Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-15 / 88. szám

A kormány tárgyalta Javul a magánépítők anyagellátása Á kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén áttekintette az ener_ glagazdálokdási kormányprog­ram 1982. évi végrehajtását. Megállapította, hogy a prog­ramban 1982-re előirányzott gazdálkodási és takarékossági feladatokat sikerült teljesíte­ni: A központi és helyi intéz­kedések eredményeként csök­kent a termelő ágazatok fo­gyasztása, a felhasználásban növekedett a hazai te-me'és- ből származó, és mérséklődött az importeredetű energiafor­rások, ezen belül is a kőolaj részaránya. A kormány az eredményeket elismerve szük­ségesnek tartja a végrehajtás következetességének erősítését, a programhoz képest helyen­ként megmutatkozó elmara­dás felszámolását, a fajlagos energiafogyasztás csökkentését elősegítő intézkedések jobb összehangolását és a műszaki feltételek biztosításához szük­séges ipari háttér kifejleszté­sének meggyorsítását. A Minisztertanács megerő- sítete az Állami Tervbizottság határozatát, amely intézkedé­seket irányoz elő magánlakás­építések anyagellátásának ja­vítására. Ennek értelmében növelni kell a lakosság által keresett építőanyagok termelé­sét és kínálatát, a belkeres­kedelemnek pedig gondoskod­nia kell a folyamatos ellátást elősegítő forgalmazási feltéte­lek, ezek között az építőanyag­telepek fejlesztéséről. A kormány a pénzügymi­niszter előterjesztése alapján megbízta az Állami Tervbizott­ság elnökét, hogy szabályoz­za az irányító szervek részé­ről a tartósan alacsony haté­konyságú ipari és éoítőipari vállalatok esetében követendő eljárást és határozza meg a gazdálkodásuk javítását szol. gáló központi intézkedések kö­rét. (MTI) Intézkedések az építőanyag-ellátás javítására Á tervidőszak első két évé­ben magánerőből 111 ezer új otthon épült, s a sajátház-épí- tőknek nyújtott kedvezmé­nyek, támogatások kiterjesz­tésének hatására megélénkült építési kedv növeli az építő­anyag iránti keresletet is. A számítások szerint a tervidő­szak hátralevő éveiben magán­erőből 170—185 ezer lakás, évente átlagosan 56—61 ezer új otthon épül, ebből 34—38 ezer hagyományos módon. Az élénkülést erősíti az idén a kedvezőbb lakásépítési hitel- feltételek meghirdetése. Az erősödő' keresletet jelzi, hogy a lakosság már az év első két hónapjában — folyó áron — 16 százalékkal több építő­anyagot vásárolt, mint a múlt év azonos időszakában. A nö­vekvő kereslet kielégítése ér­dekében az építésügyi és vá­rosfejlesztési, valamint a bel­kereskedelmi miniszter előter­jesztésében az Állami Terv­bizottság áttekintette a ma­gánlakás-építés éoítőanyag-el- látásának helyzetét, és ennek javítására intézkedéseket ho­zott, amelyeket mostani ülésén a kormány is megerősített. A legfontosabb építőanya­gok többségéből az élénkülő kereslet kielégítése továbbra is zavartalan. Néhány ter­méknél azonban, elsősorban az égetett tégla, a tetőcserép, a fából készült ajtó és ablak gyártásában a hazai termelés elmarad a szükséglettől, ezért ennek bővítését, az ellátás ja­vítását célozzák a központi intézkedések. Az idei keres­let kielégítésére megnyitot­ták azokat az anyagi forráso­kat — például bérpreferenci­át —, amelyek lehetővé teszik, hogy az építőanyag-ipari üze­mek dolgozói az előirányza­ton felül 15 millió égetett tég­lát. 6,5 millió tetőcsereoet, 500 ezer négyzetméter színes azbesztcement tetőpalát — ami ötmillió tetőcserépnek fe­lel meg és 15 ezer faajtót és ablakot adjanak az ország­nak. Vállalati intézkedések­kel a Tégla- és Cserépipari Tröszt, valamint a helviioarl üzemek további harmincmil­lió téglával növelik a terme­lést, az eternit azbesztcement­ipari vállalat pedig mintegy tízmillió tetőcserép pótlásá­ra egymillió négyzetméter tetőfedő palával többet ké­szít. A központi intézkedések lehetővé teszik, hogy többet importáljunk tetőcserépből, ajtóból és ablakból is. Cementből, húzott síküveg­ből megfelelő a kínálat és a belkereskedelem igényei sze­rint a Beton- és Vasbetonipa­ri Művek is intézkedett a fö­démgerendák, födémpallók gyártásának növeléséről; igya múlt évihez képest jelentősen javul az ellátás.-- Ugyancsak kedvező a változás a fal- és padlóburkoló lapok, a csempe, a narketta és a padlószőnyeg kí­nálatában. Az építőanyag-ellátásban azonban még sok gondot okoz, hogy az építtetők és a kisipa­rosok gyakran indokolatlanul ragaszkodnak a kisméretű téglához, a nagy szilárdságú cementhez^ még akkor Is, hogyha az új, korszerű ter­mékekkel sokkal kifizetődőbb, egyszerűbb és gazdaságosabb lenne a munka. Szükségtélen pazarlás az is, hogy nagy szilárdságú cemen­tet használnak a családi há­zak, a néhány emeletes tár­sasházak építéséhez, holott a jóval olcsóbb kisebb szilárd­ságú cement is megfelelne. E lehetőségek kihasználására a téglaipar az idén ötven szá­zalékkal növeli a korszerű, üreges kézi fálazóelémek ter­melését, a cementipar pedig megkezdte a növelt adalék­anyag-tartalmú, energiataka­rékos és á korábbinál jóval olcsóbb cement gyártását. A központi intézkedések rendelkeznek azokról az épí­tőanyag-ipari fejlesztésekről, amelyek a következő években javítják a lakosság ellátását. Eszerint 1985-ig nyolc tégla­gyár rekonstrukcióját fejezik be, s így ezek az üzemek a korábbi évi negyven-helyett 104 millió kisméretű téglát adnak az országnak. A ter­vek szerint Putnokon új tég­lagyárat, Öcsón betoncserép- gyárat építenek, bővítik a hő­szigetelő üveg . termelését és megvalósul a pécsvárádí szö­vetkezet betoncserépgyártó üzeme is. A központi intéz­kedések támogatják az éoítő- anyag-kereskedelem fejlesz­tési koncepciójának megvaló­sítását, a már megkezdett és az idén kiépülő kereskedelmi beruházásokat. Bővül a jól be­vált fészek áruházi hálózat. Tiltakozás A tiltakozás szokatlan for­máját választották az olasz parasztok: csütörtökön reggel eltorlaszolták az országot Ausztriával és az NSZK-val összekötő Brenner-hágót, fenn­akadásokat okozva mind a köz-, mind a vasúti közleke­désben. Több ezer paraszt ily módon juttatta kifejezésre til­takozását a Közös Piac és az olasz kormány mezőgazdasági politikája, a külföldi agrárcik­kek importja ellen. Szerda délutántól az olasz vámtisztviselők megtagadták a külföldi fehéráruk — min­denekelőtt a mezőgazdasági termékek — vámkezelését. Az osztrák oldalon százával vá­rakoznak a kamionok. Csü­törtök reggeltől a személyfor­galom is leállt, mivel a ha­tárállomás környékét elfoglal, ták a tüntetők. (MTI) Etióp nyilatkozat . Szomália újabb fegyveres agresszióra készül Etiópia el­len — állapítja meg az etió- piai külügyminisztérium Ad- disz Abebában kiadott nyi­latkozata. Fogságba esett Szomáliái katonák vallomásai alapján a dokumentum felhívja a fi­gyelmet arra, hogy Szomália csapatösszevonásokat hajtott végre Etiópia határa men­tén. A közelmúltban a Szo­máliái hadügyminiszter is megszemlélte a határ - men­tén összpontosított és kor­szerű amerikai fegyverekkel felszerelt egységeket. A szocialista Etiópia — szögezi le a nyilatkozat — minden szükséges intézke­dést megtesz az ország szu­verenitásának és területi egv^ séfének biztosítása érdeké­ben. Etiópia ismét megerősíti, hogy nincs semmiféle terüle­ti követelése más államokkal szemben. Az ország kormá­nya Afrika szarván és a vi­lág más térségeiben a béke megteremtéséért, tartóssá tét- teléért száll síkra — hangsú­lyozza a nyilatkozat. (MTI) Arafat ígérete Ismét csalódott a Fehér Ház Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke szerdai stockholmi saj­tóértekezletén kijelentette: mindent meg fog tépni a PFSZ és Jordánia tárgyalásai­nak folyta'ására és a két fél közötti félreértések tisztázásá­ra. A hét végére Marokkóba tér. vézett. majd a szerdán má­jus elejére halasztott arab csúcsértekezletről Arafat azt «íondta: „a rendkívüli csúcs­értekezletet addig halasztot- tuk el, amíg megszületik a PFSZ és Jordánia világos meg­állapodása”. Hozzátette: a PFSZ egy kül­dötte jelenleg is Jordániában tartózkodik, és hamarosan még egy PFSZ-képviselő is Ammanba érkezik. Az AFP hírügynökség szerint Khalil al-Vazir (Abu Dzsihad), Ara­fat katonai helyettese a jordá. niai fővárosban van. (MTI) Szerdán újabb egy héttel elhalasztották az amerikai kongresszus képviselőházá­nak szavazását arról a javas­latról, hogy a két nagyhata­lom fagyassza be az atom­fegyverek gyártását, minő­ségi fejlesztését és telepíté­sét. A vitában ugyanis a re- oublikánusok 30 módosítási indítványt terjesztettek elő. Négyórás vita után a többi között elutasították (229:190 arányban) azt a módosító in­dítványt, amely szerint fel­szólítanák az amerikai és a szovjet kormányt: minden új nukleáris robbanótöltet he­lyett kettőt semmisítsenek meg. A vita újabb csalódástoko­zott a Fehér Háznak, amely minden lehetőséget megragad a „befagyasztás” megakadá­lyozására. (MTI) Madridi találkozó A elöntés határán Nehéz az olvasók figyelmét ébren tartani a madridi Euró. pa-értekezlét iránt. Harmadik éve üléseznek harminchárom európai és a két észak-ame­rikai kormány küldöttei, vi­tájuk nem egyszerű, az ered­mény máig is kétséges, mi több — háromesélyes, c Voltaképpen két eltérő tár­sadalmi rendszerhez tartozó államok eszmei-politikai küz­delmének. egyben szükségsze­rű egymásrautaltsági érzeté­nek is terepe ez a találkozó. Feladata a nyolc esztendővel ezelőtt Helsinkiben aláírt — a. politikai, a gazdasági, a kul. turális, a humanitárius együtt­működést elősegítő — okmány eddigi végrehajtásának fölmé­rése, ennek alapján a tovább­lépés ; lehetőségeinek a kuta­tása, új megállapodások kö­tése. Mint 1975-ben, ma is vannak kelet—nyugati érdek- ellentétek, ugyanúgy összekötő kapcsok, — de most a nemzet­közi helyzet hűvösebb, feszül­tebb, s ez érződik Madridban: erősebben érvényesülnek a kü­lönbségek és nehezebben, ami összeköt. Mit kívánnak a szocialista országok? ök a hangsúlyt a gazdasági kapcsolatokra. a ka­tona,! enyhülésre helyezik. amely hosszú, nyugodt fejlő­dési szakaszt biztosíthatna az egész földrésznek. Lényegében nincs ez ellen kifogásuk a nyugat-európaiaknak sem, de az ő kívánságlistájuk első he­lyén azok a tételek állnak, amelyeket emberi jogok néven foglalnak össze. Félreértés ne essék, a szocialista országok is készek az emberi kapcsola­tok továbbfejlesztéséről tár­gyalni, de a nyugatiaknak meglehetős hátsó gondolataik is vannak: fel szeretnék hasz­nálni az idevágó intézkedése­ket arra, hogy támogassák, élesszék Keleten a rendszer belső ellenzékét, olyan lépé­seket erőszakoljanak ki, ame­lyek ellentétesek egyes szocia­lista államok hagyományaival, belső rendjével. Ezek a szán­dék- és érdekkülönbségek megmutatkozni-i i madridi ta­lálkozón a beszédekben és ja- vasla'okban. Maga a tény pél. dául. hogy Lengyelország bel­ső ügyei szóba kerültek, ennek egyik jele. De éppen mert feszült a nemzetközi helyzet és mert Nyugat-Európa tudja: létérde, ke a béke megőrzése, Madrid, ban megmutatkozik az érem másik oldala is, a tudat, hogy a földrész két fele között fent kell tartani az együttműködést. Mi sem bizonyítja ezt a fel­ismerést jobban, minthogy a tárgyalóasztalon fekvő záró­dokumentum-tervezet szerzői semleges államok, köztük Ausztria. Jugoszlávia, Svéd­ország, Svájc. Ezt az okmányt, kijavított, a hosszú viták so­rán csiszolódott változatát a szocialista küldöttségek alao. jában elfogadhatónak tartják. Hajlik efelé most már a nyu­gat-európaiak nagy töbsége is. de merev, hűvös az amerikai magatartás. Az a szemlélet és politika, amelv általában Wa­shingtonban uralkodik, itt is megnvilvánul. Kérdés: vajon mennvire érvényesítik akara­tukat Washingtonnal szemben a nyueat-euróoaiak. akik min. den atlanti érdekközösség és Amerika-barátság ellenére sem szeretnék, ha ez a talál­kozó kudarccal végződne. Most már a politikai szán­dékon múlik, lesz-e megálla­podás Madridban, vagy sem. Március végefelé tavaszi szü­netre mentek a küldöttségek, április 19-én térnek vissza. Az ezt követő hetekben dől el. megvan-e az a bizonyos jó szándék az atlantiakban, érvé. nyesülnek-e Európa közös ér­dekei. Ha igen, úgy elfogadják a gyakorlatilag csaknem kész, s a semlegesek által előterjesz­tett zárónyilatkoza'ot. Megál­lapodnak olyan külön kon­ferencia összehívásában, amely az európai katonai szemben­állást lenne hivatva csökken­teni, a kölcsönös bizalmat erő. síteni. Elfogadnak más ponto­kat a gazdasági, a kulturális és az emberi kapcsolatok erő­sítéséről. Hadd hangúlyozzuk. az érdekek kölcsönös figvelem- bevételével. Sikertelenség ese. tén azonban vagv valami sem- mitmondő közleménv aláírásé, val búcsúzhatnak el egvmás- tól. vagv folvtatődik a végnél­kül! vita. Kár lenne, ha e két utóbbi változat valamelvike következne be. Washingtonon múlik, hogy az első. a tartal­mas és kiegyensúlyozott ok­mányé legyen a győzelem. Sen­ki nem fizetne rá, aki valóban együttműködést akar. Tatár Imre 2 NÓGRÁD — 1983. április 15., péntek Pátheszéd az Appennin-félszigeten Egy új politikai dialógus első hangjaira figyel a köz­vélemény Itáliában. Ebben az országban, ahol június 26- án több mint hétmillió szavazó járul az urnákhoz, hogy két tartományban, 11 megyében és megannyi járásban, köz­ségben újjáválassza á helyi közigazgatás irányító szerveit, a pártok már a helyhatósági választásokra pillantva, alakít­ják taktikájukat. Ennek jegyében ült össze nemrég az olasz kommunista és szocialista párt főtitkára is, hogy folytassa az OKP kongresszusán megkezdett párbeszédet a két párt viszonyának javításáról. Berlinguer és Craxi megvitatta, hogyan védekezzenek azzal a jobboldali támadással szemben, amely olyan balol­dali közigazgatású városokat is érint, mint Torinó és Ná­poly. A megbeszélésen országos kérdések is szerepeltek: a gazdasági és a pénzügyi gondok, a munkanélküliség, a köz­rend. „Megerősödött a tendencia a két párt viszonyának javítására” — állapította meg a L’Unitá, az OKP lapja. Az OSZP orgánuma, az Avanti „olvadásról” írt, de sietett hozzátenni, hogy Craxiék további közeledésük fejében az OKP-tól remélnek engedményeket a „politikai revízió” ér­telmében, vagyis azt várják, hogy az OKP vizsgálja felül álláspontját különböző kérdésekben. Az Avanti hosszú évek óta először utalt arra, hogy „a régi és az új konzervatívok összefogásával szemben szükséges és sürgős, hogy a balol­dal új alapokon kovácsolja ki egységét”. Szocialista körökben egyesek még annak gondolatát is felvetették, hogy a választás után felmondanák a Fanfani- kabinet alapjául szolgáló ötpárti koalíciót. Craxiék kettős magatartásától (részvétel a kormányban és dialógus az OKP- val), persze nyilván nem idegenek választási- megfontolá­sok: az a szándék, hogy voksokat hódítson el mind a ke­reszténydemokratáktól, mind a kommunistáktól. Berlinguer és Craxi utoljára 1979-ben folytatott hiva­talos megbeszélést egymással. Az OSZP Craxi vezetésével az 1977. évi torinói kongresszus óta elkanyarodott Nenni és De Martino hajlékonyabb vonalától, sőt még a néhai Moro kereszténydemokrata politikus azon készségét is bírálta, hogy bizonyos kérdéseket a kommunistákkal egyetértésben oldjon meg és számításba vegye álláspontjukat, parlamenti erejüket. Craxi éppen ellenkezőleg, hozzájárult ahhoz, hogy az OKP nélkül, külső parlamenti támogatását is nélkülözve alakítsanak kormányt Itáliában. Nevét adta a keresztény­demokrata-szocialista tengelyű koalíciókhoz, mint amilyen a mostani is. Az Olasz KP márciusban megtartott legutóbbi kong­resszusán Viszont elvetette azt a ko-ábbi, „történelmi komp­romisszumra” törekvő stratégiát, amely a kereszténydemok­ratákkal keresett megegyezési alapot — Fanfani jelenlegi miniszterelnök pártja amúgy is elutasította ezt. Az OKP a kongresszuson a szocialista párthoz fordult azzal a javas­lattal, hogy „demokratikus alternatívát” szegezzenek szem­be a ke"eszténydemokraták hatalmi rendszerével. Craxi válaszának lényege: még nem időszerű a dolog, majd meglátjuk, addig is az OKP lépjen tovább „politiká­jának felülvizsgálata” útján. Nem tudni, tartós lesz-e a hajlandóság a párbeszédre szocialista részről. Az OKP kész- szége arra utal, hogy szeretné mesnverni a jelenleg a ke­reszténydemokratákkal kormányzó OSZP-t a baloldali együtt­működés programjának, a „demokratikus alternatíva” gon­dolatának. Simó Endre Vége a koszovói sztrájknak A csütörtöki jugoszláv la- óta súlyos helyzetben van: a pok beszámolója szerint a beruházási és egyéb objek- hét elejei kétnapos munka- tív nehézségek rossz munka- beszüntetés után szerdán is- szervezéssel párosultak, fej- mét felvették a munkát a letlenek az önigazgatási vi- koszovói Ramiz Sadiku épí- szonyok. A vállalatnál már tőipari kombinát három épí- két hónappal ezelőtt ideigle- tőhelyének dolgozói. Két nes intézkedéseket kellett pristinai lakótelepi építőhe- foganatosítani. A munkahe­lyen és Podujevóban, a sze- szüntetésekre éppen akkor relvénygyár építésén mintegy került sor, amikor már olyan 500 munkás szüntette be két lépéseket tettek, amelyek napra a munkát. hozzájárulhatnak a kombinát Az újságok megírják, hogy helyzetének rendezéséhez, a szóbanforgó kombinát évek (Mfl) Felzárkózik a munkáspárt Az ellenzéki Brit Munkás- ta—liberális koalíció 6,5 nép­párt 5 százalékra csökkentet- szerűségpontot veszített, ami- te népszerűségstatisztikai hát- bői a munkáspártnak 5.5. a rányát a kormányon levő konzervatívoknak 1 pont ju- konzervatívokkal szemben. tott, A Gallup intézet legújabb Pym külügyminiszter szer- közvélemény-kutatási adatai dán este nyíltan óvta pártját szerint április második hété- a „korai választásoktól”. Fél­ben a választók 40,5 százaié- hozta a munkáspárti Wilson ka támogatja a konzervatív és a konzervatív Heath ese- pártot, 35 százaléka a mun- tét. akik — szerinte — azért káspártot és 22,5 százaléka veszítettek a múltban, mert a szociáldemokrata—liberális „túl korán” szólították az ur- koalíciót. nákhoz a választókat. Januárban még 12,5, febru- A konzervatív párt mandá- árban 11, márciusban megint túrna csak 1984. tavaszán jár 11 százalék különbség volt a le. Addig Margaret Thatcher két nagy párt között — a miniszterelnök bármikor ki- konzervatívok javára. írathatja a választásokat. Áprilisig a szociáldemokra- (MTI) Thaiföldi provokációk Az Egyesült Államokat és Thaiföldet terheli a felelősség a thaiföldi—kambodzsai ha­táron kialakult feszült hely­zetért — állapítja meg leg­újabb számában a Novoje Vremja című szovjet külpoli­tikai hetilap. Az Egyesült Államok többek között felsze­reléssel, pénzzel és ki­képzőkkel látja el a polpo- tista maradványokból össze­verbuvált bandákat, Thaiföld pedig megfelelő támaszpontot és hátteret biztosít a bandák működéséhez. Tavaly a thai­földi légierő 463 alkalommal sértette meg Kambodzsa lég­terét, a thaiföldi tüzérség pe­dig több mint kétezerszer lőtt kambodzsai területeket, néhányszor vegyi fegyverek­kel. Thaiföld arra törekszik, hogy a délkelet-ázsiai orszá­gok szövetségének más tagja­it is bevonja Kambodzsa-el- lenes akcióiba. A moszkvai lan a további­akban rámutat Vietnam, La­osz, Kambodzsa vezetőinek februárban megtartott csúcs, értekezletén hangsúlyozták, hogy az indokínai államok ké­szek minden problémát tár­gyalások útián megvitatni az ASEAN tagállamaival az egyenlőség, egymás kölcsönös tiszteletbentartása és a be nem avatkozás elvei alapján. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom