Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-28 / 99. szám

Külgazdasági kapcsolatok ma az öblösüveggyárban (II.) Árbag is elismerik a korszerét „Olyan árpolitikát kell folytatni, ami lehetővé teszi a termékek értékítéletének biz­tosítását, ugyanakkor a pia­con való fennmaradás lehe­tőségeit is biztosítja.” (Rész­let a salgótarjáni öblösüveg­gyár pártbizottságának előző cikkben említett Külgazdasági kapcsolatok fejlesztése című határozatából.) * — Harminc országba küld­jük termékeinket. Országon­ként átlagban négy-öt vevőnk van. A tőlük érkező megren­delések sorozatnagysága vál­tozik. Az utóbbi időben a kí­vánságok értéke és nagysága k'isebbedik, mert mindenütt a választékot kívánják erőtel­jesen bővíteni. Az USA-ba például 60 termékből küld­tünk mintakollekciót. Az eu­rópai tőkésországokba 40—50 termékből álló mintakollekci­ók kerültek. Kuwaitban pe­dig 10—15 termékből válogat­hatnak a vevők — érzékelte­ti a kedvezőbb ár elérésének egyik fontos feltételét Kecs­kés László, a gyár gazdasági Igazgatóhelyettese, majd kis­vártatva így folytatja: — A korszerűbb termékeket a meg­rendelők az árban is elisme­rik. Ez történt például a vilá­gítási üvegáruknál. Az árak azonban piacon­ként és vevőként eltérőek. Van ahol —, mint az előbbi példa mutatja — sikerült ked­vezőbb árkondíciót teremteni. Másutt tudomásul kellett ven­ni a stagnálást, de voltak és vannak olyan megrendelések is, ahol az ésszerűség hatá­rain' belül, a piac megtartása érdekében átmenetileg csök­kenteni kellett a korábban el­ért árakat. Mert vásárlásra senkit sem lehet kényszeríte­ni! Az árvita, az árharc nem könnyű dolog. Ezt saját bő­rükön csaknem naponta ta­pasztalják a gyár vezetői. Kö­zülük csupán egyet, a legfris­sebbet említem meg. Az egyik nagy USA-beli vevőjükkel három napon át folyt az ár­tárgyalás, mire meg tudtak egyezni a gyár dolgozói ja­vára. A gyár jelenleg fixáron kö­ti meg az üzleteket, előzőleg megfelelő költségszámítást végez. Az üzlet lebonyolítása után az utókalkulációs tevé­kenység eredményeként is­mét meggyőződik, mennyire voltak reálisak az előzetes számítások. A tapasztalatok alapján, figyelemoe véve a piaci lehetőségeket, alakítják ki az esetleges újabb árat. — Az idei üzletkötéseink mindegyikénél áremelést kez­deményeztünk. Sajnos ezek többségét vevőink nem fo­gadták el — mondja a gaz­dasági iga?gatóhel>ettes. — Az eddig eltelt gyakorlat ai- ra enged következtetni, hogy alapjában vé/e a múlt évi szinten maridnak meg az árak. Ez nem jelenti azt, hogy akár csak egy pillanatra is lemondunk az áremelés le­hetőségeinek felkutatásáról. Azt viszont el kell ismernünk, hogy vévőink e tekintetben korrektek, az általunk kínált, illetve megjelölt árban elis­merik a gyár termékeinek jó minőségét. Ugyanakkor ál­landóan megújuló igényeikkel segítenek bennünket termé­keink színvonalának növelésé­ben, az új minták mielőbbi kialakításában. A kedvező árpolitika for­málásában, ha néni is döntő, de fontos szerepe van a ve­vővel való közvetlen szemé­lyes kapcsolatnak. Ennek so­rán a gyár szakemberei job­ban érzékelik az adott piac igényeit, megismerik azok sa­játosságait, az ott uralkodó egyedi, speciális szokásokat, az árak alakulását és a ver­senytársak tevékenységét. A személyes találkozások kö­zösen bonyolódnak a külke­reskedelmi vállalatok képvi­selőivel. Vajon az utóbbiak tevékenységében mennyire sikerült kialakítani a mind­két fél számára előnyt jelen­tő anyagi érdekeltséget. — Ahol erre mód és lehe­tőség volt, ott már a múlt év második felétől, bizonyos tér­TépSáléhtérliép Hogy jobban kihasználhas­sák a sztyeppék természetes növényzetét az állattenyésztés­ben a kazahsztáni sztyeppé­kén, a szakemberek kitűnően használható úgynevezett táplá­léktérképet készítettek. Az el­ső. térképek, amelyek mint­egy 50 millió területet ölelnek fel, áttekinthetően tájékoztat­ják az állattenyésztőket arról, mikor és hol találhatók kö­vér legelők, ahová a nyájat érdemes kihajtani. Az agro- meíeorológusok és a repülők közös munkája nyomán sok tekintetben megkönnyebbe- dett az állattenyésztők hely­zete, gazdaságosabbá vált a tenyésztés. mékék eladásánál versenyez­tettük a külker, vállalatokat. Hatására sikerült új piacokat szerezni a világítási üvegáruk­nál. E termékünket korábban az ARTEX értékesítette egye­dül, s az üzleteket néhány ve­vőre építve bonyolította le. Miót*- több külkereskedelmi vállalat is foglalkozik ennek eladásával, azóta a vevők szá­ma megnégyszereződött, s eb­ből 10 olyan új van, amelyik nagyobb , mennyiséget vásá­rol, mint a korábbiak. Ügy is fogalmazhatok, a világítási üvegáruknál szélesedett piaci bázisunk. Az előbb említett előnyös változásban az ügy­nöki, eladói munka javulása meilett meghatározó szere­pe volt és lesz a jövőben is az általunk gyártott korsze­rűbb termékeknek — véleke­dik Kecskés László, majd zá- rogondolatként hozzáfűzi: — Amíg 1982-ben az előbb em­lített termékcsaládból 34 millió forintra érkezett tőkés­megrendelés, addig az idén már 22 millió forint értékű rendelés van birtokunkban. Ilyen eddig még nem fordult elő! Ez a helyzet azért is jó, mert általában csak egy, vagy másfél hónapra előre ismer­jük a tőkéskívánságokat. Az előbbiekkel azonban még nem zárhatjuk le a kölcsönös érdekeltséggel kapcsolatos gondolatot. Ugyanis'' a jelen­legi gyakorlat elmarad a mai követelményektől. A külke­reskedelmi vállalatok ugyan megkapják a rendeletileg megállapított nyereséget, de aát mondják — ez kevés. A gyár vezetői úgy látják, hogy az üzletkötők nincsenek elég­gé anyagilag érdekelve a kedvezőbb árak elérésében, az újabb piacok felkutatásában. — Bővíteni kellene az üz­letkötők lehetőségeit — kér is­mét szót a gazdasági igazgató- helyettes —, ugyanakkor mi sem maradhatunk tétlének, ne­künk is , kezdeményeznünk kell. Pillanatnyilag nincs konkrét elképzelésünk, egy azonban biztos: hajlandók va­gyunk közös — fejlesztési, ter­melési — vállalat létrehozá­sára, ha a feltételek megfe­lelnek. * A tények önmagukért be­szélnek a kereskedelerhpoliti- kában. De ismertek a megol­dásra váró gondok, ugyan­akkor felvillantak a tovább­lépés apróbb mozzanatai is. Vajon á kereskedelempoliti­kában bekövetkezett jó irányú elmozdulás visszhangra ta­lál-e a termelésszervezésben, a gazdálkodás hatékonyságá­nak növelésében? Erről leg­közelebb. vencsz — Az íj lakásrendelet is biztosítja a bányászok kedvezményes lakásépítését és -vásárlását 1976—80. között 299 dolgo­zónk mintegy 28 millió forint vissza nem térítendő állami támogatással; 169 dolgozó pe­dig 4,2 millió forint vállalati támogatással költözött új la­kásba, illetve bővítette vagy korszerűsítette lakását. Más­fél éven belül minden régi és új dolgozónkat, akik teljesí­tették a szerződést,. átlagosan Í2 hónap alatt lakáshoz jut­tatta a Nógrádi Szénbányák. Ez jogosan töltötte el megelé­gedéssel vállalatunk új mun­kavállalóit is. A lakástámoga­tásban részesülő dolgozóink 70 százaléka fiatal. Többségük becsülettel, jó közérzettel, rendezett erkölcsi és anyagi háttérrel végzi munkáját. A több mint 1500 fiatal 35 szak­mában átlagosan 5—6000 fo­rintot. a föld alatti dolgozók pedig havonta 6—7000 forin­tot keresnek. Tehát biztosítani tudja min­den szorgalmas fiatalember családjának nemcsak az ön­álló otthont, de annak fenn­tartási költségeit is, a megél­hetés anyagi fedezetét. Sokan veszik igénybe a vállalati sporttelepeket, művelődési há­zakat, ifjúsági klubokat, Bala- ton-parti és gyógyvizes üdü­lőket. Évente 1250 fiatal tanul tovább, képezi, fejleszti tudá­sát. Több hónapos előkészítő munka után döntöttek a kor­mányzati szervek arról, hogy minden bányász, akinek jo­gos lakásigénye van, egysége­sen 100 ezer forint állami, vissza nem térítendő támoga­tást kapjon. Ezt a vállalat, saját lakásalapjából megtold­ja — a telepszerű, többszin­tes OTP-lakások esetében — a nettó vételár 10 százalékával (50—80 ezer forinttal). Az idén 9,8 millió forint ál­lami és közel 4 millió forint vállalati támogatással ter­vezzük segíteni több mint 100 dolgozónk lakásépítését, -vá­sárlását. Miután a pénzügyi támoga­tás állami és vállalati forrá­sai biztosítottak, 1985-ig saját építőipari szervezetünk is dol­gozóink segítségére siet a la­kásépítésben. Már 1982-ben is tetszetős lakásokat építettünk Nagybátony-kértvárosban, s ez folytatódik ez évben is, fo­kozatosabban. Emellett kisgé­peket kölcsönzünk, kedvezmé­nyes fuvart biztosítunk a csa­ládi házat építő dolgozóink­nak. Lehetővé tettük és tesz­üiliH m «« ** « ír a II fi 61 % *t 6# « 15 ' ■! íf i m «1 li i » *i In »; i In li m If 8 Hl 11 iSSi' ....r .....i| 1 " P l •i «i . • * «« r ■ «www-i »'■ J , íllljijljllÜllil'lHii ■ •“Mirank!■TiM»"-..... “* ’* I?' ' *4 imllli'lllliiilliiillllillliliillllll'lllim .. j! ... ' ÍÍU. ' ... * 1 USb N agybátonyban, a Mátra-Iakótelepen a belső munkálatoka* végzik a toronyház építésénél. A lakásokat előreláthatóan augusztus végén adják át. Az épületben 43 bányászcsalád- nak kényelmes családi otthont biztosítanak. szűk a jövőben is a saját munka vállalását a lakásépí­tésben. Ezzel csökkenthetőek a lakásárak. Átengedjük a dön­tést is az építtetőknek, hogy főleg a kényes, belső burkoló­anyagok minőségét, színét, árát maguk választhassák meg. Különösen a családiház-épi- tés támogatása méltó a figye­lemre. Ebben a formában a korábbi kedvezményt felül­múló pénzügyi támogatáshoz juthatnak hányás,z dolgozóink, leendő fiatal munkatársaink. Viszonylag rövid idő alatt szerezhetnek saját otthont csa­ládjuknak a fiatalok. A bá­nyaüzemek vonzáskörzetében a helyi tanácsok telkeket ígérnek. Sok korszerű, prak­tikus, esztétikus típustervek­ből választhatnak az érdeklő­dők. A tervek birtokában vi­szonylag gyorsan lehet * építé­si engedélyhez jutni. Ezek pe­dig már tavaszi, nyár eleji- de mindenképpen még ez évi hi­telnyújtást, lakásépítés-kezdést tesznek lehetővé. Csal 23 százai • /»? a j Míg az osztrák gépkocsive­zetők 90 százaléka , 5 vezető­nek tartja magát, valójában csax alig 29 százalék nevezhe­tő jónak — derül ki a közle­kedésbiztonsági felügyelőség Linzben közreadott tanulmá­nyából. Klaus Strigl linzi köz­lekedéspszichológus szerint általános tendencia, hogy a vezetők túlértékelik képessé­geiket a közúti íorgalorr/oan, es ennek megfelelően visel­kednek. ami súlyos helyiete­ket és konfliktusokat idéz elő. Az ideális autóvezető ritkán idéz elő veszélyes helyzeteket, előrelátóan vezet és ezáltal kiegyenlítheti a közlekedés­ben részt vevő társainak hibá­it. Igyekszik segíteni is máso­kat. például kézjeleket ad, a megfelelő időben lassít vagy gyorsít. A 29 százaléknyi 'deális gépkocsivezető mellett három további csoport van: a legna- gyobbikba tartoznak a tanul­mány szerint az agresszívek — ide sorolandó minden har­madik gépkocsivezető — és természetesen ők a legveszé­lyesebbek. A tapasztalatlan vezetők, igen gyakran fiatalok, akik sokszor túl gyors tempó­ban vezetnek, nem ritkán idéznek elő veszélyes helyze­teket, és ennek megfelelően gyaKi an okoznak balesetet is. A tanulmány, mely mindenek­előtt a bécsi térségben végzett vizsgálatokon alapszik, a végé­re hagyja a bizonytalan ve­zetőket, akik a gépkocsiveze­tők 23 százalékát teszik ld. A kifizet £ d 5 komié A komló egyike az emberi- alkalmazták a komlótobozkák komióval való ízesítésére a ség legrégebben ismert nö- főzetének, kivonatának nyug- középkori kolostorok sörfőző vényeinek. Eleinte a kuruzs tató, altató hatása miatt. Az fráterei jöttek rá. A világos, lásban, a népi gyógyászatban erjesztett árpalé, azaz a sör úgynevezett pilseni típusú sör­jr Ti ■■í-i' feiiÉnítei: ben több, a müncheni típusú sötét bairnasörben kevesebb komló van. A komló termeszléséhez sok (legalább évi 1000 milliméter) csapadékra és jó földre van szükség. Kényes, érzékeny nö­vény, sok gond van vele. Számtalan gomba- és- rovar- kártevő ellen kell védeni, sarjhajtástól szüreteiéiig per­metezni. Ám a gondos kezelést meghálálja: hektáronként 1000—1200 kilogramm termés is' leszüretelhető a söripar e nélkülözhetetlen alapanyagá­ból. A komlóültetvényeket már messziről felismerhetjük a magas fa- vagy betonoszlopok hosszú soráról, a mértani pontcssággal épített támrend- szerről Az óriás ..acélpókhá­lón” az idő előrehaladtával haragoszöld, fodros komlóhaj­tások kapaszkodnak mind magasabbra, mígnem elérik az öt méter magasan húzódó hosszanti és keresztdrótokat is. A komlóültetvényekhez, az ott végzendő őszi-tavaszi munkákhoz traktorra szerel­hető speciális hidraulikus emelőszerkezetek tartoznak — képünkön egy ilyet láthatunk —, amelyek magasban tartják a kétszemélyes kast, hogy az abban álló munkások kényel­mesen végezhessék a huzalok kifeszítésének "kényes művele­tét. Nőtt a hitel, illetve bank-J kölcsön felső határa. A csa­ládi ház költségeinek 60 száza­lékáig nyújtható hitel és bank­kölcsön. A családi házat épí­tőkre is kiterjesztették a gyer­mekek után nyújtható 60 eze? forint állami szociálpolitikai kedvezményt, és 100 ezer fo­rint bányásztámogatás is megilleti őket. A vállalat igazgatóságán a munkásügyek osztályát sokar» keresik meg a fiatalok lakás­építés és -vásárlás céljából; Csak azokkal köt a vállalat szerződést; akinek 2 éven bé­lül garantálni tudja a lakás­hoz jutását. Természetesen a nyújtható kedvezmények min­denekelőtt lehetőségeket je­lentenek. Több olyan dolgo­zónk is akadt, akik magatar­tásuk, végzett munkájuk, fe­gyelmezetlenségük miatt nem kaptak a tervezett határidőre lakást. Viszont nem ez a jel­lemző. A lakáshoz jutás leg­döntőbb feltétele a becsületes munkavégzés. Előnyös a fia­talok számára, hogy a válla­lat lakásépítésre fordítható -energiáit és anyagi forrásait elsősorban a fiatalok lakásépí­tésére tudja koncentrálni, mert a vállalati törzsgárdá­nak mindenekelőtt minőségi lakásigényei vannak. A vállalati lakásigények ki­elégítésének nyilvánvaló biz­tosítéka — a telepszerű, több­szintes lakások esetében — a salgótarjáni városi és nagybá- tonyi nagyközségi tanácsok­kal a bányászlakások átadásá­nak évekre ütemezett terve. Eszerint Nagybátonyban 1981- ben és 1982-ben a tervezett 65 darabbal szemben 61 lakást kaptunk, míg Salgótarjánban 6 darabos tervünk teljesült. A bányász dolgozók min­denkor érezhették a társada­lom tiszteletét és megbecsülé­sét. Ezt kifejezésre juttatja számos párt- és kormánydön­tés: hűségjutalomról, kiemelt bérezésről, katonai szolgálat halasztásáról, a kedvezrhényes áramdíjról, az illetményszán- ről, a bányászati munkavéde­lemről, a bányabiztonság fo­kozásáról. díszegyenruha jut­tatásáról stb. Természetesen a lakástámogatásról szóló rende­let nem csak abban az érte­lemben kedvez a bányászfia­taloknak. hogy anyagi ked­vezményt kapnak, de soron­kívüliséget is élveznek a bá­nyavállalatokon keresztüli 1972—82 között 696 bányász dolgozó, 198). és 1982-ben 123 jutott lakáshoz. 1983-ban to­vábbi 103, és 1984—85-ben ne- dig jjijabb 117 bányász lakás­igény-kielégítését segít ".ik megoldani az új munkaválla­lóink közül. Lipíák Sándor, a Nógrádi Szénbányák szociális igazgatója NŰGRAD - 1983, április 28., csütörtök j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom