Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-04 / 104. szám

KÍSÉRLET KEZDŐDÖTT DEREKAS MUNKÁT VÉGEZTEK Bérekről az öblösüveggyárban — A pénzről beszélés —, mondom Longauer Istvánnak — mindig a viszonylag ké­nyes témákhoz tartozik. — Különösképp akkor — bólint rá a salgótarjáni öb­lösüveggyár szb-titkára —, ha a kérdés sokakat érint. De mi nyugodtan szót váltha­tunk róla. ♦ Az öblösüveggyárban az idén, április elsejétől, átlago­san hatszázalékos béreme­lést hajtottak végre. — Természetesen — ma­gyarázza Longauer István .— szigorúan érvényesítjük a differenciálás elvét, úgyhogy a hat százalék nem minden­kinek ugyanannyi. Van, aki­nek kevesebb, s akadnak jócskán, akiknek több. Sőt, ezen túlmenően a rendelke­zésre álló összeg egy jelentős részét mozgóbérnek „kerítet­tük” ki, amellyel a rendkívül fontos munkák, főként a tő­késexport határidőre, jó mi­nőségben történő kiszállítá­sának ösztönzésére szolgál. Emellett ebből a bértömegből jut elegendő pénz a szocia­lista brigádok munkájának elismerésére, honorálására is. — Ez így egyszerűen hang­zik. .. — Valóban. A valóság sok­kal bonyolultabb. S hogy mű­ködik a mechanizmusunk? Ki­emelten bérezzük példaként az üvegfúvókat, ezen belül is a különösen kvalifikált szak­mákat: a szár-, a talp- és a korsókészítőket. Ugyancsak hat százalék fölötti bérfejlesz­tésben részesülnek a gépészek, a kisgépekén dolgozók, a té- emkások, a GYGO-sok, a gép­kiszolgálók, . valamint a for­ma- és szerszámkészítők. — Ezek a gyár szemszögé­ből stratégiai munkahelyek? — Igen. Mások mellett a lehető legfontosabbak. S hogy így van, alapvetően szükséges az ott dolgozók bérének na­gyobb arányú növelése. Sőt, a fentieken túlmenően még egyes, a világpiacon igen­igen kelendő árucikkek gyár­tóit is ebbe a magasabb ka­tegóriába soroltuk. Az üzem­vezetők, a norma- és a bér­osztály illetékesei a már meg­levő rendelések alapján emel­ték ki ezeket az árufélesége­ket, s ennek tudatában osz­tottak, szoroztak. — Nem csekély energiába kerülhetett e rendszer kimun­kálása. — így igaz. S elhiszi, a precíz mérlegelések, a kellő megfontoltság ellenére is vannak, akik elégedetlenek. Bár igaz, olyan még nemigen fordult elő, s gondolom, nem is nagyon lesz a jövőben sem, hogy teljes megelégedésre tudjunk bért osztani. Nem részesülhet mindenki egyfor­ma arányban, ugyanakkora összegben, hiszen az egyenlős- din, ami gyakorta megbosz- szulta magát, már túltettük magunkat. Hangsúlyozom, főként oda jut a több pénz, ahonnan a gyárnak a jelen­tős árbevétele jön. Hiszen az idén még keményebben kell dolgozni, mint az előzőekben, hiszen mi is részesei vagyunk az ágazatban most bevezetett, kísérleti bérszabályozásnak. Ennek révén került sor a viszonylag magas béremelés­re, de hogy ez ne vezessen „felhíguláshoz” annak két feltétele van. Egyrészt a bé­reket, a munka hatékonysá­gának, intenzitásának to­vábbi növelésével „le kell fe­dezni”, másrészt lényegesen növelni kell a nem rubelel­számolású exportot. Magya­rán, ezekért a forintokért na­gyon keményen meg kell dol­gozni. Természetesen a „nagy dif­ferenciálás” mellett, üzemek­re, sőt szakmákra és egyé­nekre lebontva van egy ki­sebb is. Példaként, nagyon fontos a feldolgozók, a fes­tők és a csiszolók munkája is, ez szintén a kiemelt kate­góriába tartozik. Aztán van különbség munkás és mun­kás között. Sajnos néhányan túlértékelik önmagukat, s nem értik, hogy, aki nehe­zebb munkát végez és olyan terméket állít elő, amely töb­bet hoz a piacról, az többet is érdemel. Az idén, emellett még van lehetőségünk — reméljük így lesz — további bérfejlesztés­re. Az Üvegipari Művek köz­pontja ugyanis ötmillió fo­rintot tűzött ki erre a célra, amelyet pályázat alapján le­het elnyerni és — adómen­tesen felhasználni. Termé­szetesen, a követelmények ma­gasak, s elsősorban, mint már említettem, a tőkésexport to­vábbi növelését ösztönzik. — Eszerint jó a gyárban a hangulat? — Igen. Akik már tudják, mennyivel emelkedett a fize­tésük, hiszen a közlésük fo­lyamatosan történik, örülnek, akik még nem — bizakodnak. — Es önök? — Mi abban bízunk, hogy a magasabb keresetekből a gyár, a közösség fog profi­tálni. .. Karácsony György fl magánerős építés gépesítése Májusban a határ is ünnepel A májusi határ látványa nemcsak a mezőgazdászok szívét dobogtatja meg. Május első napjaira véget ért a mezőgazdasági nagy­üzemekben á tavaszi munka dandárja. Több mint 31 ezer hektáron végezték el a vetést a gazdaságok, csaknem akko­ra területen, mint az ősz fo­lyamán. A határ biztató ké­pet nyújt, s ez némi elégedett­séggel töltheti el azokat, akik hónaDokon keresztül fáradoz­tak ezért. Sokat ígérő földek Ám, hogy a sokszáz tonna vetőmag a Sokezer tonna mű­trágya és növényvédő szer rhi­nemcsak gyorsabban zajlottal:, de a minőség is jobb a koráb­bi évekénél. A nagyüzemek új talajművelő eszközeiket, mun­ka- és erőgépeiket szervezet­tebben használták ki s ennek eredménye a néhány napos előny. Lehetett volna ez több is — s ez nem a több ezer mezőgaz­daságban dolgozón múlt — de némelykor kisebb-nagyobb fennakadást okozott a folya­matos munkában a műtrágya, vagy egy-egy növényvédő szer hiánya. Szerencsére az üze­mek többsége tudott egymás­nak segíteni.,...... Sok helyütt megkéstek például a búza gyomirtásával — itt- ott a fejtrágyázással is — ás a. hirtelen nagyra nőtt gaboná­ban a késlelkedésről árulkod­nak a szántóföldi vetőgépel« nyomai. A szakemberek sze­rint az árulkodás a kisebbik kár, a nagyobb a feltételezhe­tő 5—6 százalékos taposási kár- jó néhány táblában. Igaz a lé­gi munkák nem tartoznak az olcsóbb eljárások közé, de annyira mégsem drágák, hogy ne lehetett volna jobban ki­használni eat a lehetőséget.' Van amivel kell takarékoskod­ni és van amivel nem sza­bad. .. Hagyomány már, hogy az épjtésgépesítés szakemberei időszakonként Salgótarján­ban tanácskoznak és áttekin­tik az építésgépesítés leg­fontosabb feladatait és prob­lémáit. A napokban — im­már hatodik alkalommal — a magánerős építés gépesíté­sének kérdéseit vitatták meg. A tanácskozáson több mint száz szakember vett részt, akik között a minisztérium illetékes vezetői, s a végre­hajtásban érdekelt gyakor­lati szakemberek egyaránt el­mondták véleményüket. Ismeretes az a tény, hogy az elmúlt időszakban a nagy állami beruházások helyett, a kisebb magánerős építkezések kerültek előtérbe. Megnöve­kedtek a fenntartási felada­tok is, amelyek a meglevő épületvagyon állagának meg­óvását és egyben korszerű­sítését is célozzák. Az építő­ipari vállalatoknak is foko­zottabban kell bekapcsolódni­uk a magánépítésbe. Ehhez új módszerek, szervezeti for­mák szükségesek. A szakem­berek egyöntetűen azt vallot­ták, hogy igen sok még a magánépítés területén a ki­használatlan lehetőség, hiá­nyos az információ. Helyen­ként előfordul, hogy a ma­gánépítésben jól foglalkoz­tatható gép kihasználatlanul áll az építőipari vállalatnál, hasonló feladat hiányában. Vannak már jó kezdemé­nyezések is a gépkölcsönzési tevékenység . fokozása érde­kében. Az Építőipari Gépesítő Vállalat éppen a tanácskozás­sal egyidőben nyitotta meg Salgótarjánban új kölcsönző boltját, ahol a magánkisipa­rosok és a magánépíttetők elő­nyös feltételekkel bérelhet­nek építőipari gépeket, zömé­ben a befejező munkákat se­gítő okos kisgépeket. Felvetették a résztvevők, hogy a gépkölcsönzésről ke­vés az információ, s hogy a kölcsönzött gépekhez a köl- csönkérők kevéssé értenek. Egyértelműen megállapítha-, tó azonban, hogy a gépköl­csönzés az elmúlt időszakban kimozdult a holtpontról. A tanácskozáson összeírták azo­kat a kezdeményezéseket, amelyekét az elmúlt időszak­ban tapasztaltak, és felmér­ték a további lehetőségeket is. A tanácskozással - egyidő­ben gépbemutatót is szervez­tek, amelyen három vállalat kiállította a magánerős épít­kezésekhez kölcsönzésre ren. delkezésre álló gépeit. A ki­állításon 40 gépet mutattak be. Szerepelt közöttük kotró­gép, födémdaru, ütvefúró és így tovább; csaknem a teljes építőgép-választék. A gépbe­mutatón az Építésügyi Tájé­koztatási Központ valameny- nyi, a magánerős építéssel összefüggő kiadványát meg­vásárolhatták az érdeklődők. Nagy keletje Volt az Országos Építési Szabályzatnak, a kü­lönböző tervgyűjtemények­nek, és az „Építési lxl”-nek. Érdekes gyakorlati bemu­tatóval rukkolt ki a Kelet­magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat. A salgó­tarjáni toronyház tetejét ú.i- rendszerü leplesített fóliaszi­geteléssel látta el. A szakem­berek tanúi voltak a tető el­árasztásának, s mivel a víz nem szivárgott át sehol, a gyakorlatban is meggyőződ­hettek á módszer előnyéről. Ezt a módszert különösen a meglevő épületek hibás te­tőszigetelésének megjavítása­kor érdemes alkalmazni, mert ebben az esetben nincs szük­ség a régi tetőszigetelés fel­bontására. A tanácskozás résztvevőinek egyöntetű véleménye volt, hogy a jövőben a magánerős építés gépesítése könnyebben és eredményesebben lesz meg­oldható. Dr. Burger Béla ÉVM miniszteri tanácsos ként hasznosul, még a jövő tit­ka, de a szakértelem, s a lel- A lehetőségekkel kiismeretes munka eredmé­nyének nem szabad elmaradni. élni kell Az időjárás amely iő né­hányszor keresztülhúzott min­den józan emberi számítást, ezen a tavaszon mintha igye­kezett volna kissé kedvében járni a mezőgazdáknak. Szük­ség is van erre — hiszen, a tervek szerint — a gazdaságok­ban csaknem tíz százalékkal nagyobb bevételt várnak a nö­vénytermesztéstől. mint egy évvel korábban. S nem mind­egy az állattenyésztésnek sem, hogy a nemrég elvetett silóku­korica hogyan, fizeti Az előjelek kedvezőek. A ta­vasziak jól előkészített talajba kerültek, a vetési munkák Ebben is, mint annyi más­ban. A kiskörzeti egyyüttmű- ködések jótékony hatása ezút­tal sem maradt el. Példaként lehet említeni a rétsági és a romhányi termelőszövetkezet vagy a kállói és a palo­táshalmi közös gazdaságok együttműködését. Bizonyára nem marad el a folytatás sem. Annál is inkább mert az együttműködésre a legtöbb le­hetőséget a takarmányok be­takarításában, az aratásban, illetve az őszi munkák során lehet megtalálni. Akadtak persze olyan je­lenségek is, amelyek nem vál­nak a gazdaságok dicsőségére. Kiválóak a kulisszák mögött A figyelem középpontjában nem ők állnak, hisz kapcso­latuk a vevőkkel csak közve­tett. Az eldugott folyosó lété­ről melyről szobáik nyílnak, az tud csak aki egyébként is bejáratos oda. Mégis rájuk esett a választás, amikor a Centrum áruházak legkivá­lóbb brigádjai közt mérlegel­ték az elsőséget: Vállalat ki­váló brigádja lett a salgótar­jáni Centrum Áruház Radnóti Miklós adminisztratív brigád­ja. Tizennégy asszonyból és egy szem férfiből tevődik össze az eddig is duplán aranyérmes csapat. Amolyan kulisszamun­kát végeznek ők a kereskede­lemben — mégis rajtuk múlik nagy része annak, hogy a dol­gok olajozott rendben haladja­nak a maguk útján. — Az ország összes Cent­rum Áruháza közül nálunk a legkisebb az irodai létszám — közli Prohászka Gvuiáné. a brigád vezetője. —1 Ezért aztán feszített munkatempóra kény­szerülünk, ami viszont -egy sor ésszerűsítést, egyszerűsítést is magával hoz. Valóban, itt sok mindent más szisztémával végeznek el, mint más áruházakban. .Az öt­letek java részének G. Tóth József főkönyvelő a szülőap­ja — nem véletlenül tisztelet­beli tag a Radnóti brigádban. Nem restek szétnézni mások háza táján sem egy-egy prak­tikus megoldásért. Az efféle háztüznézőkből már együtt­működési szerződés is létesült — a csepeli Centrum Rakéta brigádjával. A salgótarjáni áruház már több ízben vállalta a „kísér­leti nyúl” szerepét. A ház dol­gozói próbálták ki a zárvatar- tás nélküli éves leltározást, amiből óriási szerepet vállalt az irodai csapat: egyetlen nap alatt 220 ezer tételt szoroztak be. Precízen, hiba nélkül. Most sincsenek irigylésre mél­tó helyzetben: a jövedelemér­dekeltségi rendszer szárnyra- bocsátását vették gondjaikba. — Nagy fantázia van benne, de hogy mivé terebélyesedik majd azt egyelőre magunk sem látjuk — mondja Molnár Tiborné könyvelésvezeíő. — A döntés rizikója az osztályve­zetőké. akik mintegy boltot vezetnek a boltban, ehhez vi­szont gyors, pontos in formád ókra van szükségük tőlünk. — Teljesen megváltozik az ügyrend is, pedig azt mi már beitéve tudtuk — teszi hozzá Prohászkáné. — Most nemcsak az eladótérieknek, hanem ne­künk is újfajta módon kell gondolkodnunk, a beidegződött módszerek nem használhatóak többé. A „bolt a boltban” rendsze­res sikere rajtuk biztosan nem múlik. Máris pártfogásba vett minden egyes brigádtag egy- egy értékesítő közösséget: van, akit, még mindig az új mód­szer jelentőségéről kell meg­győzni. másoknak viszont már csak apróbb, gyakorlati segítségre van szükségük. — Itt, házon belül hogy lát­ják, észrevehető már a pultok között a változás? — Szerintem lehetne több átütő jele is — válaszol a brigádvezető. — Igaz, még csak a kezdet kezdetén tar­tunk, a .várakozáson azon­ban már túl vagyunk. Néha az az érzésem, hogy sokan még mindig csak várnak, mi lesz ebből a dologból. Pedig, ha csak várunk, semmi... A ház nyugdíjasaival rend­szeresen. szívből jövően törőd­nek a Radnóti brigád tagjai. Emberségük, segítőkészségük legszebb példáját, mégis egy szomorú történet kapcsán ad­ták. Kolléganőjük, Ica néni, elérte a nyugdíjkorhatárt, de úgy számított, ráhúz még egy esztendőcskét. Csakhogy ki­derült, súlyos, gyógyíthatatlan beteg. Bizony, a tervéből nem lett semmi.., Az irodai asz- szonyok egy percre sem fe­ledték el, köztük kezdett kol­léganőjük, csak rájuk számít­hat. Hol egyik, hol másik kérdezte: hogy vagy, mit en­nél, mit vigyünk? Jártak hoz­zá takarítani, ágyat húzni... A betegséggel szemben persze ők is tehetetlenek voltak, de legalább megszépítették, amennyire tőlük tellett a ne­héz hónapokat. Később a te­metést is ők intézték... Effajta próbatételre most szerencsére nincs szükség. Az apró figyelmességekről azon­ban soha nem feledkeznek el Talán nem is gondolnak rá, csak érzik: a közösség ember­sége, ereje mások életét is képes megfényesíteni. Sz. M. nak lenni — mondhatná bár­ki — az azonban kétségtelen tény, hogy az utóbbi időben azok a gazdaságok jártak jól. amelyek bevetették a helikop­tert és a repülőgépet is ai nagy tavaszi munkák során. Igaz, hogy e légi eszközök ki­szolgálása nagyon jól szervezett és fegyelmezett munkát igé­nyel, de ez a megye mezőgaz­dasági nagyüzemeiben nem újdonság. Mint ahogyan az sem, hogy a meglévő eszközö­ket — főként egy mezőgazda­sági közös vállalat eszközeit — ki kell használni. Serdülők és nevelők Sok gazdaság vezetőjével ta­lálkoztam az elmúlt hetekben, s csaknem mindegyiknek az volt első. kérdése: hogy tetszik ■ a határ? Egy olyan apa büsz­keségével tették ezt, mint aki­nek teljesen mellékes a más véleinéhye, mert tudják, az ő gyermekük a legszebb. S ez így is van rendjén. Meg kell állapítani — s. ez a sokat ta­pasztalt szakemberek vélemé­nye is — hogy az idei „gyer­mekek” különösen szépek és jól fejlettek. Üdék, teltek és szemlátomást jót tesz nekik á szabad levegő, a napsütés, és minden bizonnyal meghálál­ják nevelőik törődését. A tavaszi munkák dandárja véget ért. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy sok idő van a pihenésre. A növények ápolá­sa, védelme sokszáz ember­nek ad bőséges munkát a kö­vetkező hetekre. Május eleiére kaszára érettek lesznek a lu­cernák. a többi pillangósok, majd a gyepek is. Betakarí­tásuknak jobban leéli sikerül­nie a tavalyinál, ami jó szer­vezést és együttműködést igé­nyel a nagyüzemektől, lelkiis­meretes, fegyelmezett munkát valamennyi résztvevőtől. Annál is inkább, mert utá­na hamarosan az aratás kö­vetkezik. .. í. T. NOGRAD — 1983. ni '.jus 4., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom