Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-07 / 81. szám

Usztyinov az NDK-ban Á Szovjetunió nem feszi kockára Afgán-pakisztáni tárgyalások A párbeszéd folytatódik saját és szövetségesei biztonságát Egy nukleáris konfliktus a teljes megsemmisülés veszé­lyének tenné ki Nyugat-Euró- pát — figyelmeztette a NATO-országokat Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere. ■Szerdán, egy erfurti kato­nái alakulat meglátogatása alkalmából' elhangzott beszé ­dében a szovjet miniszter ag­godalmát fejezte ki amiatt, hogy áz Egyesült Államok és a NATO fokozza a fegyverke­zési hajszát, s katonai fö- léhyre törekszik a Szovjet­unióval és a Varsói Szerző­déssel szemben. Különös veszélyt rejt ma­gában az a szándékuk, hogy több. száz új amerikai közép- hatótávolságú rakétát telepít­senek Nyugat-Európába. Az Egyesült Államok ezzel nukleáris ellencsapásnak teszi ki a NATO-szövatségeseit. Ez az ellencsapás —■ hangsúlyoz­ta Usztyinov — az utolsó, végső csapást is jelenthet! a legtöbb nyugat-európai ország számára, ahol amerikai nukle­áris fegyvereket tartanak. Az amerikai elnöknek az úgynevezett közbülső megol­dásra tett ,új” javaslata is a meglévő hozzávetőleges nuk­leáris egyensúly megbontását szolgálja — állapította meg. A nukleáris fegyverek kér­dése Európában csak aa egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elve alapján oldható meg — folytatta Usztyinov. Ezt az elvet fejezi ki a Szov­jetunió készsége arra, hogy ne legyen Európában több ra­kétája és repülőgépe mint amennyi a NATO-nak van. Még inkább ezt a célt szol­gálja az a szovjet javaslat, hogy írjanak alá megállapo­dást arról: lemondanak a nukleáris fegyverek vala­mennyi fajtájáról amelyek európai célokra irányulnak így a közép-hatótávolságú ra­kétákról éppúgy mint a tak­tika! atomfegyverekről. Ez jelentené a tényleges nulla­megoldást mindkét fél szá­mára. s megfelelne minden nép óhajának. Usztyinov arra !s rámuta­tott, hogy valójában támadó célokat szolgál az amerikai elnöknek az a nemrég el­hangzott bejelentése, hogy át­fogó és igen hatékony rakéta­elhárító rendszert fejlesztenek ki. Ezzel az Egyesült Államok azt akarja a maga számára biztosítani, hogy elsőként mérhessen nukleáris csapást. A Szovjetunió felelősségé­nek teljes tudatában kijelen­ti, hogy sohasem teszi kocká­ra a saját és szövetségesei biztonságát A szocialista or­szágokkal együtt a lenini bé­kepolitikához híven, mindent megtesz a háború veszélyének elhárításáért, a béke megol- talmazásáért és megszilárdí­tásáért — hangsúlyozta a szovjet honvédelmi miniszter. (MTI) Noha reálisan senki sem remélheti, hogy az Afganisz­tán körüli, világpolitikaivá mélyült ellentétek könnyen megoldódhatnak, valami ta­gadhatatlanul megmozdult a jegessé dermedt regionális vi­tában. Cordovez, az ENSZ fő­titkárának különleges megbí­zottja nemrég végigjárta a konfliktusban közvetlenül érintett államokat. Tapoga­tózó tárgyalásainak célja a tavaly Genfben megkezdett megbeszélésnek felújítása volt. Irán ezúttal is elutasította a tárgyalásokba való bekapcso­lódást, Pakisztán viszont be­leegyezel t a dialógus áprilisi folytatásába. Már az első genfi eszme­csere is elég sajátságos volt, hisz a felek közvetlenül nem tárgyaltak egymással, az ENSZ-diplomata közvetített közöttük. Cordovez legutóbbi, Kabul és Iszlámábád közötti ingadiplomáciájával a felek legalapvetőbb követeléseit igyekezett tisztázni, s ennek nyomán felvázolta egy komp­romisszumos megoldás körvo­nalait. Külügyminiszteri találkozó Púja Frigyes Prágában ., . Púja Frigyes külügyminiszter szerdán elutazott Prágá­ba, ahol részt vesz a Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszteri bizottságának ülésén. Búcsúztatásánál a Ferihe­gyi repülőtéren ott volt Andrej Barcák, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövete. Púja Frigyes szerdán délelőtt Prágába érkezett. (MTI) Csehszlovák túszok Svoboda Luandában járt ÍStaníSléV SVötíö'da csehszlo­vák ■ külügyminiszter-helyet­tes kedden hazaérkezett An­golában tett hivatalos látoga­tásáról. Svoboda Luandában az Uni- ta kormányellenes szervezet által elrabolt és fogva tartott csehszlovák állampolgárok helyzetéről, kiszabadításuk lehetőségéről tárgyalt az An­golai Népi Köztársaság képvi­selőivel. A csehszlovák kül­ügyminiszter-helyettest fo­gadta Jósé Eduardo dos San­tos államfő, valamint Paulo Teixeira Jorge külügyminisz­ter. Svoboda az angolai kor­mány képviselőinek és Cseh­szlovákia luandai nagyköve­tének -Részvételével megbe­szélést folytatott a Nemzetkö­zi Vöröskereszt luandai meg- bízottaival is. Legújabb jelentések szerint az ellenforradalmárok fog­ságába került csehszlovák ál­lampolgárok valamennyien élnek. A feltételezett tartózko­dási helyükön hetek óta tar­tó trópusi esőzések és áradá­sok miatt azonban róluk szó­ló közelebbi értesülések nem állnak rendelkezésre. Stanislav Svoboda útban hazafelé megállt Lisszabon­ban, s az üsvről tárgyalt a portugál külügyminisztérium képviselőivel. A FOLT A csúf, fekete folt oly kétségbeejtően, oly riasztó gyor­sasággal terjed a kék vízen, mint valami fertőzés egy élő testen. A környezet pusztításának riasztó képeit — sajnos — jól ismerjük fotókról és képernyőkről. Sűrűn láthatjuk a partokon a feketévé száradt madártetemeket és a felszínen lebegő puffadt, holt halakat, láthatjuk a fürdőzők és hiva­talok emberek riadt arcát. Eddig is tudtuk, hogy az ok: a modern - kor embere, aki elkerülhetetlen terjeszkedésével megzavarja a természet egyensúlyát. De most, az ezredfor­duló-küszöbén fel kell ismernünk, hogy ha nem vigyá­zunk, ha nem cselekszünk, a természet iszonyú bosszút áll­hat Az az olajfolt amiről most naponta terjedelmesen beszá­mol a világsajtó, mégis más, mint a többi — nem jellegét es hatását, hanem eredetét tekintve. Az eddigi olajszennye­ződések többségét „szabályos” szerencsétlenség okozta, ösz- szeütközött, vagy zátonyra futott óriás tankhajók. A mosta­ri} viszont — tudomásunk szerint — az első, amelyet nem baleset, hanem emberi szándék, a háború okozott. Akadhat, aki erre a megállapításra felszisszen, azt kérdve: hát a két .világháború? Igaz, a híradófilmek tanulsága szjerint ak­kor is lebegett a vízen olajfolt az elsüllyesztett hajók és tengeralattjárók haláltusája nyomán. De a nagyságrend — ényhérj szólva — nem ugyanaz: akkor a diadalmas élet mintegy önmagától helyreállította az egyensúlyt. Most ez ínár nem remélhető. Négy szétbombázott iráni olajkútbój két hét óta szüntelenül ömlik, zúdul az olaj a Perzsa-öböl- tíé; Száúd-arábiai szakértők szerint eddig 350 ezer hordónyi jutott az öbölbe éís „a vízfelület nagy részét immár olaj borítja’’. Manamában, a bahreini fővárosban a két érdekelt fél, Irak és Irán, valamint más nemzetek szakértői izgatot­tan tanácskoznak, hogy megvitassák a teendőket. " Á kutak kijavításához, a szennyeződés megállításához viszont béke, vagy legalább fegyverszünet kellene, s egye­lőre egyikre sincs igazi remény. Igaz, a legutóbbi hí-ek éáak'„rriérsékelt harci tevékenységről” számolnak be. Hír- ügynökségi jelentések szerint ez a „mérsékelt” jelző egyet­len napon 29 iráni és körülbelül ugyanannyi iraki halottat jelentett. A folt közben terjed. . . , Harmat Endre 2 NÓGRÁD - 1983. április 7., csütörtök Szovjet li'f okozás A francia hatóságok néhány nappal ezelőtt — minden alap nélkül, olyan, nyilvánvalóan koholt ürügyekre hivatkozva, amelyeknek a valósághoz sem­mi közük nincs — felszólítot­ták a Franciaországban mű­ködő szovjet nagykövetség és más szovjet intézmények szá­mos munkatársát, hogy hagy­ják el az országot. A szovjet fél azoknak a diplomáciai lépéseinek a so­rán, amelyeket a francia fél­nél a Szovjetunió külügymi­nisztériumában, valamint a párizsi szovjet nagykövetség útján tett, a leghatározottabb tiltakozásának adott hangot ezzel a teljesen önkényes ak­cióval kapcsolatban. A szov­jet fél hangsúlyozta, hogy ennek az akciónak a szovjet— francia kapcsolatokra kiható következményeiért a felelős­ség teljes mér'ékben azokat terheli, akik k; f-’-vélték és végrehajtották. (MTI) Nakaszone és Mubarak találkozója Szerdán Tokióban megkez­dődtek Hoszni Mubarak, egyiptomi elnök és vedéglá- tója, Nakaszone Jaszuhiro ja­pán miniszterelnök hivatalos tárgyalásai. A találkozó kö­zéppontjában a közel-keleti helyzet, valamint a kétolda­lú kapcsolatok kérdései áll­tak. Mubarak és Nakaszone vé­leménye szerint jelenleg „jók a lehetőségek” a közel-keleti konfliktus mielőbbi rende­zésére. A japán miniszterel­nök utalt arra, hogy Tokió rendkívül fontosnak tartja a térség békéjének és stabilitá­sának helyreállítását, s an­nak a nézetének adott han­got, hogy a rendezés érdeké­ben a fezi arab csúcsértekez­leten született határozatok, illetőleg a Reagan-féle terv „összehangolására” van szük­ség. Az egyiptomi elnököt a nap folyamán fogadta Hirohito császár is. (MTI) A konfliktus lényege válto­zatlan: adott a népi demok­ratikus rendszer felépítésén munkálkodó afgán kormány­zat, amely a konszolidáció legfőbb akadályának a Kabul ellen lázadó, kívülről támoga­tott ellenforradalmárokat lát­ja. A Pakisztánt bázisterület­nek használó, vallási mezbe burkolózó erőkkel szemben Kabul igénybe veszi a Szov­jetunió közvetlen katonai se­gítségét. A pakisztáni állás­pontot mindig súlyos ellent­mondások jellemezték. Isz­lámábád nem ismerte be nyíl­tan, hogy segítséget adna az afgán ellenforradalmi csopor­toknak, de az amerikai és kínai fegyverszállítmányok nyilvánvalóan csak hivatalos segédlettel juthatnak el az észak-pakisztáni területen ta­nyázó afgán lázadókhoz. Pa­kisztán a maga optikáján át mindenekelőtt a szovjet csa­patok távozásának kérdését, a menekültprobléma rendezését tartja legfontosabbnak. Ám a Szovjetunió mindenkor han­goztatta, hogy kész csapatait maradéktalanul visszahívni, mihelyt megszűnnek a behí­vást kiváltó okok. Vagyis el­sősorban épp a külső beavat­kozás! Az egész regionális problé­ma rendezése, az afgán—pa­kisztáni tárgyalások sorsa va­lójában azon áll, vagy bukik, mennyire képes Iszlámábád függetleníteni magát fő szö­vetségesétől, az Egyesült Ál­lamoktól. Washington — az iráni sah rendszerének ösz- szeomlása után — láthatóan Pakisztánt kívánja megtenni bázisállamának az Indiai-óce­án és a Perzsa-öböl olyannyi­ra érzékeny térségében. Az amerikai politika emellett egyfajta hídfőállásnak tekinti Pakisztánt az arab világ, fő­leg az olajmonarchiák felé, s valószínűleg szívesen venné, ha Iszlámábád aktívan be­kapcsolódna egy Amerika irá­nyította „regionális rendfenn­tartásba”. A realitásokat tiszteletben tartva meg kell jegyezni, mindez éppenséggel nem ide­gen az iszlamabadi katonai rendszertől, s a mindent az Rendőrség alakult Kínában Üj fegyveres testületet hoz­tak létre Kínában, a kínai népi fegyveres rendőri erő­ket, amelyek feladata egy ked­di pekingi bejelentés szerint a nagykövetségek, a fontos párt- és kormányépületek, to­vábbá pályaudvarok és köz­területek őrzése lesz. Ilyen rendőri erőket hoztak létre Pekingen kívül más nagyvá­rosokban, a tartományokban és az autonóm területeken is. A nagykövetségeket, kor­mányépületeket eddig a kí­nai népi felszabadító hadse­reg, a fővárosban például a pekingi helyőrség katonái őrizték. A keddi bejelentés szerint az új erők felállításá­val a hadsereg és a rendőr­ség funkcióinak szétválasz­tását kívánják elérni. Az új kötelékek nem a hadsereghez, hanem a közbiztonsági mi­nisztériumhoz fognak tartoz­ni. Mint Csao Cang-pi köz­biztonsági miniszter, a népi fegyveres rendőri erők politi­kai tisztje nyilatkozta: az erők a hadsereggel egyenran­gú pozíciót fognák élvezni, ugyanakkor a hadsereg pa­rancsait és dekrétumait hajt­ják majd végre. (MTI) Afganisztánban bizottságok alakultak a forradalom megvé­désére. A képen a népi milícia tagjai az ország keleti ré­szében. Indiával való szembenállás lások sugallnak, nem átme^ szemüvegén át szemlélő Pa- netiek, s nem véletlenszerű- kisztán már eddig is nem ke- ek. Végül is Pakisztán egy vés aggodalomra okot adó ka- nemzetiségi ellentétek swjtót- tonai együttműködést épített ta, gazdasági bajok gyötörte, ki Washingtonnal. Csak re- kényes helyzetű fejlődő or- mélni lehet, hogy a józano- szág — így a regionális meg- dásnak azok a jelei, arnelye- nyugvás ugyanúgy nemzeti két az Afganisztánnal folyta- érdeke lenne, mint akár Af- tandó (s Indiával immár hu- Sanisztánnak, akár Indiának, zamosabb ideje tartó) tárgya- Győri Sándor Megkezdődött a Salgó Kupa Kedden tizenhárom csapat részvételével megkezdődtek a VIII. Express Salgó Kupa or­szágos serdülő labdarúgó- torna küzdelmei. Jól sikerült a rajt a védő Nyíregyházá­nak, az STC-nek és a Nagy- bátonynak egyaránt. Eredmények: „A” csoport: Szolnok—KSI 1—1 (0—1), v.: Bures, g.: Burai ill.: Kuli, hetesekkel a Szolnok nyert. DMVSC—Lehel SC 5—0 (I—0). V.: Lefler, g.: tjjvárj (2), Bíró, Csarkó, Frics- kovszky. STC—HÓDGEP 3—0 (1—0), v.: Bures, g.: Horváth, Rigó, Raáb. STC—Dunaújvá­ros 5—3 (3—2), v.: Bures, g.: Horváth (4), Raáb, ill.: Ko­vács Zs., Kovács T., Czibla. Lehel SC—KSI 0—0. V.: Lef­ler, hetesekkel a Lehel SC nyert. HÓDGÉP—DMVSC 4—1 (4—1). V.: Bures, g.: Vio­la, Zsirola, Pataki, Katona, ill.: Bíró. Az „A” csoport állása t. STC 2 2 - - 8-3 6 2. DVMSC 2 1-16-43 3. HÖDGßP 2 1-14-42 4. Szolnok 1-2-1-13 5. KSI 2-2-1-12 6. Lehel SC 2 - 1 1 0-5 8 7. Dunaújváros 1 . - 1 3-S ­„B” csoport: Nagybátony— BVSC 2—1 (2—0). V.: Lefler, g.: Nagy p., Orosz, ill: Szől- lősi. NYVSSC—Eger SE 2—1 (1—0). V.: Bures, g.: Ádámsz- ki, Bihari, ill.: Kormos. ZTE —Bgy. SE 4—2 (1—lj. V.: Lefler g.: Gaál (2), Varga (2), ill,: Berta, Kalácska. BVSC—Eger SE 3—0 (2—Ó). V.: Lefler, g.: Szőllősi, Tímár,- Szabó. Nagybátony—ZTE 4—4- (2—3), V.: Bures, g.: Steidl, Nagy T., Nagy P., Orosz, ill.: Varga (3), Fehér. Hetesekkel a Nagybátony nyert. NYVSSC —Bgy. SE 5—1 (3—0). V.: Lefler, g.: Diczkó, Papp (2),- Ádámszki (2), ill.: Mátyás. A „B” csoport állása 1. NYVSSC 2. Nagybátony 3 ZTE 4. BVSC 5. Eger SE 6. Bgy. SE 2 2 - - T-2 *: 2 1 1 - I-S ! 211-8-64 21-1 4-2 3 2 - - 2 1-5 - 2 - .2 1-t­Érvényesült a demokrácia a vállalati tervek kialakításakor (Folytatás az I, oldalról) szocialista brigádvezetők kö­zelgő országos tanácskozását. A vállalati brigádvezetői érte­kezleteken számos kritika és javaslat hangzott el és az ér­dekeltek az országos tanács­kozáson választ várnak kér­déseikre. Sokhelyütt elmond­ták, hegy többet tudnának tenni, ha felajánlásaikhoz jobb munkaszervezéssel és anyagellátással biztosítanák a megfelelő feltételeket. Több helyen elhangzott, hogy job­ban hasznosítani lehetne ai brigádok vállalkozókészségét; a vállalati gazdasági munka- közösségeket például a brigá­dokra lehetne alapozni, vagy egyes feladatokat rájuk lehet­ne bízni azzal, hogy annak szervezési teendőit Is oldják meg. Tovább kell lépni az anyagi és erkölcsi megbecsü­lésben — igénylik a brigádve­zetők. Át kellene gondolni, hogyan lehetne a jelenlegi ki­tüntetési rendszert jobban hozzáigazítani a megváltozott feltételekhez. Sokan javasol­ták, hogy a mozgóbérnek na­gyobbik részéből a munkaver­senyben elért eredményeket ismerjék el: a megoldott fel­adatok, a teljesített felaján­lások után kapják meg ai dolgozók az elismerést.' Sok szó esett az értekezleteken arról, hogyan lehetne rugal­masabban értékelni, a formá­lis vonásoktól mentesíteni a szocialista brigádok iránt tá­masztott hármas követel­ményt. Ilyen és hasonló sú­lyú kérdések foglalkoztatják a verseny résztvevőit. Ügy tartják, a munka verseny-moz­galom ma is a fejlődés segí­tője, fontos tényezője, viszont itt az ideje a módszerek és al megváltozott követelmények egymáshoz igazításának. A főtitkárhelyettes a kisvál­lalkozásokat hasznosnak mon­dotta, mert azok elősegítik at szocialista gazdálkodást, cél­jaink elérését. Egyes mellék­hatásokat azonban, amelyek szocialista céljainkkal nem egyeztethetők össze, kellő időben ki kell küszöbölni. A továbbiakban arról szólt, hogy a vállalati szociálpoliti* ka eszközei várhatóan lehető­vé teszik az elért ellátási szint megtartását. Azoknál a vállalatoknál, ahol a tartós létszámcsökkenés következté­ben csökken a jóléti és kultu­rális alao, problémát okozhat egyes költséges jóléti létesít­mények fenntartása, a válla­latok igyekeznek a lehetősé­geket a dolgozók elvárásainak megfelelően felhasználni. A bérgazdálkodásban to­vábbra is ügyelni kell a vá- sárlóerő és az árualap egyen­súlyára. Ezért a szakszerveze­tek csak olyan bérezést támo­gatnak, amely mögött tényle­ges teljesítmények vannak. A vitában többen felszólal­tak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom