Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-14 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓG RÁD-: MEGYEI 'BIGOTTS ÁGATIs A ME GYEÜT A,W ÁCS Í.APJA.?. XXXIX. ÉVF., 87. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1933. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK KÖZLEMÉNY A Magyar Szocialista Munkáspárt központi Bizottságának 1983, április 12—13*i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. április 12—13-án kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt veitek: a Központi Ellen­őrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti párt­bizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Miniszter- tanács tagjai, az országos főhatóságok veze­tői, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság Kádár János elvtárs­nak, a központi Bizottság első titkárának előterjesztésében megtárgyalta és jóváhagyta a Politikai Bizottság jelentését a XJI. kong­resszus óta végzett munkáról és a párt előtt álló feladatokról. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a budapesti pártbizottság, a negyei, a megyei jogú pártbizottságok saját munkájuk áttekintésével és javaslataikkal eredményesen járultak hozzá a napirend elő­készítéséhez. A Központi Bizottság köszönetét fejezte ki a határozati javaslat előzetes véleményezésé­re felkért testületeknek, az MSZMP Közpon­ti Ellenőrző Bizottságának, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­ságának, valamint a Minisztertanácsnak, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsának, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak az érdemi hozzászó­lásokért. Az ülésen huszonötén szólaltak fel, tizen- ketten pedig írásban tették meg észrevételei­ket. A Központi Bizottság a széles körű vita után egyhangúlag fogadta el határozatát, ame­lyet teljes egészében nyilvánosságra hoz. Értelmezni és megváltoztatni a világot Marx Kárdy-emlékülés Salgótarjánban Tárcsák Retságro! A csiszológépekhez szükséges fibertárcsák kivágását végzi Csatordy Lászléné a Gránit CsI* szolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalat kerámiaipari gépgyárának dolgozója Rétságon. Az emberiség nagy gondolkodói évezredeken át kutat­ták a társadalom igazságos átalakításának útját. Azt, ho­gyan szabadulhatnának meg a dolgozó tömegok a kizsák­mányolástól, az erőszaktól, az anyagi és szellemi nyomor­tól. Tudósok egész sora szentelte éleiét ennek a munká­nak, nemzedékek áldozták életüket abban a harcban, ame­lyet a nép boldogulásáért vívtak. Be a történelemben elő­ször Marx Károly életművében egyesült az elméleti tevé­kenység, a tömegek forradalmi mozgalmát szervező és ve­zető ember önfeláldozó harcának gyakorlata. Marx Károly születésének 165. és halálának 109. évfor­dulója alkalmából az MSZMP Nógrád megyei Bizottságá­nak Oktatási Igazgatósága, valamint a Pénzügyi és Szám­viteli Főiskola salgótarjáni intézete emlékülést rendezett teghái) Salgótarjánban. Részt vették a tanácskozáson a me­gye párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek, okta­tási és közművelődési intézményeinek vezetői, képviselői. Nógrád megye közép-szlovákiai testvérkerületét kéttagú kül­döttség képviselte. Érkeztek vendégek Borsod és Heves me­gyéből is. Dr. Bandur Károly, a Nóg­rád megyei oktatási igazgató­ság vezetője bevezető előadá­sában Marx Károly életét, munkásságát méltatta. Hang­súlyozta, hogy a marxizmus megkülönböztető vonása, a kö­vetkezetesen tudományos el­mélet és a forradalmi gya­korlat. Marx tevékenysége szorosan kapcsolódott az ön­álló erőként a politikai küz­dőtérre lépő, fiatal társadal­om osztály, a proletariátus har­cához. Tanítása ma is törté­nelemformáló erő, hiszen dol­gozók milliói ismerték fel és hirdetik: nem elég érteni, ma­gyarázni a világot, meg is kell változtatni azt. Ezt követően az előadó a marxizmus, a forradalmi vi­lágnézet jelentőségéről szólt. Arról többek között, hogy Marx felfedezései tették le­hetővé a materialista törté­nelemfelfogás megalapozását, a kapitalizmus antagonizmu- sának, a munkás tőkéski­zsákmányolásának felismeré­sét, az osztályharc tudományos felfogásának kialakítását. Ahogy Lenin mondotta: Marx tanításában az a legfontosabb, hogy megvilágítja a proleta­riátusnak, mint a szocialista társadalom megteremtőjének világtörténelmi szerepét, fgy válhatott az új világnézet a munkásosztály széles távla­tokra kitekintő, érdekéinek tudatos elméleti kifejezőjévé, a forradalmi munkásmozga­lom ideológiájává. A továbbiakban dr. Bandür Károly a marxi elmélet idő­szerűségéről szólva kiemelte a marxizmus—leninizmus fo­lyamatos megújulását, fejlődé* sét, s hogy széles körben ter­mékenyítette meg a tudomá­nyokat, gyorsította a törté­nelmi mozgást. A marxizmus harcban született, s szüntelen ideológiai küzdelemben fej­lődött, s fejlődik tovább. A burzsoá ideológusok megpró­bálják kétségbevonni idősze­rűségét, mondván: ma már (Folytatás a 3. oldalon.) Az emlékülés résztvevőinek egy csoportja. Szociálpolitikai célok érdekében 1[ o mm maffiái szombatot u.: algétarjériban Immár hagyomány, hogy a vá’rósi pártbizottság javasla­tára Salgótarjánban évente két kommunista szombatot tartanak, mégpedig tavasszal és ősszel. Az idei elsőt ápri­lis 16-ra, szombatra javasol­ták, ami nem jelend azt, hogy a sajátosságokat figyelembe véve másütt előbb vagy ké­sőbb ne tarthatnák meg. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben például három al­kalommal bonyolították le a vasasszakszervezet megala­kulásának 80. évfordulója je­gyében, mégpedig a vasas nyugdíjasok megsegítése ér­dekében. A kezdeményezés jelentős tettekre *serkentette a dolgozókat, mert a három kommunista műszakban 2 841- en jelentek meg, amely több mint 85 százalékos részvételi arányt jelent. A kommunista műszakok bére megközelítet­te a 400 ezer forintot. Ennek 80 százalékát átutalják a ko­hászati üzemek szakszervezeti bizottsága mellett működő nyugdíjasbizottság’ csekk­számlájára. Az összeg jelen­tős segítséget jelent a gyár mintegy 1200 nyugdíjasa szá­mára. A város többi vasasüzemé­ben zömmel szintén megtar­tották a kommunista szomba­tokat. Két nap múlva önként vállalnak közösségi munkát • a város építőipari, építőanyag­ipari nagyüzemei, kisebb vál­lalatok, szövetkezetek és in­tézmények dolgozói. Összessé­gében nem kis erőről van szó, hiszen a város 25 ezer dolgo­zójából 18 ezer termel ae iparban, a többi a szövetkeze­tekben, kisebb termelő gaz­dálkodó egységekben. A Nóg­rád megyei Állami Építőipari Vállalatnál például — miként Benkő Mihály munkaügyi csoportvezető elmondotta — szombaton várhatóan a dol­gozók 60 százaléka áll mun­kába. Hogy mit csinálnak? Salgótarjánban zömmel a la­kásépítés gyorsításán serény­kednek. Nagybátonyban már a takarítás kerül sorra. Balas­sagyarmaton szintén a lakás­építést szorgalmazzák, csak­úgy mint a fővárosban. Pász- tón a gyógypedagógiai inté­zet építését kívánják gyorsí­tani. A befolyt összegből a vállalati dolgozók lakásépíté­sét támogatják. Kommunista szombati tar­tanak a város más. nagyobb építőipari egységeiben, a két üveggyárban és a MAV-mál is. Szintén szociálpolitikai cé­lok megvalósítását segítik a közérdekű munkával. ☆ Szécsényben szombaton ugyancsak kommunista szom­batot tartanak. A termelő­gazdálkodó egységek dolgozói az új művelődési központ anyagi alapjainak előteremté­se érdekében serénykednek. A hivatali dolgozók pedig a nagyközség szépítéséből veszik ki a részüket. Két megyében - egyidőben Földrajzi hetek kezdődtek Az új oktatási tantervben — mi tagadás — néhány tan­tárgy „hátrányos helyzetbe” került. A természettudomá­nyok közül példának okáért a földrajz, melyet középfokú oktatási intézményekben nem, illetve csak kevés óra­számban tanítanak. Egyebek mellett e hiány pótlását is célul tűzte az az egész megyét érintő — ren­dezvénysorozat, mely szerdán kezdődött Nógrádban. A má­jus közepéig tartó „Földrajzi hetek”-et a Magyar Földraj­zi Társaság mátraaljai osz­tálya ■ közösen szervezte a TIT Nógrád megyei szerve­zetével. Ez az együttműködés — miként a „Földrajzi he­tek” programja — immár ha­gyományosnak tekinthető. A kiemelt jelentőségű ren­dezvénysorozat ugyan nél­külözött minden protokollá­ris megnyitót, de mindjárt az első napon — szerdán — há­rom, nagy érdeklődéssel várt előadás hangzott el, különbö­ző helyszíneken. A TIT sal­gótarjáni székhazában dr. Bodnár László, az egri tanár­képző főiskola földrajzi tan­székének vezető tanára fon­tos témát érintett, amikor a világnézeti nevelés és az ál­talános iskolai földrajztanár­képzés kérdéseiről szólt. Ugyancsak tegnap délután vállalt előadást a tanszék két másik tanára — dr. Tóth Gé­za és dr. Roncz Béla — a salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, illetve az ÜM Salgótarjáni Öblös- üveggyárának művelődési házában. A „hetek” során tizenöt előadást terveznek Salgótar­jánban és Balassagyarmaton, valamint Rétságon és Kiste- renyén, de a TIT járási szer­vezeteinek rendezésében to­vábbi földrajzi témájú prog­ramok hivatottak reflektor- fénybe állítani a földrajztu­dományt, a megye számos te­lepülésén. A „Földrajzi hetek” Nóg­rád megyei rendezvényeivel párhuzamosan Heves megyé­ben is szervez előadásokat a Magyar Földrajzi Társaság mátravidéki osztálya — a TIT Heves megyei szerveze­tével közösen. Gyere, helikopter! Javéban veHns-k H©§réá fWNSJeüit Élénken zajlanak a tavaszi munkák megyénk mezőgazda- sági' üzemeiben. A legjellem­zőbb művelet, a vetés több határban javában tart, vagy befejezéshez közeledik. A vegyszeres gyomirtás számos gobonamezőn folyik, illetőleg előkészülnek erre a munkára. Burgonyát nagyüzemi mód­szerrel -mintegy ezer hektáron ültetnek Nógrádban. Rendben haladnak a munkával az üze­mek. Napraforgót hat és fél ezer hektáron vetnek. Meg­kezdődött a borsóvetés is. Zöldborsót kétszáz, magbor­sót ezerháromszáz hektáron termesztenek idén a megyénk- beli mezőgazdasági egységek. Vetik a cukorrépát is ezer­négyszáz hektáron. Az ország több megyéjében megkezdték már a kukorica vetését. Nálunk még várnak vele a mezőgazdák: egyelőre nem éri el a talaj hőmérsék­lete a minimális mértéket: a tíz Celsius-fokot ehhez a munkaművelethez. A szakem­berek a hónap végére várják azt az időjárást' amelyben már kezdetét veheti a „tengeri” ve. tése. Nógrádon belül szemes kukoricát kettőezer, silókuko­ricát pedig hétezer hektáron termesztenek ebben az eszten­dőben, a tervek szerint. Lucernát és gyepet telepíte­nek ezekben a napokban a nagybárkányi téeszben. Végé­hez közelednek a munkának: e héten be akarják fejezni az összesen ötvenöt hektárnyi te­rületen zajló telepítést. Nehéz­zé vált a búza előzetes vegy­szeres gyomirtása: a növény már annyira „feljött”, hogy földi eszközökkel csak kárt okozva oldhatnák meg ezt a feladatot; így légi megoldáshoz folyamodnak: a hónap végén érkezik hozzájuk a helikopter. A kukorica vetését Bárkány- ban is egy-két héttel elhalaszt­ják, megvárván a kedvező ta­lajhőmérsékletet. Megyénk mezőgazdaságával kapcsolatban elmondható, hogy a korábbi esők, ha nem is bő­ségesen, de mostanra elegen­dőek volnának; helyettük in­kább napsütétses idő bekö­szöntését várják a mezőgaz­dák. A közeli jövőben soros munkákhoz a meleg, száraz időjárás kedvezne; az adódó körülmények közt is szaksze­rűen és gondosan zajlanak a munkák és az előkészületek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom