Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-17 / 115. szám

flz iskola Itvegöie Újabban szociológusok is foglalkoznak annak kutatá­sával, hogy milyen tényezők hatnak egy-egy oktatási in­tézmény légkörének alakulá­sára, esetenként „klímavizs­gálati tesztekkel” próbálnak feleletet adni a kérdésre. A pedagógusok tesztlapok nél­kül is tudják, hogy az isko­lák és más oktatási-nevelési intézmények légköre minde­nekelőtt az igazgató vezetési stílusától, emberségétől, to­vábbá a tanári kar összetéte­létől függ. Természetesen sok múlik a fenntartó tanáccsal, valamint a lakóhelyi politi­kai-társadalmi szervekkel kialakított kapcsolaton is. Gyakran elhangzik az igaz­gatókról, hogy ók a gondja­ikra bízott intézmény elsó számú pedagógusai; találó ez a megállapítás az iskola légkörét illetően is. Az anti­demokratikus, önkényeskedő igazgatók körül — bármeny­nyire összetartó is a nevelő- testület — pillanatokon be­lül megfagy a levegő, szin­te megdermednek az embe­rek, ilyen helyen jó közér­zetről sem a tanárok, sem a tanulók körében, nem lehet beszélni. Sajnos, vannak még ilyen vezetők. Nemrégiben egy pe­dagógus amiatt panaszkodott nekem, hogy ha bármilyen) apró-cseprő vagy akár jelen­tősebb iskolai ügye akad, nem fordulhat segítségért, tanácsért azonnal közvetlen- feletteséhez. Náluk először az iskolatitkárnak kell bejelen­teni a „kihallgaíási kérelmet" az egyezkedik ugyanis az igazgatóval a meghallgatás terminusáról, majd a titkár közli a tanárral, hogy az igazgatónő melyik napon s hány órakor tudja fogadni. Szinte hihetetlen történet. Képzeljük csak el, hogy egy ..egyszerűbb halandó” példá­ul szülő milyen nenczen jut be ehhez a vezetőhöz. Persze általánosságban ez a hóDort nem jellemző isko­láinkra, hiszen százszám van­nak olyan iskolaigazgatók, akiknek az ajtaja mindig ki van tárva a kollégák, a diá­kok s a szülők előtt. Pedagógusok váltig állít­ják, hogy nincsen szükség kü­lönleges csodaszerekre a kel­lemes iskolai légkör megte­remtéséhez, mindössze két feltétele van ennek: össze­forrott: nevelői közösség és demokratikus vezetés. Ha e két tényező adva van, akkor az egészséges szellem kisu­gárzik az egész iskolára, ma­gától értetődően a tanulóif­júság életére is, és ilyen eset­ben, — Ady Endre szép vers­sorával — „élet zengi je az iskolát”.. Tanulók és nevelők kö­zösségi élete nélkül egyetlen iskolának sem lehet friss le­vegője, mint ahogy enélkül a tanítás színvonala sem emel­kedhet magasra. Nem vélet­len. tehát, ha a pedagógiai tevékenységet ellenőrző ta­pasztalt felügyelők rögtön az iránt érdeklődnek egy-egy iskolában, hogy a nevelési­ek tatási feladatok megoldásá­ban együttműködnek-e a ta-. nárok! Összefűzi-e őket a közös cél, a közös tevé­kenység? Kibontakozhat-e a tanár egyénisége a testület­ben? Ha ezekre a kérdésekre a válasz nemleges, akkor va­lami nincs rendben az isko­lában A demokrácia, a közös­ségi élet hiánya még a kitű­nően fölszerelt intézmények ben is visszaveti a munkát. Evei: óta visszatérő be­szédtéma az iskolák háza tá­ján a pedagógusok és a ta­nulók túlterhelése. Az irá­nyító és a fenntartó szervek eddigi erőfeszítései ellenére sem sikerült számottevően csökkenteni a fölösleges ter­heket. A kifáradás és az ál­landó feszültség nagymérték­ben rontja a közérzetet, vib­rálóvá teszi az idegeket, elektromossá a levegőt. Egyetlen társadalmi intéz­mény élete, klímája sem vál­tozhat meg egyik napról a másikra: hirtelen javulás nem várható e téren az isko­lákban sem. De az igen, hogy a demokratizmus — ha kis­mértékben is — hétről hétre erősödjék, és a felettes szer­vek mind körültekintőbben figyeljenek az oktatásügy helyzetére. Ha ez megvalósul, akkor ugyanis napról napra kellemesebb lesz az iskolák éghajlata, derűsebb a taná­rok, diákok közérzete. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁO M EGY El BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF„ 115, SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. MÁJUS 17., KEDD Tudományos tanácskozás Salgótarjánban Áz egészség védelmében Tegnap kezdődött és ma fejeződik be Salgótarjánban az a tudományos ülésszak, melyet a Magyar Higiéniku­sok Társaságának' északkelet­magyarországi tagozata, vala­mint a Higiénikus Szakdolgo­zók északkelet-magyar­országi szakcsoportja kö­zösen rendezett. A tanács­kozáson Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Hajdú-Bihar, Heves, Sza- bolcs-Szatmár és Nógrád me­gye. közegészségügyi szakem­berei vesznek részt. Az öt megye képviselői a két nap során húsz előadást tartanak, ezek tematikája felöleli a közegészségtan szinte minden területét. Gyermekétkeztetési kérdésektől a műanyag játé­kok toxikológiai vizsgálatáig, autóbuszmegállók és jármű- belsők egészségügyi problé­máitól a munkaegészségügy kérdéséig számos, a minden­napi élettel összefüggő, tö­megek hogylétét befolyásoló tényező napirendre kerül. Az elméleti kérdések, a vizsgála­ti eredmények ismertetése mellett az előadások egy ré­sze az előadók által alkalma­zott módszereket teszi köz­kinccsé. Az esztendőről esztendőre megrendezett tudományos ülésszaknak ebben az össze­tételben első alkalommal ad helyet Nógrád megye, koráb­ban ugyanis már régióbeosz­tásban kerültek sorra a ta­lálkozók. Remélhetőleg az ülésszak minden résztvevője hasznos ismeretekkel gyara­podva tér vissza munkájához. Kerekasztal-beszélgetés A tőkésexporttal kapcsolatos feladatokról A NÓGRÁD szei-kesijtősé- ge tegnap Salgótarjánban, a salgótarjáni öblösüveggyár­ban kerekasztal-beszélgetést szervezett a tőkésexporttal kapcsolatos közös tenniva­lókról. Az eszmecserén "részt vettek, a megye jelentősebb exportá­ló vállalatainak vezérigaz­gatói, igazgatói, gazdasági igazgatói, gazdasági igazga­tó-helyettesek az exportáló vállalatokkal üzleti kapcso­latban álló külkereskedelmi vállalatok, az önálló export­joggal rendelkező gyárak ve­zetői. a megyei KISEÖV fő­mérnöke, a Magyar- Kereske­delmi Kamara észak-magyar­országi képviselője. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett és felszólalt Ozs- várt József, a megyei párt- bizottság titkára, Herfcner Ottó. a Külkereskedelmi Mi­nisztérium miniszterhelyet­tese Flaehy György, a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár főmérnöke. Ürmössy László, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek vezérigazgatója. Földesi László a Transelekt- ro Külkereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatója, Or­bán Lajos, a Magyar Kábel- művek vezérigazgatója, dr. Heiszig József, a Metalim- pex Külkereskedelmi Válla­lat vezérigazgatója,. Géczi Im­re, a Magyar Kábelművek ba­lassagyarmati gyárának igaz­. gatoja, Kazincxi Gyula, az öblösüveggyár igazgatója, Kaszás Józsefné dr., a Salgótarjáni Ruhagyár igaz­gatója. Lőcsei József a sík­üveggyár kereskedelmi főosz­tályvezetője, Máté Lajos. a Ferunion Külkereskedelmi Vállalat, vezérigazgatója, dr. Mészáros Ottó, a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek gazda­sági igazgatója. Bécker Lász­ló. az Ártex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyet­tese Az eszmecsere során fel­merült kérdésekre Herkner Ottó válaszolt, majd ismer­tette <a külgazdasági munka soron lévő konkrét és hosz- szabb távú feladatait. Megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák A végzős középiskolásoknak hétfőn nemcsak a szokatlan nyárias meleggel kellett meg­küzdeniük, hanem a magyar irodalmi tételekkel is. Orszá­gosan egységes elvek alap­ján megyénk öt gimnáziu­mában és hét szakközépisko­lájában írták meg a jelöltek a magyar dolgozatokat. Ma, az egészségügyi szakközép­iskolasok kivételével, akik fi­zikából készítenek Írásbelit valamennyi intézményben a matematikai ismeretekből adnak számot a végzősek. A vizsgarend viszonylagos egy­sége szerdán szűnik meg, s ettől kezdve jelentős különb­ségek lesznek az egyes intéz­mények „programja” között. A gimnazisták szerdán orosz, csütörtökön és pénteken fa­kultatív tárgyakból, például választott idegen nyelvisme­retből vizsgáznak. A szakkö­zépiskolások —, tehát, az egészségügyi, óvónőképző, közgazdasági, gépipari, épí­tőipari, mezőgazdasági és pos­taforgalmi szakközépiskolák diákjai — szerdán és csütör­tökön szakmai, pénteken ide­gen nyelvbeli felkészültsé­gükről tesznek írásban tanú­ságot. Azok a diákok, akik felsőfokon kívánnak tovább­tanulni, május 23—24-én kö­zös Írásbeli érettségi felvé­teli vizsgán igazolják dönté­süket. Elkészített matematika-, fizika-, kémia-, és biológiadol­gozatukat a szakértő bizottság egyrészt az érettségi, más­részt a főiskolai, egyetemi fel­vételi viszgarend f.övetelmé- í.j ei alapján értékeli. Ezen a számadáson tehát ..belépőt” lehet szerezni a felsőfokú szó­beli vizsgákra. Ezt a vizsgá- zási módot tették teljessé a salgótarjáni építőipari szak- középiskolában, melynek fel­ső fokú tanulmányokra jelent­kezett diákjai szóban is közös érettségi-felvételi vizsgát tesznek. Az idei érettségi vizsgák megyénkben mintegy nyolc­száz diákot érintenek — nap­pali tagozaton. Ismereteiket szóban június 9—22. között mérlegelik. A salgótarjáni Táncsics Mihály Szakközépiskolában 120-an érettségiznek. Képünk az igazgatási osztály magyar írásbeli vizsgáján készült. ULTRA—SONA típusú orrhe gylezáró automatát kezel I.en-J gyei Zoltánná, a Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi üzemének dolgozója. A kíváiló minőségű gép segítségé- v,el egy műszak alatt 2000 pár harisnyanadrág készül, j fotó: barna 1 Hajdú-Bihar megyei tájnapok a Centrumban Kilenc vállalat kétmilliós árukínálata Békés, Csongrád, Fejér, Györ-Sopron és Veszprém után ezúttal Hajdú-Bihar me­gye mutatkozik be a héten a salgótarjáni Centrum Áru­házban. Ha nem is az egész megyével, de kilenc termelő- vállalatának, szövetkezeté­nek termékeivel megismer­kedhetnek mától az áruházba látogatók. A már • hagyományosnak mondható tájjellegű bemu­tatkozások sikeré bizonyára ezúttal sem marad el, annál is inkább, mert kétmillió fo­rint értékű áru várja a vá­sárlókat. Már a nyitást követő órák­ban sok elkelt a Debreceni Finomkötöttárugyár egyedi darabjaiból. Volt olyan vá­sárló. aki vígan távozott a lehető legvastagabb kötött pulóverrel, annak ellenére hogy a meleorológia szerint az évszázad legmelegebb má­jus tizenhatodikája köszöni ránk. Bizonyítva azt. hogy a jót és a szépet akkor is meg­veszik az emberek, ha éppen akkor nem kelj. Sikeré volt a Debreceni Ci pőgyár és a ruhagvár termé­keinek is, .csakúgy, mint 3 Hajdúsági Iparművek auto­mata mosógépeinek, centri­fugáinak, villany bojleréin ele, ízléses termékekkel mutat­kozott be a Szabó’Minőségi Ktsz és a szintén debreceni háziipari szövetkezet. A Sza­lag- és Zsinórgyár tépőzáráig ból, ruhaszegélyeiböl, bur- sonyszaiagjaiból is jó néhány méter fogyott már az első nap. Nem hiába tértek be azok sem. akik a hasukat kedve­lik. A híres nádudvari „Vö­rös Csillag” Termelőszövet­kezet különleges füstölt hú­sai és töltelékárui sokakat visszacsaltak az áruházba és a Debreceni Konzervgyár ter­mékei is méltán keltették fel a figyelmet. Mint Sári József, az áruház áruforgalmi osztályvezetője mondotta, a fő cél ezúttal ts, iogy minél inkább k* ’• elégíteni a vásárlók Igényeit, bőségesebb választékot bizto­sítsanak. Arra számítanak, hogy a kétmilliós készletből legalább másfél milliónvi gaz­dára talán a hét végéig tar­tó Haidu-Bihar megyei tájna­pokon Moszkvába utazott Sarlés Sarlós Istvánnak a Minisz­tertanács elnökhelyettesé­nek vezetésével a magyar szovjet kormányközi kultúrá- lis együttműködési bizottság XIX. ülésszakára hétfőn küldöttség utazott Moszkvába. István A Ferihegyi repülőtérén a delegáció búcsúztatásán je­len volt Valerij Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének követtanácsosa. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom