Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-28 / 99. szám

Görögország: ultimátum Washingtonnak Az első csapás eszköze: az MX rakéta Hétfőn este valósággal ar- culcsapásként érte a hír Wa­shingtont: Athénban bejelen­tették, hogy Richard Burt kül­ügyi államtitkárt, aki Anka­rában időzött és Athénba ké­szült, nem kívánja fogadni Andreasz Papandreu minisz­terelnök (és hadügyminisz­ter), és nem kíván vele tár­gyalni sem a görög külügy­miniszter-helyettes, sem pe­dig a hadügyminiszter-he­lyettes. Az amerikai diplo­mata — nyilvánvalóan Wa­shington utasítására is — csak egyet tehetett: lemondta a tervezett athéni látogatást. Ha nem mondja le, akkor olybá tűnt volna, hogy Wa­shington szó nélkül megy el az incidens mellett Mert incidens ez a javából. A diplomácia gyakorlatában ugyanis merőben szokatlan dolog a „vendég” érkezése előtt — mégpedig a kormány szóvivője útján — bejelente­ni, hogy a vendéget ki nem fogadja, ki nem fog tárgyal­ni vele, és a magas rangú lá­togató legfeljebb arra számít­hat hogy kisebb rendű-rangú vezetőkkel beszélhet. Ha Athén nem akart vol­na kesztyűt dobni Washing­tonnak, akkor a diplomácia ékes, ám félreérhetetlen nyel­vén akár közölhette volna JJurt államtitkárral, hogy Pa­pandreu nem ér rá, és a miniszterhelyettesek éppen létfontosságú ügyekkel vannak elfoglalva. Búrt államtitkár ebből ugyanúgy értett volna, és nem is kellett volna a nyilvánosság elé tárni az ügyet. Hogy mégis ez utóbbi tör­tént, annak oka van. A gö­rög kormány komoly figyel­meztetést intézett az Egyesült Államokhoz a görög területen levő amerikai támaszpontok tárgyában. Washington — legyen ez bármilyen kényel­mes is neki — tovább nem húzhatja a támaszpontszerző­dések meghosszabbításáról évek óta folyó tárgyalásokat. Mielőtt pedig a tárgyalások érdemi része folytatódhat, az Egyesült Államoknak két do­logban határozottan kell nyi­latkoznia: rögzíteni kell a tá­maszpontszerződések lejár­tának dátumát, és szavatol­nia kell az erőegyensúly fenn­tartását a térségben. Ez utóbbit Papandreu a görög televízióban mondott beszédében jelentette be és a két említett feltételt „kritikus kérdésnek” minősítette. Az már a diplomácia árnyolda­laihoz tartozik, hogy a gö­rög miniszterelnök még csak utalást sem tett Búrt állam­titkár elmaradt látogatására. Görögország jelenlegi kor­mánya eleve célul tűzte ki az amerikai támaszpontok felszá­molását, jóllehet ezt eddig sem kapcsolta egy meghatá­rozott időponthoz. Kikötöt­te azt is, hogy amig a tá­maszpontok maradnak, azok­ról nem indulhat ellenséges tevékenység Görögország ba­rátai ellen. Minthogy az ame­rikai támaszpontok a Varsói Szerződés és a Szovjetunió Lázár György látogatása Veszprém Lázár György, az MSZMP politikai Bizottságának tagja, á Minisztertanács elnöke szer­da reggel Veszprém megyé­be látogatott ... Útjának első állomásán, .Veszprémben Pap János, a megyei pártbizottság első tit­kára tájékoztatta a megye ‘politikai, társadalmi és gaz­dasági életéről. Lázár György ezután Pápá­it utazott, ahol megismerke­megyében dett a húskombinát munkájá­val, és találkozott a szocia­lista brigádok vezetőivel. A Minisztertanács elnöke Pápán és a járásban, ahol mezőgaz­dasági nagyüzemekbe is el­látogatott, elsősorban az ál­lattenyésztés eredményeiről, gondjairól, valamint a hús- feldolgozás és -értékesítés hely­zetéről tájékozódott. (MTI) ■ Sajtótájékoztató a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövetségén Kim Fong Szun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete szer- íján sajtótájékoztatót tartott a KKDK nagykövetségének épületében. Ismertette a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság külügyminisztériu- jnának a napokban kiadott memorandumát, amely az Egyesült Államoknak az úgy­nevezett „katonai háromszög” létrehozására irányuló törek­véseivel foglalkozik. Mint rá­mutatott, a háromszöget alko­tó Japán, Dél-Korea és az USA biztonsági tanácsadó tes­tületéi élénk tevélcenvséget folytatnak, hogy a katonai háromszög technikai problé­máit megvitassák. A KNDK kormánya és, a koreai nép — hangoztatta a nagykövet — határozottan el­ítéli és elutasítja a katonai háromszög létrehozásának kí­sérletét és felhívja a világ békeszerető népeit. hogy küzdjenek annak meghiúsítá­sáért. (MTI) A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Országos Bizottságának ülése Szerdán a Belügyminiszté­rium művelődési házában ülést tartott a Magyar Ellen­állók, Antifasiszták Szövet­ségének Országos Bizottsága. Az értekezleten Ispánovits Márton főtitkár beszámolt a szövetség elnökségének elmúlt esztendei tevékenységéről. Egyebek között elmondta: éb­ren kell tartani a magyar an­tifasiszta és ellenállási harc emlékeit, hagyományait és figyelmeztetni a háború ve­szélyére. A főtitkári beszámoló utalt rá. hogy a szövetség számára különösen fontos az együtt­működés a megyei és buda­pesti pártbizottságokkal és a Hazafias Népfronttal. A szövetség belső életével kapcsolatban Ispánovits Már­ton elmondta, hogy az eltelt időszakban a tagfelvételi munka állt tevékenységük középpontjában. A jövőben a szervezet egyik alapvető feladata az antifa­siszta ellenállási mozgalom történetének feltárása lesz. A szövetség erkölcsi köteles­sége azok nevének és emlé­kének megörökítése, akik so­kat tettek a fasizmus elleni harcban. Ennek érdekében bátoritják és segítik a me­gyei ellenállási és antifasiszta mozgalmak történetének mi­nél alaposabb megismerését. Ezen a téren sikeres az együttműködés a Hazafias Népfront honismereti bizott­ságával, amely a helytörténe­ti kutatások egyik fő istápo­lója. Az országos bizottság ülé­sén értékelték a szövetség nemzetközi tevékenységét. 2 NÓGRÁD — 1983. április 28., csütörtök elleni amerikai harci tevé­kenység lehetséges kiinduló­pontjai, ez a feltétel gyakor­latilag a támaszpontok létjo­gosultságát kérdőjelezte meg —, s természetesen elfogad­hatatlan volt Washington szá­mára. Görögország másfelől nem­egyszer leszögezte, hogy észak­ról — a Szovjetunió és a Varsói Szerződés felől — nem érzi fenyegetve magát Annál inkább tart a „keleti veszély­től”, s ez a kifejezés Török­országot takarja. Görögország és Törökország a NATO tag­jai — mégis előfordult az a példátlan eset, hogy Görögor­szág a NATO-tói garanciákat kért Törökországgal, azaz ka­tonai szövetségesével szem­ben. Ezt a garanciát, elég­gé érhető módon, nem kapta meg. Athén azonban köve­telte azt is, hogy Washington — az erőegyensúly fenntartá­sa érdekében — a Törökor­szágba és Görögországba irá­nyuló fegyverszállításainál és katonai segélyeinél tartsa fenn a korábban kialakított 10:7-es arányt. Richard Burt azonban An­karában, az athéni látogatás előestéjén éppen arról beszélt, hogy Törökország az eddigi­hez képest rekordösszegű ame­rikai katonai segélyben ré­szesül. Az államtitkár emel­lett nyíltan bírálta a görög kormányt Ciprus kérdésében és kiállt Törökország mellett, amely a szigetország egyhar- madát 1974-ben fegyveres erő­vel elfoglalta. A támaszpontok körüli hu­zavona és Búrt államtitkár megjegyzései nyomán Athén­ban betelt a pohár. A görög fővárosban azon­ban hangsúlyozzák: egyelőre nincs szó ultimátumról, a görög—amerikai tárgyalások megszakításáról. Mindez ko­moly figyelmeztetés csupán.... Reginald Bartholomew, a támaszponttárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség ve­zetője kedden mindenesetre hazautazott: konzultálni kí­ván kormányával. Fodor György Osztrák választások Marad a semlegesség Az osztrák választások ered­ményeként megváltoztak a parlamenti erőviszonyok az országban s csak a politikai tárgyalások után fog eldőlni milyen kormánya lesz Auszt­riának a jövőben. A mostani választások egyik jellemzője volt — ugyanúgy mint koráb­ban —, hogy az ország kül­politikája, Ausztria szilárd semlegessége nem képezte ele­mét a választási csatározá­soknak, pártközi vitáknak. Mindenki egyetértett azzal, hogy a semlegességi politika az osztrák államiság fejlődé­sének alapját jelenti — írja szerdán a Pravda, kommen­tálva a vasárnapi parlamenti választásokat. A szocialisták visszaesésének legfőbb okát a kommentár az ország gazdasági helyzetében látja. A munkanélküliség nö­vekedése. számos iparág csök­kenő termelése, a fogyasztói árak növekedése voltak azok a tényezők, amit az ellenzéki pártok meglovagoltak a vá­lasztási kampányban — ál­lapítja meg a Pravda. (MTI) megsemmisítene néhány MX-et, de az épen maradiakkal (jpbbra) végre lehetne hajtani az „ellencsapást” „Ha a kongresszus nem fo­gadja el az MX rakéták tele­pítésére előterjesztett javas­latot. a világbáke súlyos ve­szélybe kerül...” Ugyan kinek tulajdoníthatnánk ezt a meg­győzőnek éppen nem mond­ható kijelentést? Az amerikai „héják” legbelső kemény mag- vát ismerve, nem nehéz kita­lálni, hogy a nyilatkozó Cas­par Weinberger hadügymi­niszter volt. A Pentagon fő­nöke — Ronald Reagan, az el­nök mellett teljes mellszéles- séggel kiállva — váltig azt er ősit gette, hogy a 100 darab MX interkontinentális bal­lisztikus rakéta „sűrű telepí­tése” mentheti csak meg az Egyesült Államokat a „kom­munista rajtaütéstől”. A tör­vényhozásban illetékes kép­viselők nem kételkedtek ugyan a hadügyminiszter szándékai­nak „tisztaságában”, mégis azt firtatják, jó-e a telepítési mód és egyáltalán abban a méretben kell-e végrehajtani az egyébként roppant költsé­ges programot, ahogyan azt a kormányzat tervezte? Tágabb összefüggésben az sem hagy­ható figyelmen kívül, hogy az MX-propram ellentétes a SALT—II egyezménnyel. A honatyák kétségei és ag­gályai tehát teljesen érthetők. Nyilván nekik is pontos is­mereteik vannak a terv ve­szélyeiről. Az MX-ekkel kap­csolatos előmunkálatok, (kuta­tások, kísérletek stb.) eddig már 4,5 milliárd dollárt emész­tettek fel, s a teljes program költsége jóval meghaladná a 30 milliárd dollárt. A hadi­ipar ugyanakkor felettébb ér­dekelt abban, hogy a Penta­gon minél több ilyen, új fej­lesztésű rakétát rendeljen meg. És azok, akik mellette kardoskodnak, rendkívüli elő­nyeit ecsetelik: azzal érvel­nek, hogy a 11 ezer kilométer hatótávolságú, egyenként 10 darab 600 kilotonnás robba- nótöltettet felszerelhető - MX- ek igazán nagy találati pon- tosságúak (a céltól való eltéré­sük állítólag csak 90 méter), s mindegyik példányuk lega­lább 10—15 darab, eddig a legkorszerűbbnek tartott Mi- nuteman—3-as interkontinen­tális rakétával ér fel. Reagant igazán nem nehéz volt meggyőzni az MX-ek szolgálatba állításának szük­ségességéről. Ügy gondolja, az 1986—87-es költségvetési év­ben az első 40 darabot már elhelyezhetik a Minuteman— 3-asok megerősített, kevésbé sebezhetőnek vélt silóiban. Az elnök a közelmúltban hagy­ta jóvá ezt a telepítési módot, s egyben indítványozta, hogy kezdjék meg egy kisebb mé­retű, egy robbanófejes hadá­szati rakéta, a Midgetman ki- fejlesztését is. A 100 MX -rakétát egy kö­rülbelül 26—39 négyzetkilo­méternyi területen, egymás­tól mindössze 550—600 méter távolságra helyeznék el Wyo­ming és Nebraska államban. A hadügyminiszter a javas­lat kongresszusi elfogadása ér­dekében azzal próbált hatni a képviselőkre, hogy — szerin­te — ez a fajta megoldás az­ért jó, mert ha netán a po­tenciális ellenfél csapást mér­ne erre a területre, néhány MX felrobbantása egyúttal az ellenséges rakéták robbanó­tölteteit is „semlegesítené”, miközben az épségben maradt rakétákkal a „válaszcsapás” azonnal végrehajtható. Bárhogyan is alakuljon az MX-ek sorsa, egy bizonyos: az amerikai kormányzat — mindenféle befagyasztási kí­sérlettel és fenntartással szembeszállva — tűzön-vízen keresztül akarja hajszolni a 80-as és 90-es évekre kidol­gozott fegyverkezési program­jait, hogy ezzel kiharcolja az első csapásmérési képességet, vagyis a katonai fölényt. Eb­ben van az egész MX-terv legfőbb veszélye, hiszen ez a fegyver kifejezetten az ag­resszió eszköze. Szolgálatba ál­lításával — minden ellenkező állítással szemben — nem nö­vekedne az Egyesült Államok biztonsága. Csak a uáborús fe­nyegetés fokozódna, hisz aa MX-program az amerikai nép létét is kockáztatja. Serfőző László alezredes Zárul a Fanfani-korszak Olasz—nyugatnémet csúcs Olasz—nyugatnémet csúcsta- Túlzás volna véletlennek te- és Ottó Lambsdorff gazdasági lálkozó kezdődött szerdán Ró- kinteni. hogy Helmut Kohl miniszter akkor kezd tárgya­méban, amely egyben lezárja kancellár és a nyugatnémet lást az olasz fővárosban, ami­Amintore Fanfani ötödik mi- kormány két tagja, Hans- kor már csak órák választják niszterelnöki korszakát. Dietrich Genscher külügy- el Fanfanit attól, hogy le­' mondjon. Csökkentett segély Salvadornak Az amerikai képviselőház illetékes albizottsága kedden csak 30 millió dollárt szava­zott meg a salvadori rendszer sürgős katonai megsegítésére a Reagan elnök által kért 60 millió helyett. Reagan el­nök kongresszusi beszéd­ben igyekszik majd jobb be­látásra bírni a törvényhozó­kat. A képviselőház katonai meg- ajánlási albizottsága azért döntött az elnök által igényelt összeg 50 százalékának vissza­tartása mellett, hogy így fe­jezze ki akaratát a salvadori kormánynak „az emberi jo­gokat sértő politikája” vala­miféle megváltoztatására. Emellett Clarence Long. az albizottság elnöke azt igényel­te Reagan elnöktől, hogy ne­vezzen ki különmegbízottat, a közép-amerikai kérdések bé­kés rendezéséről folytatandó tárgyalásokra. George Shultz külügymi­niszter, aki jelenleg a Közel- Keleten tartózkodik, levélben biztosította a képviselőházat, hogy a kormány kész az igénynek eleget tenni. A kö­zép-amerikai különmegbízot­tat állítólag már ki is vá­lasztották Richard Stone flo­ridai szenátor személyében, aki korábban is teljesített már elnöki megbízásokat a térségben. A szenátus keddi zárt ülé­sén a hírszerzési bizottság tagjai a többi szenátort a CIA jelenlegi közép-amerikai tevékenységéről tájékoztatták. A szenátorok véleménye azon­ban a titkos tanácskozás után is megoszlik a nicaragu- ai ellenforradalmárok támo­gatásának kérdésében. Reagan parlamenti beszédének célja éppen az, hogy az elnök meg­győzze az ingadozókat az amerikai katonai beavatkozás folytatásának és növelésének szükségességről. (MTI) Kohl és vendéglátója szer­dán délelőtt megkezdte a tár­gyalást, melyet délután újabb négyszemközti megbeszélés kö­vetett. Ezzel egyidejűleg külön tanácskozást folytatott a két külügyminiszer, míg Lambs-1 dorff az olasz gazdaságpolitika kormányszintű vezérkarával találkozott. Ezután teljes ülést tartottak, amelyen részt vett Lagorio olasz hadügyminiszter is. A tárgyalás fő témája a tő­késországok május 28-án kez­dődő csúcsértekezlete, vala­mint az európai gazdasági kö­zösség június eleji, stuttgarti konferenciája. A megbeszélés napirendjén szerepelt a madridi értekezlet és a közel-keleti válság is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom