Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)
1983-05-01 / 102. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGBAD Al MSiMp NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIX. ÉVF., 102. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1983. MÁJUS 1., VASÁRNAP Hagyomány és jelen ÍRTA: MEDVED KÁROLY A nemzetközi munkásosztály évszázados harcban alakította ki mozgalmának hagyományait. A munkásosztály harca és ünnepei összefonódtak. Az ünnepek a küzdelem eredményeinek számbavételét jelentették, újabb feladatok meghatározásával jártak együtt. E harcos számvetés, célkitűzés-meghatározás jegyében született meg az egyik legégetőbb és iegegyetemesebb ünnep, május elseje is. E nap önkéntelenül is felidézi bennünk a munkásság osztályküzdelmét, erősödő osztályszolidaritását kifejező első harcos május elsejéket, a történelem nagy horderejű, messze kiható eseményeit. Emlékeztet az 1886. május eleji véres napokra, a II. Internacionólé ezt kővető alapítókongresszusának határozatára, majd az Internacionólé állásfoglalása nyomón első ízben 1890-ben világszerte megtartott május elsejei demost- rációra. :m A hagyományok, örökhagyó történelmi tanulságok mellett Jelenünk is bizonyítja május elseje eszméjének örök érvényű értékeit. Jelenünkben is legfontosabb - egyben haladásunk záloga is — a proletár nemzetköziség és testvériség, a milliók egyért, egy milliókért, az egységben levő erő hatalmas, legyőzhetetlen eszméi. Ezek párosulva a politikai vezetés tudományával, a lelkesedéssel és önfeláldozással hozták meg a munkásosztály számára az eredményeket. Ma országunk, megyénk lakossága, a világ népeinek jelentős számával együtt önmagát ünnepli. Azt, hogy tetterős, hogy tele van alkotóvággyal, hogy képes volt jólétet teremteni egy háború sújtotta ország romjai fölött. A teremtő, alkotó ember bátran nézhet szét a földeken, a gyárakon, a városokban és falvakban. Egy emberélet fele alatt jelentős eredményeit szemlélheti. Az imperializmus, a háború hívei nem fogadták örömmel e haladó, a szocialista országok gyarapodását, megerősödését. Felerősödött az a folyamat, hogy saját rendszerük válságából a nemzetközi helyzet kiélezésével, mindenekelőtt a fegyverkezés fokozásával keressék a kiutat. Felerősödött a háború híveinek hangja, katonai fölény kierőszakolására törekszenek. Olyan új fegyverekkel kívánják felszerelni haderőiket, melyeknek puszta léte is növeli a kockázatot, nehezebben ellenőrizhetők. Az emberi lét alapfeltétele, a béke megőrzése érdekében meg kell állítani ezt a folyamatot. Ennek módja csak a békét, o szabadságot akaró népek nemzetközi összefogása, egységes fellépése lehet. Együttesen vagyunk képesek megakadályozni, hogy megsemmisüljenek a munkásgenerációk alkotásai, hogy pusztulásba sodródjék a civilizáció, az emberiség. Együtt kell fellépnünk a fegyverkezési verseny megállításáért, a tömegpusztító eszközök mielőbbi korlátozásáért, a leszerelésért. Országunk az enyhülési folyamat eredményeinek' védelme érdekében együttműködésre törekszik minden olyan erővel, amely kész cselekedni a béke megvédéséért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatainak fejlesztéséért. Bízunk benne, hogy a józan gondolkodás, a higgadt, megfontolt, felelősségteljes békepolitika teret nyer. Az enyhülés vívmányai megszilárdulnak, a haladó körök ereje megvédi a békét. B I ékére van szükségünk ahhoz, hogy megőrizzük értékeinket, melyeket a Xil. kongresszus fő politikai, gazdasági, kulturális célkitűzéseinek eddigi végrehajtásával is gyarapítottunk. A Központi Bizottság ez év április 12- 13-i ülésén megállapította, hogy a magyar népgazdaság az elmúlt években a XII. kongresszuson meghatározott gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. Központi program alapján módosult az energiafelhasználás szerkezete. Több a termékszerkezetet korszerűsítő vállalati kezdeményezés. Megkezdődött az energia- és anyagtakarékossági, valamint a hulladék- és másodnyersanyag-hasznosítási program végrehajtása. Gyorsult a vállalati szervezet és belső irányítási rendszer korszerűsítése. Az egyre mélyülő tőkés gazdasági válság, a nemzetközi együttműködés megszokott rendjének felbomlása, a világkereskedelmi helyzet romlása mellett, a népgazdaság belső egyensúlyát megőriztük, az ország fizetőképességét fenntartottuk. A tőkésvilág válságának negatív hatásai természetesen - a kereskedelmi kapcsolat következtében — érintették hazánkat is. Az értékesítési lehetőségek korlátozódósa, a fokozódó protekcionizmus, a gazdasági bojkott és mindezek által élesebb megvilágításba került saját munkánk gyengesége új feladatokat jelentett és jelent az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben egyaránt. A következő években a XII. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai irányvonalat követve, biztosítani kell a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődését, erőteljesebben ki kell bontakoztatni az intenzív gazdálkodást, meg kell teremteni a gyorsabb gazdasági növekedés feltételeit. Gazdasági gondjaink megoldása, a szocialista építőmunka eredményes folytatása, a termelésben dől el. Előrehaladásunk kulcskérdése a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése, a minőség és a munkakultúra javítása, mindezek révén a termelés jövedelmezőségének és versenyképességének fokozása. Munkánkat csak összefogással, a vállalatok, intézmények, gyárak, gyáregységek, telephelyek, üzemek, szocialista és munkabrigádok aktív tenni akarásával, közreműködésével, cselekvőkészségével tudjuk eredményesen végezni. A jelen gazdasági kihívásra adandó válasz az alkotóerőknek olyan koncentrálását, a hatékonyság és versenyképesség irányába történő változások útjának olyan megnyitását, a rugalmasság olyan fokozását igényli, amely elképzelhetetlen a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése nélkül. Az alulról jövő kezdeményezések, az öntevékenység megnyilvánulásai azáltal válnak mozgató erővé, ha beintegrálódnak a tudatos társadalmi cselekvésnek a fejlődést előrevivő áramába. Ennek megvalósulását kell, hogy segítsék a tömegszervezetek, -mozgalmak. Csakis társadalmunk demokratizmusának további elmélyítésétől, szocialista tartalmának erősítésétől várható, hogy a dolgozók - széles réteqei összefogjanak a közös gondok együttes megoldására, a fejlődés előrevitelére. I ndokolatlan az az aggodalom, hogy a demokratizmus fejlesztése nehezítő tényezője társadalmunknak. Kétségtelen, hogy a szocialista demokrácia nem lehet mentes a konfliktusoktól - mivel különféle érdemek, vélemények, cselekvési törekvések ütköznek ezen a terepen -, de e konfliktusokat vállalni kell, hiszen a fejlődés útja ezek megoldásán keresztül vezet. Május elseje Kisferenyén Napok óta nagy a nyüzsgés-mozgás a kistercnyci népkertben, avagy kastélykertben. Tegnap, amikor megérkeztek a televízió hatalmas autói, mintha meggyorsult volna az előkészület számos munkája. Ebben a csodálatosan szép parkban ünnepli május elsejét Kisterenye és környéke. és ez az egyik helyszíne a Magyar Televízió ünnepi közvetítésének, Budapest és Debrecen mellett. ' Baráti, sőt családi ünneplést, majálist képzeltek el a szervezek. A közel kétezer bányász mellett hét-nyolc ezer embert várnak. Találkoznak egymással a környék üzemeinek, intézményeinek, falvainak lakói, együtt ünnepelnek a munkások és a vezetők. A program bőséges és széles skálán mozog. Hatvan népi és iparművészt várnak a megyéből és az ország minden pontjáról, itt árulják majd szebbnél szebb portékáikat. Rengeteg sátor épült már tegnap is, hogy étellel, itallal elláthassák a majális résztvevőit. Még nem végleges, de előzetesen négyezer ebédel kötöttek már le. Lesz vursli, céllövölde és rengeteg játék. Ritka látvány az öreg fák, a szépen gondozott fű és sövény között a negyven páva. Az ünneplés háromnegyed tízkor kezdődik. Szabó Nándor, az SKÜ kisterenyei gyáregységének vezetője köszönti a megjelenteket. Negyed tizenegykor megkezdődik a járás amatőr művészeti csoportjainak. szinpompásnak ígérkező műsora. Innen kapcsolódik be közvetítéssel a televízió is. Egy őxától hivatásosok lépnek a szabadtéri színpadra, kettőtől pedig a fiataloknak szól a koncert, és nem maradhat él az esti órákban a disco sem. A sport is része az ünneplésnek, egy órakor a sportpályán iskolások tornabemutatója szórakoztatja a vendégeket. Ezt követően a környék üzemeinek labdarúgócsapatai játszók a Május 1. Kupa mérkőzéseit. n»*»*»*»*«r*a»****»*»»»»nfr*********»»*n******;k**slr»ft*****♦*»»★**»*********<*»*»» A *********** Yirizlay Gyula ünnepi beszéde Kedves nézők, rádióhallgatók, barátaim! A munkásosztály legnagyobb nemzetközi ünnepére készülünk. Az előestén köszöntőm önöket pártunk, az Elnöki Tanács, a kormány és a szakszervezetek nevében.^ Sajátos ünnep május elseje. A munka és az emberi méltóság szülte, s így az esztendő legszebb napjaként él bennünk. Igaz, az első budapesti nagygyűlés óta az ünnep jellege formálódott, alakult. de tartalma változatlan: ma is a békéért, a tisztességes emberi életért és a munkáért harcoló dolgozók seregszemléje. Aligha lehet megállapítani, hányán ünnepelnek ma szerte a világon. De annyi bizonyos, hogy az idei május elsején borultabb a világ égboltja, a dolgozótömegek szándékosan megrontott világpolitikai légkör és a vele együttjáró gazdasági válság fenyegetettségében ünnepelnek. De ünnepelnek! Hiszen bármilyen is legyen a helyzet, a munka, az alkotás tartja fönn és nemesíti az emberiséget. E meggyőződéssel köszöntjük mindazokat, akik töretlenül küzdenek, dolgoznak és hisznek a köznapok munkáserejében. Hívunk mi is mindenkit május elsején ünnepelni. Köszönet illeti az előttünk járó nemzedékeket, a nyugdíjasokat, a veteránokat, hiszen az ő munkával töltött életútjuk vezetett el a mához. Közük van minden eredményhez, aminek ma örülhetünk. Épületekben, hidakban, tervekben, alkotásokban él tovább munkálkodásuk. Mi sem és a mai ifjúság sem lehet tétlenebb, elődjeinek példája nyomán már erősebb szívvel és akarattal haladhatunk minden május elsejék céljai felé. De ezen a világünnepen nemcsak a tegnapokra emlékezünk, hanem a mára s a holnapra is tekintünk. Hagyományaink, céljaink és eszméink erejének tudatában derűlátók vagyunk, hiszen a világ dolgozói és a magyar dolgozók nem először ünnepük nehéz körülmények között a munka nagy ünnepét . Hazánk is többször volt nehéz helyzetben az elmúlt harmincnyolc év során. A döntő, a meghatározó azonban mindig, és most is, a dolgozó emberek cselekvő magatartása volt. Semmivel sem helyettesíthető az az elszántság és akarat, amely- lyel fölülemelkedtünk a politikai és gazdasági nehézségeken. E küzdelemben embermilliók fegyelmezett, örök tüntetéssel fölérő munkálkodása visz előre. Kétségtelen, hogy a gazdasági helyzet kihívásai egyre keményebbek, s nap mint nap munkára, a figyelem és a fegyelem összpontosítására késztetnek bennünket. Felszabadulásunk óta talán még sohasem volt olyan égetően nagy szükség az öntudatos munkálkodásra, mint napjainkban. Ezt vállaljuk is, hogy megőrizzük mindazokat az eredményeket, amelyeket a magunkénak mondhatunk. Tudnunk kell, hogy fejlődésünk feltételeit megteremteni, megóvni, gondjainkat megszüntetni nekünk magunknak kell. Óriási feladat ez, tiszteletre méltó, nagy és különleges vállalkozás. A gondolkodás és a gyakorlat régi, avult formáival ez a feladat nem is oldható meg. Mindannyiunk élete, egész társadalmunk négy évtizedes útja a nehézségek, az eredmények összefonódásában haladt előre, most minden vonatkozásban újítanunk kell! S mi képesek vagyunk a megújulásra. Éppen, mert fölismertük, hogy csak az eddigieknél is jobb munkával, nagyobb áldozatokkal, fokozottabb erőfeszítésekkel juthatunk előbbre. A legfontosabb, hogy a (Folytatás a 2. oldalon.)
