Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-04 / 104. szám

Erich Honecker Megkezdődtek a szovjet—NDK tárgyalások Az SZKP Központi Bízott- zetői között. A megbeszélése- telepítését. Egyetértettek ab »ága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány meghívá­sára kedden Erich Honecker- nek, az NSZEP Központi Bi­zottsága főtitkárának, az NDK államtanácsa elnökének veze­tésével a Német De­mokratikus Köztársaságból párt- és állami küldöttség ér­kezett hivatalos baráti láto­gatásra Moszkvába. Á delegációt a repülőtéren Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára. Nvikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és más hivatalos személyiségek fogadták. . Kedden, Moszkvában a Kremlben tárgyalások kezdőd­ték a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság ve­ken a két küldöttséget Jurij Andropov, az SZKP KB fő­titkára és Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára az NDK államtanácsának elnöke veze­ti. A szívélyes, elvtársi légkörű eszmecserén a delegációk tájé­koztatták egymást a Szovjet­unióban és az NDK-ban folyó kommunista és szocialista épí­tőmunkáról, a két ország párt­jai és népei előtt álló időszerű feladatokról. Megállapították, hogy nap­jaink legidőszerűbb feladata az Egyesült Államok militarista köreinek agresszív politikája miatt létrejött háborús ve­szély megszüntetése. Különö­sen nyugtalanítónak nevezték, hogy az Egyesült Államok és a NATO ez év végén meg akarja kezdeni az új közepes hatótávolságú amerikai nukle­áris rakéták Nyugat-Európába SZMBT-küldöttség érkezett hazánkba ■* Kedden az MSZBT meghí­vására Budapestre érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság aktivistáinak küldöttsé­ge. A delegáció —, amelynek tagjai közül többen hazánk felszabadítói között voltak, részt vesz a béke- és barátság­hónap rendezvényein. Az SZMBT küldöttségét az MSZBT székhazában fogadta Bíró Gyula főtitkár és tájékozta­tást adott a vendégeknek a társaság tevékenységéről. A baráti találkozón jelen volt és felszólalt Terényi István, az Országos Béketanács alelnöke is. A szovjet delegáció buda­pesti programja után elláto­gat Baranya. Fejér, Tolna és Veszprém megyébe. Francia diákmozgalmak — „fordított 68"? Tizenöt évvel az egész Nyugat-Európát megmozgató imajdnem-Xorradalom” után újra lángot vet a párizsi di­ákmozgalom? Ez a kérdés egyre élénkebben foglalkoztatja a francia közvéleményt, most, hogy egy teljesen hétközna­pinak tűnő diáksztrájk országos méreteket kezd ölteni. Az összehasonlítás szinte önmagától kínálkozik, hiszen 1968. a mostaniaknál jelentéktelenebb üggyel, a kollégiumi koedukáció követelésével kezdődött Ennek ellenére merő­ben más ma a helyzet Franciaországban. Akkor egy jobboldali kormány volt hatalmon, élén a nyugat-európai országokban páratlan személyi hatalommal bíró de Gaulle tábornokkal. Most az országot olyan balol­dali kormány irányítja, amelyben kommunisták is részt vesznek. Az akkori mozgalom balról, vagy még inkább szél­sőbalról indult, a mostani pedig a jobboldalhoz közelít. Az 1983 tavaszi diákmegmozdulások megítélése megle­hetősen nehéz. A baloldali kormány a korábban sokat bí­rált, elavultnak tartott francia felsőoktatási rendszert átfo­gó reformmal kívánja megváltoztatni. Ennek a reformnak három legfontosabb pontja keltett visszatetszést a diákok és az egyetemi oktatók körében. A kormány — a felsőokta­tás demokratizálásának érdekében — meg akarja szüntetni az elitképzést biztosító úgynevezett „Nagy iskolák” külön­leges státusát, és szabad felvételt akar bevezetni. Ugyanak­kor minden felsőoktatási intézményben a második év után „szelektív vizsgát” terveznek, amely kiszűrné a pályára al­kalmatlanokat az egyetemről. Végül pedig olyan egyetemi főtanácsot hoznának létre, amely nagyobb beleszólást en­gedne az államnak az oktatói kinevezésekben. A tervezett változtatások kétségtelen erényeik mellett komoly gondokat is okozhatnak. A szelektív vizsga ellen például a diákok azzal érvelnek, hogy akik kihullnak a ros­tán, kidobtak két évet az életükből, ráadásul nem is in­gyen, és nehezebben is jutnak munkához szakképzettség nélkül. Az új egyetemi főtanács pedig egyenesen az 1968- ban kivívott egyetemi autonómiát sértené szerintük. A tiltakozó mozgalom az orvosi egyetemeken robbant ki március elején, április közepén csatlakozott hozzájuk a többi kar is, elsősorban jogászok és közgazdászok. Április vegén már csaknem tízezres tüntetés zajlott le Párizsban — ezúttal is a latin negyed volt a kiindulási hely — kisebb összecsapások is voltak rendőrök és diákok között. A követelések politikai színezetét azonban nagymér­tékben meghatározza, hogy az orvosi és a jogi egyeteme­ken a jobboldali szervezetek és szakszervezetek rendelkez­nek jelentős befolyással. Nem véletlen, hogy éppen annak az Assas egyetemnek a jogi karán alakult meg az „orszá­gos koordinációs sztrájkbizottság”, amelyet 1980-ban neofa­siszta, antiszemita zavargások tettek hírhedtté. Ügy tűnik, az a tény, hogy ezek a chiracisták és gis- cardisták által irányított szervezetek karolták fel az egye­temek többé-kevésbé jogos követeléseit, része annak az ösz- szehangolt támadásnak, amelyet a jobboldal az év eleje óta folytat a két éve hátaimon levő szocialista—kommunis­ta kormány ellen. Erre utalnak a hagyományos parlamenti demokráciát lábbal tipró kirohanások, obstrukciós törekvé­sek, a kormány intézkedéseinek elszabotálása és a paraszt- tüntetések szítása is. Közreműködik ebben a jobboldali sajtó is, 1968. egyre sűrűbb, tendenciózus emlegetésével. Természetesen megszó­laltatták az egykori májusi napok ma már tisztes polgári életet élő vezetőit is. Dániel Cohn-Bendit, 68 vezére sze­rint más ez a mozgalom, mint az övéké volt, mert az ak­kori bajok a gazdasági növekedésből fakadtak, míg most az egész világ mély gazdasági válságban van. Ez utóbbi meg­állapítás igaz, de a volt diákvezér nem látja —, vagy nem akarja látni — a mostani események mögötti baloldalelle- fces összefogást. Göbölyös László £ NOGRÁD - 1983. május 4., szerda 1 ban, hogy a Varsói Szerződés politikái tanácskozó testüle­té prágai ülésének politikai nyilatkozatában foglalt javas­latok reális alternatíváját je­lentik a politikai és katonai konfrontáció imperialista poli­tikájának. Ismételten felhív­ták a figyelmet arra a jiavas- iatra, hogy a Varsói Szerző­dés és a NATO tagállamai szerződésben vállalják az erő alkalmazásáról való lemondást, a békés kapcsolatot; fenntartá- sát egymás közötti kapcsola­taikban. A tárgyalásokon megvitatott valamennyi kérdésben teljes volt a nézetazonosság a két küldöttség között. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének tagja kedden Moszkvá­ban átnyújtotta Erich Honec- ' :ernek a Lenin-rendet, s a Szovjetunió Hőse címet jelké­pező aranycsillagot. A Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége már korábban odaítélte a magas kitüntetést az NSZEP KB főtitkárának, az NDK államtanácsa elnöké­nek. A kitüntetés átadásánál je­len voltak az SZKP és a szov­jet állam vezetői, valamint a Honecker vezette NDK-beli Párt- és állami küldöttség tag­jai. ☆ Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió kormánya ked­den a Kremlben vacsorát adott a Német Demokratikus Köztársaság párt- és állami küldöttségének tiszteletére. A delegáció kedden érkezett Moszkvába hivatalos baráti látogatásra Erich Honecker- nek, az NSZEP KB főtitkárá­nak, az NDK államtanácsa elnökének vezetésével. A vacsorán jelen volt Jurij Andropov, az SZKP KB főtit­kára, Nvikolaj Tyihonov. az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke és több más szovjet vezető is. A vacsorán Jurij Andropov és Erich Ho­necker mondott pohürköszön- töt. (MTI) Mitterrand Kínában Francois Mitterrand francia köztársasági elnök kedden ötnapos hivatalos látogatásra Kínába érkezett. Mitterrand kíséretében van több minisz­ter is, például Claude Cheysson külügyminiszter és Charles Fiterman, a közleke­dési tárca felelőse, a francia kormány kommunista mi­nisztereinek egyike. (MTI) Barátainh életéből „Unokáink is látni fogják” Rusze, a megújuló város A Szava Ognjanov drámai színház Helyreállított lakóház Rusze sajátos varázsa egye­dülálló építészeti örökségében rejlik. A város pompás épüle­teit Bulgáriának az oszmán rabság alól való felszabadulá­sa után (1878) a híres európai építészek építették. A jelentős történelmi eseményeket át­élt házak és paloták megőriz­ték e Duna-parti város at­moszféráját. A bolgár restaurátorok már több mint egy évtizede fára­doznak azon, hogy visszaadják a házak eredeti szépségét,. Több mint 300 műemlékké nyilvánított épület szerepel a tervükben: közülük, .140 mán, eredeti foAnáfSMn -'tS-bdö'köi. ~ — A munka két iránvú — mondja Georgi Radulov, a városi tanács kulturális-em- lékvédelmi osztályának veze­tője —, egyrészt helyreállít­juk és korszerűsítjük a leg­reprezentatívabb épületeket, másrészt — például a főut­cán — rendbe hozzuk a sor­házak homlokzatát. A ruszeiek a műemlék háza­kat nem tekintik csupán mii zeumi látványosságnak, ha nem igyekeznek azokat meg­felelően kihasználni. — Végül is az a célunk — folytatja Georgi Radulov — hogy a szép régi házakat új életre keltsük. Ennek megerő­sítésére valóban sok példát lehet hozni. Az egyik helyre­állított házban berendezték az „Újszülöttek házát”: itt tart­ják a város legfiatalabb pol- .ÍSraiifetSi ünnepélyes névadó Ifit. Több mint tíz éve nyitot­ta meg kapuit a felszabadu­lás utáni egyik első ruszei polgármester, Georgi Marti- nov házában a kulturális dol­gozók klubja. Az építők al­kotóházában a hajdani építé­szek fantáziáját és kifinomult ízlését csodálhatjuk. Épségben maradtak a kereskedőutca házai is — ezek üzleteit a kor­szerű követelményeknek meg­felelően felújítják. A restaurációs munka nap­jainkban is tart. Több létesít­ményen folyik a munka: egyik az a posztókészitő műhely, amelyben valamikor Zahari Sztojanov, az ismert író is dolgozott, a másik egy rene­szánszkori ház, amit a ruszei népművészeti mesterközösség kap majd meg: a harmadik a XVII. században épült Szent­háromság-templom A legna­gyobb finnem ^áz egykori adóhivatal épületére irányul, amely a Szava Ognjanov drá­mai színháznak ad otthont. A múlt évben kezdődött felújí­tása után Rusze kulturális életének központja lesz Ruszka Zagorszka A „Budimex” névjegyei Ezer lengyel Pakson A lengyel külkereskedelmi vállalatok sorában előkelő he­lyet foglal el — s az utóbbi időben különösen kiemelkedő eredményeket ér el a „Budi­mex”. A vállalat évente mint­egy 500 millió dollár bevétel­lel gazdagítja a lengyel nép­gazdaságot. Szervezésében több mint 23 ezer lengyel szakember dolgozik külföldön: energetikai létesítmények, vegyipari üzemek, cukorgyá­rak, lakások és üdülők építé­sében vesznek részt. A magyar piac az egyik jó példa az építési-szerelési ex­portszolgáltatásokra szakoso­dott „Budimex” sokoldalú te­vékenységére. A vállalat már ötödik éve végez építési-sze­relési munkákat a paksi atomerőmű építésén: négy lengyel kivitelező vállalattól mintegy ezer lengyel dolgo­zót fogalkoztatnak itt. Mun­kájuk meglehetősen bonyolult mivel sem Magyarországon sem Lengyelországban nem építettek még ilyen létesít­ményt. Budapesten a „Budimex” végzi a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem mű­emléki épületének rekonst­rukcióját. Tulajdonképpen csak a falai maradnak ere­deti állapotban: az egész épü­letbelsőt korszerűsíteni kell, s fel kell újítani az épülethom­lokzatokat is. Jelenleg a fő­épület rekonstrukcióját készí­ti elő a „Budimex”. Ugyan­csak lengyel építőipari szak­emberek készítették a buda­pesti „Kontakta” félvezető­gyár műszaki laboratóriumá­nak épületét, a „Tungsram” gyár üzemcsarnokát, a sza­badegyházai kukoricás inoú cukorgyárat és a legnagyobb — napi 6 ezer tonna cukorré­pa feldolgozására alkalmas — magyarországi cukorgyárat Kábán. A „Budimex” állal végzett magyarországi építési- -szerelési munkák értéke 1983- ban mintegy 15 millió rubelt tesz ki. Karol Rzemieniecki . Reagan erkölcsi veresége Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: Elsöprő többséggel hagyták jóvá az amerikai katolikus, püspökök hétfőn a nukleáris fegyverek befagyasztásának el­vét, súlyos erkölcsi csapást mérve ezzel a Reagan-kor- mányzatra. A Fehér Ház szinte az utol­só pillanatig abban reményke- dertt, hogy a háború és béke kérdéseivel foglalkozó pász­torlevél szövegébe végül is olyain megfogalmazás kerül, amely lehetővé teszi a kor­mány katonapolitikai elvének elfogadtatását a katolikus hí­vők tízmillióival. Washington arra törekedett, hogy a pásztorlevél ne tartal­mazzon közvetlen utalást a nukleáris fegyverek befagyasz­tására, legfeljebb csak az atomfegyvergyártás „megfé­kezésére” vonatkozzék. A püspöki kar nem követel azonnali politikai akciót, * de elvileg egyértelműen foglal állást, „haladéktalan, kétol­dalú, ellenőrizhető egyezmé­nyek” megkötése mellett. A katolikus püspöki konfe­rencia várhatóan kedden sza­vaz a két éve készülő 155 ol­dalas pásztorlevél teljes és végleges szövegéről. Politikai megfigyelők szerint e szava­zás után a pásztorlevél az amerikai római katolikus egy­ház történetének legfontosabb politikai dokumentumává vá­lik. John Roach St. Paul-Min- neapolis-i érsek szerint ez az okmány „máris Jelentékeny hatást gyakorolt” ae egyház és az ország életér«, I González az NSZK-ban Spanyolország közös piaci tagsága áll majd azoknak a tárgyalásoknak a középpont­jában, amelyeket Félipe Gon­zález spanyol miniszterelnök folytat az NSZK vezető poli­tikusaival kétnapos bonni lá­togatása alatt. González kedden délelőtt érkezett a nyugatnémet fő­városba, ahol az ünnepélyes fogadtatás után azonnal négy- szemközti megbeszélést tar­tott Helmut Kohl kancellárral. Bonni kormánykörök >rté- kelése szerint az NSZK és Spanyolország kapcsolat: teljesen problémamentesek ami részben a jó gazdaság: együttműködésnek köszönhe. tő, részben pedig annak, hogj a nyugatnémet kormány erő­sen támogatja Spanyolorszá? belépését a Közös Piacba González bonni látogatásánál másik fontos témája az euró­pai biztonsággal és együtt­működéssel foglalkozó madri­di konferencia. (MTI) Gyorsított eljárással Varsóban hétfőn hlvatalo- mélyeknek az ügyében, akik Xt,bsit4nÄg'sri p*bá,tet* első ítéleteket azoknak §sze-. május 1-én, (MTU _ _J

Next

/
Oldalképek
Tartalom