Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-17 / 90. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ___V' T ÖBB EZER TARJÁNI A KOMMUNISTA MŰSZAKBAN " ------ , Fonto s feladatokra összltÉtiiult az önkéntes m XXXIX. ÉVF.. 90. SZÁM ARA: 1.40 FORINT MlmM iránybon Megbocsátható az újságolvasók egy részének, ha felte­hetőleg nem az elején, hanem valahol a közepén kezdték el olvasni tegnap reggel a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága április 12—13-i ülésének határozatát. Valahol a közepén, az életszínvonalról szóló fejezet táján. Megbocsátható, de fűzzük hozzá, nem helyeselhető olvasói magatartás, nem logikus sorrend ez. Érthető, hogy a csalá­dok számára a kérdések kérdése: sikerül-e elérni a három évvel ezelőtt kitűzött célt, sikerül-e megvédeni az eddig elért életnívót? Ám az is világos: a hogyan élünk kérdésé­re előbb a hogyan dolgozunk kérdésére adandó — tettek­kel adandó — felelettel válaszolhatunk. Sőt még előbb: a külső és a hazai politikai feltételek, a nemzetközi és a bel­politikai helyzet számbavételével. Nagy jelentőségű esemény volt a — nem csupán a szo­rosan vett pártéletnek, hanem egész belpolitikai életünk­nek is — a Központi Bizottság e héten lezajlott ülése, ame­lyen mérlegre tette a XII. kongresszus óta végzett mun­kát, és meghatározta a párt további feladatait. Nagy vára­kozás előzte meg az ülést, és közvéleményünk megkülön­böztetett figyelemmel tanulmányozza az ott elfogadott, tel­jes egészében nyilvánosságra hozott dokumentumot. Nem" új módszere pártunknak a két kongresszus közötti — felezőnek, félidősnek nevezett — számvetés. Ennek a mostaninak az előmunkálatai is hosszú hónapokra nyúlnak vissza. A buda­pesti és a megyei pártbizottságok, a központi állami és tár­sadalmi szervek, a legfontosabb tömegszervezetek, s oly jelentős intézmények, mint a Magyar Tudományos Akadé­mia segítették a Központi Bizottságot a kiérlelt és meg­alapozott álláspont kialakításában, a feladatok lehető leg­pontosabb meghatározásában. A határozat lényegét, summáját dióhéjban összefoglalva, azt mondhatjuk: a XII. pártkongresszuson kitűzött irány­vonal jó, helyes, időtálló. Akkor is, ha az azóta eltelt há­rom év alatt az „útviszonyok” tovább romlottak, illetve nehezebbeknek bizonyultak, mint, amilyeneknek előre lát­ni lehetett őket. Ennek ellenére nem kellett megváltoztatni, módosítani az irányt, nem kellett lemondani a XII. kong­resszus egyetlen lényeges célkitűzéséről sem. Ezeket lénye­gében sikerült eddig is elérnünk, ha nem is minden ponton és korántsem teljes mértékben. Megvan a reális lehetősége annak is, hogy a hátralevő két esztendőben meg tudjuk va­lósítani mind a kongresszus határozatait, mind a VI. ötéves terv főbb előirányzatait. Az kell hozzá, hogy még teljeseb­ben kihasználjuk a szocialista társadalmi rend szüntelen megújulásának képességét, miközben még jobban dolgoz­nunk, még sokkal nagyobb fizikai és szellemi erőfeszítése­ket tegyünk. Tehát: megnövekedett és növekvő nehézségek közepette is változatlan irányban, sokkal hatékonyabb munkával! Ez a lényeg. A feladatok természetesen fejezetekre tagolódnak a dokumentumban, de jól kivehetően a legszorosabban ösz- szefüggnek egymással. Nem választható el példának okáért külpolitikai, nemzetközi munkánktól — a gazdasági építő­munka. Nem kedvez hazai fejlődésünknek a feszült nem­zetközi helyzet, az imperialista körök törekvése a katonai erőegyensúly megbontására, a fegyverkezési verseny ránk- kényszerítésére. Tovább folynak, erősödnek a szocialista közösség elleni heves poiitikai támadások és gazdasági szankciók, ismét hallatlanul kiéleződött ideológiai küzde­lem és a hidegháborús időkre emlékeztető nyugati propa­gandahadjárat. Természetesen a Szovjetunió vezette szocia­lista közösségnek megvan az ereje egy fenyegető termonuk­leáris világkatasztrófa elhárításához; megvan a katonai és gazdasági, politikai és erkölcsi erőnk hozzá. Erősíteni össze- forrottságunkat, növelni a szocializmus vonzerejét, kapcso­lataink révén is egyengetni az enyhülés és a béke megvé­désének esélyeit, eredményesen folytatni szocialista építő­munkánkat — ez a mi szerény, hazánk méreteinek és sa­játosságainak megfelelő legjobb hozzájárulásunk a szocia­lista világ és egyúttal az egész haladó, békeszerető emberi­ség életbevágó, közös ügyéhez. Népünk nagyra értékeli a tényt, hogy hazánk belpoli­tikai helyzete kiegyensúlyozott, szilárd a néphatalom, hogy pártunk az egész nép javára betölti — nagy történelmi fe­lelősséggel — tá"sadalmi vezető szerepét. A belpolitikai helyzet kiegyensúlyozottságának természetesen a jelenlegi nemzetközi és gazdasági nehézségek próbatételt jelentenek. De álljuk e próbát. Nem szűkölködik a Központi Bizottság határozata kritikus-önkritikus megállapításokban. Rámutat, hogy e külső nehézségek élesebb megvilágításba helyezik munkánk gyengéit. így a kevésbé rugalmas, lassú reagálást a változásokra, a kényelmességet, a formális megoldásokat, a gyakorta elnéző magatartást az állampolgári fegyelem és a munkafegyelem megsértésével, a felelőtlenséggel szem­ben, de azt is, hogy elszaporodtak nem kívánatos jelensé­gek. az élősdiség, a korrupció. Erőfeszítéseink ellenére sem kielégítően fejlődik a szocialista demokrácia. Munkánk gyengéje, hogy nem elég eredményesen dolgozunk az ifjú­ság gondjainak megoldásáért és, hogy a fiatalok egyes rétegeit, csoportjait a szocialista társadalom fejlesztése ügyének csak kevésbé tudjuk megnyerni, mint, amennyire képességeik, friss alkotó energiáik ezt lehetővé tennék. Ezek a korántsem teljeskörűen említett kritikai megállapítások a kölcsönös bizalmat erősítik. Azt fejezik ki, hogy a párt és a nép, a Központi Bizottság és közvéleményünk egész­séges többsége azonos módon gondolkodik ezekről a dol­gokról. Népgazdasági gondjaink rendkívül nagyok, a vártnál is súlyosabbak. De épp ezért számít óriási eredménynek, hogy sikerült fenntartani az ország nemzetközi fizetési képessé­gét; az eladósodási folyamat lassult és megállt. Sajnos, ezt az önmagában igen nagy eredményt nagyobbrészt nem munkánk hatékonyságának javításával, nem a termelés minőségi jellemzőinek kibontakoztatásával — a termelé­kenység javításával, a termékszerkezet korszerűsítésével, jobb irányítással, vállalati gazdálkodással, kooperációval, energia- és anyagtakarékossággal, a munkaerő leggyümöl­csözőbb felhasználásával — sikerült elérnünk. Mindebben csak szerény, kezdeti eredményeket könyvelhetünk el. A fő forrás a beruházások visszafogása és a lakosság fogyasz­tásának korlátozása volt. Ez azonban hosszú távon nem tartható — szögezi le a Központi Bizottság határozata. A tennivalók, a következtetések önként adódnak a fentiek­(Folytatás a 2. oldalon.) 1933. ÁPRILIS 17., VASÁRNAP IFJÚSÁG '83 Nyári szabadegyetem Saigálarláabaa Elkészült az Ifjúság ’83 nyári egyetem programja. A nyári szabadegyetemek sorá­ban nyolcadik alkalommal ad helyet Salgótarján e magas szintű kurzusnak, mely kez­dettől országos érdeklődésre tart számot. A június 22. és július 1. között tartandó nyári egye­tem — elnevezésének megfe­lelően — idén is a fiatalság problémáival foglakozik. Sző­kébb témája ezúttal: „Az if­júság perspektívái a 2000. év felé”. A nyári egyetem prognosz­tizálja a következő két évti­zed és a második évezred bű­vös utolsó esztendejét. A jö­vőt kutató szakemberek elem­zik társadalmi gazdasági, kul­turális fejlődésünk lehetsé­ges útját, ismertetik a válto­zó körülmények következmé­nyeit, hogy a fiatalok meg­felelően felkészülhessenek a fejlődésből adódó életmódra. A sokakat érdeklő kérdé­sekről olyan rangos szakem­berek vállalkoztak előadásra, mint dr. Huszár István, az MSZMP KB Társadalomtudo­mányi Intézetének főigazgató­ja, dr. Gazsó Farén 2. a Mű­velődési Minisztérium okta­táskutató intézetének főigaz­gatója, dr. Hankiss Elemér, az MTA szociológiai intézeté­nek osztályvezetője, dr. Mo- nigl István, a KSH népesség­tudományi kutatóintézetének igazgatója, dr. Osztrovszky György, a Magyar Atomener­getikai Bizottság elnöke, a TIT alelnöke és mások. Az ismeretszerzésen kívül gazdag szórakoztató program várja a fiatalokat, akik — érvényes egyéni útlevéllel — Csehszlovákiába is „kirándul­nak”, ahol megismerkednek a csehszlovák szocialista aka­démia munkájával. Az Ifjúság ’83. salgótarjáni nyári szabadegy.2t.2mre május 12-ig jelentkezhetnek az ér­deklődők a TIT Nógrád me­gyei szervezetének nyári egyetemi titkárságán. A házi­gazdák külföldi hallgatók részvételére is számítanak. Az öblösüveggyárban mintegy az üvegfúvók is. Több ezer dolgozó tevé­kenykedett tegnap kommu­nista műszakban a megye- székhely gyáraiban, üzemei­ben. A városi pártbizottság által kezdeményezett munka­akciót valamennyi .termelő- egység igyekezett minél ha­tékonyabban fölhasználni; arra törekedtek a szervezők, hogy a munkaerő az idősze­rű, fontos feladatokra össz­pontosuljon, s kézzel fogható hozama legyen a fáradozás­nak. A salgótarjáni síküveggyár­ban 1560-an jelentkeztek az önkéntes munkára. Korábbi tapasztalatok szerint az ajánlkozóknak kilencven százaléka oldja meg vállal­kozását, így mintegy negyed- millió forint összmunkabér gyűlt, gyűlik egybe. Ezt a pénzt — a felhívásnak meg­felelően — maga a gyár köl­ti el kollektívájának gazda­gítására: e konkrét esetben a berekfürdői üdülő fejleszté­sére. A pálfalvaiak — folya­matos üzem lévén — nem egyszerre, hanem több nap­ra elosztva a személyeket, töltik le a műszakot. Tegnap mintegy ezren voltak . bent. A folyamatos termelés mel­lett a ráadás-munkaerő a vá­gásból, csomagolásból és a szállításból vette ki részét. hétszázan így mintegy tízezer négyzet- méter üveg exportálását se­gítették elő, ez hozzávetőleg 15 ezer dollárt jelent gazda­ságunknak. Négyszáznál többen jelent­keztek munkára tegnap a salgótarjáni bányagépgyár­ban. A pálfalvaiak a BSZ— 4-es szalagok gyártásával, görgők, tartalék alkatrészek készítésével foglalkoztak. Sok munkáskéz jutott egy export­feladat teljesítésére: az NDK- ba szállítanak majd hajtófej­szerkezeteket, ezeket állítot­ták össze. Körülbelül 1 egész 3 tized millió forint lett a termelési érték summája teg­nap. Mintegy 45—50 ezer fo­rint munkadíj gyűlt össze, ezt is gyáron belül használ­ják föl, a konkrét befekte­tésről a kollektíva dönt majd. A Nógrád megyei Nyom­daipari Vállalatnál több mint kétszázan tevékenykedtek. A két telephelv és a központi üzem kétkezi dolgozói a so­ros termelési feladatokat lát­ták el; az alkalmazottak a kötészetben kaptak fontos tennivalót. Az összegyűlt, mintegy harmincezer forin­tot kulturális és sportcélokra fordítják.. Építők is jelentkeztek kom­munista műszakra, mind a NÁÉV-nál, mind a STÉSZ­szombatot, közöttük —bá­néi. mind a NOTÉV-nál. Ez utóbbi vállalatnál kuriózum, hogy külföldre is utaztak — körülbelül negyvenen — dol­gozni. A rimaszombati ke­nyérgyárépítéshez buszoz- tak, s a közeli átadás elő­készítésében segédkeztek az erre ajánlkozók. Ugyancsak az átadás előtti utolsó simí­tásokat végezték néhányan Mátranovákon, az ottani pa­nelházban. Jutott munka a vállalati központban is: rak­tárrendezés. összesen száz­nyolcvanán serénykedtek a tanácsi építőknél. Csaknem százhúszan aján­lották fel munkaerejüket a Salgó Cipőipari Szövetkezet­nél. Többnyire termeltek, ki­sebb részben az előkészítés­sel foglalkoztak. Mintegy 16—17 ezer forint gyűlt ösz- sze a jóléti-kulturális alap számára. Hozzávetőleg hétszázan gyűltek össze a tegnapi na­pon a salgótarjáni öblös- üveggyárban önkéntes mun­kára; a többi vállalkozó to­vábbi két szombaton dolgoz­za le a műszakot. A három hét végi akcióból összesen egymillió forint díjra számí­tanak a szervezők; ezt a te­kintélyes summát gyári szo­ciális. kulturális célokra for­dítják. tartottak kommunista Az élelmiszer-ellátásról Nagybátonyban Megtartani a megteremtett színvonalat F ogy ászt ásicikk-vásár Brnóban A Nagybátonyi nagyközségi közös Tanács a napokban ele­mezte, a Nógrád megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lattal karöltve, a nagyközség és a hozzátartozó Kisterenye élelmiszer-ellátásának helyze­tét. A NÉKV a két helységben 15 élelmiszer, és 5 húsboltot üzemeltet. Néhány élelmiszer- üzlet iparcikkeket és ruhaféle­ségeket is forgalmaz, legtöbb­je pedig zöldséget és gyümöl­csöt is biztosít a lakosságnak. Az összességében egyenletes és jó színvonalú ellátásban, időnként, egyes áruknál meny- nyiségi gondok jelentkeztek, így a füstölt és főtt húsféle­ségekből, belsőségekből, ba­romfiaprólékból. Hiányoztak egyes konzervek, befőttek, ételízesítők, táblás csokolá­dék és desszertek. A háztar­tási vegyiáruknál is voltak problémák, s — mint másutt is — hiányzott időnként pél­dául a papír zsebkendő. A különböző árengedményes akciók, vásárok alkalmával a lakosság, például 1982-ben két és fél millió forintot takarí­tott meg. Szerencsére mini­mális volt azon esetek száma, amikor is megkárosították a vásárlókat, s ezek jelentősége sem nagy. Négyszázharminc­három ellenőrzés, ötvenegy pró­bavásárlás és vásárlói csomag­ellenőrzés során mindössze 6 esetben volt, kerekítésből adó­dó eltérés ezek tíz—30 fillér eltérésűek voltak. Egy eset­ben fordult elő kevesebb szá­molás, ennek értéke alig volt több 16 forintnál. Vásárlói reklamáció egy év alatt négy volt, ebből három jogosnak ta­láltatott. Miután a két nagyközség kereskedelmi hálózattal való ellátása a megyei átlag fölött van, ebben az évben nem ter­veznek újabb üzle'nyitást. ám bővítést, korszerűsítést, gön- gyölegtároló-építést és külső, belső tatarozást hat boltnál terveznek. Alaptételként fogalmazták meg, hogy meg kell őrizni az elmúlt években kialakított és megszokott áruellátást, ennek érdekében a vállalat növeli a beszerzési kört, az áruk vá­lasztékát, elsősorban az úgyne­vezett közép- és olcsóbb árfek­vésű cikkeknél, különös te­kintettel az alacsony jövedelmű és nagy családok érdekeire. Az idén tizennegyedszer rendezik meg Brnóban a fo­gyasztási cikkek nemzetközi vásárát. A magyar vállalatok hagyományos résztvevői a rangos nemzetközi seregszem­lének. A Hungexpo szervezé­sében április 20—26. között hat külkereskedelmi vállalat mu­tatja be kínálatát, a brnói vásárvárosban 216 négyzetmé. tért foglalnak majd el a ma­gyar exportajánlatként bemu­tatásra kerülő fogyasztási cik­kek. A Hungarotex kiállítása a vállalat teljes temékválaszté- káról ad áttekintést. Bemutat­ják a hazai konfekcióipar ex­portválasztékának gazdagodá­sát reprezentáló újdonságokat, egyebek közt női ruhákat, szabadidő-öltözékeket és fe­hérneműket, felvonultatják a kötőipar új cikkeit, a felső kötöttruhákon kívül divatos harisnyanadrágokat, kesztyű, két, sapkákat. Jelentős részt képvisel a méter- és a ház­tartási darabáruk részaránya a kiállításon, konyhai törlők, ab. roszok, frottírtörülközők és ágvnemű-garnitúrák színesí­tik a választékot. A Chemo- íimpex a győri Graboplast Pa­mutszövő- és Műbőrgyár mű­bőreit méteráruként, valamint cipőkké, táskákká feldolgoz­va állítja ki. A Lehel-ex a hűtőgépgyár szódás- és hab­szifonjait, patronjait és radi­átorait viszi a vásárra. A Konsumex a hazai kozmetikai és játékipar cikkeivel mutat­kozik be. Kiállítják a Fabu- lon kozmetikumcsalád csak­nem teljes skáláját, a külön­böző arc- és testápoló kréme­ket, zseléket, fürdőhabokat, naptejeket, a férfi borotválko­zás előtti és utáni arcszesze­ket, tonikokat, valamint a cse. csemőápoló kozmetikai szere­ket. A hazai játékexport-kíná- latot három termékcsoport, a logikai, a fa. és a fémjátékok képviselik, köztük a Varicon játékcsalád, a bűvös kocka és társai, a keresett építő fajá­tékok és az ELZETT fémjátékai. A külkereskedelmi vállala­tokon kívül a kiállított ter­mékek hazai gyártóinak kép­viselői, szakemberei is elutaz­nak Brnóba, mivel a nemzet­közi árubemutató jó alkalom a vevők igényeinek megisme­résére. a magyar kiállítók cél­ja természetesen az, hogy a bemutatott termékekre vevő­ket találjanak, s külföldi part­nereikkel a vásár idején foly­táéit. várhatóan nagyszámú üzleti tárgyalások, szerződéskö­tésekkel végződjenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom