Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-07 / 81. szám
A közös tulajdon és annak használata A közös tulajdon arányát és használatának szabályait a Ptk. 139—146. §-ai tartalmazzák. A közös tulajdon nem önálló tulajdoni forma. Ugyanazon a dolgon (földön, lakóházon, más termelési eszközökön és használati javakon) meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. „Kétség esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő”. [Ptk. 139. § (2) bek.] A tulajdoni hányadok meghatározása nélküli tulajdonjogot a jogrendszerünk nem ismeri el. Ennek az az indoka, hogy a közös tulajdon alapján tulajdonjogát — az őt megillető hányad erejéig — valamennyi tulajdonostárs az egész dologra gyakorolhatja. A hányad nagysága határozza meg ugyanis a jogok és kötelezettségek mértékét, vagyis annak arányában illeti meg a tulajdonostársakat a haszonszedés joga, de ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó, illetve azzal kapcsolatos kiadások, ilyen arányban Viselik a károkat is. Az érvényben levő törvényes rendelkezések azonban nem tiltják azt sem, hogy a tulajdonostársak a használatot és ezzel együtt járó birtoklást a tulajdonközösség megszüntetése nélkül is megosszák. (Ez történt Sz. J. salgótarjáni olvasónk esetében is.) „A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak — ha a törvény másként nem rendelkezik — szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni arányában van szavazati joga”. [Ptk. 140. § (2) bek.] (Fele-fele arányú tulajdoni illetőség esetén a jogok és kötelezettségek azonosak.) Általános gazdasági szempontok indokolják a törvénynek azt a rendelkezését, hogy az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni a tulajdonostársak hozzájárulása nélkül is. Az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles, a kiadások előtt azonban — a lehetőség szerint — értesíteni kell őket. Ennek a rendelkezésnek főleg épületeknél van gyakorlati jelentősége. (Például a vihar által megrongált tetőt bármelyik tulajdonostárs befedheti, vagy befedettetheti, hogy a további rongálódást megakadályozza.) Az értesítés indokolatlan elmaradása nem jelenti a megtérítési igény elvesztését, de befolyással lehet a megtérítési összeg mértékére. (Például: a tulajdonostársak valamelyike bizonyíthatja, hogy a munkálatokat olcsóbban is el tudta volna végeztetni.) Abban az esetben, ha a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokra kerül sor, (például a meglevő épületre emeletet kívánnak húzni), a tulajdonostársak egyhangú hozzájárulása szükséges. Szükséges még az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, haszonélvezetbe, vagy használatba adásához, megterheléséhez. (Az egyhangú hozzájárulás ezekben az esetekben azért szükséges, mert annak hiánya sértheti bármelyik tulajdonostárs érdekét.) Felhívjuk azonban olvasóink figyelmét arra, hogy a saját tulajdoni hányadával mindegyik tulajdonostárs szabadon rendelkezik ugyan, a jogszabály azonban figyelembe veszi a tulajdonostársak méltányos érdekét és a számukra elővásárlási, előbérleti. illetőleg előhaszonbérleti jogot biztosít. Ez azt jelenti, hogy azonos feltételek mellett ezeket a jogokat elsősorban a tulajdonostársak szerezhetik meg. (A gazdálkodás szempontjából általában előnyösebb, ha azt valamelyik tulajdonostárs és nem egy idegen folytatja.) A közös tulajdon fokozott védelme érdekében a jogszabály biztosítja valamennyi tulajdonostárs önálló perlési jogát is. Ez felel meg a pergazdaságosság szempontjainak is. Ez alól csupán akkor van kivétel, ha a tulajdonostársak a használatot megosztottak. A kivételt az indokolja, hogy a használat megosztása következtében a tulajdonostársak közötti érdekközösség lényegében megszűnt és a tulajdon- közösség nagymértékben formálissá vált. Azonban a használati megosztásnak is úgy kell történnie, hogy annak gyakorlása ne sértse a tulaj donostárs (vagy társak) jogait és törvényes érdekét. (Például ne építsen a használati megosztás után birtokába került ingatlanon melléképületet, kerítést, betonjárdát oly módon, hogy azzal megakadályozza, vagy indokolatlanul nehezítse a tulajdonostárs birtokában levő dolog rendeltetésszerű használatát.) „Szakmóka" Salgótarjánban Nesze semmi, fogd meg jól... Meglepődve vettem át a harmadik havi nyugdíjamat és az 50 százalékos utazási utalványt. De vajon ez utóbbit miért küldték? Ugyanis a MÁV-tól jöttem nyugdíjba, I. osztályú összvonalas szabadjegyem van, és azoknak a vasutas nyugdíjasoknak, akiknek ez nincs, azok is utazhatnak aránylag olcsón, ko-látlanul váltható személyzeti jeggyel. ötvenszázalékos II. osztályú jegy 100 kilométerre 26 forint, s ugyanez személyzeti jegyben I. osztályon is csak 6 forint. Vajon melyik MÁV-nyugdíjas használja fel az 50 százalékos utazási utalványt? Szerintem ezekre nincs szükségünk. Felhasznált a MÁV nagy rneny- nyiségű papírt, és nem kevesebb energiát, munkát mindezt azért, hogy az igazolvány felhasználatlanul maradjon, esetleg sokak a szemétkosárba dobják! Feleségem szintén kapott, mint nyugdíjas utazási utalványt 50 százalékosat. Igaz, ő nem a MÁV-tól jött nyugdíjba, ott nem tudhatják, hogy neki is van korlátlan személyzeti jegy váltására szóló igazolványa. Ez a kedvezmény, szociális juttatás a mi esetünkben már elveszíti e jellegét. Erre szeretném felhívni az illetékesek figyelmét, s várom válaszukat, amelyben tájékoztatnának arról, hogy jók-e az észrevételeim, s miért van ez így? „Panaszkodhat az állomáson” Ezzel a címmel a NÓGRÁD* ban olvastam a MÁV válaszát. amelyben az utasok véleményüket a vasútállomásokon elhelyezett panaszkönyvekbe jegyezhetnek. Akár sikerélményt, akár bosszúságot okozott a MÁV utazásuk alkalmával. Ez a válasz nem oldott meg semmit. • Ugyanis kérdezem én, az az utas, aki Jobbágyi megállóhelyen, vagy hasonló megállóhelyen akar leszállni, vajon hol írjon be a panaszkönyvbe? Ezeken a helyeken nincs a MÁV-nál panaszkönyv rendszeresítve. Szálljon le az előtte levő állomáson, vagy utazzon tovább, míg olyan állomásra nem ér, ahol panaszkönyvet talál? Nem hiszem, hogy olyan utas van, akinek ehhez ideje és ene-giája van! Javasolom lássák el a vonatveze’tő- ket kisméretű, sorszámozott 3 példányos panaszkönyvvel (mint például az új 17 258 elszámolási minta) ez elég lenne. Így az utas utazása során hozzájutna. Ha az utasnak szüksége volna rá a kalauz köteles lenne a vonat vezetőjétől elkérni és az utas rendelkezésére bocsátani. A jelenlegi utazási díjak mellett az utazóközönség joggal elvárja ezt a szolgáltatást a MÁV-tól, mert így nem kell a célállomáson bolyongani a panaszkönyv után. Utazása befejezésével egyenesen otthonába térhet. K. I. Jobbágyi Falugyűlés nagyközségben: Szécsényi számvetés és tervek Március végén Salgótarjánban az egészségügyi szakközépiskolában a hagyományokhoz híven „Szakmóka” címmel, vidám iskolai napok zajlottak le. Március 29-én került sor az elsősegélynvúj-. ' tó-versenyre, amelynek győztesei majd a megyei egyéni versenyen képviselik színeinket. Akik nem vettek részt e vetélkedőn, izgalmas játék részesei lehettek a 3/A osztály tanulóinak jóvoltából. A tréfás játék ideje alattfel- bolydult az iskola, mint egy méhkas. Az iskolarádióban elhangzott a szignál, majd hamarosan az első feladat: „Be kell hozni az iskolába egy fehér kakast, s rá kell bírni, hogy hallassa hangját”. Míg néhány játékos a baromfi után nyomozott, a többiek sem maradtak tétlen. Különböző egészségügyi totókat és teszteket töltöttek ki, majd az osztály életét tükröző plakátot készítettek, „Ilyenek vagyunk mi” címmel, és erről az utca járókelőinek véleményét is ki kellett kérniük. Ezek a riportok azután magnóra, majd az iskolarádió adásába kerültek. A behozott gyümölcsökből, zöldségfélékből az egészséges táplálkozást jelképező menü-összeállítások készültek, majd az iskola férfi tanáraira várt egy nem mindennapi feladat. Annak eldöntése, hogy melyik osztály tócsnija a legízletesebb. Szerepelt még a programban papír- gyűjtés, mosolyverseny, divatbemutató, pattogatottku- korica-készítés, mesemondás, kabalaárverés. Másnap az osztályok az egymás közötti vetélkedést a városi sportcsarnokban foly- tották. Ügyességi versenyek, kézilabda-mérkőzés zajlott le. Nagy örömünkre az iskola válogatottja legyőzte a balassagyarmati Szántó Kovács János Egészségügyi Szakközépiskola csapatát. Az iskolanapok záróakkordjaként megemlékeztünk hazánk felszabadulásának 38. évfcrdulójáról. Az ünnepélyességet fokozta, hogy iskolánk tagcsoportját felvették a Magyar—Szovjet Baráti Társaság soraiba. Az erről szóló oklevelet Hegyes Ferenc, az MSZBT országos elnökségének tagja nyújtotta át. Singlár Katalin, az egészségügyi szakiskola KISZ-bizottságának titkára Szécsény nagyközségi Tanácsa a hagyományoknak, megfelelően falugyűlésen is számot adott az elmúlt évi munkáról, a városiasodó település idei terveiről. Földi László tanácselnök részletes tájékoztatójában a tanács vezetésének örömeibe és gondjaiba egyaránt bevonta a jelenlevőket. A tanács intézkedéseinek sokaságával igazolta, hogy ismeri az indokolt lakossági igényeket, gondokat, ezért néhány későbbi időre tervezett feladatot már az elmúlt évben megoldott, így a 37 milliós pénzügyi terv 46 millióra teljesült. Tovább épült, szépült a nagyközség, ha kisebb lendülettel is, mint a korábbi években. A korszerű, szilárd búrkolatú utak és járdák már a városi kénbe is beillenének. Egészségügyi, környezetvédelmi, községszépítési vonatkozásban sem tétlenkedtek a választópolgárok. A jó összefogással és akarattal párosult munka több mint 10 milliós új értéket hozott létre az elmúlt évben. A kereskedelmi szolgáltatás kielégítő, a vendéglátás javításra szorul. A gond, hogy kicsi a kapacitás az építőipari szolgáltatás területén. Földi László tanácselnök a megoldandó feladatok között említette, hogy 45 bérlakásra jogosult igénylőt tartanak nyilván. Az idén 18 célcsoportos lakás és 30—36 ÖTP- beruházású lakás kivitelezését tervezik. 104 korszerű csoportos családi ház építésére alkalmas közművesített telek áll a vevők rendelkezésére. Az elmúlt évben tovább épültek a közműrendszerek, több utat szilárd burkolattal láttak el. Az elképzelések között beszélt arról, hogy az új művelődési központ mélyépítési munkálatait megkezdik, és tervezik egy turistaszálló kialakítását is. 1984. jelentős dátum, Szécsény várossá nyilvánításának 650. évfordulója. Az érezhető készülődés már jelzi, hogy újabb széles körű összefogás van kibontakozóban, mely a település szépítésében, fejlesztésében, a kulturális programok szervezésében is érezheti hatását. A település fejlődését, gyarapodását az állami pénzeszközök takarékos felhasználása mellett a társadalmi ösz- szefogás is segítette. A szervezett kommunista műszakok, a kollektívák részéről tett értékalkotó felajánlások, a kibocsátott téglajegyek megvásárlása jelzi a közösségi gondolkodásmód térhódítását. Szécsényben dolgozó, de más településen élők is vállalják a támogatást, mert tudják, hogy a színvonalasabb ellátás és szolgáltatás őket is kedvezőbben érinti. Erről szólt, többek között Tóth Endréné, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke, aki a jó munka elismeréseként kitüntetéseket nyújtott át. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet kollektíváját Kiváló társadalmi munkáért emlékolakettel és oklevéllel tüntették ki. Az elmúlt évben több mint egymillió forint értékű társadalmi munkát végeztek és az idei felajánlásuk is másfél milliós értéket jelent. Kiváló társadalmi munkás kitüntetésben részesült a szolgáltató ipari szövetkezet Nógrád Sándor brigádja, az ÉPSZÖV Petőfi Sándor Szocialista Brigádja, s az ELZETT Március 15. nevet viselő szállítóbrigád Érdemes társadalmi munkás kitüntető jelvényt vett át a falugyűlésen. Hasonló elismerésben részesült Galcsik Gyula tanácstag és Sümegi Sándor, a termelőszövetkezet elnökhelyettese. A közösségi akarattól „fűtött” felszólalások száma ugyan kevés volt, mintha a tetteknek tulajdonítanának — helyesen — nagyobb jelentőséget a szécsényiek. Dr. Hüt- ter Csaba országgyűlési képviselő felszólalása során meg is jegyezte, hogy a korábbi években többen emeltek szót a község érdekeiért. Juhász Lajos, az általános iskola igazgatója, Pancsovai Gyulá- né, az ELZETT-gyáregység munkaverseny-felelőse az „érdekvédelem” mellett arra vállalkoztak felszólalásukban, hogy a kulturáltabb életmód feltételeinek javításával ösz- szefüggően mondják el véleményüket miként lehet és kell Szécsényben a nagyközség és a közösség érdekeiért összehangoltan, céltudatosan tevékenykedni, meggyorsítani a település fejlesztését. Földi László is a kezdeményező és a munkát vállaló magatartást kérte, hisz’ a nagyközségi tanács célkitűzése, hogy a csökkenő lehetőségek mellett is megtartsák az eddigi eredményeket és teljesítsék a lakossági igények kielégítését segítő terveket, Rácz András Szécsény „Nekem szülőhazám'' Únöiők vetélkedője Az MHSZ és a magyar úttörőszövetség salgótarjáni járási elnöksége rendezésében, tizenegy úttörőcsapat részvételével nemrégiben, Nagybátonyban, a Bartók Béla Általános Iskolában tartották a ..Nekem szülőhazám” elnevezésű honvédelmi játék járási elődöntőjét. A maradandó élményt nyújtó vetélkedő úttörőit, úttörővezetőit Gól Gabriella járási úttörőelnök köszöntötte, megnyitót Molnár Gábor MHSZ járási titkár mondott. A játéksorozat célja —; mint a vezetőktől megtudtuk —, hogy méltóképpen megemlékezzenek az úttörők is nemzeti történelmünk, hagyományaink. múltunk és jelenünk legfontosabb állo- mnísival, eseménveivel. Az MHSZ-, a KISZ- és az űttö- rőszövetség az 1982—1983-as évekre hirdette meg a nevelési szempontból jelentős honvédelmi játékot. Erre a két évre esik nemzeti történelmünk és irodalmunk több jelentős évfordulója, köztük a pákozdi gvőzelem jubileumi éve. Az évfordulók alkalmat adnak arra. hogy felidézzük a magyar nép és nemzet haladó hagyományait, a honvédő és szabadságharcos elődeink példamutató tetteit, szocialista építőmunkánk eredményeit. Gál Gabriella úttörőelnök elmondta, hogy az úttörőcsapatok a vetélkedőre való felkészülést már 1982 szentemberében megkezdték. Öröm volt látni az egyes tanintézetekben, hogy a téli hónapokban miiven lelkesen készültek a pajtások e nemes vetélkedőre. Könyvtárakban, régi újságokban kutatták Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és Ságvári Endre életrajzi adatait. tevékenységüket, szerepüket a magvar történelemben. a munkásőrség megalakításának körü'ménveit, az MHSZ életét bemutató írásokat. Az úttörők kutatómunkájához sok segítséget adtak az MHSZ-klubtitkárok is. Molnár Gábor MHSZ járási titkár mondta el, hogy nemcsak az úttörő-, hanem a KISZ-korosztálv is nagy lelkesedéssel vesz részt a vetélkedőkön. A felkészüléshez az MHSZ járási elnöksége bibliográfia kiadásával adott segítséget, hogy a fiatalok még jobban megismerjék népünk. nemzetünk történelmi múltiát, át tudiák tekinteni az államalapítástól kezdve a közelmúltig hazánk történelmének eseményeit, megismerjék azokat a történelmi személyiségeket, akik progresszív szerepet töltöttek be az elmúlt évszázadok során. Nagy izgalommal várták a pajtások az eredmény kihirdetését. A salgótarjáni járás úttörőcsapatai közül a dorog- háziak bizonyultak a legjobbaknak, a második heiven a nagybátonvi, a harmadik helyen a litkei pajtások végeztek. A salgótarjáni járási úttörőelnökség értékes könvv- jutalmakat adott át a gvöz- tes csapatoknak. A megyei középdöntőre áprilisban Salgótarjánban keiül sor. Gycnes László Nagyból ony Az óraközi szünetekben és délutánonként a napközisek vidáman töltik idejüket a vanyarci iskolában, a műemlék épület udvarán.