Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-07 / 107. szám

Szovjet felhívás a madridi találkozó sikeréért PAKISZTÁN Az „iszlám kártya" Ha hihetünk a nyugati hírforrásból származó történeti nek, tavaly novemberben Karacsiban halálra köveztek egy elhagyott gyereket, mert úgy tudták, törvénytelen szár­mazású. Hogy a hír igaz-e, vagy sem, szinte másodrendű kérdés ahhoz képest: megtörténhetett-e elvileg a próféta tanainak ilyen durva, leegyszerűsített valóra váltása. Nos, erre a válasz: igen. Különböző politikai alapállású tudósítók egybecsengő híradása szerint a Pakisztánt is elért iszlám hullám ókonzervatív szellemi áramlatokat hoz felszínre. Lassú, de kérhetetlenül előrehaladó tendencia bontakozik ki, amelynek lényege: másfél évezrede született rendező elve­ket emelnek a kormánypolitika rangjára a dél-ázsiai or­szágban. Ugyanakkor tény: Pakisztán belső viszonyai nem hasonlíthatók ahhoz az iszlám fanatizmushoz, amely pél­dául Szaúd-Arábiát jellemzi. De a figyelmeztető jelek saj­nálatosan szaporodnak. Nemrég például valóságos vihart kavart a Ziaul Hak elnök árnyékában működő tanácskozó gyűlés, a parlamentet helyettesítő Medzslisz-E-Sora egyik döntése. Eszerint a bírósági tárgyalásokon csak két női ta­nú vallomása ér fel egy férfiéval. Nem tudni, aláírja-e az államfő az újabb nőellenes javaslatot. Ám már a lehetőség is jelzi, hogy az iszlámizálás palackból kiszabadult szel­leme milyen légkört / honosíthat meg a világ harmadik leg­népesebb mohamedán államában. Az iszlám hullám magasra csapásának valódi oka pró­zai napi politikai mozzanatokban keresendő. A katonai re­zsim az iszlámizálás révén véli összetarthatónak a gyak­ran osztályjellegű ellentétekkel birkózó, nemzetiségi érdek- különbségek veszélyeztette államot. Az „iszlám kártya” ki­játszása a nemzeti egység érdekében azonban a katonai rezsim számára is meglehetősen kockázatos. Elegendő em­lékeztetni az április elején Karacsiban kirobbant véres val­lási zavargásokra a két fő irányzat, a szunniták és a siiták között. (Noha a siiták Pakisztán lakosságának legfeljebb egyötödét teszik ki, gazdaságilag, kulturálisan jóval erő­sebbek számarányuknál.) Az iszlám út körül felparázsló vita sem tereli el azon­ban a figyelmet arról, hogy a hat éve katonai kormányzás alatt levő országban változatlanul semmi jel a polgári irá­nyítás helyreállítására. Igaz, a kormányzati rendszer fino­mításának igényét tükrözte a tanácskozó gyűlés megterem­tése, e testület minden korlátja ellenére is. De választások­ról, vagy a pártok működésének újraengedélyezéséről to­vábbra sincs szó. A betiltott néppárt hívei ezért mind han­gosabban hallatják hangjukat. És a sors iróniája: e párt vezetői nők, igaz, nem akárkik — az 1979-ben kivégzett elő­ző elnök, Ali Bhutto özvegye és lánya. Győri Sándor J Nicaragua kérte a BT összehívását Moszkvában pénteken nyil­vánosságra hozták azt a fel­hívást. amit a Szovjetunió intézett a madridi találkozón résztvevő országokhoz. A do­kumentum a többi között megállapítja: a Szovjetunió kész elfogadni azt a határo­zattervezetet, amit a semle­ges és el nem kötelezett or­szágok terjesztettek be ez ev március 15-én. Mint ismeretes, a semleges és el nem kötelezett országok március közepén tett módosí­tott határozattervezetéről több szocialista ország vezetője — köztük Jurij Andropov és Ká­dár János — nyilatkozott úgy a múlt héten, hogy az jó alap a tanács eredményes befejezé­séhez. A mostani szovjet fel­hívás megállapítja: a tervezet nem vesz figyelembe számos lényeges szovjet elképzelést, s lehetséges, hogy más résztve­vő államok, is úgy értékelik, hogy az nem felel meg teljes mértékben álláspontuknak. Ennek ellenére a Szovjetunió kész elfogadni a tervezetet olyan formában, ahogy azt március 15-én az el nem kö­telezett és semleges államok előterjesztettek, mivel a Szov­jetunió érdekelt a Helsinki­ben megkezdett összeurópai folyamat folytatásában, a bé­' (Folytatás az 1. oldalról.) — A fegyverzetek minden területére kiterjesztett ver­sengés középpontjába az Észak-atlanti Szövetség most az amerikai közép-hatótávol­ságú rakéták európai telepíté­sét állította. Minden béke­szerető embernek legfontosabb feladata e pillanatban, hogy e kontinens bármely pontján — közös szülőföldünkön, Eu­rópában — fellépjen & raké­tatelepítések ellen. Nem akarjuk, hogy az Egyesült Ál­lamok a veszély exportálása révén teremtse meg a .maga biztonságának hamis illúzió­ját! A tömegek világszerte mind erőteljesebb háborúellenes fellépésének fényeiről szólva, Lakatos Ernő hangoztatta: miközben az imperialista pro­pagandaszervek megkísérlik közvéleményük előtt lejárat­ni és hitelétől megfosztani a a saját országaikban terebé­lyesedő mozgalmat, egyúttal megpróbálják támadni a szocialista országok békemoz­galmát és a Béke-világtaná- csot is. Kísérletek történnek arra, hogy hivatalos szerve­zeteknek, kormányzati fiók- intézményeknek állítsák be a békemozgalmat. Országos Bé­ketanácsunk a társadalom po­litikai rendszerének része­ként, szervezetileg önállóan működik, s fejlődik. Békemozgalmunk függet­lensége a,z önálló dönté­sekben a viták demokra­tizmusában és az autonóm mozgalmi életen nyilvá­nul meg. — Mozgalmunkban közis­merten különböző világnéze­tű emberek, párttagok és pártonkívüliek sokszínű, ér­telmes cselekvésére .van le­hetőség. összefogásra egysé­ges cselekvésre, közmegegye­zésre a legfontosabb kérdé­sekben. , — Vállaljuk a nyílt vitát azokkal a kevesekkel, akik békeszólamok hangoztatása orvén megkérdőjelezik hazánk békepolitikáját, vívmányain­kat, rendszerünket. Készek vagyunk a párbeszédre min­denkivel — hazaiakkal és külföldiekkel egyaránt —, akik velünk nem egyformán gondolkodnak, de velünk együtt közös a békevágyuk. Nagyon széles a cselekvési platform, amelyen a mi bé­kemozgalmunk tevékenyke­dik. Békemozgalmunk egysé­ges egész, nem engedjük a békétől távol álló, idegen ér­dekeket szolgáló célok miatt megosztani. — A békemozgalomnak még szélesebbre kell tárnia kapuit, még közelebb kell ké­ké megszilárdításában, az eu­rópai biztonság szilárdításá­ban, az európai államok kö­zötti együttműködés fejleszté­sében és a katonai szemben­állás mértékének csökkentésé­ben a kontinensen. A szovjet felhívás megálla-- pítja, hogy a madridi tanács­kozás — amely a Helsinkiben megkezdett összeurópai folya­mat fontos eleme — túlságo­san régóta tart már, A talál­kozó eddigi menete, megmu­tatta. hogy mostanra már tel­jes mértékben világossá vált az egyes résztvevő államok ál­láspontja, és gyakorlatilag nincs további lehetőség a megbeszélések eredményes folytatására. A jelenlegi tervezet lényegé­ben több mint kétéves meg­beszélések eredménye, 35 or­szág álláspontjainak szintézi­se. Ezért ha bármelyik részt­vevő ismét módosításokat kí­vánna tenni, sőt a módosítá­sokat kívánná módosítani, ki­egészítéseket és változtatáso­kat óhajtana eszközölni a ter­vezeten, akkor mindegyik ál­lamnak joga lenne saját mó­dosítására. Ez pedig azt je­lentené, hogy füstbe menne mindaz a pozitívum, amit Madridban sikerült elérni. Ha a többi résztvevő tag­rülnie a békéért őszintén ag­gódó ifjúsághoz. Vonzóbban, rugalmasabban, érvekkel fel- készülten, párbeszédre készen legyünk ott a fiatalok között, nyerjük meg őket közös ügyünknek, a békének, enged­jünk teret fiatalos békevá­gyuk megnyilvánulásainak — mondotta. Ezután Sarkadi Nagy Bar­na, az Országos Béketanács főtitkára adott tájékoztatást a most kezdődő béke- és ba­rátsági hónap programjáról. Elmondta: a magyar béke­mozgalom szép hagyománya, hogy évente egyszer, több hé­ten keresztül rendezvények sokaságán emlékezik meg a béke ügyéről, a hitleri fasiz­mus felett aratott győzelem évfordulójáról. Az esemény- sorozat azonban csak akkor hozhat számottevő eredménye­ket, ha a program újabb és újabb elemekkel bővül, iga­zodva a világban bekövetke­zett változásokhoz. Ahhoz, hogy megtorpant az enyhülési folyamat, s az imperialista körök szakadatlanul azon munkálkodnak, hogy megosz- szák a békemozgalmakat, az egymástól elválasztó elemek hangsúlyozásával. A főtitkár rámutatott: ösz- szefogásra van szükség, azon erők összefogására, amelyek a jelenségek között felismer­ve a lényeget, hozzá kíván­nak járulni a társadalmi ha­ladás ügyének előmozdításá­hoz. Utalt rá, hogy hazánk­ban is mind többen ismerik fel: cselekvőén kell kifejezni békevágyukat. A béke- és barátsági hó­nap előkészületeikor is megmutatkozott ez a fel­fokozott társadalmi tenni- akarás. A mostani rendezvénysorozat programja tartalmazza társa­dalmi szervezeteink, politi­kai mozgalmaink — így a Hazafias Népfront, a KISZ és a SZOT — ajánlásait. Az idei eseménysorozat középpontjá­ban a prágai béke-világta­lálkozó áll. E találkozó je­lentőségét mi sem mutatja jobban, hogy számos olyan mozgalom is jelezte részvéte­li szándékát, amely korábban nem szorgalmazta a párbe­szédet. A magyar békemoz­galom, erejéhez, s lehetősé­geihez mérten, hozzá akar járulni e nagyszabású sereg­szemle sikeréhez. A békesze­rető magyar nép üzenetét de­legáció viszi magával Prágá­ba, amelyet előzetesen szá­mos fórumon véleményezhet­nek az állampolgárok, így ala­kítva ki végső formáját — mondotta végezetül Sarkadi Nagy Barna. Á tanácskozáson bejelentet­állam is a Szovjetunióhoz ha­sonló átfogó politikai megkö­zelítést és felelősségérzetet tanúsít, akkor néhány napon belül lényeges, kedvező ered­ményekkel lehetne befejezni a madridi tanácskozást. A madridi tanácskozás sike­res befejezésének lehetősége előtt állunk. A Szovjetunió felhív minden résztvevő álla­mot, hogy a béke ügyének és a népek biztonsága érdekében ne szalasszák el ezt a lehe­tőséget — hangzik a felhívás. „A Szovjetunió kész elfogad­ni a semleges és el nem köte­lezett országok megújított zá­ródokumentum-tervezetét ab­ban a formában, ahogy azt március 15-én a javaslat szer­zői benyújtották” — jelentet­te be Anatolij Kovaljov kül- tigyminiszter-helyttes, a madridi találkozó pénteki ple­náris ülésén. A Szovjetunió az európai biztonsági folya­mat folytatásának, a béke és biztonság megszilárdításának, az európai államok közötti együttműködés fejlesztésének érdekeitől vezettetve jutott erre az elhatározásra. Egyben a Szovjetunió felhívással for­dult valamennyi résztvevő államhoz, hogy •’ejezzék ki hasonló készségüket. (MTI) ték, hogy megalakult — Pozs- gay Imrének, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa főtit­kárának vezetésével — a prá­gai béke-világtalálkozó ma­gyar nemzeti előkészítő bi­zottsága. A vitában hangsúlyozták: minden nemzedék egyformán érdekelt a béke megőrzésé­ben, s ez meg is nyilvánul a hétköznapok során. Elismerő­leg szóltak az OBT ifjúsági és diákbizottságának megala­kulásáról, kifejtve, hogy a tudatos politizálás kereteivé válhatnak a bizottság fóru­mai. Ám óva intettek a for­malizmus veszélyeitől; lát­szatakciókra, és látszatered­ményekre nincs szükség — hangoztatták. Az egyén sze­repét a békéért folytatott küzdelemben tovább kell erő­síteni, mert csak így építhető tovább a mozgalom szilárd társadalmi bázisa — hang­zott el az ülésen. (MTI) januári országos agi- tációs, propaganda- és művelődéspolitikai tanácsko­zás — mint ahogyan elneve­zése is utal rá — az ideoló­giai élet legfontosabb terüle­teit elemezvén, joggal vállal­kozott átfogó, összegző érté­kelésre, általános érvényű következtetések levonására. Miután eleve nem teoretikus, elméleti szakkérdések meg­vitatását tűzte ki célul, a ne­héz, sok szempontból bonyo­lult helyzetről reálisan ítél­kező megállapításai, a tenni­valók jellegére, a feladatok megoldási módjára vonatkozó utalásai, az ideológiai akti­vitást, felelős magatartást, cselekvést szorgalmazó aktu­ális ajánlásai is elsősorban a politikai gyakorlat számára tanulságosak. A közelmúltban a Központi Bizottság a poli­tikai dokumentum rangján is megerősítette, hogy a XII. kongresszus óta eltelt idő­szakban az ideológiai munka — az eredmények ellenére — nem tudott elég gyorsan és rugalmasan reagálni az új kérdésekre, alkalmazkodni a megváltozott külső és belső feltételekhez, a növekvő kö­vetelményekhez, és a felada­tok sorában — az országos tanácskozás szellemével tel­jes összhangban — fogalmaz­ta meg az ideológiai tevé­kenység fejlesztésének szük­ségletét. Ugyancsak a meg­újulást, a minőségi követel­mények határozottabb érvé­nyesítését, az elmélet és a gyakorlat egységét hivatott erősíteni a Politikai Bizott­ság határozata, amely a párt­Tanácsválasztősolc Nagy-Britanniában Nincs választás Csütörtökön helyhatósági választásokat tartottak Nagy­Britanniában. Az eredmények lényegében tartósították az eddigi politikai helyzetet, s mint az első elemzések mond­ják, „Thatcher asszony nem lett okosabb” abból a - szem­pontból, itt van-e a pillanat az általános választások ki­írásához. Skócia és a főváros kivéte­lével 369 helyi tanácsot újí­tottak meg. A kormányon le­vő párt nyereségei közül ki­emelkedik az munkanélküli­ség által különösen sújtott iparváros, Birmingham taná­csának megtartása és Cardif elbódítása. A munkáspárt győzelemnek tekinti a Liver­pool és Blackburn fölötti el­lenőrzés megszerzését. Egészé­ben a toryk az ország déli, az ellenzék pedig az északi kör­zetekben erősítette a befolyá­sát — nagyjából társadalmi bázisának megfelelően. Margaret Thatcher minisz­terelnök vezető minisztereivel a hét végén, chequersi rezi­denciáján értékeli majd a ki­alakult helyzetet, különös te­kintettel az általános válasz­tások esélyeire. (MTI) Izrael „elvben" elfogadta Az izraeli kormány hosszú­ra nyúlt rendkívüli minisz­tertanácsi ülése pénteken „elvben” elfogadta a libanoni csapatkivonásról elkészült megállapodástervezetet. Az izraeli kormányszóvivő szerint, azonban Tel Aviv „néhány pontot” még tisztázni kíván, olyanokat, amelyek biztonsá­gi kérdésekkel kapcsolatosak. A kabinet a Shultz ameri­kai külügyminiszter közvetí­tésével kidolgozott tervezetet két ellenszavazattal fogadta el: az egyik ellenszavazat Ari­el Sáron tárcanélküli minisz­teré veit. A döntésről értesítették az egyik közeli szállodában vá­rakozó Shultzot. (MTI) propaganda, a pártoktatás 1983/84. évi feladatait rögzí­tette. A szocialista építőmunka eredményeinek, a létviszo­nyok változásainak, a párt nyílt, őszinte politikájának, ideológiai tevékenységének hatására fejlődött a párttag­ság, a lakosság szocialista tu­data, a marxista—leninista világnézet a közgondolkodás meghatározó tényezője. Ugyanakkor — mint köztu­dott — társadalmunk ideo­lógiailag nem egységes: a marxizmus vezető szerepe, a szocialista értékrend erősödő pozíciója mellett ideológiai sokszínűség létezik. Ojabban azonban — mutatott rá az or­szágos tanácskozás bevezető előadása — olyan szélsőséges törekvésekkel is találkozni, melyek képviselői legszíve­sebben megszüntetnék a marxizmus hegemóniáját, s egyenesen a marxismus nél­küli pluralizmusra voksolnak, illetve — s ezt már a vita hozta felszínre — elképzelhe­tőnek tartanak egy, a létező szocializmus létjogosultságát megkérdőjelező azon kívül érvényesítendő marxista kon­cepciót Pedig a marxizmus— leninizmus nem létezhet a szocializmusért vívott harc­tól függetlenül, s ez fordít­va is igaz. A valóságtól fordul el, aki a marxizmust korszerűtlen­nek, túlhaladottnak véli. Ab­ból, hogy a marxizmus nem tud, — de lényegéből eredő­en nem is vállalkozik — min­den jelenkori kérdésre, úi A nicaraguai kormány csü­törtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kér­te a közép-amerikai válság és az ellenforradalmi erők nica­raguai területre történt újabb betörései nyomán kialakult helyzet megvitatása céljából. Hugo Tinoco külügymi­niszter-helyettes a Biztonsági Tanács soros elnökéhez cím­zett levelében hangsúlyozta: a Reagan-kormányzat által problémára azonnali, tökéle­tesnek tetsző választ adni, végleges megoldást javasolni, nem következik, hogy, ne len­nének általános érvényű, vé­dendő és terjesztendő igaz­ságai. A tudományos világ­nézet eszméi — mint a Marx születésének 165., halálának 100. évfordulója tiszteletére rendezett emléküléseken, ta­nácskozásokon, politikai do­kumentumokban, tanulmá­nyokban megfogalmazott gon­dolatok is bizonyították — a társadalmi gyakorlattal va­ló szoros kapcsolatuk révén váltak anyagi erővé, megha­tározóan befolyásolják a vi­lág fejlődését, felbecsülhetet­len értékük van a szocialista építőmunkában, a marxizmus —leninizmus szilárd elméleti alapját képezi a párt elméle­ti, politikai tevékenységének. A társadalmi fejlődés prob­lémái soha nem a marxizmus —leninizmus eszméiből, ha­nem azok torz gyakorlati megvalósításából eredtek! E tapasztalatok is indokolják, hogy a megváltozott feltéte­lek közepette újra végig kell gondolni a klasszikusok taní­tásait, hisz’ csak az igényes értelmezés révén lehetséges alkalmazásuk, továbbfejlesz­tésük. A marxizmus hegemó­niája sem következik auto­matikusan a stabil hatalmi, politikai helyzetből, nem el­rendelhető, bevezethető, ha­nem folyamatos, aktív elmé­leti munkát tesz szükségessé. A társadalom előrehaladásár val fejlődnie kell az ideoló­giának is, sőt a fejlődésnek egyik feltétele, hogy az ideo­pénzelt, kiképzett és támoga« tott somozisták hondurasi te­rületekről hajtják végre tá­madásaikat. A kormány re­méli — írta Tinoco —, hogy a Biztonsági Tanács megtalál­ja a módját: miként rendez­ze a nemzetközi békét és biz­tonságot fenyegető válságot. ENSZ-források szerint le­hel séges, hogy a Biztonsági Tanács még a hét végén ösz- szeül. (MTI) lógia élen járjon az útkeresés­ben, segítsen változtatni azon, amin változtatni kell. De el­méleti megalapozottság nél­kül nem képzelhető el ered­ményes ideológiai munka. A nagyobb ideológiai ak­tivitásra a politika védelmé­ben is szükség van. Változat­lan — a tanácskozáson is meg­erősítést nyert — a politikai szövetség elve és gyakorlata: mindenkivel együttműködni, mindenkit megnyerni, aki nem áll szemben a szocialis­ta rendszerrel, elismeri annak alkotmányos rendjét, munká­jával közreműködik a szocia­lista építésben, részese akar lenni a nemzeti közmegegye­zésnek, mégha — sajátos ér­dekei alapján — másképpen gondolkodik is egy sor kér­désben. Továbbra is az esz­mecsere, az álláspontok üt­köztetése, a meggyőzés lesz a fő eszköze a világnézeti, gondolkodásbeli különböző­ségek csökkentésének, nem el­vitatva még azt sem, hogy egyik-másik új problémára a szövetségesek reagálnak gyor­sabban, fogékonyabban, ha kritikájuk, szándékuk a szo­cializmus javára és nem el­lene irányul. Sőt a marxiz­mus is gazdagodhat azáltal, ha szembesülni kényszerül más eszmerendszerekkel, s a valóság kihívásaira fogé­kony. a bonyolultabb körül­mények között is helytállók serege csakis eleven eszmei harcokban nevelődhet, fejlőd­het. A tolerancia nagy eré­nye közéletünknek, de csak akkor, ha szilárd elvi alapo­2 NÓGRÁD - 1983. május 7., szombat Béke- és barátsági hónap Tanulságok és tennivalók az ideológiai munkában

Next

/
Oldalképek
Tartalom