Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-16 / 89. szám
fi Központi Bizottság ülésének Határozata (Folytatás a 2. oldalról.) Hazánkban a foglalkoztatottság változatlanul teljes. Megvalósult az ötnapos munkahétre való áttérés. Az új szabadságolási rend bevezetésével nőtt a dolgozók egyes kategóriái — főként a fiatalok — szabadságának időtartama. Felgyorsult a munkaerőmozgás, többszázezer dolgozó változtatott munkahelyet, de a munkaerőnek a hatékonyabban működő vállalatokhoz, gazdálkodó egységekhez való átáramlása még nem kielégítő mértékű. Nem sikerült kellő haladást elérni a béreknek és a kereseteknek a teljesítmények alapján történő differenciálásában. A nagyvállalatok körében — a belső érdekeltségi rendszer hiányosságai miatt — továbbra is erős az egyenlősdi szemlélet, a kiugró teljesítményeket általában nem ismerik el azzal arányban álló, kiemelkedő bérrel. A lakosság jelentős részének életkörülményei javultak. Folytatódott a lakásépítési program megvalósítása. Az elmúlt két évben 153 ezer lakás épült, több mint 2000 új kórházi ágy, 5100 bölcsődei, 1300 szociális otthoni hely létesült. Kedvezőbbek, lettek a járóbeteg-ellátás feltételei. Tovább bővült az öregek napközi otthonának hálózata. A párt és a kormány nagy figyelmet fordított az oktatás feltételeinek javítására. Az óvodáskorúak óvodai elhelyezése — néhány nagyobb város kivételével — gyakorlatilag teljes körűvé vált. Meggyorsult az általános iskolai tanteremépítés. Változatlanul gondot jelent a két műszakos oktatás, egyes iskolákban a pedagógushiány. Az életszínvonal megőrzéséhez, az életkörülmények javításához szükséges feltételek biztosítása továbbra is erőfeszítéseink középpontjában áll. Arra kell törekedni, hogy a lakosság reáljövedelme az idei megtorpanás után a VI. ötéves terv hátralevő éveiben szolid mértékben emelkedjék. Változatlan cél, hogy a dolgozók keresete mindenütt kerüljön jobban összhangba a végzett munka mennyiségével, minőségével, feltételeivel és eredményeivel. A bérszabályozás, a bérrendszer hasson abban az irányban, hogy a dolgozók keresete arányos legyén a teljesítménnyel. Ezért a gazdálkodó egységek belső érdekeltségi rendszerét tökéletesíteni kell. A vállalati vezetés teremtsen olyan feltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy a kiemelkedő munkát végző szellemi és fizikai dolgozók megfelelő anyagi elismerésben részesüljenek. A közgondolkodásban el kell fogadtatni a végzett munkával arányban álló, eddiginél nagyobb jövedelemkülönbségeket. Meg kell akadályozni viszont a teljesítménnyel nem arányos jövedelmek keletkezését. Biztosítani kell, hogy a jövedelemkiáramlás összhangban legyen az árufedezettel. Gazdaságpolitikai céljaink- kat változatlanul a teljes foglalkoztatás fenntartásával kívánjuk elérni. A munkaszervezés javításával, a nélkülözhető munkaerő átcsoportosításával kell biztosítani a hatékony foglalkoztatást. Az ötnapos munkahét tapasztalatait felhasználva elő kell készíteni az iparban a 40 órás munkahétre való áttérést. A szociálpolitikával tovább kell erősíteni a létbiztonságot. A következő években át kell tekinteni a szociálpolitika intézményrendszerét. Kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekes családokra, a családalapító fiatalokra, a nehéz körülmények között élő, alacsony nyugdíjjal rendelkező idős emberekre. Az állam, a gazdálkodó szervezetek és a lakosság közös erőfeszítéseivel és felelősségével, ésszerű, szervezett tevékenységgel javítani kell a lakásellátást és a lakókörnyezetet. El kell érni, hogy a családok, különösen a lakással nem rendelkező családalapító fiatalok lakásigényük kielégítését reálisan tervezni tudják. Az általános lakásépítési program keretén belül az önerőből történő lakásépítést a telekgazdálkodás javításával és jobb anyagellátással is segíteni kell. Fontos érdekünk az általános iskolai oktatás anyagi feltételeinek javítása. Lehetőségeinkkel összhangban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az egészségügy fejlesztésére, az ellátás színvonalának emelésére, a lakosság egészségügyi kulturáltságának növelésére, a társadalom széles rétegeit érintő ártalmak visszaszorítására. A szűkösebb anyagi lehetőségek mellett is többet kell tenni a környezet- és természetvédelmi programok megvalósításáért. A jövőben a lakossági infrastruktúra fejlesztésében nagyobb társadalmi összefogásra van szükség. Az állami és a gazdálkodó szervek anyagi forrásai mellett a települések fejlesztésében kapjon nagyobb szerepet a lakosság öntevékenysége, önkéntes hozzájárulása. A helyi tanácsok gazdasági önállóságának növelése, a hozzájárulások bővítése elősegíti a lakosság növekvő részvételét a helyi döntésekben. Üj, átfogó terület- és településfejlesztési koncepciót szükséges kimunkálni, amely az eddiginél jobban segíti az életképes települések erősödését, mérsékli az életkörülményekben meglevő indokolatlan különbségeket, javítja a társadalmi közérzetet. * Nagy fontosságú nemzeti és társadalompolitikai kérdésként kell kezelni a népesedési helyzet alakulását. A szü. letésszám növelése érdekében javítani kell a gyermekneye- lés anyagi, szociális és egészségügyi feltételeit. V. Ideológia és művelődés A XII. kongresszus vívmányaink megőrzését, társadalmunk szocialista vonásainak erősítését állította az eszmei, politikai tevékenység középpontjába. A szocialista építőmunka eredményeinek, a párt nyílt, őszinte politikájának, ideológiai tevékenységének hatására fejlődött népünk szocialista tudata. A propaganda segítette a szocialista építés kérdéseinek megértését és megoldását. A tájékoztatás eredményesen hozzájárult a közéleti aktivitás fokozódásához. Javult az iskolai és iskolán kívüli nevelés, oktatás. A köz- művelődésben nagyobb figyelmet kapott, a gazdasági, műszaki ismeretek terjesztése. Felélénkült a szakembereket tömörítő szövetségek, egyesületek tevékenysége. A különböző művészeti ágakban az elmúlt években is születtek értékes, humanista szellemű, a béke, a szocializmus mellett kiálló alkotások. A Központi Bizottság az eredményeket elismerve megállapítja, hogy a párt ideológiai tevékenysége, agitációs és propagandamunkája nem tudott elég gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a nehezebb, bonyolultabb feltételekhez. A kutatás és a gyakorlat, az elmélet és a propaganda közötti kapcsolat nem kielégítő. Az új kérdésekre ideológiai síkon nem mindig tudtunk elég gyorsan és megfelelően válaszolni, pedig ezt az elméleti munka és a szocialista építés gyakorlata egyaránt megköveteli. Az eszmei munka megjavítását sürgeti az is, hogy nemzetközi méretekben éleződik a két világrendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közötti ideológiai, politikai harc. Gyakoribbá váltak a pesszimista, a távlatvesztést tükröző megnyilatkozások. A köztudatban a szocializmusról torz és téves nézetek is jelentkeznek és tovább élnek elvont, illuzórikus felfogások Is. Nem tudatosultak eléggé a rendszerünkre ' jellemző jelentős szocialista értékek. Nem kaptak kellő magyarázatot a szocializmus építésének ellentmondásai és a feloldásukra tett erőfeszítések. A társadalmi gyakorlat konfliktusai felélénkítették a továbbhaladásunk irányával, útjával, konkrét megoldásaival kapcsolatos vitákat, különösen egyes értelmiségi körökben. Ezek a viták többnyire konstruktív, a kétségkívül meglevő gyengeségek és hibák mielőbbi leküzdését segítő Szándékból fakadnak, de esetenként megnyilvánul bennük társadalmi helyzetünk és feladataink meg nem értése, társadalmunk valódi problémáinak egyoldalú, torz beállítása. Tapasztalható konzervativizmus, a megszokotthoz való ragaszkodás, s az új megoldásokkal szembeni' bizalmatlanság is. Helyenként felerősödtek felelőtlen, zavaros, az ország reális helyzetével nem számoló felfogások, el- lenzékieskedő, valamint ellenzéki, sőt ellenséges nézetek. Az utóbbi időben társadalmunk egyes rétegeiben újraéledtek és felélénkültek nacionalista nézetek. Ezek nagy mértékben az öröklött burzsoá nacionalizmusból táplálkoznak, amely ellen a magyar kommunisták mindig követ- keze'esen harcoltak. A felszabadulás előtti időkben á burzsoá nacionalizmus nagy károkat okozott hazánknak, Ke- let-Európa népeinek, s nemegyszer súlyos tragédiákhoz vezetett. 'Az imperializmus tudatosan, s napjáinkban erőteljesebben szítja a nacionalista érzelmeket, hogy éket verjen a szocialista országok közé, gyengítse egységünket. Pártunk, kormányunk a leghatározottabban elítéli a burzsoá nacionalizmus minden megnyilvánulását, mert ezek ma is súlyos károkat okozhatnak népünknek. Nemzetünk felmelkedését, hazánk és népünk érdekeit, a Kelet-Európábán oly bonyolult nemzetiségi kérdés igazságos és tartós megoldását csak a szocialista társadalom fejlődése biztosíthatja. Ezért a burzsoá nacionalizmussal szembeszegezzük szocialista hazafiságunkat és internacionalizmusunkat. Politikánkban természetesen ötvöződik nemzeti önbecsülésünk más népek tiszteletével, nemzeti érdekeink szolgálata a népek közötti barátság és szolidaritás ápolásával. Az ideológiai és a kulturális irányító munka, az agitáció és propaganda középpontjába a valóság hiteles feltárását, a párt eszmei befolyásának erősítését, szélesítését, politikánk meggyőző képviseletét, a szocializmus történelmi küldetésébe vetett bizalom szilárdítását, a szocialista hazafiság és internacionalizmus eszméjének terjesztését kell állítani. Nagyobb figyelmet kell fordítani, történelmünk, szocialista vívmányaink bemutatására, a nemzeti érzés, a reális nemzeti önismeret fejlesztésére. Társadalmi feladataink megoldása szükségessé teszi a párt ideológiai tevékenységének erősítését. Határozottan és rendszeresen ki kell fejteni nézeteinket a társadalmat, a gazdasági helyzetünket és a távlatainkat érintő legfontosabb kérdésekben. El kell végezni a felszabadulás ótai megtett történelmi urunk tapasztalatainak átfogó elméleti, ideológiai feldolgozását és gondoskodni kell a tanulságok továbbadásáról. A haladó emberiség ebben az evben emlékezik meg Marx Károly születésének 165. és halálának 100. évfordulójáról. Tudományos világnézetünk megalapítójának eszméi ma Is eleven erővel hatnak, meghatározóan. befolyásolják a világ fejlődését. Marx Károly tanításai testet öltenek a létező szocializmus vívmányaiban, a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom harcában. A marxi életmű felbecsülhetetlen értékű segítséget ad a szocialista építőmunkához, és pártunk elméleti, politikai tevékenységének szilárd alapja. A párt tevékenységének egyik legfontosabb területe az eszmei, politikai nevelő munka. Az agitáció és a propaganda szóljon nagyobb meggyőző erővel a szocialista rendszer alapvető és időtálló értékeiről, a munka társadalmi szerepéről, a szocialista demokráciáról, a létbiztonságról. Az új társadalom létrejöttének feszültségeit, ellentmondásait sem elhallgatva adjon reális képet a szocializmusról. Mutassa be h Ítélésén korunk kapitalizmusát, a tőkés társadalom feloldhatatlan belső ellentmondásait, az imperializmus törekvéseit. Tudatosítsa, hogy a szocializmus a lehetőségek tekintetében minden más társadalmi rendszernél többet nyújt, de a lehetőségek csakis céltudatos cselekvés révén válhatnak valósággá. A párt politikájának terjesztésében, a szocialista köz- gondolkodás erősítésében különleges felelősség hárul a sajtóra, a rádióra, a televízióra, a napi politikai tájékoztatás és a közvéleményformálás leghatásosabb eszközeire. Javítani kell a tömegtájékoztatást, ‘ különös gondot fordítva a világnézeti megalapozottságra és a szakmai, politikai színvonal emelésére. Növelni kell a szerkesztőségek, intézmények felelősségét tevékenységük tartalmáért. Az oktatásban és a képzésben ma elhatározott lépéseink döntően kihatnak jövőnk- re. Ezért néoünk művelődési színvonalának emelése össztársadalmi, nemzeti ügyünk. A rövid és hosszú távú feladatok megoldása ezen a. területen széles körű összefogást, hatékonyabb irányító munkát követel. Folytatnunk kell az oktatás tartalmi korszerűsítését. Az iskolának és az ifjúsággal foglalkozó valamennyi intézménynek, szervezetnék közös feladata a fiatalok világnézeti-politikai nevelése, szocializmust építő társadalmunkba való zavartalan beilleszkedésének segítése. Meg kell gyorsítani a felsőoktatás korszerűsítésére irányuló határozatok végrehajtását. Kiindulva az általános és a szakmai műveltség gyarapításának jelentőségéből, a szabad idő kulturált eltöltésének növekvő társadalmi fontosságából, nagy figyelmet szükséges fordítani a közművelődés tartalmi, szemléleti megújítására. Nem engedhetünk teret az általános műveltséget, a kultúrát, a művészetet lebecsülő nézeteknek. A művészeti életben erősíteni kell a párt eszmei orientáló szerepét, és támogatni kell a társadalmi haladást szolgáló, realista szellemű alkotások létrejöttét, javítani kell a művészet és a társadalom kapcsolatát, Művészetpolitikai elveinkkel összhangban, az alkotóműhelyek önállóságát erősítve, lényeges változást kell elérni felelősségük növelésében. Fokozni keil a marxista kritika szerepét. Jövőnk megalapozásában növekszik a tudomány szerepe. A Központi Bizottság nagyra értékeli a tudomány hozzájárulását jelenlegi és távlati feladataink megoldásához, és segíti fejlődését. Szükségesnek tartja, hogy a tudományos kutatás összpontosítsa figyelmét az ország előtt álló legfontosabb feladatokra, segítse a társadalmi igények kielégítését. Tudománypolitikai elveinket követve fokozottan támogatni kell mind a távlati célokat megalapozó, mind a gyakorlat mai igényeit szolgáló természet- és társadalomtudományi kutatásokat, s a kutatások eredményeinek felelős alkalmazását. Sürgető feladat a kutatás, a műszaki fejlesztés, a termelés és az értékesítés ma még többnyire elkülönült tennivalóinak összekapcsolása. az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Jobban támaszkodni kell a tudomány eredményeire a társadalmi-politikai döntések előkészítésében. A Magyar Szocialista Munkáspárt a kongresszusi határozatok szellemében irányítja és szervezi a szocialista építőmunkát, betölti vezető szerepét, egysége és kapcsolata a tömegekkel jó. Fejlődött a pártélet, érvényesülnek a lenini normák. A párt- szervezetek eredményes munkát végeztek a XII kongresz- szus határozatainak végrehajtásában. A párt szervezetileg is erősödött. Taglétszáma 852 ezer, mintegy 40 ezerrel több. mint a kongresszus idején volt. A párttagság politikai, szakmai ■ és általános műveltsége gyarapodott, szociális összetétele lényegesen nem változott. Eredeti fogalkozás szerint a párttagságnak csaknem háromnegyede, jelenlegi foglalkozás szerint pedig több mint fele munkás és szövetkezeti paraszt. A pártápítő munka továbbra is gyenge a fiatalok közt és egyes értelmiségi rétegekben. A párttagok túlnyomó többsége aktív, kötességeit teljesíti. A pártfegyelem egészében megfelelő Az építőmunka fokozódó nehézségei a pártban is tükröződnek, a bonyolultabb helyzetben nehezebb a tisztánlátás. A növekvő problémák s az új követelmények miatt esetenként a párt soraiban is tapasztalható bizonytalanság. Társadalmunkat foglalkoztató egyes kérdésele megítélésében gyengült a párt egysége, a pártfegyelem, egyes párttagok nem állnak ki határozottan a párt politikája mellett. A pártszervek és -szervezetek eredményes erőfeszítéseket tettek irányító, ellenőrző tevékenységük, munkamódszerük fejlesztésére. A pártmunkát azonban még mindig sok formális és bürokratikus vonás terheli. A kádermunkában, a káderutánpótlás nevelésében az egyes területeken ’ tapasztalható előrehaladás ellenére jelentős az elmaradás, hem kielégítő a nyíltság, a demokratizmus, kárt okoz a szubjektivizmus. A párt eredményes tevékenységének alapvető feltétele a párt eszmei-politikai, szervezeti és cselekvési egységének erősítése. A kommunisták következetesen álljanak ki a párt politikája mellett, s a marxizmus—leniniz- mus szellemében kezdeményezzék az új kérdések feltárását és megválaszolását. Elvi alapon lépjenek fel a téves nézetekkel szemben. Minva. A párt denki számára világossá kell tenni, hogy mire' törekszik a párt, mit helyesel, és mit ellenez. Erősíteni kell a kommunisták vitákészségét, s javítani a pártszervezetek ehhez is nélkülözhetetlen tájékoztatását. Minden segítő kritikát, alkotó gonolatot figyelembe kell venni, de vitázni kell az irreális, téves elképzelésekkel, nézetekkel. Csakis ez adhat szilárd alapot az egyes területeken tapasztalható hibás gyakorlat korrekciójához, a téves nézetek leküzdéséhez, a párt iránti bizalom elmélyítéséhez, a kommunisták tekintélyének növekedéséhez. A párt vezető szerepének elengedhetetlen feltétele a demokratikus centralizmus elvének érvényesülése a párt belső életében. Ez biztosítja pártunk harcképességét, ütőképességét. Továbbra is a párton belüli szabad vita hívei vagyunk. A vezető testületekben — a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig — a nézetek szembesítésével formálódik a párt politikája. A testületekben folyó vitáknak azonban állás- foglalás kialakításával kell végződniök, amelyet az elfogadást követően a testület tagjainak kötelezően képviselniük kell. A Központi Bizottság szükségesnek tartja az utóbbi időben e téren tapasztalható lazaságok megszüntetését, a pártélet szabályainak következetes betartását, a fegyelem megszilárdítását minden szinten. A pártéletben alapvető fontosságú a lenini elvek érvényesítése, a pártfórumok demokratizmusának erősítése, a pártszerű kritika szélesebb körű kibontakoztatása, a párttagság jogainak érvényesítésé. A pártfórumokon, taggyűléseken több közérdekű és a tagságot érdeklő kérdést kell napirendre tűzni. A pártmunka tartalmának és formáinak megújítása megköveteli a párt politikájának önállóbb, kezdeményezőbb megvalósítását. A párt életében nagy szerepe van az alapszervezetekben uralkodó légkörének, a kommunista nevelő munkának. Elengedhetetlen, hogy a kommunistákat a helytállás, a szerény, fegyelmezett magatartás jellemezte. Az alanszer- vezetek, a kommunista közösségek határozottabban lépjenek fel a párttagság kis részének párt.szerűtlenségével, egoizmusával, erkölcsi normáinkba ütköző magatartásával szemben. Tekintet nélkül a beosztásra, mindenkitől határozottan meg kell követelni a szocialista' normák betartását. A párt politikájának alakításában és valóra váltásában a párt szervezeteinek és tagjainak elsőrendű feladatuk, hogy -á pártonkívüli tömegeket folyamatosan bevonják a közös gondolkodásba, igényeljék és vegyék figyelembe a dolgozók véleményét, erősítsék a közös cselekvés alapját. A pártszervezetek és a kommunisták fordítsanak nagyobb figyelmet a tömegek közötti aktív politizálásra, a mindennapos személyes meggyőzésre. A hatékonyabb pártirányításhoz nélkülözhetetlen, hogy a kádermunka mindenütt a pártszervezetek kiemelt feladata legyen. Az elvszerűen végzett kádermunkáért fokozni kell a vezető testületek és a párt-, állami, gazdasági vezetők felelősségét. Kapjanak nagyobb támogatást a felelősen kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet, a fegyelmet megkövetelő vezetők. Erőteljes harcot kell folytatni a szubjektivizmus ellen és növelni kell a dolgozók részvételét a vezetők megítélésében. A társadalom érdekeinek megfelelően, káderpolitikai elveink figyelembevételével határozottabban, idejében kell lebonyolítani II kádercseréket. Fontos, hogy a káderek megítélésének alapja egyértelműbben* a végzett munka eredménye és a magatartás legyen. A vezető tisztségekbe olyan rátermett kádereket — köztük nagyobb számban fiatalokat — kell állítani, akik elkötelezettjei a nép ügyének, feladatuk ellátásához magas fokú szakmai ismeretekkel rendelkeznek, kezdeményező- en, lendületesen dolgoznak, megfelelő • az irányítóképességük, értik, képviselik és végrehajtják a párt politikáját, s a szocialista erkölcs normái szerint élnek és dolgoznak. Bevált gyakorlatunk szerint, pártfunkciók kivételével minden tisztséget pártonkívüli is betölthet, ha a követelményeknek megfelel. Gyorsítani és szervezettebbé kell tenni a káderutánpótlás nevelését, intézményesen is segíteni kell, hogv mindenki lehetőséget kapjon képességei kibontakoztatására. (Folytatás a 4. oldalon.) NÖGRAD — 1983. április 16., szombat
