Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-23 / 95. szám

Portugál alternatívák Fontos változásokat ered­ményezhet a portugál politi­kában a hétfőn esedékes ál­talános választás. Lisszabon­ban szinte mindenki kész tényként könyveli el az utób­bi években kormányzó jobb­oldali pártok vereségét és a szocialista párt (PS) megerő­södését A találgatások kö­zéppontjában már most az új kormány összetétele áll. Az alkotmányos kormány­zás bevezetése óta most elő­ször körvonalazódik egy meg­bízható többséggel rendelke­ző szilárd koalíció lehetősége. A korábbi kisebbségi és hi­vatalnokkormányokat köve­tő jobboldali koalíció valójá­ban sohasem szerezte meg a szavazatok többségét, parla­menti fölényét a választási tömböknek kedvező szavazá­si rendszernek és a baloldal megosztottságának köszön­hette. A koalíció felbomlása után a jobboldali pártok elvesz­tették ezt az előnyüket is, az általuk folytatott gazdaság- politika katasztrofális ered­ményeinek láttán pedig ismét a szocialistákhoz pártoltak a mérleg nyelvének szerepét be­töltő középrétegek. A válasz­tási győzelemre esélyes szo­cialisták azonban minden valószínűség szerint jócskán elmaradnak a mandátumok abszolút többségét biztosító 43 százalékos szavazati arány­tól — így várhatóan megva­lósul Mario Soares főtitkár stratégiai elképzelése: a má­sik nagy erővel, a Szociál­demokrata Párttal (PSD) kö­tendő koalíció. Soares már nyíltan arról beszél, hogy a szocialista párt ,.nem kormá­nyoz majd egyedül”. A számításba jöhető part­nerektől azonban scares egye­lőre csak annyit közölt, hogy a Portugál Kommunista Párt nem tartozik közéjük. A „tár­sadalmi szerződésről” és „ki­szélesített egyetértésről” szó­ló célozgatások nyilvánvalóan az eddig jobboldali koalíciót vezető PSD-re utalnak, amely nevével ellentétben egyálta­lán nem szociáldemokrata, hanem mérsékelten jobbolda­li tömörülés. A PSD úiabban már szívesebben sorolja ma­gát a liberális pártok közé. A két nagy párt együtte­sen kényelmes többséget sze­rezhet, ami kellő erőt adhat koalíciójuknak a súlyos vál­sággal küzdő portugál gazda­ság tőkés szanálásához, az elkerülhetetlennek látszó szi­gorú korlátozások keresztül­viteléhez. A várható PS—PSD kormány stabilitását rövid távon csak az veszélyeztethe­ti, hogy mindkét pártnak ki­éleződött a viszonya Eanes elnökkel. A két párt közeledése nem új keletű. A szocialisták 1981- ben tartott kongresszusán kerekedett felül a Soares vezette jobb zámy, amely jobbra történő nyitással kí­vánja visszavezetni a pártot a hatalomba. A korábbi si­kertelenségek egyik okát a kisebbségi kormányzásban látták, ezért a párt egy sta­bil kormánytöbbség vezetését tűzte maga elé célul. A kezdeményezést örömmel fogadta a PSD is, amely elé­gedetlen volt jelenlegi, ag­resszívan konzervatív koalí­ciós partnerével. A PS és a PSD hosszabb ideje együtt­működik több városi tanács­ban és a szakszervezeti moz­galom megosztására létreho­zott „sárga” szakszervezetek­ben. Közeledésük legfonto­sabb következménye a hala­dó portugál alkotmány mó­dosítása volt, amihez, kéthar­mados többségre volt szük­ség a parlamentben. A „szociálliberális” koalí­ciótól azonban a kormányzási keretek és lehetőségek jelen­tős módosulása ellenére sem várható mélyreható társadal­mi változás, vagy a gazdasági gondok gyors megoldása. Va­lószínűleg ezzel is magyaráz­ható, hogy a választási kam­pányt ezúttal a szokásosnál jóval kisebb érdeklődés kísér­te. Igazi változást csak egy baloldali koalíció, a PS és a PKP együttműködése hozna, ez az alternatíva azonban a szocialisták merev elzárkózá­sa miatt jó ideig számításba sem jöhet. Pedig ez a koalíció is szilárd többségre támaszkod­hatna: Portugáliában a fasiz­mus bukása óta tartott vala­mennyi választáson a balol­dali pártok kapták a leg­több szavazatot — csak ép­pen hiányzott az egységes fel­lépés. A szocialisták elutasító ál­láspontja behatárolja a PKP, illetve a kommunistákat, a Portugál Demokratikus Moz­galmat (1VIDP) és Független Baloldaliakat Tömörítő Egye­sült Népi Szövetség (APU) politikai mozgásterét is. A PKP márciusi országos kon­ferenciája sem a kormány­ban való részvételt tűzte ki közvetlen célul, hanem az APU erősítését. Mint Alvaro Cunhal, a PKp KB főtitkára mondta, „csak ez nyithatja meg az utat a demokratikus alternatíva előtt”. A portugál kommunisták abban bíznak, hogy az APU erősödése és a szocialista szavazótábor vár­ható kiábrándulása idővel változásokhoz vezet a szocia­lista párt stratégiájában is. Marjai József hazaérkezett Párizsból Marjai József miniszterel­nök-helyettes péntek délelőtt hazaérkezett Franciaország­ból, ahol részt vett a magyar gazdasági napok megnyitá­sán és tárgyalt a francia po­litikai és gazdasági élet több vezető személyiségével. Fo­gadásánál a Ferihegyi repülő­téren jelen volt Jacques Le- compt, Franciaország buda­pesti nagykövete is. Olasz kormányválság ? Az Olasz Szocialista Párt a továbbiakban nem támogatja a Fanfani-korsnányt. A párt központi bizottságának pén­tek délelőtti ülésén Betti no Craxi főtitkár kijelentette, hogy a Fanfani-kormány „be­töltötte azt a szerepet, amiért létrejött”. Ennek következté­ben kimerült az a lehetőség is, hogy a szocialisták továbbra is támogassák a parlament­ben. A szocialista párt főtitkára szerint mindebből az követke­zik, hogy a kormánynak le kell mondania., illetve a távo­zó kormánynak elő kell készí­tenie a szocialisták által java­solt új választást, amelyet a június végére kitűzött köz­ségtanácsi választásokkal együtt kellene megrendezni. Az OSZP központi bizott­sága az eredeti terv szerint szombaton fejezi be a tanács­kozást. Az ülés megkezdte Craxi beszámolójának megvi­tatását. Nincs a tettes őrizetben Csütörtökön szabadon enged­ték azt az öt személyt, akiket közvetlenül a bejrúti amerikai nagykövetség ellen elkövetett merénylet után. hétfőn vettek őrizetbe. A két szíriai és há­rom líbanórii állampolgár el­len, akiket inkább szemtanú­ként, mint gyanúsítottként hallgattak ki, nem találtak semmiféle terhelő bizonyíté­kot. Jelenleg a libanoni ható­ságok őrizetében egyetlen, a nagykövetség elleni merény­lettel kapcsolatba hozott sze­mély sincs. Pénteken amerikai küldött­ség érkezett Bejrútba, hogy hazaszállítsa az amerikai nagykövetség elleni merény­letben életüket vesztett ame­rikai állampolgárok holttestét. A delegációt Lawrence Eagle­burger politikai ügyekkel megbízott külügyminiszter-he­lyettes vezeti. Ausztria választások előtt Visszatért a Szojuz T—8 Fazekán László, az MTI tu­dósítója jelenti: Visszatért a Földre a Szojuz T—8 űrhajó. Mint a moszkvai rádió be­számolt róla, a szerdai rajtot, s a késő éjszakába nyúló munkát követően Vlagyimir Tyitov. Gennagyij Sztrekalov és Alekszandr Szerebrov moszkvai idő szerint reggel kilenc óra után kezdte meg csütörtöki munkanapját. Űr­hajójukkal újabb pályamódo­sításokat hajtottak végre, s hozzáláttak a Szaljut—7 űr­állomással való összekapcsoló­dás előkészületeihez. Az űrha­jó és az űrállomás közelítése során tapasztalt rendellenessé­gek miatt azonban a földi irá­nyítás úgy döntött, hogy a há­rom űrhajós biztonsága érde­kében ne kerüjön sor az ösz- szekapcsolásra. A Szojuz T—8 utasai megkezdték a Földre szállás előkészületeit. A szovjet űrhajózás történe­tében már volt arra példa, hogy az űrhajó és az űrállo­más közelítésénél jelentkező rendellenességek miatt a földi irányító központ a dokkolási manőver elhagyására és a Földre való visszatérésre uta­sította az űrhajósokat. Az új­típusú, T jelzésű űrhajóknál a közelítés, az összekaocsolás munkáját a fedélzeti számító­gép vezérli, de kézi irányítás­ra is van lehetőség. Az űrha­jósok által végzett ellenőrzés derítette fel a berendezések hi­báját. s ezért döntöttek úgy az űrrepülés irányítói, hogy a személyzet térjen vissza a Földre. A francia katonai programról nyilatkozott a hadügyminiszter i meghajtású repülőgép-anya- A szárazföldi haderők át- hajó építése és a Hades ne- szervezése során különleges, vű, 350 kilométeres hatótávol- gyorsan szállítható alakula- ságú nukleáris rakéták kifej- tokát állítanak fel, amelyek lesztése, amelyeket 1992-ben lehetővé teszik, hogy a fran- fognak rendszerbe állítani. cia haderő „gyorsan közbe- A hagyományos haderők léphessen” akár egy európai, létszámát a program kereté- akár egy tengerentúli had­ben végrehajtandó átszervezés színtéren, során 4,8 százalékkal, 35 ezer Hernu nyilatkozatot adott a fővel csökkentik, Je a minisz- Le Monde számára is, s ebben tér hangsúlyozta, hogy ezt a a hagyományos haderők eset­hadsereg mozgékonyságának leges európai bevetéséről és tüzéreiének növelésével szólva kijelentette: „Elkötele fogják ellensúlyozni. Az zettségünk nem automatikus, NSZK-ban állomásozó francia nincs szó arról, hogy vissza­csapatok létszámát nem fog- térjünk a NATO katonai gépe- ják csökkenteni. Jelenleg 50 000 zetébe, sem arról, hogy csa- francia katona,' három páncé- patáink az első vonalban meg- loshadosztá'y állomásozik az határozott szakaszt foglalja- NSZK területén. nak el.” Szenátus a döntés előtt Charles Hernu francia had­ügyminiszter sajtóértekezleten nyilatkozott az ötéves katonai programról, amelyet a közel­jövőben terjesztenek a parla­ment elé. A miniszter közölte, hogy öt év alatt összesen 830 milliárd frankot, a nemzeti össztermelésnek 3,9—4 száza­lékát, fordítanák a program céljaira s ennek az összegnek 30 százaléka a nukleáris had­erők fejlesztését fogja szolgál­ni. A nukleáris fegyverkezési tervben a többi között szere­pel két újabb atom-tenger­alattjáró építése, amelyekről nukleáris rakétákat lőhetnek ki, topábbá egy nukleáris Tét az atomfegyverek befagyasztása A republikánus kisebbség obstrukciói következtében a hét közepén ismét elhalasz­tották az amerikai képviselő­házban a nukleáris fegyverek befagyasztásáról szóló vitát. A Fehér Ház és parlamenti támogatói egyre nyilvánva­lóbban az időhúzás taktikáját alkalmazzák az atomfegyverek befagyasztását követelő moz­galom parlamenti fellépésé­vel szemben. A befagyasztás! javaslat egyik szerzőjének, Clement Zablocki wisconsini demokra­ta képviselőnek csütörtökön sikerült 225—195 arányban el­fogadtatnia egy módosítást, amely megakadályozza, hogy a Pershing-rakéták Európá­ba telepítésének kérdését ki­vonják a befagyasztási hatá­rozat érvéáye alól. De a re­publikánusok korábbi ígére­tüket megszegve, megakadá­lyozták, hogy a vitának idő­beli határt szabva csütörtök este megtartsák a hat hete húzódó szavazást. Amikor vi­lágossá vált, hogy a még hát­ralevő 40 módosítási javaslat megvitatására, vagy megsza­vazására nem jut idő, Thomas O’Neill, a képviselőház elnöke ismét elnapolta a vitát, amely a ház előtt levő fontos tör­vényjavaslatok miatt legkö­zelebb egy hét múlva folyta­tódhat csak. A szenátus költségvetési bizottsága viszont ugyancsak csütörtökön 13—4 arányban olyan kötségvetést fogadott el az 1984-es évre, amely 30 mil- liárddal emeli az adókat a hatalmas deficit csökkentése érdekében, 9 milliárddal nö­veli a szociális kiadásokat és 10 százalékról 5 százalékra csökkenti a katonai kiadások növekedési ütemét. Korábban a képviselőház mór . elfogadta a maga költségvetési.' Iterxét, amely szintén lényegésén f'áía- csonyabb növekedést bizto­sít a katonai • kiadásoknak, mint amennyit a kórmány követel. j. ” Larry Speakes, a Fehér 4Ház szóvivője kijelentette, hogy a bizottság „rossz szolgálatot tesz az amerikai néppek”. Reagan — mondta — „telje­sen nevetségesnek” tartja az adóemelésre vonatkozó, köve­telést. A szóvivő szerint a Fehér Ház most a szenátus teljes plénumától várja a bi­zottság döntésének felülbí­rálását. Speakes elismerte, hogy ez a vita is, „nehéz harc lesz” a kormány számára. Kétséges az abszolút többség Április 24-én, vasárnap par­lamenti választásokat tarta­nak Ausztriában. A nemzeti tanács 183 képviselői helyé­nek sorsa dől el. A legutóbbi, 1979-es választásokon a kor­mányzó Osztrák Szocialista Párt 95, az ellenzékbe szorult parlamenti pártok közül pe­dig az Osztrák Néppárt 77, az Osztrák Szabadságpárt 11 helyet szerzett. Bécsi politikai megfigyelők egybehangzóan úgy véleked­nek, hogy meglepetésnek szá­mítana, ha az Osztrák Szocia­lista Párt 13 évi egyeduralma után ismét megszerezné az abszolút többséget. Ahhoz vi­szont nemigen fér kétség, hogy az SPÖ továbbra is a legerő­sebb politikai erő marad Ausztriában — a kérdés csu­pán az, hány százalékkal, hány mandátummal marad el az abszolút többségtől. Az SPÖ 13 éves kormányzá­sa idején fokozatosan emelke­dett az életszínvonal és a legutolsó dókig sikerült meg­őrizni a majdnem teljes fog­lalkoztatottságot. Jelenleg Ausztriában a keresőképesek mintegy 4.8 százaléka van munka nélkül, ami ugyan több mint tavaly ilyenkor (3,5 szá­zalék), de nemzetközi össze­hasonlításban rendkívül ked­vező. Legutóbb néhány kényszerű gazdaságpolitikai kormányin­tézkedés, így a takarékbeté­tek egy részének tervbe vett megadóztatása, vagy a nyug­díjakat is megterhelő úgyne­vezett munkanélküli pótlék érezhetően lehűtötték a Kreis- ky-kormányba vetett bizalom hőfokát. Az ellenzéki néppárt szo­rult helyzetben van. Vezetői az elmúlt 13 évben egymást váltogatták, de egyiküknek sem sikerült elérnie Kreisky kancellár népszerűségét, ál­lamférfiúi tekintélyét. Nehe­zíti választási szereplésüket az is, hogy a szocialista párti kormány eddigi eredményei tagadhatatlanok. A szabadságpárt a jelek szerint túljutott hónapokkal ezelőtt átélt belső válságán. A gazdasági-politikai botrá­nyokból kimaradt, azok tisz­tázásában az FPÖ pozitív sze­repet játszott, ami előnyére válhat a választásokon. Az Osztrák Kommunista Párt helyzete továbbra is ne­héz, bár az idén nem szere­pelt rosszul a grazi helyható­sági választásokon. 2 NÖGRAD - 1983. április 23., szombat Iskola és műveltség A mai politikai, gazdasági és ideológiai feladatok meg­oldásában növekszik az emberi tényezők szerepe, je­lentősége. Az előrehaladás egyik legfontosabb tarta­léka a tudás, az emberek általános és szakmai műveltségé­nek folyamatos gyarapítása. Sok minden bizonyítja, hogy az elmúlt években történelmi változás ment végbe társadalmunk műveltségében. Az ország lakosságának iskolázottsági szint­je megfelel hazánk társadalmi, gazdasági fejlettségének, s az európai színvonalnak — állapították meg többek között az év elején az országos agitációs, propaganda és művelődés, politikai tanácskozáson. Ezt bizonyítják megyénk tapaszta­latai is. Húsz év alatt a 7 éves és idősebb korú népesség iskolázottsága többszörösére nőtt. Így a középfokon végzet­tek aránya több mint négyszerese, a felsőfokú intézmények­ben végzetteké pedig több mint háromszorosa az 1960. évi­nek. Még szembetűnőbb a fejlődés, ha ezt az értelmiség bel­ső szerkezetében vizsgáljuk. Az iparban dolgozók száma négyszeresére, a kulturális területen dolgozók aránya közel ötszörösére növekedett. A felsőfokú végzettségűek arányá­nak gyarapodásában külön is jelentős, hogy ezek nagy ré­sze már a megye intézményeiből került beiskolázásra. Az iskolázottsággal együtt kedvezően változott, megnőtt a közoktatás, a kultúra iránti érdeklődés, a felnövekvő nem­zedék oktatásáért, neveléséért érzett társadalmi felelősség. Gvakorlatilag teljes körű az ötéves gyermekek iskolára való előkészítése, a 6—13 évesek iskoláztatása. Nagy előrelépés tanasztalható a tankötelezettségi törvénv teljesítésében. Amíg 1972-ben a tanköteleseknek mintegy 85, ma már 92.8 szá­zaléka fejezi be 16 éves korig általános iskolai tanulmá­nyait. A tervszerű körzetesítés, a szülőkkel való teljes egyet, értés eredményeként teliessé vált a szakrendszerű oktatás, s az általános iskolát befejezettek 92—94 százaléka foly­tatja tanulmányait középfokon. Megnőtt az érdeklődés a művészeti tárgyak oktatása iránt, zeneiskoláink több kihelyezett tagozatot működtetnek: Pásztón. Mátranovákon. Karancskesziben. Écsekvadkerten. A megve lakosságának 16,2 százaléka a tanácsi könvv'árak rendszeres olvasója. Az ismeretterjesztő előadásokat éven­ként több mint százezren halleatiák meg. Igaz ennek több­sébe tanuló, de őket a munkássághoz és a szellemi dolgo­zókhoz tartozó felnőttek csoportja követi. Ezek mellett azonban számot kell vetnünk azzal, hogy még mindig jelentősek a kulturális egyenlőtlenségek. En­nek egyik alapvető oka az oktató-nevelő munka gondjai­ban keresendő. A tanulók egy részénél laza a tanulmányi fegyelem, erős az úgynevezett elégséges szemlélet. Nem elég hatékony a közösségi nevelés, az iskolák közötti különbsé­gek csökkentésére, megszüntetésére irányuló törekvés, a követelményekben néhány helyen liberalizmus érvényesül. E jelenségek részben a tanulói, nevelői összetétel me­gyei sajátosságaival, részben a családi és iskolai motiváció hiányosságaival, azok egymást keresztező hatásaival, a kö­vetelménytámasztás következetlenségeivel magyarázhatók. Ami a felnőtt lakosságot illeti, a felszabadulást megelőzően a megye lakosságának 9 százaléka analfabéta volt és mind­össze 3 százaléka Szerzett közép, és felsőfokú végzettséget. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben a műveltségi különbségek lényegesen csökkentek, néhány területen — egyes rétegeknél — a művelődési igények viszonylag szeré­nyek, erősen tartják magukat a régi szokások. Következménye* a munkában, a környezetben, a családi életben, a társada­lom nyilvános fórumain is megjelenő kulturálatlanság, ér­dektelenség. Művelődési intézményeink működésében is előfordulnak bizonyos zavarok. Nem megfelelő a műsorválasztás, nem veszik figyelembe a lakosság igényét, érdeklődését. Más ese­tekben a bevétel növelése az elsődleges, s ezért teret en­gednek a giccsnek, kommersznek. Éppen ezért a kulturális irányításnak a tartalmi tevékenvség javításával arra ke’l tö­rekedni, hogy olyan műsorpolitikát alakítson ki, mely hu­manista tartalmú, termékenyítőbben hat a társadalmi, gaz­dasági fejlődésre, s hozzájárul a társadalom szocialista vo­násainak erősítéséhez. A közoktatás, a közművelődés sze­repe tehát nem kevés. Ezért is hangsúlyozza a mesvei párt- bizottság határozata — a KB állásfoglalásával összhang­ban —. az iskolarendszert úgy kell fejleszteni, hogy a ta­nulóifjúság a kor követelményeinek megfelelő műveltséget sajátíthasson el. Szilárdan alapozza meg a felnövekvő nem­zedék általános műveltségét, értelmi képességét, anvanvelvi és idesen nyelvi kultúráját, tesve kénessé és alkalmassá a fiatalokat az új ismeretek önálló elsajátítására, az isko­lán túli művelődésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom