Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-07 / 81. szám
A fennmaradás követelménye Ügyesség, alkalmazkodás, kezdeményezés Vük átváltozásai Fekete István gyermekregénye színpadon Ä negyven év körüli, darabos férfi utcánk réme volt. Valahonnan az Alföldről, a Tisza mellől származott. Se kutyája, se macskája nem volt. Sokáig állt egy üres telek az utca végén, egy ugrás- nyira a Zagyvához, azit vásárolta meg a rajta levő ósdi házzal együtt. Alig köszöntött be a nyár, rohant a partra, kereste a folyó mélyebb medreit, a mi nyelvünkön az úgynevezett szakadásokat, s az egy-másfél-két méteres vízben lubickolt. Kiválóan úszott, s bennünket lavór mellett nevelkedett kölyköket mindig kinevetett. Gyakran előfordult, — mert mogorva, harapós természetén ritkán tudott uralkodni —, hogy egymás után dobált be bennünket a mély vízbe és azon szórakozott, miként kapálózunk. Akinek sikerült kiverekednie magát a mélyből, azt megdicsérte, sőt annak tanácsokkal szolgált, hogyan tartsa kezét, lábát, törzsét, hogy felszínen maradjon. Aki nem boldogult a vízzel, azt kiemelte. Nem korholta, nem segítette, de a következő alkalommal újra a mélybe dobta. Ha elég ügyes lesz, majd csak megtanul úszni! * Á történet azokban az év eleji napokban jutott eszembe, amikor értekezletről értekezletre jártam, ahol különböző kisebb és nagyobb közművelődési intézmények idei éves munkatervét beszélték meg. Kivétel nélkül mindenütt szóba került az ügyesség, az alkalmazkodás, a kezdeményezés követelménye, igazolván a felismerést, hogy a kulturális munka is csak úgy lehet hasznos és hatékony, ha valós igényekre alapozódik, céljaink meghatározásakor tekintetbe veszi a múlt-jelen-jövő — másképpen a megtett út, a korabeli körülmények, feltételek — és az elérendő eszmény — hármasságát. A közművelődés a társadalomtól nem elszigetelt folyamat. A változások — kölcsönösen — visszahatnak, tehát megkövetelik az alkalmazkodást, amely, ismerve szokásaink, begyakorlottságunk hatalmát, nem is olyan egyszerű. * A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ az elmúlt évben számos jelét adta annak, hogy munkatársai értik a dolgukat, tisztában vannak a tennivalókkal. Az intézmény azonnal reagált az ötnapos munkahét bevezetésére. Igyekezett a legkülönbözőbb korosztályú lakóknak hét végi szórakozási, művelődési programot nyújtani. Különösen gazdag választék állt az általános iskolások rendelkezésére. Részt vehettek természetjáró, diszkó- és játszóházi programokon, a Tízen Túliak Társaságának foglalkozásain. Történtek kezdeményezések a felnőttek hét végi aktivizálására is, azok azonban egyelőre kevés eredménynyel jártak. Az érdeklődés, a látogatottság parányi töredéke volt a gyerekekének. Az idei év bizonyára több sikert hoz ezen a téren. Egy hónapja, hogy — a helyi Palóc Háziipari Szövetkezet anyagi és szellemi segítségével — szabadidős-műhelyeket helyeztek üzembe az intézményben. Itt megfelelő szerszámok és felkészült szakemberek állnak a barkácsolók, a varrók, aí fotósok és a képzőművészettel foglalkozók rendelkezésére. Balogh Ferenc, a művelődési központ igazgatója nem titkolja azt sem, hogy ebben az évben szeretnék rendszeressé tenni a családi foglalkozásokat. Nagyon szimpatikus. másoknak is nyugadt lélekkel ajánlható gondolat: alkalmanként apa, anya, é3 gyermek együtt játszhat, szórakozhat, művelődhet, s a közös élmények révén még közelebb kerülhet egymáshoz. Az intézmény vezetője a fentieken kívül számos más példát is említ annak érdekében, hogy rugalmasságukat bizonyítsa. Nőtt a varrni kívánók száma? Megszervezték 38 asszony részvételével a kétéves, szakmát adó nőiszabó- tanfolyamot. Elmélyült a lakóhely iránti érdeklődés? Az intézmény helyet adott a honismereteseknek, s tevékenységüket változatos formában ösztönzi, segíti. Gondok jelentkeznek a kiskertekben, a házi gazdaságban? Előadásokkal, filmvetítésekkel sietnek a gazdálkodók segítségére. Kul- túrprogramot kérnek a rárósi úttörőtábor gyerekei? Sebaj, a szécsényi művelődési központ szervezésében ezt is megkapják... A hétezer lakosú település közművelődési főelőadója Ora- vecz Péter, amikor az intézmény szabadidős-programjairól, alkalmazkodási igyekezetéről kérdezem, csupa jót válaszol. Nem mondja azt, hogy mindent kiválóan, hiba nélkül csinálnak — ezt nem állítja a művelődési központ igazgatója sem, sőt nagyonis jól látja, hol, miben kell fejlődniük —, de egész tevékenységüket pozitívan érftékeli. Pedig közismerten sanyarúak az intézményi adottságok, a munkakörülmények. És paradox módon talán éppen ez az egyik fő indítéka a kezdeményezésnek, hiszen itt egv-egy betérő lakóért, azaz a közönségért sokszorosan meg kell küzdeni. S ezt a küzdelmet — célját értelmét látva — vállalják a szécsényiek. ★ Az alkalmazkodás ma egyik legközkeletűbb szavunk. Feledjük az időt, amikor okkal, ok nélkül félremagyarázták. Az ' alkalmazkodás nem megalkuvás, hanem okos felismeréseken alapuló, dialektikus követelmény. Olyan cselekvéssor, mely a mindenkori fenn- és megmaradás feltétele. s. 1. AZ TJTÖBBI ÉVEK minden bizonnyal legnagyszerűbb írói találmánya Fekete István nevéhez fűződik, ö volt az, aki kitalálta és megteremtette a gyerekek jelenleg verhetetlen hősét, a kis Vukot, az apátlanná, anyátlanná lett rókakölykö't. A kalandos, megható történet az iskolások kedvenc olvasmánya. Vukkal azonban megismerkedhetnek azok is, akik még nem tudnak olvasni: a hanglemezgyártó vállalat Gothár Péter rendezésében megjelentette a regény hangjátékát többek között az utólérhetet- len Csákányi Lászlóval, valamint Kalocsay Miklóssal, Jani Ildikóval, Helyey Lászlóval. Lemezen hozzáférhető a kis Vük dala is a legutóbbi táncdalfesztivál üdvöskéjének, Ulmann Mónikának az előadásában. Fekete István állatkölykének karrierje azonban nem az említettekkel kezdődött, azok voltaképpen csak felültek a jó széllel vitorlázó hajóra. Magyarán: meglovagoltak egy filmes sikert. Dargay Attila egész estés mozi- és négyrészes tévéfilmet készített Vük szerencsés felcseperedéséről és bosszújáról, melyet a simabőrűvel szemben érvényesített szülei és testvérei elveszeitése miatt. A ravasz, a falusi portákat megkárosító rókakölyök és társai, az öreg Karak, az apa Kag, az anya és a testvér íny az egy évvel ezelőtti tévésugárzás alkalmával váltak egy csapásra az eszmélni tudó apróságoktól kezdve tíz-egy- néhány éves korig a gyermekek kedvenceivé. Azóta fennen ragyog Vük és a rókák csillaga a hűséges ebek meg a vadászó ember rovására. Vük karrierjét látva, törvényszerűnek érezzük a színpadi megjelenést. Azon sem csodálkozunk, hogy Thália templomába éonen a Hököm Színpad, az első magyar magánszínházi „szövetkezet” vezette be. Hökömék saíát maguk finanszírozzák előadásaikat, maguk vállalják a, kockázatot, nyilvánvalóan minden igyekezetükkfel a megtérülésre összpontosítanak. Ez határozza meg műsorvállalásukat. Nyilván olyan mű bemutatásába nem kezdenek, amilyent állami színházaink természetes magátólértetődés- sel játszanak. Nekik mást kell adniuk. Olyat, amelyik hiányt pótol, hézagot töm be, egyúttal széles körben keresett. így sikerül kielégíteni egyszerre a művészetpolitikai követelményeket és a közönségigényt, tehát a Hököm Színpad létezése ezért is hasznos. Értéke teljessé a produkciók minőségétől — mint harmadik alapelvtől — válik. A REGÉNYT színpadi mesejátékká Karinthy Márton rendező dolgozta át. Gondos dramaturgiai munkával sikerült megőriznie a történet báját, humorát, mozgósító erejét, szellemét. Tartalmát azonban egy apró ötlettel lényegesen gazdagította. Fekete István Vukja ugyanis örök ellensége marad minden kutyának. ahogyan azt a természet diktálja. Karinthy Márton Vukja viszont társául fogadja a „bűneit” megbánó és megváltozni kész házőrzőket. Ez a változtatás ellene mond ugvan mind a regénynek, mind a valóságnak, harmonikusan simul ugyanakkor a társulat szádékához: a ró- ka-kutya-ember (gyerek) viszony igazságossá tételéhez. Mert valljuk be, kicsit tudathasadásos állapotba kerülünk a Vük olvastakor, hallásakor, vagy látásakor, hiszen a kártevőknek, az amber ellen szurkolunk. Fekete István remek prókátora az egy időben ok nélkül irtott rókáknak: részvétét át képes vinni olvasóira. Karinthy is ezt teszi, de ő továbbmegy: a róka mégiscsak kártékony állat, túlzott elszaporodásuk nem kívánatos. E gondolat alapján teszi az egyébként a gonoszt jelkénező Vahurt mesejátéka végén rokonszenvessé. Feloldja a néző tudathasadását: elismeri a rókák jogát a megélhetéshez, s a kutyabarátokat is — köztük számos gyereket — meghagyja érzelmeikben, ne legyen rossz lelkiismeretűnk, szerethetjük továbbra is a házőrzőket. Az előadás sikere mindenkor és minden körülmények között a színészeken múlik. Díszletre és jelmezre —■ Szakácsi Márta és Rimanóczy Yvonne munkája — szinte csak megszokásból, vagy a színszerűség miatt van szükség. Érezhetik ezt a létrehozók is, mert szerényen, de egyben kifejezően használják ezeket az eszközöket. Ra- konczay E-vin versei és Walla Ervin zenéje kedvesek, kellemesek. Az éneknek a gépi bejátszása az élő játékba azonban helyenként zavaró, szerencsére az apróságok erre nemigen hederítenek. Salgótarjánban háromszor ment telt ház előtt a Vük. Sajnos hiányzott a szereplők közül Csákányi László, Karak alakját helyette Pákozdy János formálta meg. Minden erőfeszítése ellenére Csákányi „'egendás” Karakjával , nem sikerült győztesen megvívnia, A címszerepben kitűnő volt viszont az utóbbi evekben olyan ritkán foglalkoztatott Várhegyi Teréz. Birtokában' van a színészi mesterségnek, éppen ezért érthetetlen a mellőzése. A hatvanas évek második felében üstökösként tűnt fel színjátszásunk egén, s jutott tiszavirágsorsra. Egy-egy színész több alakban is megjelenik, megmutatva sokoldalúságát. Nem vall szégyent ebben Cserhalmi E~zsébet, Markaly Gábor, Sebestvén András. A legélménytelibb perceket azonban egy hatodik színésznek, Harsánvi Gábornak köszönhetjük, ő a rossz kutyaként (Vahur, Borzas) és rókaként (Sut) egyaránt, s az ő Vahurja hódol be Vuknak, Addig azonban megszámlálhatatlan vidám percet szerez a nézőknek robbanékonyságá- val, beleélő és kapcsolatteremtő képességével. A látott produkciónak ő a motorja, rá és Várhegyire emlékezünk a legtovább. A maganszövetkezetj színház először járt'megyénk- ben. jött, látott és győzött. Szívesen látnánk tőlük fel-- nőttelőadást. ■ Sulyok László 11111111111111111111111111111111111111111111111111 iiiiiiimtiiiiiiiiiimiiiiifiiitiiriifiiiiiiiiiimiiiiiiHiiiiiifiiii,mm Mit lehet kapni a tanboltban? Ismereteket. Kizárólag csak tudást és gyakorlatot bizonyos feladatok megoldásában. A tanbolt külsőre szinte teljesen olyan mint az igazi, van benne polc, pult, pénztárgép, hagyományos vízimérté, kés és egészen modern mérleg, van benne áru és általában tizenkét eladó. Csak vásárló nincs. De mi most vevők vagyunk, arra amit elmondanak nekünk. — A kereskedelem az emberi kapcsolatokra épül, ám a szakma elsajátítása közben vannak olyan feladatok, amelyeket a vevő előtt nem lehet megtanítani, begyakorolhatni — magyarázza Borbényi László, a Salgótarjáni Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola igazgatója. — Az iskola tanboltjában azaz az oktatási kabinetben tehát olyan gyakorlati tudnivalókat tanulnak a leendő élelmiszer-eladók, amire feltétlen szükségük van, amikor a pult mögött állnak. Milyen ismeretekről van szó? Józsa Gábomé a tanboltban dolgozó három szakoktató egyike. — Az iskolában folyó hároméves elméleti képzés során a gyerekek megismerkednek az élelmiszerboltokban kapható valamennyi termékkel. Az elméleti áruismeretet itt gyakorlattá tesszük. Tapasztalatokat szereznek a leendő eladók az árucikkek tulajdonságairól. Felnyitjuk a dobozokat, megkóstolhatják, megtapinthatják megvizsgálhatják közelről amit a csomagolás rejt. Megtanulnak minőségi szendvicset, hidegtálat készíteni, ajándék- csomagot ízlésesen összeállítani, díszdobozt, palackot szabályosan és szépen csomagolni. . Az egyik polc zsúfolásig van pakolva bonbonokkal, desz- szertekkel. A fehér köpenyes lányok egyike leemel egyet, s nevetve megrázza: — Üres. Mind üres. A másik polcról, a vegyi áruk közül leemelünk egy Fa szappant, de az is csak „göngyöleg”. No igen, hisz tanbolt... Az asztalon heverő kartondobozban színes szalagok tekergőznek kusza összevisszaságban. Mielőtt kérdeznék, az egyik lány a kezemet kéri. A rózsaszín szalagból kifeszített ujjaimon pillanatok alatt csinos díszmasni lesz, amilyennel az ajándékcsomagokat, -kosarakat dekorálják a boltban. — Sajnos, a lányoknak ritkán van alkalmuk ilyesmit csinálni a boltban, ahol a gyakorlatukat töltik. Pontosabban csak kevés boltban van alkalmuk, mert a legtöbb helyen takarítanak, árut hordanak a leendő szakmunkások... Józsa Gáborné, aki korábban ebben az intézetben szerzet) szakmunkás-bizonyítványt, tapasztalatairól beszél; — Gyakran járok látogatóba a tanulók munkahelyére. Az egyik vidéki boltban, kérdezem az üzletvezetőt, és szokott-e a tanuló zacskót gyűrni. Gyakoroltatják-e vele? Az üzletvezető rámcsodálkozik, az meg mi. Előbb neki tanítsuk meg, mondja. Megtanítottam. A zacskógyűrés kötelező anyag, a szabályosan gyűrt zacskóban kiszerelt árunak szép formája van, s nem folyik ki a liszt, cukor... A bolti adminisztrációt Is itt kell elsajátítaniuk a diákoknak, az iskolában csak arra van mód. hogy az elvet elmagyarázzák. Borbényi László szinte órát rögtönöz, a kereskedelmi oam’rmunka lényegének megértésére. A laikusnak azonban ebből csak annyi marad a fejében: tényleg bonyolult. — A tanboltban kell kifejlődnie a súlyérzéknek. Hogy ha a vevő tíz deka párizsit kér, annyit is kapjon, s a kiló húst ne cafatokban kelljen hazavinnie, az eladó képes legyen egy darabban lekanya- rintani. Hirtelen beugrik egy televíziós képsor. Talán öt éve történt, amikor a városok közti Ti és Mi vetélkedőn... — Igen, emlékszem — bólogatott Borbényi László —. Az egész ország ámuldozott, amikor Nagy László dekára pontosan vágott le mindenféle felvágottat. A tanítványunk volt. S van még egy ördöngős tudományuk a kereskedőknek: a fejszámolás. Mire leveszik az ötvenöt deka olasz szalámit a mérlegről, már tudják, mit kell ráfirkantani a papírra.... — A kereskedelmi iskolában más a matematika és más a számolás. És ezt is csak sok gyakorlással lehet elsajátítani, s nem is túl köny- nyű. Az igazgató véleményét erősíti a szakoktató: — A mostani elsősökkel, igen sok baj van, a számolási készségük nagyon fejletlen, összeadni, kivonni még csak-; csak tudnak, de osztani végképp nem. Reméljük a gyakorlás majd megteszi a magá. ét A tanboltnak természetesen nevelési feladata is van. Józsa Gáborné két fontos dolgot emelt ki: — Meg kell értetnünk a gyerekekkel — akik. míg iskolánkba nem kerültek mindig vásárlók voltak —, hogy a boltban levő áru és a pénz munkaeszköz. S igyekszünk tudatosítani a leendő élelmiszer-eladókban, hogy a bolt nyeresésérdekeltségű, az üzletvezetőnek jogában áll eldönteni. kivel akar együttdolgozni. Tehát érdemes jól megtanulni a szakmát, és a lehető legnagyobb odaadással és szorgalommal dolgozni. Veszprémi Erzsébet KOSSUTH RADIO: I. 27: A magyar munkásmozgalom dalaiból 8.3«: Rinaldo da Capua: A ctgánylány 8.20: Irodalmi évfordulónaptár Szabó Pál 8.44: SzóH. szólj, sípom! 20.05: A Tenkes kapitánya S. — A fürdőmester 10.40: Verbunkosok, nóták II. 26: Ép testben... Riport 11.41: A kápolna titka, 2. rész 12.45: Filmtükörkép 13.00: Töltsön egy órát kedvenceivel ' 14.00: Benedek a törvény előtt Szabó Pál novellája 14.24: Bemutatjuk új kórusfelvételeinket 15.05: Régi hires énekesek műsorából 15.28: Százszorszép klub 16.00: Garat Gábor: Delfin és Medúza 16.10: czövek Lajos: Hortobágyi képek 16.20: Évszázadok mesterművei 17.05: Olvastam valahol... 17.27: Délutáni Rádiószinhát 19.15: Alpár Géza nótáiból 19.40: KaDcsoljuk a Csepeli Munkásotthont Kb.: 21.50: Zuzana Ruzlekova Domenico Scarlatti-szonátákat csembalózik 22.90: Történelmi operákból 23.20: Emlékezetes dzsesszhangversenyek 0.10: Malek Miklós táncdalaibó* PETŐFI RADIO: 8.05: Nóták 8.33: Napközben 4 NÓGRAD - 1983. április 7, csütörtök 10.00: Zenedélelőtt 12.3$: A népművészet mestereinek felvételeiből 13.00: Kaocsoljuk a szolnoki stúdiót 13.20: Éneklő Ifjúság 13.33: A tavaszhoz 14.00: Emlékezni és emlékeztetni 14.35: Színe, java 16.00: Technika. Jel és zaj 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Tanakodó — szünidőre készülődve 18.95; Hét vési panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: Humorimpez 21.45: A rock and roll csillagai Akik a SUNN lemeztársaságnál kezdték — I. rész 22.35: Népdaikörök pódiuma 23.20: A dzsungel könyve MISKOLCI STUDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsor- ismertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. (A tartalomból: Az egészséges ivóvízért az encsi járásban. — Kié lett a kastély? — Táncol a Ködmön.) Szerkesztő: Antal Magda. — 18.00: Észak- mag.varországl krónika. — 18.25 —18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓI 8.00: Tévétoma (lsm.) 8.05: szünidei matiné 8.25: Éneklő ifiúság Vlva la musica. Tavasz (ism.) 8.35: Adni, kapni 1ó! L rész: Hasznos tárgyak 8.50: Segít a házmester 9.25: Az áruló 10.35: Münchhausen báró kalandjai. 2/1. rész: A csodálatos sziget 10.45: TTrbán Ernő: Pocok, az ördögmotoros. Tévéfilmsorozat gyerekeknek. 4/3. rész fism.) 11.15: Képúiság 14.45: Iskolatévé Nyelvtanárok figyelem! 15.55: Hfrek 18.00: Üzembe helyezés 3/3. rész 16.40: KémUság 16.45: Csak gyerekeknek! 17.30: Tévébörze 17.35: Kikapcsoló 17.45: Pedagógusok fóruma 13.2$: bűvös kockázat 16.55: Reklám 19.15: Fsti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Mint ntdott kéve 20.55; Panoráma 21.-55: Tetesoort 22.25: Tv-híradó t. 2. műsor: 18.45: Sorstársak 19.15: Unser Bildschirm. — A ml képernyőnk 19.35: Tv-híradó 20.00: Gólyavárt esték 20.45: Kikancsolő (ism.l 20.5$: Tv-hfradó 2. 21.15: Fekete a feketén. Olasz filmszatíra. 3/1. rész 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: B. Zelenkova: Esküvői kapkodás. Tv-játék *1.20: Gazdaságpolitikai magazin 22.00: Ez történt 24 őrá alatt 22.15: Találkozás szovjet művészekkel. Népi együttesek 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 18.45- Képek Marx és Engels életéből. NDK tv- falmsorozat, 8. rész. 19.30: Francia nyelvtanfolyam 18. lecke. (Ism.) 20.00: M. Bazlik: Péter és Lucia. Tv-opera 21.30: Időszerű események 22.00: összeállítás az európai labdarúgókupa-mérkő- zések elődöntőiről. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és 8-tól: Ezüstnyereg. Színes olasz western. Háromnegyed 6tól: Panelkapcsolat (14). színes magyar film. — Balassagyarmat! Madách: Háromnegyed 6 és 8- tól: Jobb ma egy nő. mint tegnap három (16). Színes, szinkrö- r'zált francia filmvígiáték. — I ásztól Mátra: Egy zseni, két haver, egy balek. Színes, szinkronizált o’asz—francon—zT< western. — Rétság; „I”, mint IKARUSZ (14). Színes francia bűnügyi film. — Széesénvi Rákóczi: Tündér Lala. Színes mapvar film. — Kistereivel Petőfi: Piedone Afrikában. Színes, o’asz bűnügyi filmvígiáték. — Nagyidé: Szerelem Montrrálban (14). Színes. szinkronizált kanadai filmdráma. — Johbágvl: Útra szól a hatlövetű. Színes, szinkronizált USA western.
