Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

Szakvélemény a Szondy-alagúfról Népszínházi szoktató Tamás úrfi, mint detektív A Szondy-alagűt a Nógrád megyei Hont és Drégelypa- lánk községek között, a „Csi- tári-kápolna” búcsújáróhely­től alig 200 méterre délre, a vulkanikus eredetű Börzsöny hegység északi pereméhez kapcsolódó „hegységperemi dombsági” öv területén nyílik, a Csitári-patak völgyének ke­leti oldalán, mintegy 160 mé­ter tengerszint feletti magas­ságban. Az alagút bejáratánál és az eddig feltárt részen a kő­zetanyag egységesen a börzsö­nyi andezit feküjét képező és vastag pleisztocén kori lö- szös talajtakaróval borított alsó-miocén kori kárpáti (ré­gebbi nevén helvéti) agyagos­homokos, sekélytengeri slir. A Szondy-alagút eddig is­mert szakaszát ebbe a slirbe vágták. A járatok kb. 80 cen­timéter, 1 m szélesek és ere­detileg embermagasságúak le­hettek. Ma már csak a bejá­rattól kb. 30 méterre, egy 10 méteres szakaszon lehet fel­egyenesedni (itt kb. 180 cen­timéter magas az alagút). A folyosók alját agyagos feltöl­tés tölti ki — váltakozó vas­tagságban. A járat ma több­nyire 1—1,5 méter magas, de van, ahol ezt sem éri el és a nagymérvű feltöltés miatt csak négykézláb, térden csúszva lehet közlekedni. Sőt, az ala­gút északi szárnya a vége fe­lé fokozatosan a Járhatatlan- ságig szűkül össze. Az alagút csúcsíves ke­resztmetszetű oldalfalán Jól látszik a készítők szerszámá­nak kb. 4 centiméter széles nyoma. A méretekből ítélve valószínűleg igen rövid nyelű kézicsákánnyal bonthatták ki. Kialakítási időoontja nem Ismeretes, de a vésési techni­ka igen régi eredetre valL A járatok alját kitöltő, tömör, eredeti kőzettől eltérő anyagú és színű üledék barlangi- agyag-szerű. Méteresnél na­gyobb vastagsága több száz éves képződési időtartamot valószínűsít. Részletes üledék­vizsgálattal esetleg pontosab­ban is tisztázható volna. A majdnem teljesen eltő- mődött bejárat kibontása után viszonylag jól járható, egye­nes folyosóba jutottunk. Ezen áthaladva 40 méterrel odébb egy rá merőleges másik já­ratba jutottunk. A bal oldali É.-i ág hamarosan kettéága­zott. A bal kéz felé vezető já­rat párhuzamosan haladt a bevezető folyosóval — ez va­lószínűleg a kint is megtalált és teljesen beomlott kijárat­hoz vezethet. A jobb kéz felé vezető ég 30 m-re fokozato­san annyira összeszűkült, hogy hasoncsúszva sem tudtunk benne továbbhaladni. Felté­telezzük, hogy ez is egy má­sik, ismeretlen helyen nyíló kijárathoz vezetett A 40 méteres bevezető sza­kasz betorkollásától jobb kéz­re vezető másik ág erősen ka­nyarog, de végeredményben határozottan DK. felé: a Dré­gelyi-várhegy irányába ha­lad. Elágazás, kiszélesedés se­hol nincs benne, a feltöltés né­hol kisarányú, de egyes sza­kaszokon méteres vastagsá­gú. Semmilyen régészeti lele­tet nem találtunk, csupán né­hány friss, recens állati ere­detű csontmaradvány hevert a talajon. Feltételezhető, hogy a jelen­leg ismert alagút a Drégely­várból kifelé vezető alagút­rendszer egyik ágának legkül­ső szakasza. Az alagút továb­bi, felsőbb szakaszának ki­bontása nagyobb arányú fel­táró munkát igényel. Ehhez először is a jelenleg ismert alagútszakasz agyagos feltöl­tését kell — legalábbis rész­ben — eltávolítani, részben a könnyebb közlekedés, rész­ben a kitermelt bontási anyag kiszállítása miatt. Feltétle­nül szükséges továbbá a be­járat kiépítése. Ebben az eset­ben további bontással, azom- ladékos szakaszok biztosítá­sával, be .lehetne jutni az ala­gút további részeibe. A leom­lott mennyezet egyébként laza szerkezetű, könnyen lapátol­ható. Mivel az alagút a vár felé halad, terem, raktározás cél­jára szolgáló kiszélesedés nin­csen benne, kézenfekvő, hogy csak közlekedés céljára szol­gált. Mivel más objektum nincs a közelben, elképzelhe­tő, hogy a várba vezet — a nagy, kb. 3 kilométeres távol­ság és 250 méteres szintkü­lönbség ellenére. Ez esetben azonban a bontásnál még 1—2 kilométeren át a jelenlegihez hasonló kőzetre kell számíta­ni. Kemény, állékonv andezit csak távolabb, a vár közelé­ben fordul elő. Az eddig is­mert hosszú ítöbb mint 200 méteres), nyílt Járatszakasz reményt ad arra,' hogv a Je­lenleg végpontot jelentő om­lás áthontá«a után úlabh nyílt folvosérö"oi{ l-^TTo+Vezn eh. A további feltáró munka számos érdekes régészeti prob­lémára deríthetne fényt Az alagút további kibontása ese­tén sor kerülhet régészeti, tu­dományos és idegenforgalmi hasznosítására is. Dr. Leél-össy Sándor a földrajztudományok kandidátusa A Népszínházon belül Mal- got István társulata külön együttes. Nem céljaiban, tar­talmában megmutatkozó, ha­nem formájában, funkciójá­ban. Malgot társulata az ama­tőr létet adta fel akkor, ami­kor művészi önállóságát meg­őrizve beolvadt a Népszín­házba. Bábosok voltak, s azok maradtak, noha magát a bá­bozást — legalábbis némelyik előadásuk alapján — jóval tá- gabb értelemben fogják fel, az utóbbi időben. A fogalmat kitágítják azzal, hogy beletar­tozónak érzik az élő ember játékát is, akkor, ha az a báb­játszás lényegi stiláris jegyeit magán viseli. Vajon melyek ezek a stiláris jegyek? A Tamás úrfi, mint detek­tív előadása alapján annak vélem mindenekelőtt a külső megjelenítést. A szereplők — összesen hatan vannak, és ke­vesebben a megformált szere­peknél — a cselekmény so­rán álarcot viselnek, mintha bábok lennének. A maszkok aszerint vannak megmunkál­va, hogy viselőjük milyen ko­rú és nemű, milyen meghatá­rozó tulajdonságú. Tom úrfi álarca például egy szeretetre méltó, ám vásott kisfiúra em­lékeztet, Huckleberry Finné tartózkodóbb és komolyabb nagyfiút mutat, Bütykös Ru­dolf rablóvezéré a részeges gazember vörös orrú sztereo­típiáját jeleníti, meg. E körbe tartozik még a mozgás, mely egyszerre alapszik a bábos „szögletességen” és a panto­mimes kifejezés sűrítettségén. A hanghordozás, a történé­sekre való reagálás szintén to­vábbélő hagyomány. S azt sejtem a jelmezekben is, amelyek meglehetősen bugy- gyosak, szellősek, lötyögősek. Természetesen ezek a formai jellegzetességek elválasztha­tatlanok a tartalomtól, a stí­lusbeli megformálástól. Mark Twain gyermekko­runk egyik kedvelt írója volt. Egymást túlszárnyalva olvas­tuk könyveit, a Tom Samyer kalandjait, a Huckleberry Finnt, a Tamás úrfi, mint detektívet. Magukkal ragad­tak a századvégi történetek. Hatásos volt cselekményes­ségük, kalandosságuk, egysze­rű, tiszta emberségük, mely itt-ott még csipkedett is. A szatirikus látású író nem tudta magát ifjúsági regényei­ben teljes egészében megta­gadni. Szurkoltunk Tómnak és Hucknak, mint a mai gye­rekek. A kalandos gyermektörté­netet Lakos Anna drama­turg és Malgot István rende­ző dolgozta át színpadra. Tisztességes, színvonalas mun­kát végeztek. Nem feledtethe­tik azonban, hogy regényt lá­tunk a színen. A történet epi- kusságát nem sikerül eltüntet­ni. Az ellentétes erők —adott esetben a gyerekek és a rab­lók — nem eléggé plasztiku­sak, összecsapásuk nélkülözi a szükséges drámai súlyt. Malgotéknak igazából az írás humorát sikerült átmenteni. Ezt a színészek is képesek ki­fejezni. Malgot István társulata el­ismerésre méltó tevékenysé­get fejt ki azzal, hogy szín­házi missziót vállal magára az általános iskolás gyerme­kek körében. A produkciók korszerű színházi felfogás, esz­mény jegyében születnek, elő­segítik a gyerekek felkészíté­sét a felnőttségre. Idegen tő­lük a leereszkedő gügyögés, a fennsőbbséges kioktatás. Part­nernak tekintik a gyerekeket, olyan érett, egészséges szel­lemű társnak, akivel nem csak szükséges, hanem lehetséges is komolyan kommunikálni. Ennek bizonyítéka — sok más mellett — a remekbe szabott, pár jelzésből is érthető dísz. let, a „felnőtt” játékmód. Igé­nyességre vall Koltay Ger­gely zenéje, amely részben hátteréül, részben szerves ele­méül szolgál az előadásnak. A felcsendülő countryzene el­igazít a helyszínt illetően is; Amerikában vagyunk, vidé­ken. Ecsedi Erzsébet, Farkas Mária, Koltai Judit, Vollner Judit, Geltz Péter és Járfás István elsősorban bábszíné­szek — azoknak azonban ki­tűnőek. Nyilván ez az alap­vető oka annak, hogy nem érezzük eléggé gördülékeny­nek, sodróan lendületesnek, átélhetőnek az előadást. A fia­tal művészek kifejezési esz­közei még nem eléggé árnyal­tak, visszafogottak. Bár az is furcsa lenne, ha bábszínészek nem harsánykodnának. Alap­vetően tehát ebből adódik az ambivalens érzés. A szereplők olyan feladatot kénytelenek megoldani, amilyenhez nem szoktak. Akkor ne is vállal­janak ilyet — fogalmazhat­nánk meg a kérdést kétségbe vonva az eredményeket. Per­sze, aligha tennénk helyesen. Kísérletezzenek nyugodtan to­vább, tágítsák a bá-bozás ke­reteit. Csak egy szempontot ne feledjenek: a közönségét. A közönség hatásos élményt akar, s ebben csak minden ízében sikerült előadás része­sítheti. A Tamás úrfi, mint delek- tívnek a szándéka erős, ható­ereje gyenge. így bármennyi­re is rokonszenves, kevés ar­ra, hogy kinevelje az új szem­léletű közönség nagy táborát. Sulyok László Tízéves A Korona Pódium jubileuma Tízéves a Korona Pódium, az Országos Rendező Iroda és a. Dél-budai Vendéglátó Válla­lat 1973 tavaszán indított kö­zös vállalkozása. A Várne­gyedben, a Korona cukrász­dában Mikes Lilla, aki azóta is az estek háziasszonya, iro­dalmi műhelyt teremtett. Olyan művészi műhely lét­rehozását tűzték akkor célul, amely az irodalmi pódiumok , lehetséges új műfajainak ki­kísérletezését vállalta. Az eltelt tíz év bebizonyí­totta — a kezdeményezés több­oldalúan hasznos voltát. A Korona Pódium — fogalommá lett. Előadásaikkal kiléptek a cukrászdái keret közül (bár máig a Korona cukrászda a fő játszási helyük). 2600 elő­adást tartottak — 170 helyszí­nen. Jártak vidéken és gyá­rakban irodalmi klubokban és presszókban. Sok és sokféle előadást tar­tott a Korona Pódium. Legki­válóbb színészeinknek adott önálló estre lehetőséget, olyan művészeknek nyújtott fellé­pési, megnyilatkozási alkal­mat, akiknek előzőleg a pó­diumműsor nem volt műfajuk. Az elsők között volt estje Gobbi Hildának. Fellépett Ruttkay Éva, Bessenyei Fe­renc, Esztergályos Cecília, Psota Irén, Bárdy György, Tá­bori Nóra, Lukács Sándor, Paudics Béla — és sorolhat­nánk hosszan a neveket. A kö­zeljövőben itt tartja élete el­ső önálló estjét Kállai Ferenc. Évfordulókra, irodalmi ese­ményekre is gyakran emlé­kezik a Korona Pódium. Rö­videsen éppen Babits-estre ke­rül sor. Tavaly új előadásso­rozat indult a Korona Pódi­um Kamera Színháza címmel. E sorozatban nagy filmrende­zők műhelymunkájába tekint­het be a közönség — egy-egy színész segítségével. A sort Jancsó Miklós kamerája indí­totta. A következő vendég Makk Károly lesz. Pikantéria anno 1930 címmel Kellér De­zső estjét láthatja a közönség. A Korona Pódium — évek óta kapcsolódott a budapesti művészeti hetek, s újabban a budapesti tavaszi fesztivál rendezvényeihez. A Korona cukrászda jeles idegenforgalmi helyszín is. Ezt az előnyét kihasználandó — idegen nyelvű estek is gyakran szerepelnek a pódium műsorán. Angol, francia, né­met, orosz, bolgár, olasz, esz­perantó nyelven szólalnak meg költők, írók. Sokszor arat­tak sikert a Korona Pódium előadásai külföldön — és fo­gadott a pódium külföldi ven­dégeket is, így a nyugat-ber­lini Theater Klimoenkastent, most a tavaszi fesztivál alkal­mából Munir Bashir iraki ud- művészt, Eric Eychenne fran­cia színészt. Tavaly rendezték meg az irodalmi presszók I. országos találkozóját — a Művelődési és a Belkereskedelmi Minisz­térium védnöksége alatt. Or­szágszerte 23 helyen működik irodalmi presszó — egyebek között Miskolcon, Cegléden. Debrecenben, Jászberényben és a fővárosban. Ezek a mű­helyek a Korona Pódium „mo­dellje” nyomán jöttek létre. A találkozó alkalmával vendég­szerepeitek a Korona cukrász­dában. A sikeres tanácskozás után elhatározták: kétéven­ként megrendezik az irodalmi presszók országos biennáléiát. A tíz év során a Korona Pó­dium a magyar színházi köz­élet része lett. Kádár Márta Gondolatok A fiataloknál gyakran még érdekesek a neveletlenségek, középkorúaknái még elvisel- hetőek, de egyszerűen kibír- hatatlanná válnak, ha valaki öregkorban is átveszi őket, (Goethe) xxx Mindenkit tönkretehetünk, akitől két sor írás van bir­tokunkban, (Ernst Jünger) xxx Én azt mondom, egyetlen ember sem elég jó ahhoz, hogy egy másik embert an­nak beleegyezése nélkül kor­mányozzon. (Abrahám Lincoln) xxx Bár mindnyájan ugyanazon égbolt alatt élünk, de nem mindegyikünknek azonos a látóhatárunk. (Konrad Adenauer) (Ford.: Gellért György) Népszerű a zenesarok a városi gyermekkönyvtárban. Simon Katalin harmadikos és Andó Szilárd másodikos Malinovsz- kij úti kisdiákok meselcmezt hallgatnak. Bihary Zoltán felvétele ■ műsor KOSSUTH RADIO t 8.27: Tudományos könyvmozaik 8.37: öt olasz concerto grosso 19.05: Barangol* Dominó 19.35: Mint a remete? Takáts Gyula versel 19.40: A sárga Rolls-Royce Részletek Ortolan! filmzenéjéből , 11.09: Gondolat 11.45: Pierre Fournier gordon ká zik 13.45: Hét végi Panoráma 14.01: Külföldről érkezett 14.33: Régi hires énekesek műsorából 15.05: Révkalauz 15.35: Weiner: f-moll szerenád 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: A Sebö-együttes össze» felvétele XI/4. rész 1972. 17.05: Kamarazene 17.40: ....... még falra kellett I mi” 18.05: Glinka: Kamarinszkáta 19.35: Sötéten szikrázó csillag 20-19S Rácz Aladár saját műveit Játsza cimbalmon 20.33: Ooerettkedvelöknek 21.30: Fesztiválmérleg 23.30: A lenlngrádi fiiharmonikus zenekar Játszi k 23.45: Grn7iella Scluttl opera- áriákat énekel 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO 1 *.05: Kare! Valdauf fűvós- zenekara Játszik Waldauf-keringök *.35: Nótakettósök 9.04: Slágerműzeum 4 NÓGRÁD - 1983. április 1., péntek 9.36: Idegenforgalmunk előőrsei 10.00: zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: Szervusz, április! 13.30: A zene titka 14.00: A Petőfi rádió zene­délutánja 15.30: Könyvről könyvért 15.45: Ozzy Osboume felvé­teleiből 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség 18.35: Poohullám 19.30: Nótakedvelőknek 20.35: Embermesék 21.35: Gonda János szerzeményeiből 22.05: Népszerű zongora- muzsika 22.30: Igen is, nem 1» 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STCDlOi 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tarta­lomból: Szolgáltató nagyüzemek — Húsvét előtti körkép — Tavaszi nagytakarítás — Milyen hitel a bankhitel? — Prneramok a hét vé­gére!. Szerkesztő: Jakab Mária. — 18 00: Észak-magyarországi kró­nika. 18.25—18.30: Lap- és műsoP előzetes. MAGVAR TELEVÍZIÓI 8.00: Tévétorna. (Ism.) 8.05: Iskolatévé: Történelem. (Alt. isk. 7. oszt.) (Ism.) 8.35: Fizikai kísérletek. (Ism.) 8.45: Orosz nyelv. (Alt. isk. 5. oszt.) 9.00: Környezetismeret. (Alt. isk. 4. oszt.) (Ism.) 9.30: Élővilág. (Alt. isk. 7. oszt.) 10.00: Magyar irodalom. (Alt. isk. 7. oszt.) (Ism.) 10.40: Deltácska. (Ism.) 11.00: Képújság 13.40: Iskolatévé: Deltácska.' (Ism.) 14.00: Fizikai kísérletek. 1. (Ism.) 14.10: Élővilág. (Alt. isk. 7. oszt.) (Ism.) 14.30: Magyar Irodalom (Alt. isk. 7. oszt.) (Ism.) 15.10: Történelem. (Alt. isk. 7. oszt.) (Ism.) 15.45: Hírek 15.50: Felelet. Déry Tibor regényének tévéfilm­változata. 8. (befejező) rész. (Ism.) 17.10: Éneklő ifjúság 17 zo: Reklám 17.25: öt perc meteorolőgla 17.35: Keresztkérdés 18.05: Képújság 18.10: Izzások. Riportfilm 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. L 20.00: Attica. Magyarul beszélő amerikai film (14 éven felülieknek!) 21.35: Ötletmeccs. 23.05: Tv-híradó, 3. 23.15: Latin-Amerikában Magyarul beszélő spanyol Játékfilm 2. MCSOR: 20.01: Bach: János passió 23.05: Tv-híradó, 2. 22.25: Reklám 32.30: Hiúsági vívó VB. 23.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 21.15: Karel Gott — operettben. 32.00: Ez történt 24 óra alatt. 22.15: M. Dufkova: Verébfészek. Tévékomédia (tsm.) 23.00: Zenés szórakoztató műsor. (tsm.) 0.05: Hírek. 2. MŰSOR: 18.40: Tévéfórum 19.30: A német nyelv klubja 20.00: Szórakoztató műsor 21.00: Irodalmi revü 21.30: Időszerű események 22.00: Egy férfi, aki tetszik nekem. Amerikai film- vígjáték. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Dél­után fél 3-tól Iskolamozi. (Csak bérleteseknek!): Kutyaiagzi. Színes rajz- és bábfiim-mesesorozat. Háromnegyed 6 és 8-tól: Egy zsa­ru bőréért. (14) Színes szinkroni­zált francia bűnügyi film. Este 10- től Filmmúzeum. (Csak bérlete­seknek !): Valamit visz a viz. Ma­gyar film. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4-től; Az „I” akció. Szí­nes. szinkronizált szovjet filmvig- Játék. Háromnegyed 6 és 8-tól: A S4-es gyors. Színes, szinkronizált szovjet, katasztrófafilm. — Pásztói Mátra: Feketeszakáll szelleme. Szí­nes, szinkronizált USA filrnvígjá- ték. — Rétság: Tündér Lala. Szí- nes magyar film. Mesemozi: Michaela kalandiai. A török és a tehenek. — Szécsényl Rákóczii Sértés. Színes magyar film. — Érsekvadkert: Az elnök elrablása. (16) Színes, szinkronizál* kanadai film. — Nagylrtc: Akit Bulldózer­nek hívtak. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom