülő befoga­dás előkészítése tehát megkez. dődött. — Minek tulajdonítja a kapcsolatok javulását? — Az iskolában felismerték a kapcsolatok hasznosságát, azokat a leietőségeket, ame­lyekben pluszt tud nyújtani intézményünk. Alsósoknak, felsősöknek rendhagyó, élmé­nyekben gazdag órákat tudunk szervezni. Iskolaidőn túl prog­ramokat rendezünk a gyere­keknek. Az iskola — gondol­jon a kiállításokra, helytörté­neti tevékenységre — sok szá­lon tud az intézményhez kap­csolódni. Ugyanakkor mi olyan adottságokkal is ren­delkezünk, amilyenekkel az iskola nem. Nagytermünkben élőzenei, színházi előadásokat bonyolítunk le. A műsort a tananyag alapján választjuk ki. Mocsári Gergely a borsos­berényi általános iskola igaz­gatói székét két esztendeje cserélte fel a diósjenőivel. — Egyik legfontosabb fel­adatomnak tartottam a rossz hírű kapcsolatok rendezését, elsők között a művelődési házzal. Nem tagadom, szeren­csém is volt, mert a kultúr­ház igazaatóiával rögtön szim­patikussá váltunk egymásnak. Ez jó alapja lett az együtt­működésnek. Soha nincs köz­tünk feszültség. Olykor már nekünk is feltűnik, és egymás­tól kérdezgetjük: miért van ez így? Az iskolaigazgató végiggon­dolja közös tevékenységük te­rületeit. Beszél arról, hogv járásukban az elsők között szerveztek szabad szombatok­ra a művelődési házban prog­— Jóska nagyon jó partner — mondja az iskola igazga­tója. — Azonnal intézkedik, ha kérünk tőle valamit. Hadd meséljek el egy történetet. Ne­kem gyermekkoromban egyik nagy élményem Pataki Ferenc fejszámoló attrakciója volt. Egyszer megkérdeztem Jóskát, mit tud róla. Nem szólt sem­mit, csak később közölte, ek­kor és ekkor hozzánk jön Pa­taki. Persze, az időpontokat rendszerint egyeztetjük. A mű­velődési ház programot ad, mi telt házat biztosítunk. * Diósjenőn példás az együtt­működés, az összhang. — Miért csináljuk így? Kérdezték már mások is — gondolkodik el Mocsári Ger­gely. — És mindig visszakér­deztem: miért, másképp is le­het csinálni? Ez a dolgunk. Talán túlságosan egyszerűen fogalmaztam, de nem is kell cifrázni. Csak a kultúrházzal tudok jó eredményt felmutat­ni, a kultúrház .pedig velem. Egymásra vagyunk utalva, te­hát együtt dolgozunk. A gye­rekekért. Ilyen egyszerű az „üzenet”. Sulyok László Koszta Rozália világa Űj SZOT-díjasunk, Koszta Rozália egyszerűségében mar­káns egyéniség. Gyulán szüle­tett, Gyulára tént vissza, de közben komoly emberi és fes­tői tapasztalatokat szerzett a budapesti és lemngrádí kép­zőművészeti főiskolákon. A „fényes szelek” nemzedékéhez tartozik, őrzi a korosztály hi­teles lelkesedését, tctf.vágyát. Nagy és szinte egyetlen fő élménye az ember. Nem álta­lában az ember, hanem sz az ember, aki Kata, Jonci, Gusz­ti bácsi — környezete; édes­anyja, édesapja. Mégis min­den egyéni jegyük mellett fi­gurái sűrített összefoglalások, de az erőteljes és határozott színlombök nem akarnak töb­bet rögzíteni, értelmezni, mint a föld, a mező embereinek végtelen nyugalmát és tiszta­ságát. A munkát ragadja meg, a hétköznapok szertartásait, ahogy az asszonyok nekilát­nak a csirketisztításhoz, ahogy babot szemelgetnek. vagy csak tűnődnek apró pihenőikben. Bármilyen egyszerű és sze­rény a festői alapszituáció, valamiképpen mégis az élet központja a „Kisfiú profil”- ban ugyanúgy, mint a „Port­ré zöld háttérrel” és a „Le­ány almával”. Első pillanat­ban minden olyan szerénynek tűnik képein, de éppen mű­vészetének valós erejét iga­zolja, hogy mitívumai az em­lékezetünkben válnak igazán jelentőssé. Alakjai szoborsze- rűek, és költőiek egyben. Nem vidámak, nem szomorúak, ha­nem életerősek, lendületesek. A festő rendkívül koncentrál­tan szerkeszt, s ebben a klasz- szikus gyulai mester, Kohán György irányát figyeli, foly­tatja, de Koszta Rozália még­is más, sokkal elégi kusabb. Nem lágyabb — elégik,isabb. Tömörítő ereje révén nem­csak alakjai, hanem tájai is egyszerűek, távol áll tőlük minden nosztalgia. Koszta Ro­zália e napraforgókban, a fel­szántott földben, az emberek barázdás tekintetében egya­ránt nemcsak azt hirdeti, hogy érdemes élni, hanem hogy minden arc az élet tel­jességét tükrözi vissza. Ez az ő ars poeticája — a festői op­timizmus. mely nemcsak vall­ja, hanem gyakorolja is, hogy a művészettel lendíteni lehet a világot előre. L. M. gyei Népújság és a NOGRÁD keddi számából. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé. Környezetis­meret (ált. isk. 1. oszt.) 8.25: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 8.50: Bélyegvilág. 9.00: Kémia (ált. isk. 7. oszt.) 9.25: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 3—4. oszt.) 10.00: Fizika (ált. isk. 8. oszt.) 10.30: Deltácska. 10.50: Képújság. 14.00: Iskolatévé. Környezetis­meret (ált. isk. 1. oszt.) 14.20: Osztályfőnöki óra (ism.) 14.50: Környezetismeret (ism.) (ált. isk. 3.. oszt.) 15.10: Kémia (ism.) 15.35: Napköziseknek. A meghó­dított óceán (ism.) 16.15: Hírek. 16.20: „Szeretnénk, ha többen lennének” in/1. rész. 16.55: Állatkölykök. (ism.) 17.00: Képújság 17.05: Szoba szép kilátással. VI/l. rész. (ism.) 13.00: Reklám 18.05: „Tanulj, Hogy segíthess”. 18.30: Bácska táncai. 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A skarlátbetű. IV/2. rész. 20.55: Stúdió ’83. 21.55: Felkínálom — népgazdasá­gi hasznosításra. 22.35: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.55: Szófiai napok Budapesten ’83. 19.30: Tv-híradó 20.00: A Magyar Televízió IV. nemzetközi karmesterver­senye. Ti. rész. 21.30: Tv-híradó 2. 21.40: Szófiai napok Budapesten ’33. 23.00: Képújság. BESZTERCEBÁNYA : 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.05: Ház a nap alatt 21.25: Gazdaságpolitikai magazin ­22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Zenei magazin 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.05: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 22.00: Színművészeti magazin 22.25: Matematika — mindenkinek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Novepiber 7.: Fél 4-től: A bátyám öccse minden pénzt megér. Színes, szinkroni­zált csehszlovák filmvígjáték. Háromnegyed 6 és 8 órától: Min­dent fordítva. Színes szovjet filmvígiáték. — Kohász: Hattyúk tava. Színes, szinkronizált jaDán rajzmesefilm. — Tarján vendég­lő: A királyi biztos szeretője (16). Brazil film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: A huszadik század III—TV. (18). Színes olasz film. Mesemozi: Ku- tyalagzi. Iskolamozi: A szultán fogságában. — Nagybátonyi Pe­tőfi: Bulldogok és cseresznyék. Színes, szinkronizált csehszlovák bűnügyi film. — Pásztói Mátra: Kung fu (14). Színes, szinkroni­zált lengyel film. — Rétság: Az ifjúság édes maisra (16>. Színes USA film. — KÍU^renyei Az éjszakai utazók (16). Színes, szinkronizált olasz—soanvol sci- fi. — Jobbágyi: A fekete paripa. Színes, szinkronizált amerikai film.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom