Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-16 / 89. szám

fi Központi Bizottság ülésének Határozata (Folytatás a 2. oldalról.) Hazánkban a foglalkozta­tottság változatlanul teljes. Megvalósult az ötnapos mun­kahétre való áttérés. Az új szabadságolási rend beveze­tésével nőtt a dolgozók egyes kategóriái — főként a fiata­lok — szabadságának időtar­tama. Felgyorsult a munka­erőmozgás, többszázezer dol­gozó változtatott munkahe­lyet, de a munkaerőnek a hatékonyabban működő vál­lalatokhoz, gazdálkodó egy­ségekhez való átáramlása még nem kielégítő mértékű. Nem sikerült kellő hala­dást elérni a béreknek és a kereseteknek a teljesítmé­nyek alapján történő diffe­renciálásában. A nagyválla­latok körében — a belső ér­dekeltségi rendszer hiányos­ságai miatt — továbbra is erős az egyenlősdi szemlélet, a kiugró teljesítményeket ál­talában nem ismerik el az­zal arányban álló, kiemelke­dő bérrel. A lakosság jelentős részé­nek életkörülményei javul­tak. Folytatódott a lakásépí­tési program megvalósítása. Az elmúlt két évben 153 ezer lakás épült, több mint 2000 új kórházi ágy, 5100 bölcső­dei, 1300 szociális otthoni hely létesült. Kedvezőbbek, lettek a járóbeteg-ellátás fel­tételei. Tovább bővült az öregek napközi otthonának hálózata. A párt és a kormány nagy figyelmet fordított az okta­tás feltételeinek javítására. Az óvodáskorúak óvodai el­helyezése — néhány nagyobb város kivételével — gyakor­latilag teljes körűvé vált. Meggyorsult az általános is­kolai tanteremépítés. Válto­zatlanul gondot jelent a két műszakos oktatás, egyes is­kolákban a pedagógushiány. Az életszínvonal megőrzé­séhez, az életkörülmények javításához szükséges felté­telek biztosítása továbbra is erőfeszítéseink középpontjá­ban áll. Arra kell törekedni, hogy a lakosság reáljövedel­me az idei megtorpanás után a VI. ötéves terv hátralevő éveiben szolid mértékben emelkedjék. Változatlan cél, hogy a dol­gozók keresete mindenütt ke­rüljön jobban összhangba a végzett munka mennyiségé­vel, minőségével, feltételeivel és eredményeivel. A bérsza­bályozás, a bérrendszer has­son abban az irányban, hogy a dolgozók keresete arányos legyén a teljesítménnyel. Ezért a gazdálkodó egységek belső érdekeltségi rendszerét tökéletesíteni kell. A vállala­ti vezetés teremtsen olyan feltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy a kiemelkedő munkát végző szellemi és fi­zikai dolgozók megfelelő anyagi elismerésben részesül­jenek. A közgondolkodásban el kell fogadtatni a végzett mun­kával arányban álló, eddigi­nél nagyobb jövedelemkü­lönbségeket. Meg kell akadá­lyozni viszont a teljesít­ménnyel nem arányos jöve­delmek keletkezését. Biztosíta­ni kell, hogy a jövedelemki­áramlás összhangban legyen az árufedezettel. Gazdaságpolitikai céljaink- kat változatlanul a teljes fog­lalkoztatás fenntartásával kí­vánjuk elérni. A munkaszer­vezés javításával, a nélkülöz­hető munkaerő átcsoportosítá­sával kell biztosítani a haté­kony foglalkoztatást. Az öt­napos munkahét tapasztala­tait felhasználva elő kell ké­szíteni az iparban a 40 órás munkahétre való áttérést. A szociálpolitikával tovább kell erősíteni a létbiztonsá­got. A következő években át kell tekinteni a szociálpoliti­ka intézményrendszerét. Ki­emelt figyelmet kell fordíta­ni a gyermekes családokra, a családalapító fiatalokra, a ne­héz körülmények között élő, alacsony nyugdíjjal rendelke­ző idős emberekre. Az állam, a gazdálkodó szervezetek és a lakosság kö­zös erőfeszítéseivel és fele­lősségével, ésszerű, szervezett tevékenységgel javítani kell a lakásellátást és a lakókörnye­zetet. El kell érni, hogy a csa­ládok, különösen a lakással nem rendelkező családalapító fiatalok lakásigényük kielé­gítését reálisan tervezni tud­ják. Az általános lakásépítési program keretén belül az ön­erőből történő lakásépítést a telekgazdálkodás javításával és jobb anyagellátással is se­gíteni kell. Fontos érdekünk az általá­nos iskolai oktatás anyagi feltételeinek javítása. Lehe­tőségeinkkel összhangban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az egészségügy fejlesztésére, az ellátás szín­vonalának emelésére, a la­kosság egészségügyi kulturált­ságának növelésére, a társa­dalom széles rétegeit érintő ártalmak visszaszorítására. A szűkösebb anyagi lehetőségek mellett is többet kell tenni a környezet- és természetvédel­mi programok megvalósításá­ért. A jövőben a lakossági inf­rastruktúra fejlesztésében na­gyobb társadalmi összefogás­ra van szükség. Az állami és a gazdálkodó szervek anyagi forrásai mellett a települések fejlesztésében kapjon nagyobb szerepet a lakosság öntevé­kenysége, önkéntes hozzájáru­lása. A helyi tanácsok gazda­sági önállóságának növelése, a hozzájárulások bővítése elő­segíti a lakosság növekvő részvételét a helyi döntések­ben. Üj, átfogó terület- és tele­pülésfejlesztési koncepciót szükséges kimunkálni, amely az eddiginél jobban segíti az életképes települések erősö­dését, mérsékli az életkörül­ményekben meglevő indoko­latlan különbségeket, javítja a társadalmi közérzetet. * Nagy fontosságú nemzeti és társadalompolitikai kérdés­ként kell kezelni a népese­dési helyzet alakulását. A szü. letésszám növelése érdekében javítani kell a gyermekneye- lés anyagi, szociális és egész­ségügyi feltételeit. V. Ideológia és művelődés A XII. kongresszus vívmá­nyaink megőrzését, társadal­munk szocialista vonásainak erősítését állította az esz­mei, politikai tevékenység középpontjába. A szocialista építőmunka eredményeinek, a párt nyílt, őszinte politiká­jának, ideológiai tevékenysé­gének hatására fejlődött né­pünk szocialista tudata. A propaganda segítette a szocialista építés kérdései­nek megértését és megoldá­sát. A tájékoztatás eredmé­nyesen hozzájárult a közéleti aktivitás fokozódásához. Ja­vult az iskolai és iskolán kí­vüli nevelés, oktatás. A köz- művelődésben nagyobb fi­gyelmet kapott, a gazdasági, műszaki ismeretek terjeszté­se. Felélénkült a szakembe­reket tömörítő szövetségek, egyesületek tevékenysége. A különböző művészeti ágakban az elmúlt években is szület­tek értékes, humanista szel­lemű, a béke, a szocializmus mellett kiálló alkotások. A Központi Bizottság az eredményeket elismerve meg­állapítja, hogy a párt ideoló­giai tevékenysége, agitációs és propagandamunkája nem tudott elég gyorsan és rugal­masan alkalmazkodni a nehe­zebb, bonyolultabb feltételek­hez. A kutatás és a gyakorlat, az elmélet és a propaganda közötti kapcsolat nem kielégí­tő. Az új kérdésekre ideoló­giai síkon nem mindig tud­tunk elég gyorsan és megfe­lelően válaszolni, pedig ezt az elméleti munka és a szo­cialista építés gyakorlata egyaránt megköveteli. Az eszmei munka megjavítását sürgeti az is, hogy nemzetkö­zi méretekben éleződik a két világrendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közötti ide­ológiai, politikai harc. Gyakoribbá váltak a pesszi­mista, a távlatvesztést tükrö­ző megnyilatkozások. A köz­tudatban a szocializmusról torz és téves nézetek is je­lentkeznek és tovább élnek elvont, illuzórikus felfogások Is. Nem tudatosultak eléggé a rendszerünkre ' jellemző je­lentős szocialista értékek. Nem kaptak kellő magyará­zatot a szocializmus építésé­nek ellentmondásai és a fel­oldásukra tett erőfeszítések. A társadalmi gyakorlat konfliktusai felélénkítették a továbbhaladásunk irányával, útjával, konkrét megoldásai­val kapcsolatos vitákat, kü­lönösen egyes értelmiségi kö­rökben. Ezek a viták többnyi­re konstruktív, a kétségkívül meglevő gyengeségek és hi­bák mielőbbi leküzdését se­gítő Szándékból fakadnak, de esetenként megnyilvánul ben­nük társadalmi helyzetünk és feladataink meg nem értése, társadalmunk valódi problé­máinak egyoldalú, torz beál­lítása. Tapasztalható konzer­vativizmus, a megszokotthoz való ragaszkodás, s az új meg­oldásokkal szembeni' bizal­matlanság is. Helyenként fel­erősödtek felelőtlen, zavaros, az ország reális helyzetével nem számoló felfogások, el- lenzékieskedő, valamint el­lenzéki, sőt ellenséges néze­tek. Az utóbbi időben társadal­munk egyes rétegeiben újra­éledtek és felélénkültek na­cionalista nézetek. Ezek nagy mértékben az öröklött burzsoá nacionalizmusból táplálkoz­nak, amely ellen a magyar kommunisták mindig követ- keze'esen harcoltak. A felsza­badulás előtti időkben á bur­zsoá nacionalizmus nagy ká­rokat okozott hazánknak, Ke- let-Európa népeinek, s nem­egyszer súlyos tragédiákhoz vezetett. 'Az imperializmus tu­datosan, s napjáinkban erő­teljesebben szítja a nacionalis­ta érzelmeket, hogy éket ver­jen a szocialista országok kö­zé, gyengítse egységünket. Pártunk, kormányunk a leg­határozottabban elítéli a bur­zsoá nacionalizmus minden megnyilvánulását, mert ezek ma is súlyos károkat okoz­hatnak népünknek. Nemze­tünk felmelkedését, hazánk és népünk érdekeit, a Ke­let-Európábán oly bonyolult nemzetiségi kérdés igazságos és tartós megoldását csak a szocialista társadalom fej­lődése biztosíthatja. Ezért a burzsoá nacionalizmussal szembeszegezzük szocialista hazafiságunkat és internacio­nalizmusunkat. Politikánk­ban természetesen ötvöződik nemzeti önbecsülésünk más népek tiszteletével, nemzeti érdekeink szolgálata a népek közötti barátság és szolidari­tás ápolásával. Az ideológiai és a kulturá­lis irányító munka, az agi­táció és propaganda közép­pontjába a valóság hiteles fel­tárását, a párt eszmei befo­lyásának erősítését, szélesíté­sét, politikánk meggyőző kép­viseletét, a szocializmus tör­ténelmi küldetésébe vetett bi­zalom szilárdítását, a szoci­alista hazafiság és internaci­onalizmus eszméjének terjesz­tését kell állítani. Nagyobb figyelmet kell fordítani, törté­nelmünk, szocialista vívmá­nyaink bemutatására, a nem­zeti érzés, a reális nemzeti önismeret fejlesztésére. Társadalmi feladataink megoldása szükségessé teszi a párt ideológiai tevékenységé­nek erősítését. Határozottan és rendszeresen ki kell fejteni nézeteinket a társadalmat, a gazdasági helyzetünket és a távlatainkat érintő legfonto­sabb kérdésekben. El kell vé­gezni a felszabadulás ótai megtett történelmi urunk ta­pasztalatainak átfogó elméleti, ideológiai feldolgozását és gondoskodni kell a tanulságok továbbadásáról. A haladó emberiség ebben az evben emlékezik meg Marx Károly születésének 165. és halálának 100. évfordulójáról. Tudományos világnézetünk megalapítójának eszméi ma Is eleven erővel hatnak, megha­tározóan. befolyásolják a világ fejlődését. Marx Károly taní­tásai testet öltenek a létező szocializmus vívmányaiban, a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom harcában. A marxi életmű felbecsülhetetlen érté­kű segítséget ad a szocialista építőmunkához, és pártunk elméleti, politikai tevékenysé­gének szilárd alapja. A párt tevékenységének egyik legfontosabb területe az eszmei, politikai nevelő mun­ka. Az agitáció és a propa­ganda szóljon nagyobb meg­győző erővel a szocialista rendszer alapvető és időtálló értékeiről, a munka társadal­mi szerepéről, a szocialista demokráciáról, a létbiztonság­ról. Az új társadalom létre­jöttének feszültségeit, ellent­mondásait sem elhallgatva adjon reális képet a szocializ­musról. Mutassa be h Ítélésén korunk kapitalizmusát, a tő­kés társadalom feloldhatatlan belső ellentmondásait, az im­perializmus törekvéseit. Tuda­tosítsa, hogy a szocializmus a lehetőségek tekintetében min­den más társadalmi rendszer­nél többet nyújt, de a lehe­tőségek csakis céltudatos cse­lekvés révén válhatnak való­sággá. A párt politikájának ter­jesztésében, a szocialista köz- gondolkodás erősítésében kü­lönleges felelősség hárul a sajtóra, a rádióra, a televí­zióra, a napi politikai tájé­koztatás és a közvélemény­formálás leghatásosabb eszkö­zeire. Javítani kell a tö­megtájékoztatást, ‘ különös gondot fordítva a világnézeti megalapozottságra és a szak­mai, politikai színvonal eme­lésére. Növelni kell a szer­kesztőségek, intézmények fe­lelősségét tevékenységük tar­talmáért. Az oktatásban és a képzés­ben ma elhatározott lépése­ink döntően kihatnak jövőnk- re. Ezért néoünk művelődé­si színvonalának emelése össztársadalmi, nemzeti ügyünk. A rövid és hosszú távú feladatok megoldása ezen a. területen széles körű összefogást, hatékonyabb irá­nyító munkát követel. Foly­tatnunk kell az oktatás tar­talmi korszerűsítését. Az is­kolának és az ifjúsággal fog­lalkozó valamennyi intéz­ménynek, szervezetnék közös feladata a fiatalok világnéze­ti-politikai nevelése, szocia­lizmust építő társadalmunk­ba való zavartalan beillesz­kedésének segítése. Meg kell gyorsítani a felsőoktatás kor­szerűsítésére irányuló hatá­rozatok végrehajtását. Kiindulva az általános és a szakmai műveltség gya­rapításának jelentőségéből, a szabad idő kulturált eltölté­sének növekvő társadalmi fontosságából, nagy figyel­met szükséges fordítani a közművelődés tartalmi, szem­léleti megújítására. Nem en­gedhetünk teret az általános műveltséget, a kultúrát, a művészetet lebecsülő nézetek­nek. A művészeti életben erő­síteni kell a párt eszmei ori­entáló szerepét, és támogat­ni kell a társadalmi haladást szolgáló, realista szellemű al­kotások létrejöttét, javítani kell a művészet és a társada­lom kapcsolatát, Művészet­politikai elveinkkel összhang­ban, az alkotóműhelyek ön­állóságát erősítve, lényeges változást kell elérni felelős­ségük növelésében. Fokozni keil a marxista kritika szere­pét. Jövőnk megalapozásában növekszik a tudomány szere­pe. A Központi Bizottság nagyra értékeli a tudomány hozzájárulását jelenlegi és távlati feladataink megoldá­sához, és segíti fejlődését. Szükségesnek tartja, hogy a tudományos kutatás összpon­tosítsa figyelmét az ország előtt álló legfontosabb fel­adatokra, segítse a társadal­mi igények kielégítését. Tu­dománypolitikai elveinket kö­vetve fokozottan támogatni kell mind a távlati célokat megalapozó, mind a gyakor­lat mai igényeit szolgáló ter­mészet- és társadalomtudomá­nyi kutatásokat, s a kutatá­sok eredményeinek felelős al­kalmazását. Sürgető feladat a kutatás, a műszaki fejlesz­tés, a termelés és az értékesí­tés ma még többnyire elkü­lönült tennivalóinak össze­kapcsolása. az ehhez szüksé­ges feltételek megteremtése. Jobban támaszkodni kell a tudomány eredményeire a társadalmi-politikai döntések előkészítésében. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a kongresszusi hatá­rozatok szellemében irányít­ja és szervezi a szocialista építőmunkát, betölti vezető szerepét, egysége és kapcso­lata a tömegekkel jó. Fej­lődött a pártélet, érvényesül­nek a lenini normák. A párt- szervezetek eredményes mun­kát végeztek a XII kongresz- szus határozatainak végrehaj­tásában. A párt szervezetileg is erő­södött. Taglétszáma 852 ezer, mintegy 40 ezerrel több. mint a kongresszus idején volt. A párttagság politikai, szakmai ■ és általános műveltsége gya­rapodott, szociális összetétele lényegesen nem változott. Eredeti fogalkozás szerint a párttagságnak csaknem há­romnegyede, jelenlegi foglal­kozás szerint pedig több mint fele munkás és szövetkezeti paraszt. A pártápítő munka továbbra is gyenge a fiatalok közt és egyes értelmiségi ré­tegekben. A párttagok túlnyomó több­sége aktív, kötességeit teljesí­ti. A pártfegyelem egészében megfelelő Az építőmunka fo­kozódó nehézségei a pártban is tükröződnek, a bonyolul­tabb helyzetben nehezebb a tisztánlátás. A növekvő problémák s az új követel­mények miatt esetenként a párt soraiban is tapasztalható bizonytalanság. Társadalmun­kat foglalkoztató egyes kérdé­sele megítélésében gyengült a párt egysége, a pártfegyelem, egyes párttagok nem állnak ki határozottan a párt poli­tikája mellett. A pártszervek és -szerveze­tek eredményes erőfeszítése­ket tettek irányító, ellenőrző tevékenységük, munkamód­szerük fejlesztésére. A párt­munkát azonban még mindig sok formális és bürokratikus vonás terheli. A kádermunkában, a ká­derutánpótlás nevelésében az egyes területeken ’ tapasztal­ható előrehaladás ellenére je­lentős az elmaradás, hem ki­elégítő a nyíltság, a demokra­tizmus, kárt okoz a szubjek­tivizmus. A párt eredményes tevé­kenységének alapvető feltéte­le a párt eszmei-politikai, szervezeti és cselekvési egy­ségének erősítése. A kommu­nisták következetesen állja­nak ki a párt politikája mel­lett, s a marxizmus—leniniz- mus szellemében kezdemé­nyezzék az új kérdések feltá­rását és megválaszolását. El­vi alapon lépjenek fel a té­ves nézetekkel szemben. Min­va. A párt denki számára világossá kell tenni, hogy mire' törekszik a párt, mit helyesel, és mit el­lenez. Erősíteni kell a kom­munisták vitákészségét, s ja­vítani a pártszervezetek eh­hez is nélkülözhetetlen tájé­koztatását. Minden segítő kri­tikát, alkotó gonolatot figye­lembe kell venni, de vitázni kell az irreális, téves elkép­zelésekkel, nézetekkel. Csak­is ez adhat szilárd alapot az egyes területeken tapasztal­ható hibás gyakorlat korrek­ciójához, a téves nézetek le­küzdéséhez, a párt iránti bi­zalom elmélyítéséhez, a kom­munisták tekintélyének nö­vekedéséhez. A párt vezető szerepének elengedhetetlen feltétele a demokratikus centralizmus elvének érvényesülése a párt belső életében. Ez biztosítja pártunk harcképességét, ütő­képességét. Továbbra is a párton belüli szabad vita hí­vei vagyunk. A vezető testü­letekben — a Központi Bi­zottságtól az alapszervezetek­ig — a nézetek szembesíté­sével formálódik a párt po­litikája. A testületekben fo­lyó vitáknak azonban állás- foglalás kialakításával kell végződniök, amelyet az el­fogadást követően a testület tagjainak kötelezően képvisel­niük kell. A Központi Bi­zottság szükségesnek tartja az utóbbi időben e téren ta­pasztalható lazaságok meg­szüntetését, a pártélet szabá­lyainak következetes betartá­sát, a fegyelem megszilárdítá­sát minden szinten. A pártéletben alapvető fon­tosságú a lenini elvek érvé­nyesítése, a pártfórumok de­mokratizmusának erősítése, a pártszerű kritika szélesebb körű kibontakoztatása, a párt­tagság jogainak érvényesítésé. A pártfórumokon, taggyűlé­seken több közérdekű és a tagságot érdeklő kérdést kell napirendre tűzni. A párt­munka tartalmának és formá­inak megújítása megköveteli a párt politikájának önállóbb, kezdeményezőbb megvalósítá­sát. A párt életében nagy szere­pe van az alapszervezetekben uralkodó légkörének, a kom­munista nevelő munkának. El­engedhetetlen, hogy a kom­munistákat a helytállás, a szerény, fegyelmezett maga­tartás jellemezte. Az alanszer- vezetek, a kommunista közös­ségek határozottabban lépje­nek fel a párttagság kis ré­szének párt.szerűtlenségével, egoizmusával, erkölcsi normá­inkba ütköző magatartásával szemben. Tekintet nélkül a beosztásra, mindenkitől ha­tározottan meg kell követelni a szocialista' normák betartá­sát. A párt politikájának alakí­tásában és valóra váltásában a párt szervezeteinek és tag­jainak elsőrendű feladatuk, hogy -á pártonkívüli tömege­ket folyamatosan bevonják a közös gondolkodásba, igé­nyeljék és vegyék figyelembe a dolgozók véleményét, erő­sítsék a közös cselekvés alap­ját. A pártszervezetek és a kommunisták fordítsanak na­gyobb figyelmet a tömegek közötti aktív politizálásra, a mindennapos személyes meg­győzésre. A hatékonyabb pártirányí­táshoz nélkülözhetetlen, hogy a kádermunka mindenütt a pártszervezetek kiemelt fel­adata legyen. Az elvszerűen végzett kádermunkáért fokoz­ni kell a vezető testületek és a párt-, állami, gazdasági ve­zetők felelősségét. Kapjanak nagyobb támogatást a felelő­sen kezdeményező, az újat fel­karoló, a rendet, a fegyelmet megkövetelő vezetők. Erőtel­jes harcot kell folytatni a szubjektivizmus ellen és nö­velni kell a dolgozók részvé­telét a vezetők megítélésé­ben. A társadalom érdekei­nek megfelelően, káderpoliti­kai elveink figyelembevételé­vel határozottabban, idejében kell lebonyolítani II kádercse­réket. Fontos, hogy a káde­rek megítélésének alapja egyértelműbben* a végzett munka eredménye és a ma­gatartás legyen. A vezető tisztségekbe olyan rátermett kádereket — köz­tük nagyobb számban fiata­lokat — kell állítani, akik el­kötelezettjei a nép ügyének, feladatuk ellátásához magas fokú szakmai ismeretekkel rendelkeznek, kezdeményező- en, lendületesen dolgoznak, megfelelő • az irányítóképessé­gük, értik, képviselik és vég­rehajtják a párt politikáját, s a szocialista erkölcs normái szerint élnek és dolgoznak. Bevált gyakorlatunk szerint, pártfunkciók kivételével min­den tisztséget pártonkívüli is betölthet, ha a követelmé­nyeknek megfelel. Gyorsítani és szervezettebbé kell tenni a káderutánpótlás nevelését, intézményesen is segíteni kell, hogv mindenki lehetőséget kapjon képességei kibonta­koztatására. (Folytatás a 4. oldalon.) NÖGRAD — 1983. április 16., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom