Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-14 / 87. szám

/ Washington követeléseivel kell számolni Kohl amerikai látogatása elé Antoine Merlino, az AFP washingtoni tudósítója írja: Ronald Reagan amerikai el­nök abbéli meggyőződésében, hogy gazdasági megszigorítá­sokra van szükség a Szovjet­unióval szemben, sürgetni fog­ja Helmut Kohl nyugatné­met kancellár támogatását ahhoz, hogy a szövetségesek alakítsanak ki közös álláspon­tot a kelettel folytatandó ke­reskedelmet illetően. Kohl április 14—15-i wa­shingtoni . munkalátogatásának előestéjén amerikai illetéke­sek, mind a Fehér Házban, mind a külügyminisztérium­ban kitartanak amellett, hogy a nyugati országoknak új megállapodást kell elérniük a kelettel fenntartott gazdasági kapcsolatok újrameghatáro- zása érdekében. Megfigyelők rámutatnak, hogy ez a kérdés már súlyos konfrontációt idé­zett elő tavaly novemberben az Egyesült Államok és nyu­gat-európai szövetségesei, kü­lönösen Franciaország között. Sztrájk Koszovón Koszovó autonóm tarto­mány székhelyén, Pristinán és a tartomány egy másik helységében több száz építő­ipari dolgozó hétfőn és ked­den sztrájkba lépett. A Tanjug hírügynökség köz­lése szerint a munkabeszün­tetésnek- nem volt egyértel­műen megfogalmazott célja. A munkások olyan ellenséges jslemek hatása alá kerültek, akik politikai és a gazdasági helyzet megingatására töre­kedve irányították az akciót —-— ............. (MTI) Ell enállás Libanonban A Libanoni Nemzeti Ellen­állási Front harcosai kedd este kézi fegyverekkel és pán­céltörő rakétákkal vakmerő támadást hajtottak végre egy izraeli katonai gépkocsi- és páncélososzlop ellen Szidón északi bejáratánál, Az akció hét sebesültjét mentőkocsik- kal szállították el. . Az- izraeli megszálló had­sereg egységei vaktában lö­völdözve körülzárták a térsé­get, hajszát indítottak a tá­madók kézrekerítésére, több gyanúsítottat latartóztattak. Vasánrap óta ez volt a nyolcadik ellenállási akció íjéL-Libanonban. (MTI) Akkor a vita a Nyugat-Szíbé- ria gázvezeték építéséhez szük­séges anyagok szállítása körül robbant ki. Azóta intenzív megbeszélések folytak annak érdekében, hogy egy új meg­állapodást készítsenek elő a hét iparilag legfejlettebb or­szág májusban Williamsburg- ban tartandó csúcstalálkozó­jára. Egyelőre azonban — mu­tatnak rá diplomáciai körök­ben — még nagyon távolinak tűnik a teljes egyetértés. Számos nyugat-európai kor­mány meglehetősen vonakod­va fogadja az amerikai köve­teléseket, amelyek az alábbi téren helyezik kilátásba a korlátozások erősítését: — a keleti országoknak fo­lyósítandó nyugati exporthi­telek; — a fejlett technológia ex­portja; — a gáz- és kőolaj-berende­zések szállítása. Helmut Kohl — akinek kancellárrá megválasztását a legnagyobb lelkesedéssel fo­gadták Washingtonban, — Jól tájékozott források szerint közli majd a Fehér Házzal egy újabb amerikai—nyugat­európai válság kirobbanásá­val kapcsolatos aggodalmait. A nyugatnémet kancellár vol­taképpen tart attól, hogy a gazdasági és kereskedelmi té­ren tapasztalt nyugat-európai —amerikai nézeteltérések esetleg súlyosabb szemben ál­lássá fajulnak. Ebben az eset­ben viszont problémák merül­hetnek fel a nyugat-eurÓDaiak részéről, hogy befogadják-e területükre az amerikai raké­tákat. Bonn egyelőre teljes mértékben amellett van, hogy a NATO kezdje meg a 108 Pershing—2 rakéta teleoíté- sét az NSZK területén, ha a genfi szovjet—amerikai tár­gyalások kudarcot vallanának. Kohl kancellár azonban a nyugatnémet békemozgalom fellendülése miatt addig is szeretné, ha az amerikai kor­mány rugalmasabb lenne a Szovjetunió irányában. i A Pravda írja Veszélyes tervek Az Egyesült Államok nem törekszik kölcsönösen elfo­gadható megállapodás el­érésére Genfben, az európai nukleáris fegyverzetekről fo­lyó tárgyalásokon. Célja az, hogy a nullaváltozat és a közbülső megoldás elnevezé­seket viselő javaslatok leple alatt végrehajtsa több száz új amerikai nukleáris fegyver Nyugat-Európába való tele­pítését — állapítja meg szer­dai szerkesztőségi cikkében a Pravda. —------- — — — A veszélyes washingtoni tervek fenyegetik a Szovjet­uniót és a többi szocialista országot. A Szovjetunió nem fogja tétlenül nézni a raké­ták telepítését, ami megbon­taná a regionális és globális egyensúlyt. A Szovjetunió — írja a lap — az egyenlőség és egyenlő biztonság elvein alapuló meg­állapodást szorgalmazza. Csak Somoz'sta Vasárnap egy somozista el­lenforradalmárokból álló fegy­veres csoport erőszakkal fel­tartóztatott egy nicaraguai ke­reskedelmi hajót Nicaragua atlanti-óceáni partjánál — je­lentette be kedden a mana- guai külügyminisztérium. A hajó legénységét az ellen­forradalmárok arra kényszerí­tették, hogy Costa Ricában annyi közép-hatótávolságú fegyverre tart igényt, ameny- nyivel a NATO rendelkezik — egyetleneggyel sem több­re. A megállapodás előtt nyitva áll az út, de a nyugat másra törekszik: folytatják a rakétatelepítés előkészítését. A szovjet külpolitika leg­főbb célja mindig a béke megőrzése volt. Senkinek nem lehet azonban kétsége afelől, hogy szövetségeseivel együtt a Szovjetunió megvédelmezi önmagát.—-—— A genfi tárgyalásokon a Szovjetunió becsületes meg­állapodást javasolt az Egye­sült Államoknak. A közeljö­vő fogja megmutatni, haj­landó-e Washington élni ez­zel a lehetőséggel, vagy előnyben részesíti a nukleá­ris szembenállás fokozását, annak minden következmé­nyével együtt — állapítja meg végül a Pravda. (MTI) kalózkodás kössenek ki. A támadás so­rán egy nicaraguai mérnök megsérült és jelenleg egy costa ricai kórházban ápolják. A managuai külügyminisz­térium követelte a costa ri­cai hatóságoktól a legénység visszatérésének engedélyezé­sét, a hajó visszaadását, és bűnösök kiadatását. (MTI) Amerikai zsarolás Genfi kilátások Kemény harc folyik á vi­lágpolitika kulisszái mögött, •amelyben a Fehér Ház a jelek szerint a lélektani háború és á stratégiai zsarolás legválto­zatosabb eszközeit használja fel. A lélektani háború újabb szakaszának nyitányát Reagan nem sokkal húsvét előtt Flo­ridában mondott beszéde je­lentette,' amelyben a SzQvjet- ühiót a „rossz” megtestesítő­jének nevezte és az egész vi­lágpolitikát a legprimitívebb módon „a jó és a rossz küz­delmére” vezette vissza. * Az éhhez hasonló kirohaná­sok időzítése nem véletlen. Az 'európai közép-hatótávolságú rakéták telepítése az év végén egybeesik az amerikai elnök- választási kampány hivatalos "kezdetével. Egyelőre azonban nagyon is kérdéses, hogy vé­get ér-e addig az Amerikát iS magas munkanélküliséggel síjjtó gazdasági válság. Reagan taktikája ennek megfelelően a külpolitikára és a „szovjet Veszély” hangoztatására össz- :pontosul. Évente tíz százalék­kal akarja növelni a katonai kiadásokat, ám a demokrata többségű képviselőház e he­lyett négy százalékot fogadott el. Még a szenátusban is ko­moly harc várható, noha ott az elnök pártja, a republiká­nusok megtartották többségü­ket. Az elnöknek számolnia kell azzal, hogy a szenátus is csak 6—7 százalékos emelést javasol. Ez is óriási összeg — politikai értelemben azonban mégis Reagan eredeti törekvé­seinek visszaszorulását jelez­né. Még világosabb az ellenál­lás Nyugat-Európában, ahol — a békemozgalmakon túl­menően — a kormányok ag­godalma is fokozódik. Mind Bonnban, mind a többi érin­tett NATO-országban világo­san látják: a tervezett ameri­kai rakétatelepítés hatalmas belpolitikai feszültséget ger­jeszt majd. Ennek az aggoda­lomnak számos jele van. Leg­nyilvánvalóbb az úgynevezett ..közbülső megoldás” sorsa. Reagan javaslata csak vona­kodva, és kifejezetten a nyu­gat-európai kormányok nyo­mására született meg. Ám az ajánlat csak formai visszalé­pést jelent a hírhedt „nulla­megoldástól”, amely az összes szovjet közép-hatótávolságú rakéta megsemmisítését köve­telte az új amerikai rakéták telepítéséről való lemondás fejében. A „közbülső megol­dás” szerint az USA hajlandó kevesebb rakétát telepíteni, ha a Szovjetunió megfelelő számú rakétát megsemmisít. Gromiko első miniszterel­nök-helyettes és külügymi­niszter a javaslatot sajtóérte­kezletén utasította vissza. Rá­mutatott arra, hogy az ameri­kaiak csak szárazföldi raké­tákat számolnak, és nem ve­szik figyelembe a tengerről, vagy stratégiai bombázókról kilőhető tölteteket. Másod­szor: nem hajlandók figye­lembe venni rz önálló francia és brit atomütőerőt. Harmad­szor: kötelezni akarják a Szovjetuniót, hogy a Távol- Keleten felállított rakétáit is 2 NÖGRAD — 1933. április 14., csütörtök Koszorúzások Palesztin rendezés Shultz elmarasztalja a PFSZ-t a vasas­szakszervezetek jubileumán A vasasszakszervezet szö­vetségi alakulásának 80. év­fordulója alkalmából szerdán az óbudai lakótelepen a szak- szervezet elnöksége nevében megkoszorúzták a Teszársz. utcai emléktáblát. A VII. ke­rületi Nefelejcs utca és Pe- terdi utca sarkán levő Te­szársz Károly-emléktáblánál is megemlékeztek a szakszer­vezet első elnökéről, és a 80 éves egységes vasasmozgalom­ról. A Normafánál levő va­sas nyugdíjasüdülőben ko- szorúzási ünnepséget tartot­tak Háhner József volt szak- szervezeti elnök emléktáblá­jánál. Koszorút helyeztek el Te­szársz Károly Mező Imre úti temetőben levő síremlékénél és a Vasas-művészegyüttes és ifjúsági ház előcsarnokában levő domborműnél. A vasasszakszervezet köz­ponti vezetősége a jövő héten ünnepi ülést szervez a jubile­um alkalmából. (MTI) Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: A Palesztinái Felszabadítás! Szervezetet tette felelőssé ked­di sajtóértekezletén George Shultz amerikai külügyminisz­ter a közel-keleti amerikai rendezési terv sikertelenségé­ért. A miniszter arra biztat­ta az arab országokat, hogy vizsgálják felül az Arab Liga 1974. évi rabati határozatát, amely a PFSZ-t a palesztin nép egyedüli törvényes képvi­selőjének ismerte el. Shultz megerősítette, hogy az Egyesült Államok nem adja fel a Reagan-tervet és egyelő­re a kivárás álláspontjára he­lyezkedik a PFSZ-szel kapcso­latban, a jordániai—izraeli megbeszéléseken, valamint á 1 banoni csapatkivonási tárgya­lásokon egyaránt. Szártávi, az ismert Palesz­tinái vezető Portugáliában tör­tént meggyilkolását Shultz annak bizonyítékaként adta elő, hogy a PFSZ-en belüli ra­dikális elemek el akarják hall­gattatni a mérsékelt palesztin irányzatokat. A miniszter sze­rint a tárgyalások szempont­jából az lenne a leghaszno­sabb, ha Huszeint támogatnák az arab államok már a csat­lakozáskor is. Rámutatott a palesztinok képviseletének el­engedhetetlen szükségességé­re is. Jordánia bevonásáról Shultz kifejtette, hogy „Husszein visz- szalépése kiábrándulást oko­zott ugyan Washingtonban, de a Fehér Ház úgy véli: a lehe­tőség továbra is fennáll”. , i Közép-Amerika - külügyminiszterek Angolai túszok A rendezés lehetőségeit Chnoupek kutatják távirata Cuellarhoz Szűcs D: Gábor, az MTI tudósítója jelenti: Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter ked­den táviratot intézett Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz és kérte, hogy a világszerve­zet képviselői haladéktala­nul tegyenek hatékony lépé­seket az Unita fegyveresei által Angolában elrabolt csehszlovák állampolgárok kiszabadítására. A Rudé Právo szerdai szá­ma ismertette az AFP fran­cia hírszolgálati iroda leg­utóbbi jelentéseit, amelyek­ből kitűnik, hogy az egy hó­napja foglyul ejtett csehszlo­vák túszok egészsége meg­rendült, többségük kimerült és beteg. Az AFP leszögezi, hogy mindezért az Unitát terheli a teljes felelősség. Az egy hónappal ezelőtt el­rabolt csehszlovák és portu­gál foglyokat az angolai kor­mányellenes csoport változat­lanul gyalogmenetben kíséri Angola déli vidékein, rossz időjárási viszonyok között. A csoportnak naponta húsz ki­lométert kell megtennie, ami a köztük levő asszonyokat és gyermekeket rendkívül ki­merítette. Az egész menetoszlopot nyomon követik az angolai hadsereg egységei, amelyek eddig egyetlen fegyveres ak­ciót sem kezdeményeztek, ne­hogy veszélybe kerüljön a foglyok élete. (MTI) semmisítse meg, noha ezeknek semmi közük az európai egyensúlyhoz. A „közbülső megoldás" tehát csak a szov­jet oldalon jelentene csökken­tést. Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok képvise­lői a kérdésről zárt ajtók mö­gött tárgyalnak. A megbeszé­lések a húsvéti szünet után, május 17-én kezdődnek újra, s az amerikai fél akkor eset­leg a „közbülső megoldás” konkrét számszerű részleteivel áll elő, Ez mindenképpen mu­tatja, hogy a kulisszák mögött a Washingtonra gyakorolt nyomás tovább tart. A lát­szólagos egyetértés ellenére Nyugat-Európa sem tartja igazán kielégítőnek az eddigi amerikai javaslatokat. Fontos lépés lehet Kohl nyugatnémet kancellár moszkvai és wa­shingtoni útja is, hiszen az NSZK központi szereplője az egész amerikai rakétatelepí­tési tervnek. .Mindez azt mutatja, hogy május 17-ig — és valószínű­leg a rákövetkező hetekben is — a vita kiéleződésével kell számolni, még mielőtt bár­miféle kompromisszumos megoldás körvonalai kiala­kulhatnának. ( — I—e) A Mexikó, Panama, Ko­lumbia és Venezuela kül­ügyminisztereiből álló köz­vetítőcsoport, amely a kö­zép-amerikai helyzet rende­zésének lehetséges módoza­tait próbálja felkutatni, a térség öt országában tesz uta­zást és tárgyal a politikai ve­zetőkkel. A tárgyalások egyik fő célja, hogy békés megol­dást találjanak a Nicaragua és Honduras közötti fegyve­res konfliktus, valamint a térség többi országában dúló polgárháborúk megszünteté­sére. A külügyminiszterek va­sárnap este Panamavárosban találkoztak és hétfőn több» órás tanácskozást tartottak. A kétnapos körút állomásai: Costa Rica, Nicaragua, Sal­vador, Honduras és Guate­mala. Kedden a közvetítő­csoport tárgyalt San Jóséban, Managuában, San Salvador­ban. Este érkeztek Tegucigal- pába. Szerdán utaztak tovább útjuk utolsó állomására, Guatemalavárosba. A látogatást nagy várako­zás kíséri egész Latin-Ame- rikában és az Amerikai Ál­lamok Szervezetében is. (MTI) Marx Károly-emlékülés Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) nem alkalmas arra, hogy a társadalmi gyakorlat vezér­fonala legyen. A marxizmus— leninizmus időszerűségét bizo­nyítja a szocialista világrend- szer létrejöttének történelmi ténye, a forradalmi eszme, a marxista világnézet terjedése az egész világon. Hatása ma már nem csak a nemzetközi munkásmozgalomban érvé­nyesül, hanem a gyarmati sor­ból szabadult fejlődő orszá­gokban, s hat a polgári gon­dolkodók körében is. Ugyan­akkor tény az is, hogy a kor­nak számos fontos kérdésére a marxista társadalomtudo­mányok ma még nem adtak kielégítő elméleti választ. Töb­bek között mindmáig nem rendelkezünk napjaink kapi­talizmusának átfogó és mély­reható tudományos elemzésé­vel. Éppencsak elindult a fejlődő országok útjának elem­zése és az elméleti kutatás nem képes követni a mai szocialista társadalmi viszo­nyok gyors változását, fejlő­dését, ellentmondásait. Végezetül dr. Bandur Ká­roly arról szólt, hogy Marx Károlyra úgy emlékezhetünk méltóképpen, ha olyan elmé­leti és módszertani igényes­séggel fordulunk korunk prob­lémáihoz, mint ahogyan ő igyekezett feltárni százada valóságát. Csak a valóságos létviszonyok elemzéséből ki­indulva alkothatunk reális képet a társadalom szerkeze­téről, a szocialista viszonyok fejlődéséről, az érdekviszo­nyokról, a politikai rendszer­ről, a tudati, ideológiai hely­zetről. S az egész társadalmat mindinkább átfogó szocialista reformpolitika folyamatossága, a reform és a forradalom di­alektikájának kibontakoztatá­sa révén haladhatunk erőtel­jesebben a kitűzött céljaink felé. Mindez természetesen meg­követeli a társadalmi viszo­nyok tudatos, tervszerű sza­bályozását, s szocialista de­mokrácia fejlesztését, a poli­tikai szövetség erősítését az osztályokkal, rétegekkel, a na- cionalzmus elutasítását, a pro­letár internacionalizmus ér­vényesítését. Mint ahogy meg­követeli a szocialista vívmá­nyok megszilárdítását, védel­mét az új jelenségek tuda­tos, kritikai feldolgozását, a régi idejétmúlt dolgok meg­haladását, az új, az előremu­tató tendenciák támogatását. Végezetül hangsúlyozta: a Magyar Szocialista Munkás­párt kezdettől fogva nagy és sikeres erőfeszítéseket tesz a marxizmus—leninizmus al­kotó alkalmazására, hazánk viszonyai között. A gyakorlat, a szocialista építés igazolták e politika helyességét. A megnyitót több előadás követte. Dr. Borsodi Béla, a Pénzügyi és Számviteli Főis­kola helyi intézetének taná­ra, a munka szerinti elosztás marxi gondolatáról és mai problémáiról szólt. Dr. Jozef Bobok, a Szlovák Kommu­nista Párt Besztercebánya ke­rületi politikai iskolájának igazgatója a proletár interna­cionalizmus marxi eszméjének történelmi útját elemezte. Dr. Csongrády Béla, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztályvezetője kultúrfelfogá- sunk marxi szemléleti alap­jairól tartott előadást. Galgó- czi Károly előadásában Marx Károly időszerűségéről be­szélt a gazdaságpolitikai pro­pagandamunkában. Dr. Bacs- kó Piroska, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótar­jáni intézetének tanára mint szociológust mutatta be Marxot. Végül Simon Lajos, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága oktatási igazgató­ságának tanára Technika, ha­ladás, társadalom címmel tar­tott előadást. Az évforduló alkalmából kiállítás nyílt a főiskolán Marx Károly munkásságáról, az oktatási igazgatóságon pe­dig könyveket állítottak ki — a hallgatók és az oktatók gyűj­téséből —, Marx munkáinak régebbi és új kiadásából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom