Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-01 / 77. szám
Értékek és érdekek vonzásában Legyőzhetek-® az ifjúkori nehézségek ? Nem volt kor, amelyben ne 7" szidták volna az ifjúságot valamely külsősége miatt, legyen az a beszéd, a hajviselet, a divat, vagy éppen a zene — bőven akadt elítélő kifogás. A közvélemény, jóllehet kíméletlenül ostorozta a „vadhajtásokat” jó részük mindennek ellenére mégis csak megfakadt. Manapság mintha ismét reflektorfénybe került volna az ifjúság értékrend- szere, több szó esik véleményükről, megnyilatkozásukról, pro és kontra egyaránt Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogyan vélekednek önmagukról és környezetükről, miket tartanak értékeknek, s milyen érdekek motiválják őket munkájuk során? — erről beszélgettünk Pásztón Andráska János harmadéves gimnazistával, Balogh Tibor járási KISZ-titkárral, Fekete Ferenc meóssal és Németh Zoltán termelőszövetkezeti csoportvezetővel. Csak pénzzel nem lehet csalogatni Andriska János: — Unos- tintalan hallhatjuk, hogy a diák dolga a tanulás, ez a munkája, s hogy ezt ki miként végzi az minősíti az egyént. Iskolámban, a Mikszáth Kálmán Gimnáziumban, úgy látom, a tanulókat három csoportba lehet sorolni. Az elsőbe azok tartoznak, akik eltökélt szándékkal azért jöttek gimibe, hogy majdan négy év után továbbtanuljanak, a másik csoport azért Jár, mert egy érettségire szüksége van, neki ez a vágya, Semmi több. Míg van egy harmadik réteg, amely viszont nem kis szülői nyomásra kezdte el a sulit, ennél fogva éppen csak éviekéi. E látszólag formai felosztás a tartalomra is utal: jószerivel csak az első tekinti „hivatásának” a munkát, a tanulást. Mert van ’előttük egy értelmes cél, mondjuk a tanári, vagy a mérnöki pálya, amellyel el akarnak érni, hogy úgy mondjam presztízskérdés számukra a tanulás. Németh Zoltán: — Bár ezt mondhatnám én is! Hogy a termelőszövetkezetben dolgozni egy „életcél”. Sajnos, a Béke Termelőszövetkezetben még gyakran hallom egy-egy idősebb szájából az atyai intelmet „tanulj fiam, mert mehetsz a téeszcsébe”. Pedig hol vannak már azok az idők, amikor látástól vakulásig, szinte bagóért kellett dolgozni ?! Tény azonban, hogy nem tudunk egy-egy kezdőnek annyi pénzt adni, hogv ez számára csalogatásnak tűnjék. Ebb'i következik, hogy a megtartásáért a kollektívának mindent meg kell tenni. Hat tizenéves dolgozik a kezem alatt, őszintén szólva nem irigyli őket senki, amikor például a barátaik a meccsre, vagy a diszkóba mennek, nekik pedig történetesen munkájuk van. Ha jön a családalapítás Fekete Ferenc: — Én a családalapításnál érzékeltem egy olyan, jobb szó híján: kényszert, hogy át kell értékelnem eddigi tevékenységemet. Megnőtt a felelősségem, nemcsak magam, hanem mások iránt is, következésképpen másként kellett szerveznem munkámat, életemet. Azt hiszem, mellébeszélnek azok, akik azt hangoztatják, hogy a család, a munka, a barátság nem fér még egymás mellett. Talán példám is bizonyítja, hogy mindezt össze lehet hangolni. A szerszám- és készülékgyárban KlSZ-vezető^égi tag vagyok. á járás politikai képzését irányítom, aztán odahaza két gyerek, feleség vár... Igaz, nem mondom, hogv könnyű egyeztetni a teendőket, de, hogy lehet, äz biztos! Balogh Tibor: — Nem túlzók. ha azt állítom, hogy a Feri-félékre épít a mozgalom. Akik kellő tapasztalattal, odaadással vállalnak mozgalmi munkát. De hol vannak a többiek? Azok, akik nem ritkán készen kapnak dolgokat, autót. lakást, s a munkahelyükre <-sak ..pihenni” járnak he. S ha próbáljuk őket a KTSZ- be hívni, rendezvényekre inAndráska János: egyesek számára presztízskérdés a tanulás. Fekete Ferenc: a családalapításkor át kellett értékelnem mindent. Németh Zoltán: a fiatalok többsége meg akarja mutatni, mit tud! vitálni megmosolyognak bennünket, s autóba vágják magukat. .. Félreértés ne essék, a mozgalomnak szüksége van valamennyi fiatalra, de kérdem, ha az említett szülőicsaládi indíttatással startol az illető, s az emberi kapcsolatteremtés, mint alapvető érték hiányzik belőle, hogyan közelítsünk hozzá? Azt érzékeljük, hogy a mozgalomban elsősorban azokra számíthatunk, akik olyan családi háttérrel rendelkeznek, ahol nyersen szólva meg kell dolgozni a pénzért! És a felelősség? Németh Zoltán: — Azt hiszem, valamennyi fiatal, meglehet életkorának sajátosságaiból adódóan „szomjúzza” a megmérettetést, azt, hogy nagy, látványos, értékes munkát kapjon. Vagyis, hogy megmutassa mit tud, mire képes. Itt vannak, például a téeszben a sok százezret érő Rába-Stei- gerek, vagy a John Deere erőgép, amelyek, ha állnak egyen- kint és óránkint két-két ezer forintot visznek el a szövetkezet pénztárcájából. Ugyanakkor az ötezer hektárból több mint háromezert a három gép művel. Akik ezekre kerülnek a szakmabeliek szemében „menők”, s akadnak közöttük fiatalok is... de nem kis gond ezek javítása sem, amikor például otthonról kell bevinni teszem azt éjnek idején a szerelőt. Fekete Ferenc: — Azt mondják, a járás legjobban fizető munkahelye vagyunk, meglehet ezért némi irigység is van irántunk. De tény, hogy ugyanakkor a követelmények is magasak, ezredmilliméter- nyi pontosság! Balogh Tibor: — A fiatalok zöme, a KISZ-tagok, mintegy hatvan-hetvén százaléka ingázó. Hajnalban kel, indul a suliba, vagy a munkahelyre és késő e'te, sötétedéskor van újra otthon. Nem akarom dramatizálni a helyzetet, de az ingázás meglehetősen behatárolja a lehetőségeiket. Aki az életének egyötödét a vonaton tölti és a várótermekben, Balogh Tibor: a mozgalomnak szüksége van valamennyi fiatalra. nos az igen hátrányos helyzetben van, s ezekre oda kell figyelni ! A mozgalom főként az adott munkahelyre és hét végeken a lakóhelyre összpontosíthat, itt tehetünk értük valamit egy vonzó programmal, egy jó közösséggel. Több' biztató kezdeményezést látni, hadd utaljak példának okáért az erdőtarcsai KISZ-esekre, ahol egy jó baráti kör teremtette meg a mozgalom közösségi alapját, aztán másutt is vannak próbálkozások, amelyeket a lakóhelyért érzett felelősség és tenniakarás hatja át. Szeretnénk ezeket általánossá tenni! Csupán részletek a beszélgetésből, amely az ifjúság értékeinek szövevényes rendszerét próbálta körbejárni, azok szemszögéből, akik nem keveset fáradoznak a fiatalokért. Ki hivatásból, ki önként vállalva, közös bennük, hogy egyúttal a saját útjukat is járják, lévén valamennyien a harmincon innen vannak. És még egy közös jellemzőjük van: munkájukkal bizonyítják, hogy van egy olyan értékrendszer, amelynek alapján az ifjúkori nehézségek is legyőzhetők. Tanka László ÖSZTÖKÉLÉS BALASSAGYARMATON Több pénz — takarékosoknak — Korábban az embereink abban voltak érdekeltek — fejtegeti az üzemvezető —, hogy minél nagyobb mennyiségű kábelt gyártsanak. Megérte többet készíteni akkor is, amikor selejt került ki a gépekből. Most egyértelműen a jó minőség az elsőrangú, inkább kevesebb kábel készüljön, de az kifogástalan legyen! Megspórolt percek Mire és milyen hatásfokkal ösztönöz a mozgóbér? — vetődik föl a kérdés, ahol teljesítményhez igazodó prémiumot fizetnek. A mennyiségi fejlődés idejében viszonylag egyszerűen mérhető a túlteljesítés vagy a lemaradás. A minőségi kibontakozás stádiumában viszont élénk fejtörést kíván: mit díjazzanak a ráadásforintok. A balassagyarmati kábelgyárban már régebb óta élnek a minőségi premizálás lehetőségével, s módszerüket időről időre hozzáigazítják az új követelményekhez. — Amikor az első változatot bevezettük, a „rezsiben” eltöltött idő, azaz az átállásra, javításra fordított percek összege a munkaidőn belül 25 százalékról 6—9 százalékra csökkent — emlékezik vissza Császár Ferenc termelési osztályvezető. — Ez önmagában is örvendetes eredmény. A gazdasági körülmények azonban évről évre más szempontokat helyeznek előtérbe. Idén például három fontos követelmény helyeződik a többi elé. Egyik a tőkésexport növelése. Ezért a legtöbbet a külkereskedők tehetik. Másik a létszámgazdálkodás. Ez ugyancsak nem a dolgozók feladata; minket, vezetőket illet. A‘harmadik követelmény: az anyagtakarékosság. Nálunk ezért tehetik a legtöbbet a munkások, ezért az új ösztönzési rendszerbe ezt építjük majd Se. Ráadás = pazarlás .— Valóban sokat tehet az anyagtakarékosságért? — De még mennyire! Egész munkámmal azon vagyok —, feleli Miklián László, az erősáramú üzem gépbeállítója. — Ha 5 perc alatt állítom be a gépet, nem ég el benne a pvc, amely 15 perc alatt már elégne, s ezt a mennyiséget a gépből ki kellene „járatni”. Ezenkívül, ha pontosan állítom be a gépet, akkor az előírt mértékű falvastagság kerül a kábelokra, s nem több. Azaz elejét veszem a pazarlásnak. — A szabvány ugyanis csak a minimális falvastagságot írja elő — magyarázza Sümegi Tibor üzemvezető. — Vékonyabb nem lehet, mert az selejt. Vastagabb lehet, az nem árt a minőségnek. De ráfizetés. Egy tizedmilliméter „ráadás” több napi gyártásban már tonnákkal mérhető pvc pocsékolását jelentheti. Azt is hozzátehetjük még a dologhoz, hogy a jól képzett Miklián hatásosan oktatja ki kollégáit a gépkezelésre, s as így terjesztett szakértelem nehezen mérhető, de fontos tényezője a takarékosságnak. — Mekkora összeg lehet ha-; vonta a mozgóbére? — ötszáztól ezer forintig — igy a gépbeállító. — Eddig nyolcszáz forint volt a legtöbb. — Ennyi pénz elég az ösztönzéshez? — Igen. Ez a fizetésemnek több mint tíz százaléka, igy nem mindegy, hogy megkapom-e vagy nem. — Ha a negyedév végén kapott pénzt háromfelé bontjuk, akkor többre jön ki, mint nyolcszáz forint — egészíti ki beosztották az üzemvezető. — Mivel hónap végén csak a prémium 75 százalékát veszi feL Ezzel jelezzük, hogy ilyen munkát várunk tőle továbbra is. Negyedév végén átfogó leltárt tartunk, akkor világlik ki fillérre, hogy mennyire takarékosan dolgoztunk. És akkor fizetjük ki teljes egészében a prémiumokat. Minőségi stádium! — Ezt a munkát elsősorban nem a kezemmel, hanem a fejemmel végzem — jegyzi meg a gépbeállító, s ezek a szavak már a gazdaság minőségi fejlődésére utalnak. — Munkámnak nem a fizikai jelleg« dominál, hanem a figyelem és a hozzáértés. Molnár Pál j A kacsa is baromfi Sokak véleménye szerint a baromfíszakma válságos korszakát éli, mivel a csirke iránti világpiaci kereslet már évek óta veszélyesen hullámzik, és egyre újabb, árujukat olcsóbban kínáló konkurrensek jelennek meg. De elfeledkeznek róla, hogy nemcsak a csirke baromfi; a pecsenyekacsa, a hízott liba és különösen a libamáj ma is kitűnő üzlet, s újabban a hízott kacsa és a kacsamáj is annak ígérkezik. Szerencsére ezt már többen is felismerték, és rájöttek arra is, hogy a hazai kacsatenyésztés korszerűsítésre szorul, mindenekelőtt új tenyész- anyag beszerzése révén. Rátaláltak például egy különleges francia fajtára, a mulard-ka- csára, amely forradalmasíthatja a hazai kacsatenyésztést. Ha a 3,70—3,80 kilósra felnevelt mulardot hizlalásra fogják — tömni kezdik —, közel két hét alatt eléri az 5,60—5,70 kilós súlyt, aminek jelentős részé hús és máj. Egy-egy kacsából 40—50 dekás máj vehető ki, csaknem akkora, mint a mulard kacsáknál nagyobb testű, súlyosabbra hizlalt, vagyis több takarmányt fogyasztó libákból. A mulard kacsamáj színe, sűrűsége, lágysága hasonló a libamájéhoz, az íze azonban más, de kitűnő. így nemcsak azért kedvelik és keresik külföldön, mert olcsóbb a libamájnál, hanem különlegességnek is számít. De frissítik a hazai állományt olyan angol fajtákkal is, amelyek a hagyományosnál 20 százalékkal több tojást adnak, s mintegy 50 nap alatt lesz 2,60—2,70 kilós omlós húsú pecsenyekacsa az aranypihés naposkacsából. Ma már a múlté a tavak kettős, egyidejű hal- és kacsatenyésztésre való hasznosításának a terve, mivel bebizonyosodott, hogy két intenzív termelést egy vízterületen nem lehet űzni. Régebben természetesnek tartották,' hogy a kacsa a vízen éljen és nőjön fel, a takarmányt is oda vitték ki neki. De kiderült, hogy leússza a kilóit, és utána még éhesebb. így később már csak annyi vizet adtak neki, hogy lubickoljon, hogy igyon. Helyenként ma már a lubickolást is megvonják a kacsáktól, s ezáltal egykiló- nyi kacsahúst háromkilónyi takarmányból állítanak elő. Képünkön egy olyan korszerű kacsaneveidét láthatunk, ahol az ivásra meg némi lubickolásra elegendő víz áll az állatok rendelkezésére. Négyszázötvenezer a törzstagoknak Megbecsülik a hűséget Az ELZETT Művek Zár- és Ebben az évben a szécsényi Eléréséhez segíteni kell az új Lakatgyára szécsényi gyár- gyáregységben 181 dolgozó ré- dolgozók munkahelyi beil- egysége Nógrád megye „fia- szesült közel 450 ezer forint leszkedését, munkahelyi, szak- tal” üzemei közé tartozik, ám jutalomban. Az egy munka- mai vezetési ismeretek és ta- dolgozói túlnyomó többsége helyen eltöltött évek nem csak pasztalatok átadását, az elsa- már törzsgárdatag. A jó mun- a munkát teszik könnyebbé, játított ismeretek gyakorlati kavégzésnek, nem utolsósor- hanem a jó munkahelyi köz- alkalmazását, a munkafegye- ban a munkahelyhez való hű- érzet kialakulását is segítik, lem megtartását és szilárdí- ségnek az eredményei is meg- Ennek köszönhető, hogy az tását. A torzsgárdatagok kö- vannak, így nem volt akadá- ELZETT szécsényi gyáregy- telessége az új ismeretek el- lya annak sem, hogy az öt, ségében erős, megbízható törzs- sajátítása, a társadalmi tulajtíz éve, vagy ennél is több gárda alakult ki, hogy meg- dón védelme, az üzem gazideje a gyáregységnél dolgozó nőtt a munkahelyekhez rá- dasági és társadalmi életében és a törzsgárdaszabályzatnak gaszkodók száma. val° aktív részvétel, megfelelő munkát végzők ju- A torzsgárdatagok számos *— tolómban részesüljenek. esetben részesülnek előnyben. j Apró települések üzletei Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága idén ősszel tárgyalja a kistelepülések ellátásának helyzetét, gondjait. Ehhez Zala és Nógrád megyében térképezik fe! a tapasztalatokat a legutóbbi négy esztendőt illetően. Megyénkben a MÉSZÖV a napokban kezdte meg a vizsgálatot: az alapvető adatokat a teljes hálózatban ösz- szegyűjtik. az áruellátást bemutató tényeket pedig reprezentatív vizsgálat keretében tárják föL Annyit máris megállapítottak, hogy a fogyasztási szövetkezetekhez tartozó kis boltok nem veszteségesek, nyereségük azonban nem elegendő az üzlet fejlesztéséhez, fenntartásához. Ez indokolja rendszeres támogatásukat, tavaly például ilyen célra 7,9 millió forintot kaptak. k. e. NÓGRÁD - 1983. április 1., péntek
