Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-28 / 99. szám
3X1 = 1 Kérdések a tanácsadónak Beszélgetés Nagy Róbertnével, a Nógrád megyei Nevelési-Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatójával Néhány hónapja hiába keressük régi helyén a Nógrád «negyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetet, s egyébként is hiába keressük régi formájában. A változásokról, az intézmény munkájáról kérdezzük Nagy Róbertnét, a Nógrád megyei Nevelési-Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatóját — Három, korábban önálló Intézményt vont össze e név mögé a megyei tanács. A feladatrendszerek, a célok nem változtak, az irányítás egy kézbe került, a szakemberek egy munkahelyre. Ennek összes előnyét élvezhetjük. Az összevonással a szakember-ellátottság teljesebb kört alkot A szervezeti felépítés megváltozásával több szakemberünk lett, néhány pszichológusra azonban még szükségünk lenne. Sajnos a végzett pszichológusok nem szívesen jönnek vidékre. — Általános tendencia, hogy B munkahelyek igyekeznek takarékosabban bánni a munkaerővel. önöknek miért van több szakemberre szükségük, mint m korábbi intézményeknek volt? — Főleg a nevelési tanácsadó, sok részmunkaidőben dolgozót foglalkoztatott. őket most főállásúakkal váltottuk fel, azért mert a nevelési tanácsadó az összevonást követően megyei hatáskört kapott Eddig jószerivel csak az iskolaérettségi . vizsgálatok elvégzésére volt módjuk, ám munkájuk fontos része a megelőzés, az oktatási intézmények folyamatos nevelési tanácsokkal való ellátása. — A létszám emelésével Vnost már készek a megyei feladatok ellátására? — Ha elkészül a balassagyarmati kihelyezett részlegünk, akkor igen. Szeptembertől Balassagyarmaton is működik nevelési és pályaválasztási tanácsadó. Ez a város Igénye volt, ám a mi munkánk is könnyebb lesz. Mire n megye távoli szegleteiből beutazik a gyermek és a szülő a megyeszékhelyre, fáradtak, idegesek, ez befolyásolja a vizsgálat eredményeit Ezért a rétsági járás, a balassagyarmati járás és Balassagyarmat számára közelebb kerülünk. — Megyeszerte sok a gyógypedagógiai oktatásra áthelyezett, de a szakszerű oktatásban. nevelésben nem részesülő, úgynevezett hatórás korrepetálásban oktatott gyermek. Bár országos gond ezeknek a gyerekeknek az ellátása, nem megnyugtató a fejlődésük szempontjából. Lesz-e megyénkben változás a közeljövőben? — A gyógypedagógiai állandó áthelyezési bizottság azokat a gyerekeket vizsgálja a nevelési tanácsadótól eltérő módszerekkel, akiknél az értelmi fogyatékosság gyanúja felmerül. Ha a gyanú beigazolódik, a gyermek elhelyezhető gyógypedagógiai óvodában, kisegítő előkészítő osztályban vagy kisegítő osztályban. Kisegítő iskolai hálózatunk kevésnek bizonyult, illetve területi elhelyezkedésük nem olyan, hogyha megye bármely pontjáról elérhessék a gyerekek. Megnyugtató megoldást jelent, hogy szeptembertől Pásztón beindul a kisegítő iskola és gyógypedagógiai intézet. Itt a gyerekek hétközi elhelyezése biztosított lesz, s természetesen a szakszerű gondozásuk, nevelésük is. El kell azonban mondani, hogy az általános iskolákban tanuló gyógypedagógiai esetek figyelemmel kísérése is biztosított. A gyógypedagógiai áthelyezési bizottság elnöke egyszemély- ben a gyógypedagógiai áthelyezési szakfelügyelő is. Napi kapcsolatban áll az oktatási intézményekkel, figyelemmel kíséri a gyerekek fejlődését és indokolt esetben kezdeményezi a gyermek visszahelyezését az általános iskolába. — A kapcsolatokról esett szó. Milyen a nevelési pálya- választási tanácsadó kapcsolata az óvodákkal, iskolákkal? — Én jónak ítélem. Rendszeresen járjuk az iskolákat, hogy tájékozódjunk és tájékoztassunk. Jószándékú javaslatokkal közeledünk minden esetben. Mi nem vagyunk felügyeleti szerv, hatósági döntést előkészítő munkát végzünk. Tiszteletben tartjuk annak a pedagógusnak a véleményét, aki évek óta oktatja, neveli az óvodást, iskolást. A mi legalaposabb vizsgálatunk sem derít ki annyit a gyermekről, mint amennyit az óvodákban, iskolákban dolgozó nevelők tudnak róla. — A felvételik közeledtével, az iskolai beiratkozások táján szinte csúcsidény van az intézményben. Ki lehet-e ezeket küszöbölni? S ha csúcsforgalomról beszélünk, automatikusan asszociálódik a holtidény. Ilyen is van a tanácsadóban? — Holtidény nincs, legfeljebb nyugodtabb munkatempó. A csúcsidényeket azonban nem lehet kiiktatni, mert a tavaszi időszak feladata az iskolaérettség vizsgálata, az áthelyezés eldöntése, a pálya- választás. Van, akinek nyáron van gondja, amikor kiderül, hogy mindkét megjelölt középiskolából elutasították. Neki akkor kell sürgősen iskolát vagy munkahelyet keresni. Az 1983—84-es tanévre például 230 áthelyezési javaslat érkezett, januártól június utolsó napjáig mindegyik esetben állást kell foglalnunk. Egy gyermek vizsgálata 4—5 részvizsgálatot jelent, naponta 5—6-tal tudunk végezni. Ezért gyakran kisbuszba ül a bizottság a szükséges felszerelésekkel. A helyszínen gyorsabban haladnak, így vizsgál'uk meg a nógrád- megyeri, káliói, balassagyarmati gyerekeket. — Munkájuk bármely szféráját nézzük, az ideutalt gyerekek életébe olyan mértékben avatkoznak be. hogy hosz- szú időre meghatározzák jövőjüket. Mit jelent ez az itt dolgozó szakemberek számára? — Gyerek, szülő, amikor idejön, konfliktus helyzetben van. Az eredményes vizsgálat érdekében ezt fel kell oldani. Erre csak a kiegyensúlyozott, nvuffodt szakember képes. S ki ilven manapság? Aki otthon tudja hagyni a saját gondiát. s egy nagy adag empátiával a gyerek, a szülő helyzetébe tudia élni magát. Itt nem születhet döntés hatalmi szóval. A team döntésében benne van a pszichológus, pszichiáter, a gyermekgyógyász, az óvónő, a tanító véleménye. Tapasztalatom szerint nyitottak egymás véleményére. s tudnak együtt dolgozni. Ugyanakkor látom lelkiismeretességüket, munkájuk során a ki nem mondott kérdést: tál döntKtf»rn-p? Veszprémi Erzsébet Á babaházak A világ legrégibb, jó állapotban levő babaháza Nürn- bergben látható. A német Nemzeti Múzeum játékosztályának látogatói azonban nem találják meg egykönnyen ezen a két és fél méter magas, csodaszép remekművön a 1611-es évszámot, amelyet a múzeum alkalmazottai törölgetés közben véletlenül fedeztek fel. A XVII. századi nagy nürnbergi babaházak akkoriban nem játékszerek voltak, hanem a jómódú családok büszkeségének számítottak — mint igazi remekművek. A gazdag emberek polgárházaiknak ezeket a másolatait pontosan az eredeti nyomán, minden apró részlet gondos kidolgozásával készítették el, hogy kislányaiknak szemléltető oktatást adjanak háztartásukról, nagyobb lányaikat pedig megismertessék azokkal a feladatokkal, amelyek mint háziasszonyokra háruinak majd rájuk a jövőben. Manapság ezek a babaházak igazi ritkaságnak számítanak. öt ilyen van a nürnbergi múzeumban — egyik szebb a másiknál. A legrégibb, háromemeletes háznak háromajtós alagsora és több ablakos csűrje is van. A földszinten ivó van, valamint korláttal ellátott belső udvar, a közepén kút. Az első emeleti lakószoba és konyha, valamint a felső emeleten levő hálószoba és más helyiségek fiataloknak és öregeknek egyaránt izgalmas betekintést nyújtanak egy körülbelül négyszáz évvel ezelőtti háztartásba. A kis szekrényekben gondosan elkészített csipkével díszített fehémeműkötegektől, s a konyhákban az ónedényektől kezdve egészen az előkelő lakószobák bútoraiig és mennyezetük falburkolatáig — semmi sem hiányzik az akkori jómódú polgárok lakásánV< berendezéséből. A meglepő, kis felfedezések a saját elhelyezésre szolgáló kis rácsos egérfogó, a lépcső tövében elhelyezett illemhely vagy az igazi nyomtatott miniatűr könyvecske teszi teljessé ezeket a babaházakat. A nürnbergi babaházak csak a XVIII. század derekán váltak gyermekjátékszerré. A múzeum munkatársainak megállapításai szerint feltehetően kezdetben a babakonyhák mellett a babaüzletek voltak a babaházakból származó első játékszerek. Szépen magyarul — szépen emberül Hol, mit, hogyan ? Nem szívesen írok nyelvi kérdésekről úgy, hogy példát ne hozzak rájuk. Most mégis rákényszerülök erre. Mert amiről — ami ellen — szólok, bizony leírni vonakodom. Pedig hallom úton -útfélen, egyre gyakrabban, egyre nyíltabban: villamoson, mozik előcsarnokában, sőt iskolafolyosókon is. Gondolom: sejteni már. Azokra a válogatott (vagy nagyon is válogatás nélküli) trágárságokra gondolok, amelyeket tizenéves fiúk és leányok úgy röppentenek ki a szájakon, amilyen természes oda sem figyeléssel a léggömböket fújják a rágógumijukból. Nem kell hozzá más. csak egy ha- sonkorú partner; — s az, hogy még hússzor vagy ötven- szer annyi hallgató van a közel környéken, akit ez zavar és bánt: az kit érdekel! Prűd volnék? Nem hiszem. Valójában én is el-elkárom- kodom magam, ha valami hirtelen bosszúság ér. Meghallgatok, meg is eresztek egy-egy borsos viccet; amit persze nem lehet madár-nyelven elmondani, csak úgy jó magyarosan. — Csakhogy egyiknek is> másiknak is funkciója van. És nagyon is körülhatárolt helyzete. Mindkettőnél megnézem alaposan előbb: nincs-e .,zsindely a háztetőn”. Ismeretlen társaságban — akárha férfiak —, vagy nők körében — akárha ismerősök — engem zavarna a legjobban, ha elszólnám magam. Akkor álszent vagyok? Aligha! Nem attól félek, hogy mit gondolnak rólam. ,Azt mérlegelem csak: mit éreznének magukban, hogy vajon mit gondolok én róluk, minek nézem őket. Pedig nehezen tudnék olyat mondani, amit már ne hallottak volna. S nem is csak utcán és mozik előcsarnokában, hanem Dent a moziban, s otthon, a rádióból, de még inkább a tévéből. Tudom ismerem nz érveket. Hogy a művészet az életet hivatott tükrözni, a valóságot és hát az élet, a valóság ilyen; ne tagadjuk, ne szépítsük, ne hunyjuk be a szemünket! De a tükör hazudhat, még ha nem torzít is: az egyedit mutatja, az alkalmit, a ..nyers valót”. — Hogyan is kérte József Attila Thomas Mamitól? — .,az igazat mondd, ne csak a valódit”. Mert ami művészi, sosem marad a puszta tükrözés szintjén: formál, alakít egyszersmind. Legalább azzal, hogy szentesít, ha szándéktalanul is. Hiába érti úgy az író: „ez így van”, az olvasó hozzáérti: „és így van jól”! Magyar film pereg. Hosszú percekig egyetlen hang sem; a leendő — nem is negatív — hős jön-megy. cipekedik, liheg, a homlokát törli; műhely, kemence, raktár, szállítókocsi, kosarak; hőség, erőfeszítés, növekvő feszültségben várjuk az első mondatot, az első szót, a hangütést. Végre megszólal az addig néma film: „A kurva életbe!” Igen; elég valószínű, hogy ez a pék, ez a sütőipari szállítómunkás, vagy akár minden pék, „a” sütőipari szállító, valóban pontosan ezt mondja. Ott, a néptelen raktár ajtajában. magamagának. — De ha abban a filmbeli raktárajtóban nekem, a nézőnek, csak így mondaná: „A rohadt életbe!”, vagy: „A jó büdös életbe!”, vagy valami effélét; — nos, én pontosan tudnám azért hogy hogyan mondja máskor. Mert azt nem muszáj másolni. elég érzékeltetni. Amint József Attila jelzi az idézett sorban. Arany Jánosra utalva vissza, önála olvassuk, hogy a látszat meg a való nem ugyanaz; de még a való meg az igaz sem; sőt: a művészetben ,.nem, ami részszerint igaz, — Olyan kell, mi egészben s mindig az”. Költőnk e gondolattal megelőlegezte a művészi tükrözés lenini elvét. Lám: „Nem a való hát: annak égi mása lesz, amitő! függ az ének varázsa”. Ellene vethetik: „Semmi sem rút ami természetes”. No, jó! Ha legtermészetesebb emberi dolgát mindenki nyilvánosság előtt végezné, bizonyára megszoknánk azt is. — Csakhogy ettől bűzlenének az utcák és minduntalan ürülékbe lépnénk. Deme László Féner Tamás fotókiállítása A „törvény fia” Ortodox imaházban Féner Tamás 1969 óta hat hazai és két külföldi egyéni tárlatán mindig valami új felfedezéssel lepte meg a tárlatlátogatót: a hétköznapitól elütő, felfedezésre méltó új világok feltárására vállalkozott, gondoljunk csak a cigányokról, a kohászokról, a repülőkről készült fényképeire. De e különös világban is mindig a konkrét ember érdekelte, s az ember és világa közötti viszonyt emelte egyetemessé művészi általánosítással. Féner legújabb kiállításán is. a Néprajzi Múzeumban meglehetősen ismeretlen , világba vezeti a nézőt: a magyarországi zsidók életébe nyújt bepillantást. A kiállítás augusztus 15-ig tekinthető meg. műsor KOSSUTH RADIO: R27: Dvorzsák: A-dúr zongoraötös •.»: Grétry: Panurge a Lámpák szigetén W-ö5: Diákfélóra ttt.35: Nótacsokor 11.23: Jogi arcképcsarnok t|.38: Tavaszi szél 12.45: Cs. Szabó László: Közel és távol 12.55: Dohnányi: Desz-dúr vonósnégyes 13.21: íróvá avatnak 13.54: Elena Cemei és Ettore Bastianini operaáriákat énekel 14.27: Kóruspódium 15.05: A Ma^var Nénhadsereg Központi Fúvószenekara játszik. 15.14: A Sebő-együttes összes felvétele 15.30: Képek és jelképek 10.00: Rádiónapló 18.00? Julian Bream Dowland- műveket játszik lanton 10.15: Világszínház 20.45: Évszázadok mesterművei 21.36: Adottságok — lehetőségek 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.25: Népdalok 0.10: Latzin Norbert táncdalaiból PETŐFI RÁDIÓ: 8 05: Székelv Endre kórusdalaiból 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 4 NÓGRÁD - 1983. április 28., csütörtök 12.35: Mezők, falvak éneke 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót 13.20: Éneklő ifjúság 13.32: Álmodozás 14.00: Válogatott perceink 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Segíthetünk? 18.35: Hét végi Panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: A 04 05. 0? Jelenti 21.10: Kabarécsütörtök 22.20: OIRT — Gála 1983. II. rész 23.20: Kurt Weill zenés játékaiból MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Amatőrök profi szinten.) — Észak-magyarországi krónika. i8.25—18.30: Lap- és mű- Borelőzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna, asm.) 8.05: iskolaévé Fizika. (Alt. lsk. 6. oszt.) 9.00: Történelem (Alt. isk. 5 oszt.) 9.30: Rajz- és műalkotáselemzés. 10.00: Magyar irodalom. (Ált. isk. 5- oszt.) 10.25: Magyar nyelv. (Alt. isk 4. oszt.) U.OO: Magyar irodalom (Középisk. I—IV. oszt.) UL.40: Képújság 14.10; Iskolatévé. Rajz- és műalkotás-elemzés, asm.) 14.25« Magyar nyelv (Ism.) 14.40: Történelem. (Ism.) v>.i0: Fizika. (Ism.) 15.35: Magyar irodalom. (Középisk I—IV oszt.) 16.25: Hírek. 16.30: A nukleáris forradalom Francia filmsorozat. (Ism.) 17 15: Megzavart ritmusok. 17.30: Képújság. 17.35: Tízen Túliak Társasága. 18.15: Reklám 18.20: Biológiai forradalom 18.55: Reklám tO.10: Tévétoma 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Mai témák külföldi tévéiá Jékműhelyekből. A híd Magyarul beszélő lengyel tévéfilm. 21.10: Hírháttér. 22.05: A tv galériája 22.35: Tv-híradó. 3. 2. MŰSOR; 16.35: A mi Képernyőnk. 16.50: Telesport 19.30: Tv-híradé 20.00: Tánc a Mezsdunarodnaja Szállóban. Szovjet folklórműsor 20 10: Jégkorong-világbajnokság. Döntő. Közvetítés Münchenből. 21.00: a? első szünetben: tv-híradó, 2. A második szünetben: reklám. 22.40: K^núJsáP BESZTERCEBÁNYA: 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.10* Jégkorong-VB. Döntő- csoport. 22.35: Találkozás szovjet művészekkel. 23.20: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Emlékezés Frantisek Kristóf Veselyre. 21.05: Irodalmi revü. (ism.) 21.30: Időszerű események 22.00: Rosmersholm. Norvég filmdráma Ibsen színműve alapján. I. rész. 23.05: Az 1984-es labdarúgó-EB selejtezőmérkőzéseinek tükre. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Hattyúk tava. Színes, szinkronizált japán rajz-mesefilm. Kis kiruccanások. (14) Színes, svájci film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8 órától: Bombanő. (16) Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Egy trombitás Szocsiban. Színes, zenés szovjet film. — Szécsényi Rákóczi: Noé bárkái. Színes magyar természet- film. — Kisterenyei Petőfi: Sörgyári Capriccio. (14) Színes, szinkronizált csehszlovák film. — Nasyloc: Szökés a halál elől. (14.) Színes szinkronizált francia bűnügyi filmdráma. — Jobbágyi: Hatásvadászok. (14) Színes magyar film.
