Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-16 / 89. szám
A Központi Bizottság Illésének határozata I (Folytatás az 1. oldalról.) II az értelmiség aktívabb tömegszervezetek tevékenysé• részvételét a közéletben és az gére, szélesebb lehetőséget ■águnk teljesítőképességét és alkotó munkában. kell adni számukra az önálló hatékonyabbá tegyük szocia- a párt, a kormány magáé- cselekvésre, az általuk képlista rendszerünk intézménye- nak érzi az ifjúság gondjait, viselt érdekek kifejezésére, a Inek működését. A szociális- és a jelenlegi körülmények különböző érdekek egyezteté- ta célok jegyében fejlődik között is azok megoldására sére, és nagyobb) nyilvánoshazánkban a nemzeti egység, törekszik. Társadalmunknak ságot szükséges biztosítani a amelynek szervezeti kerete a segíteni kell a fiatalokat a viták során kifejtett érveik- Hazafias Népfront. E mozga- pályakezdés nehézségeinek nek, álláspontjuknak. . A lomban együtt. munkálkod- leküzdésében, az önálló ott- munkahelyi és lakóhelyi prob- nak társadalmunk szervezett hon megteremtésében. Job- lémák feltárásában és megerői. kommunisták és párton- han kell építeni a fiatalok oldásában vállaljanak nakívüliek, különböző világné- újító kezdeményezéseire és fi- gyobb szerepet a helyi párt-, zetű emberek. Az állam és az gyelni kell kritikai észrevéte- társadalmi és tömegszerveze- egyházak közötti rendezett vi- ie;re_ Biztosítani kell annak tek. Az eddigieknél jobban gzony segíti a nemzeti össze- feltételeit, hogy felelős részt kell bátorítani és támogatni fogást vállalhassanak politikánk az alulról jövő kezdeményeA szövetség erősítésének és alakításában, az országépítés- zéseket, folyamatos megújításának hen, a vezetésben. A szakszervezetek növekvő nélkülözhetetlen feltétele, a fiatalok döntő többsége szerepet töltenek be társadal- hogy a párt megfelelő vála- céljaink valóra váltásáért dől- műnk politikai rendszerében, szokat adjon a társadalmi g0zik. Egy részük azonban a részt vesznek politikánk ala- fejlődés új kérdéseire. A kom- politikai tapasztalatok hiánya kitásában és megvalósításá- munisták határozottan állja- és nevelő munkánk gyengesé- ban, a szocialista demokrácia nak ki elveink és politikánk ge; miatt nem igazodik el fejlesztésében. Szervezzék és mellett. A kommunisták, rend- eiéggé a hazai építőmunka és mozgósítsák a dolgozókat társzerünk, a szocializmus hívei a nemzetközi élet bonyolult sadalmunk politikai és gazdalegyenek kezdeményezőek az kérdéseiben. Tapasztalhatók sági erejének gyarapítására, új. alkotó gondolatok elfogad- helyenként a passzivitás, a Éljenek jobban iehétőségeik- tatásában, karolják fel a tar- cinizmuS jelei is. Ezért külön- kel, jogaikkal, vállaljanak na- sadalmunkban megiogalma- ieges gonddal kell munkál- gyobb részt tagjaik szocialista zódó uj felismeréseket, a pozí- kodnunk azon, hogy az új nevelésében, csökkentsék a tív kezdeménvezésexet. nemzedékeket, az ifjúság nagy formalizmust munkájukban. Társadalmunkban megható- tömegeit megnyerjük a szocia- Az egyes társadalmi rétegek rozó a munkásosztály szere- nsta eszméknek, társadalmi sajátos problémáira is figye- pe. Folyamatosan gyarapodik programunknak, s a fiatalo- lemmel javítsák az érdekvé- műveltsége, erősödik ^szocia- hat munkára, felelősségtudatra delmet. lista tudata. A termelőszövet- neveljük. A pártmunkában A XII. kongresszus határo- kezeti parasztság munkája, több figyelmet kell fordítani zataival összhangban meg kell életformája tovább közeledik az ifjúság kérdéseire. Az új gyorsítani a társadalomirá- az ipari és az értelmiségi dől- nemzedékek megnyerésében nyitás, a politikai rendszer gazókéhoz. A következő évek- fontos szerep hárul a kommu- működésének tökéletesítését, ben nagyobb figyelmet kell nista ifjúsági szövetségre. A az intézményrendszer fejleszfordítani arra, hogy a gazda- különböző szintű pártsjervek tésére irányuló munkát. A haságban végbemenő változások segítsék hatékonyabban a táskörök pontosabb elhatáro- következtébep hogyan módo- kommmunista ifjúsági szövet- lásával, az állami és a társasul társadalmunk rétegződése, séget, ösztönözzék aktívabb dalmi szervek tevékenységé- és ebből milyen következtető- politikai és szervező munká- nek jobb összehangolásával, a sek adódnak a politikai mun- ra, hogy vonzereje és befolyá- közigazgatás korszerűsítésé- ka számára. sa növekedjen a fiatalok kö- vei, az ügyintézés egyszerűsíÉpítőmunkánkban növek- zött. tésével is növelni kell az szik az értelmiség szerepe, fo- Erőfeszítéseink ellenére irányítás hatásfokát és csök- kozódik' aktivitása a gazdasá- nem értünk el kellő ered- kenteni a bürokráciát. Foko- gi, a tudományos és a kultu- ményt a szocialista demokrá- zott figyelmet kell fordítani a rális életben. Társadalmi cia fejlesztésében. Olyan meg- lakossággal közvetlen kapcso- rendszerünk kedvező feltété- oldások felé kell haladnunk, latban álló városi, községi leket teremt kezdeményező amelyek egyaránt szolgálják párt-, tanácsi és társadalmi készségének kibontakozásé- a dolgozók szélesebb körű, ak- szervek tevékenységének fejhoz. Az értelmiség ■ mind na- tívabb részvételét a döntésho- lesztésére. gyobb része él e lehetőséggel, zatalban, a végrehajtásban, az A Központi Bizottság szimunkásságával jelentősen hoz- ellenőrzésben és a munka ha- lárd meggyőződése, hogy bel- zájárul fejlődésünkhöz, tékonyságának javítását, politikai helyzetünk stabilitáUgyanakkor egyes rétegeinél, Szükség van választási rend- sa, szocialista, rendszerünk csoportjainál jelentkeznek tu- szerünk továbbfejlesztésére, a fejlődőképessége biztosítja az dati problémák is. A párt be- népképviseleti szervek szere- építőmunka eredményes folyván értelmiségi politikáját pének növelésére. Bátrabban tatását, társadalmunk szocia- folytatva támogatja és igény- kell építeni a társadalmi és lista vonásainak erősítését. 191. ü gazdasági épíffíimmka A dolgozók, valamint a- fogyasztás együttesen több gének fenntartását. Az el- párt- állami és társadalmi éven át meghaladta a nem- adósodási folyamat lelassult, szervek jelentős erőfeszíté- vzeti jövedelem termelését. A majd 1982-ben megállt. Bizseinek eredményeként a nép- hazai termelés hatékonysága tosítottuk a gazdaság nyersgazdaság az elmúlt években nem Javult a lehetséges mér- anyag- és energiaszükségle- a XII. kongresszuson meg- tékben. Nem bizonyult meg- tének kielégítését. A mun- határozott gazdaságpolitikai alapozottnak az a feltétele- kaerő-kereslet és -kínálat Irányvonalnak megfelelően zés, hogy a hetvenes évek összhangja javult, a költségfejlődött. A legfőbb gazda- elejére jellemző kedvező vetés hiánya csökkent. Mi- ságpolitikal célok alapvető- pénz- és hitelviszonyok tar- vei a termelés hatékonysága en teljesültek. tósak maradnak, a számunk- nem kielégítő mértékben jaÁz utóbbi három évben ra kedvezőtlen hatások pedig vult, a népgazdaság egyensú- tovább mélyült a tőkés gaz- mérséklődni fognak, és vi- lyának javítását elsősorban a daság válsága, a nemzetközi szonylag rövid idő alatt el- beruházások visszafogásával gazdasági együttműködés lensúlyozhatók lesznek. A és a lakossági fogyasztás kormegszokott rendje megbom- fűtőanyag-felhasználásban a Irtózásával tudtuk elérni, lőtt, a világkereskedelem kőolaj magas aránya, a szén ami hosszabb távon nem jár- helyzete romlott. A válság háttérbe szorulása, az atom- ható út. kiterjedt a nemzetközi pénz- erőmű építésének késése A termelés a tervezettnél ügyekre is: jelentős mérték- hátráltatta az energia- lassabban nőtt. A nemzeti ben emelkedtek a kamatlá- fogyasztás szerkezetének jövedelem két év alatt mintbak, a hitelfelvételi lehető- gyorsabb és gazdaságosabb egy 5 százalékkal, az ipari segek szűkültek. megváltoztatását. Nem iga- termelés 5 százalékkal, a meA tőkés világ gazdasági zolódott az adriai kőolaj- zőgazdasági termékek ter- válságának negatív hatásai vezeték megépítésének szűk- melése 6 százalékkal emel- érintik a Magyar Népköz- ségessége. Mindennek követ- kedett. társaságot is. A tőkéspiaco- keztében külföldi adóssága- A termelés minőségi jelkon romlottak az értékesítő- ink- a gazdaságilag célszerű- lemzőinek kibontakoztatásá- si lehetőségek, fokozódott a nél nagyobb mértékben nőt- ban szerény eredményeket protekcionizmus és a disz- tek. értünk el. Az iparban a krimináció, esetenként a gaz- A párt vezető testületéi a munka termelékenysége a dasági bojkottot politikai XII. kongresszust követően termelést meghaladó ütemfegyverként használják. rendszeresen foglalkoztak a ben nőtt, de elmaradásunk A megváltozott viszonyok- gazdaságpolitika kérdései- nemzetközi viszonylatban hoz — részben objektív okok, vei, döntéseikkel elvi útmu- még jelentős. A termékszer- részben a központi irányítás tatást adtak az állami és a kezet korszerűsödött, de a és a vállalati gazdálkodás társadalmi szervek munkájá- változás még nem kielégítő: fogyatékosságai miatt — nem hoz. Kezdeményezték és tá- a hatékonyan működő válla- tudtunk elég gyorsan alkal- mogatták az irányítási rend- latok termelésének bővülé- mazkodni. Egyes korábbi szer valamennyi elemének — se még nem elég gyors, a feltevéseinket és az ezekre a tervezésnek, a szabályozás- gazdaságtalan termelés csök- épített döntéseinket a gya- nak, az intézményi és szer- kentése továbbra is lassan korlat nem igazolta, illetve vezeti rendszernek — a to- halad. A műszaki megújulá- az élet túlhaladta. vábbfejlesztését. Aktívabbá, si készség és a vállalatok köMai nehézségeink egyik kezdeményezőbbé vált az ál- zötti kooperáció nem megfe- forrása, hogy a hetvenes lám gazdaságfrányító és lelő. évek közepén, amikor a tér- szervező tevékenysége is. A helyzet javítása érdekémeléshez nélkülözhetetlen lm- A Központi Bizottság nagy ben számos intézkedést tetportált energiahordozók, eredménynek tartja a nép- tünk. Központi program alapnyersanyagok és berendezé- gazdaság belső egyensúlyé- ján lényegesen módosult az sek ára nagymértékben emel- nak megőrzését és az ország energiafelhasználás szerke- kedett, a felhalmozás és a nemzetközi fizetési képessé- zete. Biztató fejlődés tapasz’ talható az ipar egyes ágai• . I ban, több a termékszerkeze2 NÖGRAD — 1983. április 16., szombat _ | tét korszerűsítő vállalati k ezdeményezés. Megkezdődött az energia- és anyagtakarékossági, valamint a hulladék- és másodnyersanyag-hasznosítási program végrehajtása. A kőolaj és a kőolajtermékek fogyasztása 1979—1982 között mintegy 20 százalékkal csökkent. A gazdálkodás hatékonyabbá tétele, a vállalkozói készség élénkítése érdekében felgyorsult a vállalati szervezet és belső irányítási rendszer korszerűsítése. Ösztönöztük a kiegészítő gazdaság új szervezeti formáinak a létrehozását, illetve a korábbiak bővítését. A kezdeti tapasztalatok többségükben kedvezőek. Nagyobb figyelmet fordítottunk a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésére, az együttműködés szélesítésére. Arra törekedtünk, hogy a KGST-országok közötti gazdasági kapcsolatokban új erőforrásokat nyerjünk gazdaságunk számára, a műszaki haladás meggyorsítására, a termelési szerkezet korszerűsítésére. Számos javaslatot tettünk a KGST tevékenységének javítására, az együttműködés színvonalának emelésére. Szélesítettük gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainkat a fejlődő országokkal és a fejlett tőkésországokkál is. Annak érdekében, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsünk nemzetközi gazdasági munkánkhoz, csatlakoztunk az ENSZ szakosított nemzetközi pénzügyi szervezeteihez, a Nemzetközi Valuta Alaphoz és a Világbankhoz. A Központi Bizottság megállapítja: a párt gazdaságpolitikájának fő célja a termelő- eszközök társadalmi tulajdona alapján fejlődésünk szocia. lista vonásainak erősítése, a termelőeszközök hatékony kihasználása, az ország, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése. A következő évek. ben a XII. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai irányvonalat követve biztosítani kell a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődését, erőteljesebben ki kell bontakoztatni az intenzív gazdálkodást, és meg kell teremteni a gvorsabb gazdasági növekedés feltételeit. Közvetlen tennivalóink középpontjában a külgazdasági egyensúly megszilárdítása és az elért élet- színvonal megvédése áll. Korábban azzal számoltunk, hogy 1985-től kezdjük meg az adósság csökkentését. A külgazdasági körülmények arra kényszerítettek bennünket, hogy ezt á számítottnál előbb tegyük meg. Ezért a' jelen helyzetben a fizetőképesség fenntartása és jelentős áruforgalmi aktívum elérése a legfontosabb feladat. Ez teszi lehetővé az életszínvonal megőrzését is. Gazdasági problémáink megoldása, a szocialista építőmunka eredményes folytatása mindenekelőtt a termelésben dől el. Előrehaladásunknak kulcskérdése a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a munka termelékenységérfek növelése, a minőség és a munkakultúra javítása, s mindezek révén a termelés jövedelmezőségének és verseny- képességének fokozása. A fejlesztési forrásokat elsősorban rekonstrukciókra, a műszaki színvonal emelésére, a technológia korszerűsítésére. az anyag- és energiagazdálkodás racionalizálására kell fordítani. Gyorsítani szükséges a tudományos eredmények alkalmazását, a korszerű technológiák bevezetését. Biztosítani kell a gazdaság számára fontos tudományos kutatások és fejlesztések megfelelő feltételeit. Kapjanak elsőbbséget a gyorsan kivitelezhet, rövid idő alatt megtérülő és az exportképességet javító beruházások. A fejlesztéseknél növelni kell a hazai gyártású gépek és berendezések arányát s fokozottabban kihasználni a KGST-együttműkö- désben rejlő lehetőségeket. A szocialista ipar meghatározó szerepet tölt be a gazdasági életben, fejlődése nagy hatással van az egész népgazdaságra. Iparpolitikai irányelveket kell kidolgozni, amelyek számolnak a termelés differenciált fejlesztésével, a piaci követelményekkel és az ország nemzetközi gazdasági kapcsolataival. Azok 'a vállalatok, szövetkezetek fejlődjenek dinamikusan, amelyek a külső és belső feltételekhez alkalmazkodva nyereségesen gazdálkodnak. Énnek érdekében működési feltételeiket javítani kell. Folytatjuk bevált agrárpolitikánkat. Hazánk természeti adottságai lehetővé, az exportképesség növelésének követelménye pedig szükségessé teszi a mezőgazdaságnak — az értékesítési lehetőségekhez es a feltételeinkhez igazodó — fejlesztését. A mezőgazda- sági termelésben is jobban figyelembe kell venni a világpiac válSózásait, s ezekhez tudatosabban kell alkalmazkodni. Ez megköveteli, hogy különös gondot fordítsunk a költségek mérséklésére, az anyag- és energiafelhasználás ésszerűsítésére, a takarmánygazdálkodás javítására, a tárolási, szállítási és feldolgozási veszteségek csökkentésére. Kiemelt feladat a növénytermesztés és az állat- tenyésztés hozamainak gazdaságos növelése, a minőségi követelmények érvényesítése és a termőföld védelme. Az élelmiszer-kivitel bővítése érdekében szélesíteni kell a választékot, javítani a minőséget, valamint a termelés, a feldolgozás, a tárolás és a forgalmazás összhangját. A népgazdaság fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele külgazdasági kapcsolataink bővítése. aktív részvételünk a nemzetközi gazdasági, műszaki-tudományos együttműködésben. Politikai és gazdasági érdekeink egyaránt azt követelik, hogy jobban használjuk ki a KGST keretében megvalósuló, kölcsönösen előnyös együttműködés lehetőségeit. További kezdeményező lépéseket kell tennünk, az áruforgalom, a szakosítás és a kooperáció bővítésére. Aktívan részt kell vennünk a szocialista gazdasági integráció kibontakozását célzó olyan javaslatok kidolgozásában, amelyek már a nyolcvanas években elősegítik országunk és a szocialista gazdasági közösségek eredményes, az intenzív szakasz követelményeinek megfelelő fejlődését. A fejlett tőkésországokkal továbbra is a kölcsönös előnyök alapján szélesítjük gazdasági kapcsolatainkat. ’ Célunk az export és az import kiegyensúlyozott fejlesztése. Növelni kell a fejlődő országok részarányát külkereskedelmi forgalmunkban. A szocializmus építésének egész időszakában a gazdaság- politika kialakításában, a nép. gazdaság fejlesztésében alapvető a párt irányító és az állam szervező szerepe. A gazdaságpolitika következetes megvalósítását a párt mindenekelőtt elvi, politikai eszközökkel segíti. A pártirányítás módszerei igazodjanak a társadalmi, gazdasági változásokhoz. Erősíteni kell az állam szerepét a népgazdaság tervszerű fejlődését biztosító közgazdasági, intézményi feltételek megteremtésében és összehangolásában, valamint a tulajdonosi felügyelet ellátásában. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a gazdaság- irányítási rendszer tökéletesítését., továbbfejlesztését A bevált alapelveket megtartva és a tizenöt éves gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve a gazdasági mechanizmust úgy kell fejleszteni, hogy az 'egyidevlleg szolgálja az intenzív gazdálkodásból és a világgazdaság változásaiból adódó feladatok eredménvesebh megoldását. A gazdaságirányítási rendszer a jövőben is a szocialista tervgazdálkodás keretében fejlődik. a népgazdasági terv, valamin? az áru- és pénzviszonyok összekapcsolására, a piac aktív szereoének figyelembevételére énül. s lehetővé teszi az önálló, felelős vállalati döntéseket, segíti a kezdeményező- és a vállalkozási készség kibontakoztatását. A tervezőmunkában alapvető feladat olyan népgazdasági tervek kidolgozása, amelyek reálisan határozzák meg a gazdaságfejlesztés fő céljait, mértékét és arányait. A közgazdasági . szabályozás keretében fokozni kell az áraknak és a béreknek a költségmegtakarításra, a hatékonyságra ösztönző és késztető szerepét, javítani, kell az érdekeltségi rendszert, s elő kell segíteni 'a munkaerő és a munkaeszközök ésszerű átcsoportosítását. Tovább kell haladni a népgazdaság intézményi és szervezeti rendszerének egyszerűsítésében. A gazdálkodásban segíteni kell a rugalmas formák alkalmazását. Az állami vállalatok és a szövetkezetek elsődleges és meghatározó szerepét biztosítva a jövőben is támogatjuk a lakossági igények kielégítésében a kisipart és a kiskereskedelmet, valamint a termelőtevékenységben pótlólagos erőforrásokat feltáró kisvállalkozásokat, műnk*' közösségeket. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a ’ dolgozók aktív részvételét a vállalatok gazdálkodásával összefüggő elgondolások előkészítésében, kidolgozásában, a döntések meghozatalában és végrehajtásában. A munkahelyi demokrácia fejlesztésére politikai és gazdasági szempontból egyaránt szükség van. Eredményes működtetése felszínre hozza a vállalaton belüli tartalékokat, segíti hasznosításukat. Társadalmunk fejlődésében továbbra is fontos szerepet tölt be a szocialista brigádmozgalom és a munkaverseny. A jelenlegi helyzet az eddiginél több erőfeszítést követel. Széles körű összefogással, kezdeményezésekkel, fegyelmezett munkával, a XII. kongresszus határozatában megjelölt gazdaságpolitikai irányvonal érvényesítésével megalapozható az intenzívebb, kiegyensúlyozott fejlődés. IV. Életszínvonal és szociálpolitika A VI. ötéves terv első két évében a lakosság egy főre jutó reáljövedelme több mint 3 százalékkal, fogyasztása pedig csaknem 4 százalékkal nőtt. A reáljövedelem 1983- ban a kedvezőtlenebb gazdasági feltételek miatt némileg csökken. összességében a lakosság életszínvonalát ez ideig sikerült a kongresszusi határozatnak megfelelően megőrizni. Az egyes társadalmi osztályok, rétegek jövedelmi arányai érzékelhetően nem változtak. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben kismértékben növekedett a közös bevételből származó személyi jövedelem, amiben a kiegészítő- tevékenység bővülésének is szerepe van. A családok életszínvonala differenciáltan alakult. Javult a jövedelmi színvonal azoknál a családoknál, ahol az elmúlt időszakban több-, letjövedelmet értek el, vagy új kereső állt munkába. A családok döntő hányadánál változatlan maradt a jövedelmi és a fogyasztási szint. Romlott a helyzet azoknál a családoknál, amelyeknél' a munkabér jellegű jövedelem nem tartott lépést a fogyasztói árak emelkedésével. A gyermekes családoknál az egy főre jutó reáljövedelem valamelyest csökkent. A nehezebb körülmények között is kiegyensúlyozott volt az áruellátás. A vásárlóerő és az árualap egyensúlyának fenntartása a múlt évben elkerülhetetlenné tette a fogyasztói árszínvonalnak az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékű emelését. A szolgáltatások színvonala nem javult kielégítő mértékben. (Folytatás a 3. oldalon.)
