Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-24 / 96. szám

Pravda a K üléséről Szilárd egység, jó kapcsolat a néppel Ä Pravda szombati számá­ban közli budapesti tudósítója, Vlagyimir Geraszimov részle­tes beszámolóját, az MSZMP Központi Bizottságának múlt heti üléséről, a tanácskozáson hozott határozatról. Az MSZMP erőfeszítései ma közvetlenül arra irányulnak — mutat rá a Pravda tudósí­tója, —, hogy megmaradjon a külgazdasági egyensúly és a lakosság életszínvonalának stabilitása. Ezért kulcsfontos­ságú feladatnak számít a nép­gazdaság fejlődésének meg­gyorsítása, a munka termelé­kenységének növelése, a ter­mékek minőségének javítása. A Központi Bizottság ülése feladatként jelölte meg a párt ideológiai munkájának erőteljesebbé tételét, az e té­ren tapasztalható negatív je­lenségek következetesebb fel­számolását, a harcot a nacio­nalizmus, az ellenzéki néze­tek, az ellenséges ideológia ellen. A művészetek terüle­tén erősíteni kell a párt esz­mei irányító szerepét, támo­gatni a realista szemléletű műalkotások létrejöttét. Nö­velni kell az alkotóművészek felelősségét, a marxista kriti­ka szerepét. A Pravda végezetül hang­súlyozza: a szocialista építést irányító MSZMP sorainak egysége szilárd, a párt kapcso­latai *a néppel erősek. Közel-keleti körútra készül a külügyminiszter Reagan amerikai elnök, pén­teken bejelentette, hogy kö­zel-keleti körútra küldi Shultz amerikai külügyminisz­tert, elsősorban azzal a cél­lal, hogy segítsen megvalósí­tani az összes külföldi csapa­tok sürgős és teljes kivonását Libanonból”, A lépést washingtoni sajtó­elemzők egységesen azzal ma­gyarázzák. hogy az amerikai elnök megkísérelt új életet le­helni közel-keleti diplomáciá­jába, amely eddig semmilyen eredményt nem hozott, és a jordániai—palesztin tárgyalá­sok megszakadása után re­ménytelenebbnek látszik, mint valaha. Ha Schultznak sikerül vala­milyen kezdeti eredményt fel­mutatnia, ez várhatóan külde­tésének kibővítéséhez vezet. Utazásának időtartamát Reá-, gan nem szabta meg, s úticél- jait sem. Megfelelő indíték esetén a miniszter Szaúd-Ará- biába, Jordániába és Szíriába is ellátogat. Rmsrikai fiatalok Urnában A Kubába való utazást szinte lehetetlenné tevő ame­rikai törvények ellenére is­mét érkeztek fiatalok az Egye­sült Államokból a szigetor­szágba, hogy személyes ta­pasztalatokat szerezzen a ku­bai valóságról. A 135 ameri­kai fiatal előbb egy hetet egy Havanna környéki nemzetközi építőtáborban dolgozik, majd vendéglátóik kéthetes köruta­zást szerveznek számukra Ku­bában. Az amerikai fiatalok kubai utazását a „Venceremos” el­nevezésű amerikai szolidaritá­si bizottság szervezi. Annak ellenére, hogv az amerikai ha­tóságok minden eszközzel igyekeznek lehetetlenné tenni a bizottság munkáját — így például az Egyesült Államok ..nemzeti érdekeit leginkább fenyegető” szervezetekről ösz- szeállitott listán a „Vencere- mos” az Egyesült Államok Kommunista Fártja után a 2. helyet foglalja el — 1909 óta rendszeresen érkeznek csopor­tok az Egyesült Államokból Kubába. Libanon tiltakozik A libanoni kormány helye­sebbnek tartja, hogy inkább semmilyen egyezményt se kössön Izraellel, és fenntart­sa a jelenlegi helyzetet, mint­sem beleegyezzék szuverenitá­sának későbbi tartós korláto­zásába — jelentette ki Amin Gemajel libanoni elnök pén­teken Bejrútban. Libanoni források szerint Izrael olvan megállapodást akar kierőszakolni, amelynek alapján felügyeleti céllal meg­határozatlan ideig 200 katonát állomásoztathatna Libanonban csapa'ai nagy részének kivo­nása után is. és a dél-libanoni területek ellenőrzését H-’ddad ő-nagy miifciááára bíznák. Ma estére eldől Ma választanak az osztrák polgárok. Pártok versenge­nek a voksokért, de a mai világban annyi helyütt kialakult politikai gyakorlat szerint — a pártvezetők személye nagy súllyal esik a latba. Ausztriában is nem annyira a szocialista párt és a konzervatív néppárt ütközik meg a politikai porondon, ha­nem dr. Bruno Kreisky, a kancellár, az SPÖ elnöke, meg Alois Mock, az ÖVP vezére. Az előbbit ismeri ország-világ, az utóbbit és nem csupán fiatalabb volta miatt — legfel­jebb Ausztria. A választási kampány kiéleződésének napjaiban, hetei­ben a személyek harca személyeskedésbe torkollott. Sport­nyelven szólva mélyütések is adódtak. Kreisky panaszkodott is, hogy ifjabb versenytársa az ő egészségi állapotát hánytorgatja fel, betegségét emlegeti, munkaképességének csökkenésével vádolja. S elmondta, hogy igen, veseelégtelenséggel küszködik, de ettől még — úgy érzi — el tudja látni továbbra is kormányfői fel­adatát. A vesére célzott mélyütés talál-e? Vasárnap estére kiderül. Egyelőre az osztrák politikai élet ismerői azt mondják: a mélyütés nem lehetett hasznos. A választók nagy része rokonszenvével inkább a kancellár felé, az idős ember felé fordul. Meglehet, hogy a sportnyelvből más kifejezést kell majd kölcsön venni: az öngólt. — P. — Az angol és a francia atomerők Genfben május 17-én kez­dődik az európai közép-ható­távolságú atomfegyverek kor­látozásával foglalkozó szov­jet-amerikai párbeszéd újabb fordulója. A Reagan-kormány- zat részéről — mint bebizo­nyosodott — a „közbülső” javaslat csupán taktikai ma­nőver volt. Egyáltalán nem je­lent előrelépést a Szovjetunió részéről egyoldalú leszerelést köve‘elő úgynevezett nulla­változathoz képest, mivel vál­tozatlanul számol az „euro- rakéták” nagy részének nyu­gat-európai elhelyezésével. Nyilvánvaló, hogy a katonai erőviszonyok felborítását cél­zó efféle törekvés a másik fél számára éppen úgy elfogadha­tatlan, mint az eredeti ame­rikai elképzelés volt. A „köz­bülső” javaslat a többi között éppen úgy nem számol az angol és francia atomerővel, ahogy a korábbi amerikai in­dítvány sem. Moszkvában ezzel szemben már a múlt év végén igen nagyjelentőségű indítvány fogalmazódott meg. Eszerint a Szovjetuniót — még az új amerikai nukleáris harcesz­közök ez év végétől tervezett telepítése előtt — kész len­ne az eurónai területén meg­lévő rakétáinak számát any- nyira csökkenteni, mint amennyi ilyen kategóriájú atomfegyver-hordozóval jelen­leg Franciaország és Nagv- britannia rendelkezik. A szov­jet fél tudomásul veszi ugyan, hogy sem London, sem Pá­rizs nem vesz részt és egyelő­re nem is hajlandó részt ven­ni a rakétatárgyalásokon, az általános erőmérlegben azon­ban semmiképpen nem lehet figyelmen kívül hagyni a francia és az angol csapásmé- rö erőket. Annál inkább nem, miután ezeket egyértelműen a NATO nukleáris potenciáljá­hoz számítják és a szocialis­ta országok elleni bevetésre szánják! Hogy a „beszámítást” elke­rüljék, Londonban például az­zal érvelnek, hogy a brit Po- larisok alig 3—4 százalékát te­szik ki a Szovjetunió és az Egyesült Államok hasonló eszközeinek, tehát — úgymond — elhanyagolhatók. A francia politikai és katonai vezetők szintén arra hivatkoznak: a két vezető atomhatalomhoz ké­pest a „Force de frappe” a saját nukleáris „elriasztó” ka­pacitásuk „nem túl jelentős”. Mi az igazság? Miféle fegy­verekről van szó tulajdon­képpen? Nagy-Britanniának és Fran­ciaországnak összesen 263 kö- zéo-hatótávolságú célba jut­tató eszköze van, s ezek kö­zött 162 darab a szárazföldi és tengeri elhelyezésű, 3000— 4600 kilométeres hatótávolsá­gú rakéta. Ha azt vesszük ala­pul, hogy a NATO-nak együt­tesen 986 darab, ebbe az osz­tályba sorolható nukleáris fegyverhordozója van. akkor nem nehéz kimutatni, hogv ennek aligha lebecsülhető 27 NÓGRAD — 1983. április 24., vasárnap százalékát a franciák és az angolok adják. Ami Angliát illeti, négy „Resolution” mintájú tenger­alattjárójának fedélzetén 64 darab, egyenként három rob­banófejjel ellátott Polaris A—3 mintájú 4600 kilométe­res hatótávolságú rakétája, továbbá 55 „Vulcan” bombá­zója van (hatósugaruk 2400 kilométer). Minden második, Polarisokkal felszerelt atom­tengeralattjáró állandó őrjá­ratozást végez az Atlanti­óceánon, készen az azonnali első csapásra. Jellemző, hogy egy háborús NATO-forgató- könyv szerint az egyik angol úszó egységnek a szovjetunió­beli Minszk városára kellene kilőnie rakétáit. A szigetország hadászati tá­madó erői a jövőben még csak tovább bővülnek. Azt tervezik, hogy a 90-es évek­ben a Polarisokat a legújabb amerikai Trident-rendszerrel cserélik le. Ha ezt az átfegy­verzési végrehajtják, akkor az új, még több töltetű rakéták mintegy 20-szorosan múlja majd felül a mostanit. És eh­hez még hozzá kell adni azok­nak az amerikai robotrepülő­gépeknek a pusztító erejét, révén (hatótávolságuk eléri a 11 ezer kilométert) Nagy-Bri- tannia csapásmérő képessége amelyeket az ország területén akarnak telepíteni. Nyugati információs forrá­sok szerint a másik érintett fél, Franciaország ugyancsak nem lebecsülendő nukleáris erővel rendelkezik. A „Force de frappe”-nál 80 darab, öt CSETERKI LAJOS (1921—1SS3) Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Cseterki Lajos elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának volt tagja, országgyűlési képviselő, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának nyugalmazott titkára április 22-én, hosszantartó betegség után elhunyt. Cseterki Lajos elvtárs temetése április 28-án, csütörtö­kön 14 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársait, volt munka­társai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Népköztársaság országgyűlése, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Cseterki Lajos munkáscsa­ládban született 1921. október 29-én, Nagyborszón. Elvégez­te az állami tanítóképző is­kolát és kisközségekben taní­tott. Amikor 1944-ben behív­ták katonának, frontra kerülé­sének első napján átállt a Vö­rös Hadsereghez. A kijevi ha­difogolytáborban antifasiszta politikai és szervezőmunkával bízták meg, maid — Nógrádi Sándor javaslatára — elvégez­te a talicini háromhónapos, később pedig a krasznogorsz­ki féléves antifasiszta isko­lát. Hazatéréséig az iskola ok­tatójaként dolgozott, s 1944- ben itt kérte felvételét a párt­ba. A Szovjetunióból hazaérkez­ve 1947-től a SZOT-iskolán ta­nított, később az iskola ve­zetője lett, majd 1950-ben a pártfőiskola tanárává nevez­ték ki. 1951-től 1953-ig a pe­dagógus-szakszervezet főtitká­ri tisztét töltötte be, majd — 1956-ig — o SZOT titkára volt. 1956 novemberétől mint a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány Fejér megyei összekötője segítette a konszo­lidációt. 1957-től 1961-ig a Fe­jér megyei, majd 1961-től 1963- ig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság első tit­káraként dolgozott. 1959-től 21 éven át volt tagja az MSZMP Központi Bizottságának. 1962- től 1966-ig a Politikai Bizott­ság póttagja, 1963-tól 1961-ig a Központi Bizottság titkára volt. 1967-től nyugdíjba vonulási­ig — 1978-ig — az Elnöki Ta­nács titkári tisztét töltötte be. 1958-től haláláig tagja volt az országgyűlésnek, előbb a Fe­jér, majd a Borsod megyei választók bizalmából. Cseterki Lajos munkásságát tevékeny életútja során szá­mos magas hazai és külföldi kitüntetéssel ismerték el, bir­tokosa volt a többi között a Munka Vörös Zászló érdem­rendjének. (MTI) A hét 3 kérdése 1. Milyenek a kilátások a madridi értekezlet eredmé­nyes befejezésére? Bukarest? Bécs? Brüsszel? A kérdőjelek arra vonatkoz­nak, hogy hol legyen a „hel­sinki utáni” harmadik össz­európai értekezlet, miután elő­ször Belgrádban, majd — most már második esztendeje — Madridban vizsgálták-ele- mezték a 33 európai és a 2 észak-amerikai ország küldöt­tei hogy miként is alakul az 1975-ös dokumentumban fog­laltak végrehajtása. No, de addig mindenekelőtt a madri­di konferenciát kellene ered­ményesen befejezni! A há­romhetes tavaszi, húsvéti szü­net, után újra a tárgyalóte­rembe vónultak a küldöttek, hogy most már végleg dönt­senek arról: milyen határo­zattal tegyenek pontot tárgya­lásaik végére. Emlékezetes, hogy az „N— N” csoport, vagyis a semle­gesek és az el nem kötelezet­tek dokumentumtervezete a vita alapja. A szocialista or­szágok nagyban-egészben el­fogadják, legfeljebb bizonyos kiegészítéseket tartanak szük­ségesnek. A nyugatiak részéről először Jörg Kastl nyugatnémet nagykövet (aki — mivel a Közös Pi­atom-tengeralattjárón elhelye­zett, 3200 kilométeres hatótá­volságú M—20-as rakéta, 18 darab szárazföldi, 3500 kilomé­terre célbajuttatható rakéta, továbbá 46 darab Mirage—IV. bombázó áll szolgálatban (ezek légi utántöltéssel több mint 2000 kilométert repülhetnek.) Szakértők becslése szerint a francia atomerő az 1975. és 1980. közötti időszakban meg­kétszereződött, s 1990-ig to­vább növekszik. Idén január­ban hangzott el először, hogy ezekkel a rakétákkal „a Szov­jetunió nagy területei csak­nem sivataggá változtathatók”. Utaltak arra is, hogv 1990-is hét atom-tengeralatti áró ál! majd rendszerbe. Egyes svéd informátorok tudni vélik, hogy válság esetén ezeknek az előrevonási körzete a Ke­leti-tenger térsége lenne. Mint látható, a brit Polari­sokkal és a francia M—20- asokkal nem a Déli-sarkot akarják megcélozni, ezért tel­jesen tarthatatlan az áz állás­pont, amely szerint ezeket az eszközöket ki kellene hagyni a kontinentális egvensúlyi kép­letből. Egon Bahr, az ismert nyugatnémet katonapolitikai szakértő nemrégiben kiszámí­totta, Angliának és Francia- országnak a 90-es évek végéig egvüttvéve legalább 1200 nuk­leáris robbanótöltete lesz, ígv hát — szavai szerint — ir­reális lenne azt remélni, hogv a Szovjetunió egvoldalúnn és önkép'esen lemondana közén- hatótávolságú rakétáiról. Bár­milyen csökkentésre csakis az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvei alapján kerülhet­ne sor. Serfőző László alezredes ac soros elnökét ez idő sze­rint az NSZK adja — a nyu­gat-európai „tizek” nevében szólhatott) még „értékes hoz­zájárulásnak” minősítette a javaslatot ahhoz, hogy sike­resen befejezzék a konferen­ciát, de aztán Kampelmann amerikai küldött elvetette az „N—N” csoport tervezetének nagy részét... A hírmagyará­zók nyomban felfigyeltek ar­ra, hogy láthatólag azzal az utasítással a zsebében érke­zett vissza Washingtonból az amerikai küldöttség vezetője: keményebb magatartást kell tanúsítania! Ma még nem látni, hogy ez csak átmeneti, taktikai lépés lesz-e, míg az amerikai dip­lomácia ki nem csikar enged­ményeket akár a saját szö­vetségesei részéről is, vagy pedig ez is beletartozik a reagani szovjetellenes vonal­ba? Madridi sajtókörökben mindenesetre az óvatos derű­látást — mérsékelt pesszimiz­mus váltotta fel. 2. Mi állhat az újabb vé­res bejrúti merénylet hátteré­ben? Az amerikai nagykövetség épületének beomlása a ször­nyű merénylet nyomán jelké­pesnek fogható-e fel? Jelezhe­ti-e a Camp David-i megálla­podást továbbfejleszteni hiva­tott Reagan-terv összeomlását is? Még nehezebbé válik-e ez­után elérni a Libanonba kü­lönböző jogcímeken (vagy jog­talanul) állomásozó külföldi csapatok kivonását? A politikai kérdőjelek meg­válaszolásának kísérlete előtt, persze, a világ arra vár vá­laszt: ki tehette és miért? Meglehet, soha sem fogja megtudni hiszen az aztán iga­zán nem szolgál hihető és hi­teles felelettel, hogy különbö­ző hírügynökségek és lapszer­kesztőségek sietnek közölni: őket telefonon felhívták isme­retlen személyek, akik ilyen meg olyan elnevezésű szer­vezetek nevében „vállalták a felelősséget”... A fantázia já­tékai ezek, no meg a tudatos megtévesztés kísérletei. , Elhi­tetni, hogy a palesztinok, az irániak, a szírek stb. csinál­ták. .. Technikailag tökéletes volt a bombamerénylet kivitelezése. Az a feltevés a legvalószínűbb hogy egy gépkocsiba — a tu­lajdonosának vagy vezetőjé­nek a tudta nélkül — becsem­pészték a robbanóanyagot, s ezt a legmodernebb eszközök igénybevételével távirányítós útján robbantották fel. S ke­vésbé valószínű, hogv „kami­kaze’’ módjára, a 40 évvel ez­előtti öngvilkos japán repü­lők mintájára valaki önma­gát is levegőbe röpítette volna a pokolgéppel együtt. Az előbbire már sok példa volt, erre még nem. ..Kinek használ” — az ősi nyomozói kérdés felvetése is segíthet feltárni a merénylet hátterét. A szélsőségesek ör­vendhetnek ennek mindkét tá­borban: azok akik hallani sem akarnak tárgyalásokról, akika közel-keleti rendezés helyett az örök feszültséget szeretnék fenntartani. A tárgyalások pe­dig —, hogy csak egyet em­lítsünk a lehetséges változa­tok közül: a fezi csúcstalálko­zó határozatán alapuló tár­gyalások — előbbre vihetnék a palesztin állam létrehozá­sának ügyét és' ezzel együtt Izrael állam biztonságának szavatolása is megtörténhet­nék. E helyett egyesek to­vábbra is csak az új meg új közel-keleti háborút próbál­nák kirobbantani. (Most pél­dául katonai feszültség támadt az izraeli—szír határon...) Washingtonban az utóbbi idő­ben egyszer-másszor félénk kísérletek történtek arra, hogy megpróbálják viszonylagos engedményekre rábírni a Be- gin-kormány,t. Tel Aviv addig aligha megy bele barmi, komp­romisszumba. amíg r.kár a bejrúti bombamerényietekre is hivatkozhat: íme, senki sincs biztonságban. Csatt a hajtha- tatlanság lehet minden maga­tartás alapja. 3. Miért fenyeget újabb kor­mányválság Olaszországban? Négy párt szövetsége adta eddig a kormányt Rómában. A koalícióban természetesen a Kereszténydemokrata Párt volt a hangadó. Fanfani mi­niszterelnökkel az élen a De- mokrazia Cristiana Miniszte­réé a konzervatív elképzelései­ket akarták érvényesíteni. Ha a költségvetési deficit csök­kentéséről volt szó, ha a mun- kenelkülség visszaszorításáról, ha bérköltségek emelkedésé­nek megfékezéséről — Fanía- niék mindenképp olyan meg­oldásokat akartak keresztül­vinni, amelyeket a kormány­szövetség egyik tagjíi, a Craxi vezette Szocialista Párt nem fogadott el. De viták voltak a két párt közölt a lakbértör­vényről is meg az állami tele­vízióról is. Ami várható volt, a hét végén bekövetkezett A szocialisták központi bizott­ságának ülésén felmondták a részvételt az öt hónapja meg­alakult Fanfani-kormányban A kormányválság hírére a milánói tőzsdén zuhanni kezd­tek a részvények árfolyamai A sajtó egy része arról ír, "hogy csak általános választá­sokkal lehet tisztáni a helyze­tet. Június 26-án amúgyis lesznek helyhatósági válasz­tások. Mi lenne, ha akkor tartanák a törvényhozási vá­lasztásokat is? (Azok külön­ben csak jövőre lennének ese­dékesek.) Craxiék abban bíznak, hogy Jobb eredményt érhetnének el mint a korábbi választásokon, amikor is a voksok 10 száza­lékát szerezték meg. A ke­reszténydemokraták ellenzik a választások előrehozatalát, amivel az olasz kommunisták sem értenek egvet. Az OKP szerint ugyan ideie lenne fel­váltani a Fanfani-kormányt, de a választások előrehozata­lával tulajdonképp azt az al­kalmat szalasztónak el Itáliá­ban, hogy a hátralévő időben meg tudnák szervezni a balol­dali nórtok és a haladó erők egységét. Pálfy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom