Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-28 / 99. szám
Kérést továbbítunk Nyifvafartás Somoskőben Fellendülő mozgalmi élet a Kis-Zagyvavölgyében Közmunkából KISZ-klub A természet tavaszi éledésével szinte versengve indul meg a zsongás Nagybárkány- br.n, a KISZ-fiatalok körében. Hol itt, hol ott láthatták őket a község lakói serény munkába feledkezve. Az alapszervezet titkárát. Takács Máriát, kérdeztük a fiatalok tavaszi programjáról. — Nem könnyű feladat a különböző munkahelyeken dolgozó, iskolákba tanuló, KISZ-eseket tömöríteni. Mi szükséges ehhez? Véleményem szerint az igényeknek megfelelő programok, a rendszeres rendezvények kialakíthatnak egy jó közösséget. Az alapszervezetünknek még sok ilyen problémával kell megküzdenie. Például most szeretnénk felújítani a KISZ-klubot, amihez a tanács is jelentős támogatást nyújt — cserébon az alapszervezet által végzett társadalmi munkáért. A KISZ-titkár beszélt még Szamos, a közeljövőben megvalósítandó tervükről, melyek közül a helyi termelőszövetkezetnél végzendő csemateül- tetési akciójukat emelnénk ki, mtvel az onnan befolyó pénzösszeget szintén a KISZ-klub felújítására fordítják. A napokban értesültünk arról, hogy az április 15-i területi KISZ-gyűlésen az alapszervezet eddigi titikárát Takács Máriát a tagság területi K’SZ-tilkárává választotta, amihez gratulálunk, és ezen a poszton is eredményes munkát kívánunk neki. Egyben reméljük, hogy utódja töretlenül folytatja az általa -megkezdett munkát a fejlődő XI3Z-életet felmutató nagybárkányi alap- szervezetben. B. S. Azért fordulok ilyen kéréssel önökhöz, mert az ÉKV (Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat) a tanácshoz, a tanács az ÉKV-hez küld. Kérjük önöket, segítsenek eldönteni, kinek a hatáskörébe tartozik, hogy egy kis faluban az élelmiszerüzlet úgy legyen nyitva, ahogy az évekig volt. Somoskő csaknem 500 lakosú község, a lakosság 90 százaléka Salgótarjánba és környékére jár dolgozni. Reggel 5—6 órakor eljár otthonNyugdíjba vonulásáig szakszervezeti bizalmi Vaspál Pál 1941-ben különszer- zödéses órabéreslcént került a vasúthoz, különböző területeken végezte munkáját. Többek között Budapest Déli pályaudvaron, Szabadkán és végül Pásztó, Zagy- vapálfalva, valamint Kisterenye állomásra került raktáritoknak. A távirda, forgalmi és kereskedelmi szakvizsgákat 1947-ben szerezte meg. Az 1968—70-es években, soron kívüli előléptetésekben, 198i-ben ismételt törzsgárda arany fokozatban. 1982-ben a Szolgálati Emlékérem 40 éves fokozat kitüntetésben részesült. Említésre méltó, hogy Vaspál Pál több évtizeden keresztül mint szakszervezeti bizalmi tevékenykedett. Példamutatóan végezte munkáját ezen a területen is. ról és délután 3 óra 10 percre ér haza az első buszjárattal. Az élelmiszerbolt reggel 7 órakor nyit és 15 órakor zár. Akik az első busszal érkeznek haza, azok sem tudnak már vásárolni, mert a bolt zárva van. Salgótarjánból kell cipelni liszttől a sóig mindent. Nem tudjuk elképzelni, hogy forgalomcsökkenést ne észlelt volna az ÉKV, hiszen a boltot azért tartják fenn, hogy az ott élő lakosságot ellássák. Gond még a .továbbiakban a A MÁV KÖZLI Lapunk 1983. április 7-i számában megjelent „Nesze semmi, fogd meg jól...” c. írás, a panaszkönyvekkel foglalkozó részére a MÁV Miskolci Igazgatósága az alábbi választ adta. — Már korábban hasonló témájú cikkükre a MÁV Budapesti Igazgatósága tájékoztatta a szerkesztőséget, hogy a MÁV területén, azokon az állomásokon, ahol szolgálatellátás van, mindenütt az utasok rendelkezésére áll panaszkönyv. Az olyan megállóhelyeken, ahol nincs szolgabetegek és kismamák körében a szabad hétfő is, ugyanis a szombati tejet már nem lehet kedden reggel a babáknak adni! Miért nem hét közben tart szabadnapot az üzlet, vagy úgy mint az italbolt, hogy a szabadnapokat az éves fizetett szabadságokhoz adják! Szeretnénk, ha az üzlet úgy tartana nyitva, hogy akik dolgozni járnak, azok otthon tudjanak vásárolni! Somoskői Jánosné Somoskő latellátás, nem oldható meg a panaszköftyv elhelyezése. Az ilyen megállóhelyeken le- és felszálló utasoknak nem kell tovább utazni, hogy valamelyik állomáson panaszkönyvi bejegyzést tegyenek. Levélben bármikor továbbíthatják panaszukat a MÁV- hoz. Minden esetben körültekintő vizsgálatot folytatunk az ilyen bejelentésekkel kapcsolatban is. A lehetősége tehát minden kedves utasunknak megvan, hogy munkánkkal, szolgáltatásainkkal kapcsolatban megtegye észrevételeit. Adott a lehetőség SZOMSZÉDJOG tulajdonosok egymással szembeni jogai és kötelezettségei „A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogai gyakorlását veszélyeztetné”. (Ptk. 100. §) (A törvény szövege választ ad J. M. karancsaljai és Cs. L.-né etesi olvasónk kérdésére.) Az ilyen perek gyakorisága szükségessé tette, hogy az általános rendelkezésen kívül egyes, kisebb jelentőségű részletszabályokat is a jogszabály tegyen kötelező érvényűvé. Ezeket a részletszabályokat a Ptk. 101—104. §-ai tartalmazzák. „A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más, megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék.” „A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehulló gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, kivéve, ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el.” A jogszabály nem rendelkezik a fa ültetéséről (fák közötti távolságról), de a külön rendelkezés ellenére is szükségessé válhat a most ismertetett törvényhely alkalmazása. ( Pl. megfelelő távolságra ültetett fa koronája megnőhet annyira, hogy az ágak áthajolnak a szomszéd telekre.) Előfordul a gyakorlatban olyan megoldás is, hogy a gyümölcs ®".á legyen, akinek a telke fölé az ág áthajlik, így az áthajló ág gyümölcse mintegy kárpótolja a telektulajdonost azért a veszteségért, ami a fa árnyéka folytán a termésben mutatkozik. Ezt a lehetőséget a jogszabály azért nem tette kötelezővé, mert termelési érdeket sértene, ha a fatulajdonosok a nekik hasznot nem hajtó ágakat levágnák. „Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából, vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos — kártalanítás ellenében — köteles a földjére való belépést megengedni.” „A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási, vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.” Az esetek sokféleségére tekintettel, nem célszerű , a törvényben felsorolni, hogy a tulajdonost a saját földjén való építkezés biztosítása céljából milyen jogok illetik meg a szomszédos telken. (Pl. állványok elhelyezése, építőanyag á.hordása, lerakása, esetleges mérési munkák elvégzése stb.) Erre vonatkozóan egyébként külön jogszabály részletesen rendelkezik. A szomszédjogok tekintetében van ugyanis legtágabb lehetősége a tanácsi rendeletekben kifejeződő helyi szokások érvényesülésének. A jogalkalmazásnak nem lehet célja áz, hogy az egyes vidékeken kialakult és bevált gyakorlatot megváltoztassa, de az sem lenne helyes, ha a helyileg kialakult szokásoknak törvényrontó hatályát elismerné. „Ha a földet kerítés (sövény), vagy mesgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak.” „A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.” Ennek a rendelkezésnek az alkalmazására azonban csak külön jogszabály hiányában kerülhet sor. „Elegendő ha a jogszabályok csupán a szomszédok kerítéslétesltési kötelezettségét rendezik, rrifert ez irányadó annak fenntartási költségeire is.” (Az építési szabályok szerint a telek tulajdonosa a teleknek az úttal párhuzamos homlokvonalát, az úttal merőleges jobb oldali határát, továbbá telek hátsó határvonalán a jobb oldali telekhatártól a telek közepéig terjedő telekhatárt köteles bekeríteni és a kerítést fenntartani.) „A föld határvonalán álló fa, vagy bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban a szomszédokat illeti. A fenntartással járó költségeket a szomszédok ugyanilyen arányban viselik. Ha a határvonalon álló fa, vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja, e föld tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.” Nem lenne célszerű az a megoldás, hogy a határon álló fa tulajdonosa a szomszédos telkek között olyan arányban oszoljék meg, ahogy a fa törzsének a föld felületén levő metszetét (vastagságát) a telekhatár vonala megosztja, mert a fa fejlődésével folytonos változás következne be. „A tilosban talált állatot a föld használója mindaddig visszatarthatja, amíg az általa okozott kárt tulajdonosa meg nem téríti. A törvénynek a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseiről jogszabály, vagy a felek megállapodása eltérhet. (Ptk, 108. §.) TŰLÉPlTÉS A túlépítés mindig jogellenes, ez azonban lehet jóhiszemű és rosszhiszemű. „Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a jogszabály választási jogot biztosít a' szomszédnak, hogy a beépített földért kártalanítást kérjen, (a/ beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott érték- csökkenésért), vagy kérhesse a beépített föld megosztható részének a megvásárlását (ha a föld megosztható, a beépített részt, ha nem, az egész földet, ezt azonban csak akkor, ha a fennma-adó rész a túlépítés következtében használhatatlanná, illetőleg, ha a földdel kapcsolatos valamely jog, vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, vagy számottevően költségesebbé válik). Rosszhiszemű túlépítés esetén, vagy, „ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépí- tőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd — a már közhiteken kívül — követelheti, hogy a túlépítő a saját földjét és az épületet a gazdagodás (érték) megtérítése ellenében bocsássa a tulajdonába, vagy az épületet bontsa le.” Az épület lebontását azonban csak akkor követelheti, „ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. Az ezzel járó költségek a túlépítőt terhelik, megilleti azonban a beépített anyag elvitelének a joga.” (Ptk. 110. § (2). Felhívjuk olvasóink figyelmét a törvénynek arra a rendelkezésére, hogy „a bí óság a túlépítés következményeit a szomszéd választásától eltérően is megállapíthatja, nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindkét fél (szomszéd) tiltakozik.” Végül: „jóhiszemű túlépítés esetén az állam az egész föld megvásárlása helyett megfelelő értékű földet ajánlhat fel.” (Ptk. 111. § (2). * Olvasóink kérelmére a következő hetekben megjelenő • jogi tanácsadókban folytatólagosan közöljük a lakásgazdálkodással kapcsolatos — 1983. január 1-én hatályba lépett — rendelkezéseket. Dr. S. K. Gy. Kályiiicsempsk BalassapnM A Balassagyarmati Építőipari Szövetkezet kályhacsempéi gyártó üzemében az 1983-as évben mintegy 11 millió forint értékű csempe előállítását tervezik. A többféle mintázattal készülő és többszínű mázzal égetett cserépkályhadarabokat a hazai megrendelők mellett a külföldiek is szívesen vásárolják. Képriportunk a kályhacsempegyártást mutatja be. Csutor Istvánná a mintázott kályhacsempéken az égetés előtti utókezelést végzi. A termékbe a máz az elektromos kétcsatornás kemencében ég bele. Képünkön: Garoc Károly a készterméket szedi ki a kemencéből. Palánk! Pál üzemvezető az összeépített hordozható cserépkályha-mintadarabot ellenőrzi, amelyet NSZK-beli megrendelők szállítanak el az Ipoly menti városból.
