Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)
1983-05-07 / 107. szám
Mi lesz a Somlyói telkek jövője ? Válaszol: dr. Szittner András, a Salgótarjáni Lapunk hasábjain ..Szerződésszegők Somlyóbányán” címmel a közelmúltban# számoltunk be a Somlyóbányakörnyéki bérleményföldeken kialakult engedély nélküli építkezésekről. A megyeszékhelyen nagy port felvert ügyet nemrégiben a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tárgyalta. Ezt követően kértük dr. Szittner Andrást, a városi tanács elnökét, hogy válaszoljon kérdéseinkre. — Kérjük, ismertesse, mi indokolta, hogy a végrehajtó bizottság e kérdéssel foglalkozzék? — A jogszabályok lehetővé teszik a tanácsi kezelésű mezőgazdasági területek bérbeadását. E bérletek használatában országosan kialakult problémák miatt a Miniszter- tanács szigorító rendelkezéseket hozott és kötelezte a tanácsokat hogy idén június elsejéig tegyék meg az intézkedéseket a szabálytalanságok — engedély nélküli építkezések — felszámolására. Így került sor a Somlyóbánya szomszédságában bérbeadott területek felülvizsgálatára is. — Ezen a területen milyen szabálytalanságokat tártak fel? — Az említett területen bérbeadott földeken a bérleti szerződés szerint csak mező- gazdasági művelést lehetett volna folytatni. Ennek ellenére a bérlők jelentős része — megszegve a szerződést — a területen építményeket emelt. — Senkinek nem volt joga ott építkezni? — Az 559 kialakított földrészletből 178 zártkerti parcellának minősül. Ezek területe eléri a kialakításának időpontjában megszabott minimális nagyságot — a 720 négyzetmétert — egy részük személyi tulajdonban van. azt megvették. A korábbi jogszabályok ezt lehetővé tették. A személyi tulajdonú területeken. 30 négyzetméteres, a bérelt zártkerti területeken 12 négyzet- méteres gazdasági épületek létesítésére volt törvényes lehetőség, építési engedély birtokában. A helyszíni vizsgálatok feltárták, hogy az 559 földrészleten 390 szabálytalanul létesített épület van. Ebből 66-ot a kiadott építési engedélytől eltérően építettek fel, 324-re pedig nem is kértek építési engedélyt. Azt Is el kell mondani, hogy jelentős részük nem gazdasági épület, hanem hétvégi ház, üdülőépület. A bérlők elmondták, hogy ezeket a területeket — a bérleti szerződéssel ellentétben — sajátjának tekintették és hétvégi telekként, üdülőtelekként használják. — Van lehetőség a kialakult helyzet rendezésére? — Igen, van erre lehetőségünk. A megoldás keresésében fő célkitűzésünk volt, hogy a bérlők által kialakított állapot fennmaradhasson. lehetőleg mindenki maradhasson azon a területen, melyet már megművelt. rendbe hozott és a felépített építmények lehetőleg megmaradhassanak, egyaránt szolgálva a pihenési és gazdálkodási célokat. Ennek érdekében jelentős segítséget kaptunk a megyei tanácstól és az Építési és Városfejlesztési Minisztériumtól. A korábban bérbeadott területek jelentős része 480 és 650 négyzetméter között van. Ilyen nagyságú parcellákon épületek csak akkor maradhatnak, ha a területet üdülőövezetté minősítjük. A város általános rendezési terve, melyet a városi tanács április 21-i ülésén hagyott jóvá. már ezt tartalmazza. — Milyen intézkedések várhatók a közeljövőben? — A végrehajtó bizottság intézkedett a részletes rendezési terv elkészítésére, amelyet ez év második felében hagy jóvá. A terület részletes rendezési terve úgy készül, hogy a kialakult helyzetet maximálisan figyelembe veszi, de biztosítani kelll a közterületeket, az előírt méretekkel. A rendezési terv jóváhagyása után kerül sor a telkek új határpontjainak lehe- lyezésére, majd a területek tartós használatba adására. — Hogyan történik a tartós használatba adás? •— A végrehajtó bizottság úgy döntött. hogy fel kell mondani a gazdasági év végére azoknak a bérleti szerződését, akik a területet nem művelik, művelését másnak átengedték, illetve engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően építkeztek. Mindazok tehát, akik a földön a bérleti szerződés szerint saját maguk mezőgazdasági művelést folytatnak. azt a bérleti szerződés lejártáig háborítatlanul folyvárosi Tanács elnöke tathatják. A tartós használatba adás időtartamát a végrehajtó bizottság 50 évben határozta meg. A tartós használatbavételi díj ez évben '25 forint négyzetméterenként. Hangsúlyozom, hogy ez a kedvezményes díj csak ebben az évben érvényes. Aki későbbi időpontban kívánja a területet tartós használatba venni annak az arra az évre megállapított díjat kell fizetnie. Azok. akik a bérleti szerződést nem szegték meg. ebből az összegből 20 százalékos engedményt kapnak. Tartós használatba vétel esetén a ' szabálytalanul építkezők kérhetik az építményükre a fennmaradási engedély megadását. Ez a vonatkozó jogszabályok szerint szankciókkal jár. Az építésrendészeti bírságot meg kell fizetni. Aki úgy gondolja, hogy szabálytalanul épített épületét, lebontja, ugyancsak megkapja az említett 20 százalékos engedményt, ha a bontást 1983. május 31-ig végrehajtja. — Mikor kell fizetni a tartós használatba vételi díjat? — A tartós használatbavételi szerződések megkötésére előreláthatólag ez év * végén kerül sor. Ekkor kell a tartós használatba vétel díját is megfizetni. — S az, aki nem kívánja a tartós használatba vételt? A városi tanács elnökhelyettese ígéretet tett. hogy ez esetben hasonló földbérleményt biztosítanak számára. Tartják az ígéretet? — Természetesen. De érthető, hogy ilyen földekkel elsősorban a város környéki községekben rendelkezünk. — Az ügy tanulsága? — A helyzet kialakulásáért elsősorban azok az állampolgárok felelősek, akik a szerződést megszegték. A tanácsi szervek felelőssége azért állapítható meg. mert az első szabálytalan építkezésre nem figyeltek fel és a szükséges intézkedéseket idejében nem tették meg. Ez esetben ma kevesebb problémával kellene megküzdenünk. Befejezésül megjegyezném! sokan úgy vélik, hogy a tanács saját érdekében rendezi a területet. Ez nem így van. A rend mindenkinek az érdeke. — Köszönjük a beszélgetést ! M. Szabó Gyula kon és nem elvtelen megalkuváson nyugszik. Nem terjeszthetők hát ki a szövetségi politika elvei, normái azokra, akik kikezdeni igyekeznek a szocializmus vívmányait, semmibe veszik törvényeit, megsértik rendszerünk, államunk, népünk alapvető érdekeit, értékeit. Nem engedhető meg — sommázható a konferencia alapján is —, hogy a közös társadalmi célokon kívül állók kényszerítsék a marxistákra, a szocializmus híveire saját elképzeléseiket, törekvéseiket. Érzékenyebb, éberebb magatartás szükséges ahhoz, hogy továbbra is elszigetelődjenek az ellenzéki, ellenséges erők, hogy ne kapjanak lehetőséget, fórumot zavart okozó, az ország reális helyzetével nem számoló, felelőtlen gondolataik terjesztésére, kapcsolataik szélesítésére. Az elevenebb, dinamikusabb ideológiai munka igényét mindig csak konkrét kérdések kapcsán lehet realizálni. A megyében számos értékelés — egyebek közt a szövetségi politika megvalósulásának tapasztalatairól, a közgondolkodás helyzetéről, és legutóbb a XII. kongresszus határozatának helyi végrehajtásáról — szolgáltat alapot a politikai tudat, az ideológiai helyzet megítélésére, az országos tendenciákkal megegyező jelenségek mellett rámutatván a . helyi sajátosságokra is. Az elmúlt időszakban az ideológiai munka itt is mindenekelőtt a XII. kongresz- szus határozatának megismertetését, elfogadtatását, megvalósítását szolgálta. Nagy része van abban, hogy sikerült fenntartani — esetenként fokozni — a lakosság, — főként a párttagság — politikai érdeklődését, aktivitását. A propaganda, az agitáció, a tájékoztatás és a kulturális nevelő munka eredményesen járult hozzá a párt tömegkapcsolatainak erősítéséhez, a kiegyensúlyozott, jó politikai légkör megőrzéséhez, a gazdasági feladatok alapvetően sikeres megvalósításához. Az emberek tájékozottabbak, műveltebbek, döntő többségük érzékeli az ország helyzetét, átérzi saját cselekedeteinek súlyát, szerepét. A helytállás, a közösségi gondolkodás szép példáit jelzik a kötelességtudatból, az egymás iránt érzett felelősségből táplálkozó társadalmi összefogás — elismerésre is méltónak bizonyult — eredményei. A politika iránti bizalom, a lényegi kérdésekben — így történelmi útválasztásunk helyességében — megmutatkozó nézetazonosság ellenére jelentős különbségek is tapasztalhatók a közvéleményben, főleg a feladatok megoldási módját, eszközeit illetően. Élesedő viták kísérik a szocialista építés gyakorlatának egy-egy mozzanatát. A korábbiaktól eltérő, új jelenségek értelmezése lassúbb a szükségesnél, erős a megszokott sémákhoz való ragaszkodás. A lakosságot foglalkoztató kérdésekre gyakran késnek, nem elég érvelőek és ecetenként pontatlanok, korszerűtlenek a válaszok. Sokszor csak a bekövetkezett döntések, események regisztrálása, magyarázása történik, s ez lépéshátrányt eredményez. A nemzedékek eltérő politikai tapasztalatai esetenként türelmetlenséghez, helytelen következtetésekhez, illetve ideológiai konzervativizmushoz, az újtól való idegenkedéshez vezetnek. A napjainkat je’lemző bonyolultabb, nehezebb helyzetben a párton belül is jobban érzékelni a felkészültségben, a szemléletben, a fegyelmezettségben meglevő különbségeket, amelyek hátráltatják a kívánatos eszmei egység, politikai ideológiai aktivitás kibontakozását. A kiegyensúlyozott fejlődés. eredményes előrehaladás elkényelmesedéssel is járt. Kevés a kezdeményezés elvi, ideológiai álláspontunk, eszményeink terjesztésében, határozott képviseletében, védelmében. Pedig a nemzetközi helyzet éleződése, a két világrend- szer küzdelme és a belső nehézségek fokozódása következtében ma a korábbinál több a bizonytalanság, szaporodnak a szocializmus jövőjét, perspektíváját megkérdőjelező gondolatok, az elért eredményeket féltő aggodalom kíséri. Eszméink, értékeink meghatározó szerepe mellett hatnak idegen nézetek és magatartásformák. Terjedőben, erősödőben van az anyagias szemlélet, s — ami még veszélyesebb — a kispolgári gondolkodás fő ismérve: az egoizmus, az önzés, a közömbös, apolitikus magatartás. A nacionalizmus tényleges hatása ugyan nem jelentős, de veszélyei állandóan jelen vannak, olykor figyelmeztető megnyilvánulásokkal. Egyes társadalmi rétegek körében meglevő valós feszültségek nyomán szélsőséges vélemények is megfogalmazódnak, s néhány társadalompolitikai kérdés — népesedéspolitika, alkoholizmus, hátrányos helyzetűek — megítélésében főként az érNagy az építkezési kedv Orhalom községben, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a régi szántóföldek területén gombamódra szaporodnak a szemnek is tetszős modern családi házak. KONGRESSZUS ELŐTT Akiken sok múlik Jószerivel már csak néhány nap van hátra addig, amikor országos tanácskozáson vitatják meg gondjaikat, s a további teendőket a szocialista brigádvezetők. Készülnek már a jeles eseményre a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárában is. * Zárda György, a kilencfős Lékai nevű brigád vezetője éppen terepszemlét tart az erősáramú vezetékeket gyártó gépek között. Bár, szerencsére, semmiféle rendellenességet nem észlel, fontosnak tartja ezeket a „körutakat”. — Az ördög sosem alszik. S, hogy nagyon nagy értékű exporttételen dolgozunk, fontos a gépek folyamatos üzemelése. Hiszen egyetlen egység akár csak egyórás kiesése is több milliós értékveszteséget okozhat Ezért szükséges, hogy szinte percnyi kihagyás nélkül szemmel tartsuk a berendezéseket, s, ha kell, azonnal be tudjunk avatkozni. Zárdáék tmk-sok, nem egyhelyben ülő emberek. — A brigád szempontjából ez jó is, meg rossz is. Előny, hogy látjuk, benne élünk a gyár termelési rendszerében, ismerjük a gépek és gyártási folyamatok minden csínját- bínját S, hogy folytonosan telmiségiek szűk köre periférikus gondolatokkal rokonszenvez. Az ellenzék egyre gyakrabban próbálja kihasználni az emberek határtalan békevágyát, jóhiszeműségét, s az osztályszempontokat feladó — végkövetkeztetésében szovjet- és szocializmusellenes — pacifista nézetek elterjesztésén mesterkedik. ^Fársadalmi fejlődésünk ■ intenzív szakasza, minőségi követelményrendszere eleve az ideológiai munka megújítását igényli, a helyzet bonyolultsága azonban méginkább jelzi az önálló, felelős gondolkodás és magatartás, az ideológiai aktivitás szükségletét. Egymással ösz- szefüggő két feladatot kell most egyidejűleg megoldani: eleven szellemi pezsdülést hozni az új kérdések felismerésében, — a tévedés kockázatát is vállalva — marxistaigényű megválaszolásában és egységesen, határozottan fellépni a marxizmussal, a szocializmussal ellentétes irányzatokkal, megnyilvánulásokkal szemben. Az MSZMP alapelveiben változatlan, részkérdésekben az új követelményekhez, a körülményekhez, a „rosszabb útviszonyokhoz” igazodó politikáját, a marxizmus—leninizmus eszmei alapjain felépülő szocialista értékrendet kell érvelőén bemutatnunk, képviselnünk, mert ha ezt jól értjük, ebben egyetértünk, akkor lényegi feltétele elégül ki az egységes, előrevivő cselekvésnek. S végső soron ezen lesz majd igazán mérhető az országos ideológiai tanácskozás hasznossága, jelentősége is. DK. CSONGRÁDY BÉLA jövünk-megyünk, sokoldalú kapcsolatokat tudunk kialakítani más szocialista brigádokkal is. Tudjuk gondjaikat, értesülünk örömeikről. A há trány viszont, éppen emiatt, hogy nem egy helyen, zárt közösségben dolgozunk az, hogy nagyon nehéz összefogni a csapatot. Mi még a reggeli-, vagy az ebédszünetben sem vagyunk együtt teljes létszámban, hiszen a gépek megállás nélkül üzemelnek, nekünk mindig kéznél kell lenni. — Mégis, miként sikerült elérni, hogy magukat az egyik legjobb brigádként tartják számon? Hát csakis a munkánkkal. Mi ezt mindennél fontosabbnak tartjuk. Hiszen a mi szakmánk nem egyfajta típusú, mindig más és más feladatok adódnak, sokat kell gondolkodni, néha furíangoskodni. A váratlan feladatok megoldásai hoznak össze bennünket, amikor egyik percről a másikra kell kifundálnl egy esetlegesen bekövetkező hiba elhárításának a módját. — Szóval, maguk csak dolgoznak.. — Itt is, otthon !*. Hiszen a brigád majd minden tagja vidékről jár be. Érsekvad- kertről, Magyamándorból, Herencsényből, Szügyből, s nincs olyan porta, amelyhez ne tartozna kisebb-nagyobb kert, vagy telek. Olyan ipari munkások vagyunk,* akik értenek a mezőgazdasághoz is. — Most ez foglalkoztatja önöket? — A gyári teendők mellett ez a beszéd tárgya. No, meg a közelmúltban történt béremelés. De, persze ez örök téma, nem azért, mintha nem lennénk eléggé megbecsülve. Ám, ha pénzről van szó, az nem kerül le egyhamar a napirendről. — És elégedettek? — Mondom, nem panaszkodhatunk. Jó a brigádban a hangulat, s, ha most nagy hirtelenjében valami problémáról kellene beszélnem, nem is tudnám, mit szóljak, ösz- szeszokottan, egymást és társainkat is jól ismerve dolgozunk. S az otthoni mellett, még jut idő társadalmi munkára is. Aztán meg, látni, hogy mozgalmas életet élünk, most vettük fel a kapcsolatot a budapesti GÉPSZER egyik itt dolgozó brigádjával, összejárunk velük, s megbeszéljük a dolgok folyását. Hát, ez van itt nálunk, kongresz- szus előtt... * Markó Mihály fiatal még: harminckét esztendős. Igaz, az általa vezetett Madách Imre brigád is: az meg négy éve alakult. Mind a tízen az erősáramú üzem gépkezelői, földkábeleket és szigetelt vezetékeket gyártanak. — Mi foglalkoztatja önöket mostanában? — Mint mindig, a munka. Szinte kifejezetten csak exportra dolgozunk, most éppen egy jelentősebb szovjet megrendelésnek teszünk eleget, nem kalandozhat el másfelé a figyelmünk. Hi-í szén rettenetesen kell figyel-* ni a minőségre, nem csak ebben az esetben, hanem mindigj s emellett nem másodlagos kérdés a mennyiség sem. Ebből élünk, ezért kapjuk a fizetést, no, meg a gyár is, mi is, az elismerést. Gyakorta jönnek köszönő levelek kereskedőktől, megrendelőktől és nem rossz érzés, hogy a mi munkánkat dicsérik. Ezért it vezettük ba magunknak at önmeózási rendszert, mert nem szeretnénk, ha valaha is szó érné a ház elejét — Szóval, gond nélkül óelJ nek napjaik? — Azt nem mondanám.' Mostanában eléggé zilált állapotok uralkodtak itt Hol megrendelés, hol alapanyag- hiány miatt gyakorta álltak a gépek. A napokban sem kaptunk a Borsodi Vegyi Kombináttól pvc-t; volt akinek szabadságot kellett kivenni, aki meg ért a másfajta gépek kezeléséhez, az átment a szomszédos szabadvezeték-üzembe. Hát ilyenkor nehéz a brigádélet, de túltettük magunkat már súlyosabb gondokon is. Most is így történt. — Nem lehetnek nagyon vidámak... — Ne higgye! Jó a hangulat, s megértjük a munkával járó nehézségeket. Hiszen nem csupa nyugalom és derű az élet. — Ha a kongresszuson felszólalna, miről beszélne? — Éppen erről- hogy az ország más-más részein dolgozó brigádok, akik a munka során egymásra vannak utalva, ne nehezítsék a másik dolgát. A sodrógép hatalmas dobjára szép sorban tekercselő- dik fel az ezüstösen csillogó kábel... Karácsony György Zivatarjelző Az NSZK-ban olyan kézi készüléket szerkesztettek, amely felvilágosítást nyújt a zivatarhelyzetről. A készülék műszaki elgondolása azon alapszik, hogy minden villámkisüléskor a látható és hallható jelenségen kívül olyan elektromágneses hullámok is keletkeznek, amelyeket a készülékbe beépített ferritan- tenna vesz és hosszabb ideig tárol. A készülék dobskáláján piros vonal mutatja a száz kilométeres körzetben kisülő villámok számát. Ha ez a szám alacsony, arra lehet következtetni, hogy a környéken legfeljebb néhány aktív zivatar van. A kisülések növekvő száma pedig közeledő zivatarfrontra mutat, ami valószínűvé teszi a közeli zivatart. A készüléket hét, másfél voltos elem táplálja. Kipróbálása során megállapították, hogy 1—6 órás előrejelzésekre alkalmas, legfeljebb 99 százalékos biztonsággal. NÓGRÁD — 1983. május 7., szombat 3
