Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)
1983-05-21 / 119. szám
NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÜNKRŐL NOQRAOt — A nemzetközi versenyképezzéf nOvelézében meghatározó zzerepe van a kor- zzerObb termékszerkezetnek. Miként Ítélhetjük meg megyénk exportáló vállalatainak ez Irányú tevékenyzégét, hogyan reagálnak a külkereskedelmi vállalatok ez Irányú jelzéseire, javaslataira? PLACHY GYÖRGY: — Az elmúlt esztendőben több mint 12 új terméket fejlesztettünk ki. Viszont még nem tudjuk, hogy a fejlesztésre fordított pénzünk mikorra térül meg a tőkésmegrendelésekben. FOLDESI LÁSZLÓ: — A Salgótarjáni Varöntöde és Tűzhelygyár termékei megfelelnek az adott piaci követelményeknek. A gyárban meglévő műszaki és szellemi bázissal, a jelenleginél jóval több exportképes tűzhelyt tudnának gyártani. Sajnos, ma az a helyzet, hogy a piacon tapasztalható élénkülésre nem tudnak érdemben válaszolni: az eladható mennyiségnek csupán az 50 százalékát tudják biztosítani, holott az exportár kedvezőbb számukra, mint a belföldi. Egyébként a fejlett országokban még tíz évig valószínű el tudjuk adni a gyár termékeit, tekintettel arra, hogy a korábbi években erőteljesen csökkent e termékekből a vásárlás, most pedig megindult a pótlólagos beszerzés, ami bizonyos fellendülést jelez, s ennek előnyeit jó lenne kihasználni. URBÄN LAJOS: — A beíe-' jezés előtt álló rekonstrukció eredményeként olyan első vonalba tartozó technikát honosítottunk meg, aminek eredményeként termékeink döntő többsége felveszi a versenyt a legfejlettebb országok termékeivel, egyes esetekben pedig, például a szabadvezetékeknél, Európában az elsők vagyunk. Jelenlegi pozíciónkat tőkésversenytársaink is elismerik. Három éve egyetlen reklamáció sem érkezett termékeinkre, szállítási készségűnk és képességeink is kifogástalanok. Termékeink eladásakor követjük a világpiaci ármozgásokat. KASZÄS JÓZSEFNÉ DR.: — Külföldi tapasztalatok alapján végeztük el a versenyképességünk fokozásával kapcsolatos elemzést, majd ennek birtokában megtettük és megtesszük azokat az intézkedéseket, amelyek a fajlagos költségek csökkentését szolgálják. DR. HEISZIG JÓZSEF: — Ha egy magyar vállalat rosz- szul dolgozik a külföldi piacokon, nem teljesíti vállalt kötelezettségeit, olyan lavinát indít el, felfogást gyűrűztet tovább, amely megkérdőjelezi a többi jól dolgozó vállalatok iránti bizalmat. GÉCZI IMRE: — Gyárunkban a minőség központi helyet foglal el. Többszöri ellenőrzés után kerül ki a külföldi piacra a kért árumennyiség, esztétikus csomagolásban és _ a kívánt, szerződésben rögzített határidőre. KAZINCZI GYULA: - Az élet, valamint az Üvegipari Művek belső érdekeltségi rendszere rákényszerített bennünket arra, hogy a vezetői munka középpontjába állítsuk a tőkésexport növelésével, annak gazdaságosságával kapcsolatos feladatokat. Ennek érdekében meggyorsítottuk a saját tervezésű modelljeink számát. Mégsem tudtunk minden igénynek eleget tenni. Azon fáradozunk, hogy a hagyományos kézi gyártású, nagy szaktudást követelő termékeink egy olyan katalógusba is bekerüljenek, amelyek hosszabb távon (2—3 év) biztosítják a visszatérő rendszeres külföldi megrendelést. ELLENTMONDÁSOK FELOLDÁSÁVAL NÓGRAD: — Folytatva az előbbi gondolatsort, mit kell tenni, milyen gondokat szükséges megoldani, akadályokat elhárítani, ellentmondásokat feloldani, újabb intézkedéseket tenni a veresenyképességünk tokozásáért? FÖLDESI LÄSZLÖ: — A versenyképesség növeléséhez három dolog kell. Korszerű termék, jó, vagy állandó minőség, pontos szállítás. A Dunaújvárosi Vasmű által szállított lemez viszont nem felel meg a minőségi követelményeknek, s ezért jelentősen mea^tt a külföldi reklamációk száma. KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS A tőkésexport növeléséről Korábbi lapszámunkban már közöltük, hogy a NÖG- RÄD szerkesztősége kerekasztal-beszélgetést szervezett a megye jelentősebb exportáló üzemeinek és szövetkezeteinek, valamint a velük üzleti kapcsolatban álló külkereskedelmi vállalatok vezetőinek részvételével, a tőkésexport növelésével, fejlesztésével kapcsolatos tennivalókról, a gondok, problémák megoldásáról. Most pedig visszatérünk az eszmecsere részletesebb ismertetésére. A kerekasztal-beszélgetésen véleményt mondtak, javaslatot tettek a következők: Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára, Herkner Ottó külkereskedelmi miniszterhelyettes, Píachy György, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár főmérnöke, Urmössy László, a Salgótarjáni Kohászati üzemek vezérigazgatója, Földesi László, a TRANSELEKTRO kereskedelmi igazgatója, Urbán Lajos, a Magyar Kábel Művek vezérigazgatója, dr. Heiszig József, a METALIMPEX vezérigazgatója, Géczi Imre, a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárának igazgatója, Kazinczi Gyula, az öblösüveggyár igazgatója, Kaszás Józsefné dr., a Salgótarjáni Ruhagyár igazgatója, Lőcsei József, a síküveggyár kereskedelmi főosztályvezetője, Máté Lajos, a FERUNION vezérigazgatója, dr. Mészáros Ottó, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek gazdasági igazgatója, Becker László, az ÄRTEX vezérigazgató-helyettese. Szerkesztőségünket Venesz Károly, lapunk gazdaság- politikai rovatvezetője képviselte. Amennyiben ez a helyzet sürgősen nem változik meg, veszélybe kerül a meglévő piacok megtartása. Megoldást jelente- tene, ha cseh lemezimportanyagból dolgozhatnának a Salgótarjániak. ÜUMÖSSY LÁSZLÓ: — Nem érezzük eléggé jónak azt a készséget az új termékek mielőbbi elfogadtatásában, amely hozzásegítene bennünket az új piacok megszerzéséhez, a régiek kibővítéséhez, az általunk vállalt kockázati ösz- szeg mielőbbi megtérüléséhez. A közös vállalkozás létrehozására irányuló kezdeményezésünket igen hátráltatja a túlságosan hosszadalmas, lassú és kényelmes ügyintézés. A partner cég nem győzi kivárni az igent, vagy a nemet és egy idő után érdektelenné válik az üzletben. Ilyen esetekben rövidre kellene zárni az ügyintézést; — eseti exportjog megadásával. Ezenkívül jó lenne bekapcsolódni külföldi komplex beruházásokba. URBAN LAJOS: — A világpiaci versenytárgyalásokon a legkedvezőbb megrendeléseket az a vállalat nyeri meg, amelyik a legjobb hitelkonstrukciót ajánlja. A miénk nem felel meg a jelenlegi világpiaci követelményeknek, gyakorlatnak. KASZÄS JÓZSEFNÉ DR.: — Mi hazai alapanyagos exportra vállalkoztunk. Legtöbb vitánk az itthoni gyapjúszövetgyártókkal van az ár és a minőség miatt. Az általuk kért áremelést nem tudjuk elfogadni, mert ezzel saját versenyképességünket ásnánk alá. A megoldás érdekében a tárgyalásokat tovább folytatjuk. LŐCSEI JÓZSEF: — Az Üvegipari Művek tőkésexportnövelését szolgáló érdekeltségi rendszere nekünk nem kedvez, azaz nem volna szabad a tőkésexportot növelni. Helytelen dolog volna csak a mával törődni. A piacon való bent- maradás érdekében ésszerű megoldásokra van szükség. DR. MÉSZÁROS OTTÓ: — A tőkésexport növelését szolgáló ösztönzési rendszer túl bonyolult. ellentmondásos, egyszerűbb megoldásra van szükség, amely az ipari és külkereskedelmi vállalatoknál felgyorsítaná a tőkésexporttal kapcsolatos tevékenységet. Általános érvényű rendező elvre volna szükség. ÜRMÖSSY LÁSZLÓ: —Az export' növelését gátolja, hogy amiből jók a tőkéspiaci lehetőségek, azon termékek köré csoportosulnak a belföldi igények. Ezek a készletgazdálkodás követelményei miatt rapszodikusan jelentkeznek. Ami zavar még bennünket, az az eltérő irányítási előírásokból fakad. Például megmondják, hogy milyen költség alatt nem szabad exportálni. A pénzügyi szervek ezt tételesen ellenőrzik. Miért nem az egész tőkésexport gazdaságosságát nézik? Nagyobb szabadságot kellene adni a termelő- és külkereskedelmi vállalatoknak, hogy mit, mikor és mennyiért adunk el. Az eredményesség fokozása érdekében a beleszólok számát kellene csökkenteni. DR. HEISZIG JÓZSEF: — A konkrét vállalkozások elősegítésére egy külön osztályt hoztunk létre. MÁTÉ LAJOS: — Tényleg lassú az új termékek kiajánlása, az ezzel kapcsolatos piacszervezői tevékenységünk. E munka meggyorsítása érdekében létrehoztunk egy osztályt, amely az új termékek, új konstrukciók eladását szorgalmazza. Foglalkozunk még magyar szabadalmak felvásárlásával és mielőbbi megvalósításával. HERKNER OTTÓ: — A hazai vállalatok között romlott a kooperációs kapcsolat, mindegyik csak saját érdekeit nézi, nem törődik azzal, milyen nehézséget okoz a velük üzleti kapcsolatban álló vállalatnak. Egyre gyakoribb, hogy leállítják olyan termékek gyártását, amit 15—20 éve termelnek, s a tőkéspiac ma is igényli. Ugyanakkor ezekre a termékekre szánt importot másutt kívánják felhasználni, s ezáltal megoldhatatlan gondokat okoznak oz országnak, partnereinknek. Az ilyen magatartás, együttműködés csak egyet, — a piac elvesztését eredményezheti. TOVÁBB SZIGORODNAK NÓGRAD: — Manapság sokféle módon vélekednek az észszerű importgazdálkodást előíró követelményekről. önök szerint milyen módszerekkel lehetne még eredményesebbé tenni a gazdálkodást? KAZINCZI GYULA: — Az importgazdálkodás szigorúbb követelményei semmiféle gondot nem okoztak. ÜRMÖSSY LÁSZLÓ: — Mivel a gazdálkodás körülményei változtak, a lehetőségeket viszont egy korábbi időszakhoz szabták meg, ezért az előírások nem tükrözik a mai realitásokat. A lebonyolítási eljárások pedig fékezik a gyorsabb és eredményesebb munkát. URBÁN LAJOS: — A lehetőségek kialakítása igen mechanikusan történt, aminek következtében több vállalat nehéz helyzetbe került a tőkéspiacokon: nem tudta hozni azt, amit a népgazdaság joggal elvárt tőle. KASZÁS JÓZSEFNÉ DR.: — Az importgazdálkodással kapcsolatos vita nem több, mint amenyit a vállalaton belül jelentkező feladatok megoldására fordítunk. DR. HEISZIG JÓZSEF: —Az importlehetőségeket és annak időbeni beérkezését, mindenkor a tőkésexportterv teljesítése által teremtett feltételek határozzák meg. E tekintetben tovább szigorodnak majd a követelmények. Tudjuk, hogy a mostani gyakorlatnak vannak előnyei és hátrányai. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a mai megoldást a vállalatok kérték, az ő kérésüket támogatta a Magyar Kereskedelmi Kamara és a kormány nem tett mást, csupán teljesítette közös kérésünket. HERKNER OTTÓ: — A jövőben a rendelkezésre álló importlehetőségekkel még okosabban kell gazdálkodni. Ugyanakkor arra kell törekednünk, hogy a hazai alapanyag- gyártók alkalmassá tegyék önmagukat a nyugati minőségű alapanyagok előállítására. A szocialista országokban, a kölcsönös előnyök alapján pedig tovább kell keresni az importlehetőségeket. EREDMÉNYESEBB AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS NÓGRAD? — A mai külpiaci helyzet nemcsak feltételezi, hanem meg is követeli a külkereskedelmi vállalatok és a megye exportáló üzemeinek eddiginél jóval szorosabb, tartalmasabb konkrétabb együttműködését. Milyen változások történtek az utóbbi Időben, milyen gondok jelentkeztek? ÜRMÖSSY LÁSZLÓ: — Az elmúlt időszak rákényszerített bennünket arra is, hogy egymást segítve gyorsítsuk a munkát. Naprakészen élünk egymás mellett, tudjuk mindazokat a problémákat, amelyek a külkervállalatok ügyintézőit foglalkoztatják. Ha szükséges, akkor igazgatói szinten naponta tárgyaljuk meg a gyors intézkedéseket kívánó tennivalókat. KASZÄS JÓZSEFNÉ DR.: — Ez év eleje óta MODEX néven 10 termelővállalat, közöttük vagyunk mi is, önálló külkereskedelmi vállalatot hozott létre. Minden döntésünket teljes részletességgel egyeztettük a legnagyobb külkerpartnere*- inkkel, hozzákezdhetünk a devizakonstrukcióban bonyolítható exporthoz, vállalva az ezzel járó nem kis követelményeket és kockázatot. FÖLDESI LÁSZLÓ: — Figyelembe véve a tűzhelygyár jelenlegi nehézségeit, az idén nem számoljuk fel részükre, a nekünk járó bizományosi jutalékot. URBÁN LAJOS: — Mióta megkaptuk az önálló exportjogot, azóta igen megromlott a kapcsolatunk a TRANS- ELEKTRO-val. Ügy érezzük, hogy mostohagyerekei lettünk a külkereskedelmi vállalatnak. A korábbi években megszerzett piacainkra, jelenleg nem tudunk szállítani, mert a 10—15 éve kialakult kapcsolatok alapján sem mi kapjuk meg a megrendeléseket. Ugyanakkor egye« külföldi vevők részéről jelentkező reklamációkat hozzánk küldik el kivizsgálásra, holott nem a mi termékeinkről van sző. DR. HEISZIG JÓZSEF: — A világválság megtanított bennünket arra, miként kell, lehet, az új helyzetben, az új követelményeknek megfelelően szorosabban, jobban együttműködve dolgozni. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezetői rugalmasan igazodnak a piac változásaihoz, megragadják a lehetőségeket, az el- viselhetőség határáig vállalják a kockázatot. A közös elképzelések megvalósítása érdekében havonta közös programot készítünk. BECKER LÁSZLÓ:— A rugalmasabb piaci munka érdekében a döntési szinteket eggyel lejjebb vittük. HERKNER OTTÓ: —A köz- gazdasági szabályozók mindenkori követelményekhez való Igazítása - ami hosszabb távon is így marad —, valamint a mozgásban lévő piaci lehetőségek jó kihasználása hozzájárult az eredményesebb együttműködéshez, a gazdagabb formák kialakulásához és a tartalmasabb módszerek kereséséhez. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szakkülkereskedelmi vállalatokkal szemben nincsenek jogos kívánságok. A követendő utak kialakításában nagy szükség van mindkét fél részéről a múlhatatlanul szükséges együttműködésre. Mindez szemléletbeli változást is kíván. NE EGYMÁS ELLEN NÖGRAD? — Egymásnak ellentmondó vélemények hangzanak el a párhuzamos exportjoggal. valamint a külkereskedelmi vállalatok közötti versenyeztetéssel kapuso’atban. Ml az előnye és a hátránya az egyiknek és a másiknak? ÜRMÖSSY LÁSZLÓ: — A külkereskedelmi vállalatok nem eléggé oldják profiljukat, holott a vevők egy része ma már összetett igénnyel jelentkezik. Ilyen esetekben pedig nehéz kapcsolatot teremteni ü érdekelt külkereskedelmi szervekkel, ami előnyös üzlet, elvesztésével jár. DR. HEISZIG JÓZSEF: — Az önálló exportjog megadásában nem szűkkeblű a Külkereskedelmi Minisztérium. Előnyei mellett jelentkeznek a hiányosságai is, a párhuzamosságokban. Az viszont nem lenne jó, ha vegyeskereskedéssé alakulnának a mai szakkülkereskedelmi vállalatok. Nem véletlenül ment végbe a világban e területen a szakosodás. Az önállóságnak is van határa. Azt tapasztaljuk, hogy egyes önálló exportjoggal rendelkező vállalatok ugyanazt akarják tenni, ami ellen korábban hadakoztak, amikor még nem kapták meg ezt a jogot. Kevés erőfeszítést tesznek az új piacok felkutatására. KAZINCZI GYULA: — A világítási üvegárukból több külkervállalatnak biztosítottunk árualapot. Ennek következtében az eredeti partnerünk forgalma nem csökkent,’ az újabbak bekapcsolása pedig nem hozta meg a kívánt sikert, valószínű a mi hibánk, illetve tapasztalatlanságunk miatt. Ügy látjuk, hogy közös nevezőre kell jutnunk, nehogy káosz legyen. HERKNER OTTÓ: — A3 önálló exportjoggal rendelkező vállalatoknak a piacon való megjelenéskor, üzletkötés előtt kötelességük koordinálni az érdekelt szakkülkereskedelmi vállalattal, nehogy tönkretegyék a már kialakult jő üzleti kapcsolatokat. Ezt azonban igen sokan nem tartják be. Emiatt piacokat veszítünk, illetve számunkra Igen előnytelen helyzetet teremtenek, azaz kiszolgáltatnak bennünket a megrendelőknek. BECKER LÁSZLÓ: — A párhuzamos exportjog megadása helyes, a végrehajtása azonban nem jó. Ilyen piaci helyzetben megengedhetetlenj hogy azonos termékeknél az önálló exportjoggal rendelkező gyárak árban eltérjenek a korábban kialakított egyezségtől. LASSAN ÉS ELHÚZÓDVA NOGKAD: — Mostanában gyakran halljuk, olvassuk, hogy élénkülés vérhaté a világpiacon. Mennyire megbízhatóak« elfogadhatóak ezek az Információk, mit bizonyítanak a téi nyék ? DR. HEISZIG JÓZSEF: H Az élénkülés ebben az évben nem, esetleg csak az év végén, és igen kis mértékben várható. Ha erre egyáltalán sor kerül, akkor a folyamat lassú és elhúzódó lesz. MÁTÉ LAJOS: — Az élénkülés meglehetősen késleltetve jelentkezik majd nálunk, mivel a nyugati országokban a raktárak tele vannak áruval. Perspektívában viszont sok minden elképzelhető. * HERKNER OTTÓ: — Továbbra is kemény küzdelemre kell felkészülni, mert a verseny egyáltalán pem csökken; hanem tovább fokozódik, új; eddig ismeretlen, vagy kevésbé ismert versenytársak megjelenésére kell számolni, akik feltehetően kedvezőbb feltételekkel kívánnak maguknak piacot szerezni. Ebből adódik az is, hogy a gazdálkodóssal kapcsolatos előírások is tovább növekednek, amit a mindenkori követelményekhez igazodó és ennek megfelelően változó közgazdasági szabályozók közvetítenek majd a vállalatokhoz. OZSVÄRT JÓZSEF: — A megyei pártbizottság kiemelten foglalkozik a külgazdasági helyzetünk kedvező alakulását elősegítő feladatokkal,’ versenyképességünk fokozásának tennivalóival. A mostani eszmecsere azt bizonyítja, hogy az előző évhez képest lényeges változások történtek a szemléletben, a gyakorlatban, az együttműködés új útjainak keresésében. Megyénk tőkésexportot bonyolító jelentősebb gyárai, külkereskedelmi partnereikkel együtt keresik a célravezetőbb, eredményesebb.1 tartalmasabb megoldásokat. Az itt elhangzottak jól bizonyítják azt is, hogy nemcsak tudják, értik, hogy miről van szó, hanem vállalkoznak a legeredményesebb, legcélraveze'- több megoldásokra. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői NÓGRAD - 1983. május 21., szombat
