Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-02 / 78. szám
VGMK PÁLFALVÁN Kisvállalkozás — nagy siker I — Üdvös mellékhatása a Ságnál. Rendezni kell a dolgot — Igen, körülbelül ez vállalaton belüli kijvállalko- a társadalombiztosítási igazga- reális — bólint a fiatalember, zásnak — fejtegeti az igazga- tóságnál, végül a PM bevételi — Órabérre számítva kétsze- tási osztályvezető —, hogy erő- igazgatóságához is el kell rese a műszakban kapott kesébben köti a gyárhoz az em- menniük az ügyintézőknek. Ha resetnek. De a munkatempó is bereket. Ahogy én látom: job- mindez egyenként gyorsan - kétszeres. Mert a munkakö- ban ragaszkodnak az üzem- lezajjik is, együttesen hosszú zösségben az emberek közvetKulcsszó: közvetlenül S lenül érzékelik, hogy ameny- nyit dolgoznak, annyit keresnek. Örömteli lehetőségnek tartják, hogy zöld út nyílt a kis vállalkozások előtt; ám az új forrna gyermekbetegségei miatt gyakran vegyül üröm az örömükbe. — Szerintem egy fizikai munkás nem tudna megbirkózni a megalakulás körüli ügyintézés bonyodalmaival — hez, mert itt jutnak mellék- ideig tart. keresethez is. Hétvégeken nem kell másfelé kutatni a masze- kolási lehetőséget, hanem heíybem saját szakmájukban _ Sok ol munkánk adó. Sü a fantá£teSyre ' dott> amelyeket fö munkaidő' ‘ ben, a mostani létszámmal, a most érvényes normákkal nem Hat stáció lehetett elvégezni, de szükség volt rájuk — közli Együd Három és „fél” gazdasági János gyáregységvezető. — munkaközösség alakult idá- Kisvállalkozásban viszont kiig a salgótarjáni síküveggyár- fizetődoen meg lehetett olda- , ban. Az első ilyen kollektíva ni ezeket, így hát létre hívtuk véli Babjak Tamás. — A fo; _ ma 24 főt számlál _ még a munkaközösséget. Eddig lyamatos működtetés admit avaly összeállt; exporttermé- körülbelül hetvenezer dollár nisztrálásához is szinte egy kék vágására, csomagolására értékű exporttermék került külön könyvelőt kellene fel ajánlkozott. A többiek idén ki a kezük alól. Kiszámítha- fogadni Volt időszak, ami- szövetkeztek. Egy hatfős cső- tatlan, hogy nélkülük mennyi kor csaknem hetenkent jöttek port az edd;2 nem értékesült lett volna ebből a kivitelből, ki modosito rendelkezések, eh. dolomitport kívánTa csempe- de hogy hetvenezer dolláros- hez akkor egy külön jogász is és súrolóporrá keverni. A má- nál jóval kevesebb, az biztos, elkelt volna. — Hogyan lehet kifizetődő — Tavaly, a megjelenés kisvállalkozásban az, ami fő után rögtön megvettük a Vál- munkaidobén veszteséges? lalkozók kézikönyvét — így — Úgy, hogy a műszakban Együd János. — De kénytele' megalakulása még a helyi folyó termelést sok költség nek voltunk tapasztalni, közigazgatási szervnél inté- terheli. A kisvállalkozásban hogy az abban leírtak nem ződik, építőipari karbantar- végzett munka költsége csak- mindenütt stimmelnek az értést vállalna. három elemből tevődik össze: vényben levő előírásokkal. anyagárból, munkadíjból, esz- Egyetlen könyvben mindmáig Gondolom, a megalaku- közhasználati díjból. A fő nincsenek összegyűjtve a kis- xas itt is sok huzavonával járt. munkaidőben zajló tevékeny- vállalkozásra vonatkozó sza- — Nem mondhatnám — op- ségre még rájön az üzemi ál- bályok. ponál dr. Zoltán Ödön igaz- talános költség, a vállalati gátási osztályvezető. — A ta- általános költség, az elvonás ... ... _ Rács aránylag gyorsan jóvá- és így tovább. Mit keüOnef hagyja a megalakulást. A Az Együd gyáreevségében _ , gond inkább az, hogy elég sok dolgozó, gyáron belül első . Féléves működés után már ügyintézés van előírva. A ta- vgmk képviselője Babjak Ta- átfogó vélemény formába ön- nács után például el kell men- más művezető. A 24 ember- lésére is vállalkoznak a kis- niük a közjegyzőhöz, az alá- bői álló csapata eddig 65—70 vállalkozás hatását gyakorlatírási mintapéldányt hitelesí- ezer forinttal egészíthette ki ^ól, testközelből érzékelő szak- teni. Az így hitelesített min- jövedelmét a munkaközösség- éberek. tanéldányt el kell vinni az beli fáradozás révén. — Jó lehetőség, de mindenOTP-hez. Be kell jegyeztetni — Arányban áll ez a pénz ben végső megoldás — állíts sik vgmk villanyszerelő- és lakatosmunkákra szakosodott. Az eddig utolsó, a „fél” közösség, melynek hivatalos a munkaközösséget a cégbíró- az erőfeszítésekkel? KÉT EVE KUTATJÁK fi felhasználás fontossága liéfségtelen Mind gyakrabban találkoz- Vita o Gyakorlatért hatunk — mar nem csak a szakkönyvekben — egy új for- a biomasza hasznosításának galofnmal, a biomasszával. En- vannak lényegesen olcsóbb és nek ellenére értelmezésében, kézenfekvő módjai is. Hi- pontos meghatározásában a szén ide tartozik például, a mai napig is viták vannak, legeltetés is, amely nem kí- Amiben viszont nincs vita, az ván óriási beruházásokat, felhasználásának fontossága. mégis vannak vele gondok. , Ugyanúgy, mint a kukoricáéi is □ biomassza? szár, vagy a leveles répafej takarmányozásával. Pedig A feltehetőleg legpontosabb ezek is részterületei a biomeghatározása a biomasszá- massza teljes körű hasznosínak: „a szárazföldön és vízben fásának, található jelenlegi összes élő és elhalt szervezetek tömege, a mikrobiológiai iparok terme- teJ körű felhasználása lé. kei, valamint az emberek, al- ny^gesen előbbre tart> mint a másodlagos biomassza — az állati eredetű szerves anyagoké. A további előrelépést a gazdálkodásnak ezen a fontos területén minden bizonynyal a gazdaságosság és az Az elsődleges biomassza — a növényi szerves anyag — latok, feldolgozó ipar összes biológiai eredetű hulladéka, mellékterméke.”. A fentiekből is világos, hogy hatalmas hasznosítható . anyagmennyiségről van szó, amely előreláthatólag mind nagyobb szerepet tölt be gazdasági életünkben. Ennek meg- ésszerűség fogja megszabni, oldása főként a mezőgazdaság némi kényszer^ _ kíséretében, feladata, hiszen a legnagyobb Azokat a lehetőségeket ugyantömeg ebben az ágazatban ís> amelyeket a biomassza képződik. Felhasználásának fő telíes körű hasznosítása rejt iránya az élelmiszer-előállítás magába, nem lehet figyelmen — ez magától értetődik - de kívül _ hagyni. A jelenlegi nagyon fontos része a takar- gazdasági helyzetben ez Hiányként történő hasznosítás ugyanis költségcsökkentést, js importmegtakarítást, anyag-, A hasznosítás jó része megöl- ®s energiatakarékosságot tesz dottnak tekinthető, a fő hang- lehetővé, hogy a környezetsúly a még tökéletesebben és a védelemre gyakorolt kedvező teljes körűn van. Vagyis olyan hatasat ne is említsük, termékekén, amelyek mind ez Hazánkban 1981-ben a ideig kárba vesztek, vagy nem Magyar Tudományos Akadé- kellő hatékonysággal haszno- mia kezdeményezésére és ko- sultak. y ordinálásával kezdődtek el Itt van például a biogáz — a felmérések és a kutatásoka amely csak egy kis hányada biológiai eredetű anyagok a hasznosításra váró roppant hasznosítására vonatkozóan, anyagtömegnek — de amely- Húsz munkacsoport az eltelt nek előállítására már történ- két évben komoly munkát tek lépések megyénkben is. végzett, hiszen már 25—30 év- A szécsényi termelőszövet- re előretekintő számításokat is kezeiben — úgy ahogy — mű- végeztek, ködik az ország első nagyüze- A szakemberek — mint mi biogáztelepe, amelyben na- nemrégiben Miskolcon — te- ponta 53 köbméter 70 százalék rületi vitákon, fejtik ki véle- metántartalmú biogáz képző- ményíiket, mondják el ta- dík, s ennek fűtőéréke évi pasztalataikat, észrevételeiket, 302 tonna tüzelőolajjal egyen- elősegítve ezzel is a további értékű.. Az üzem ugyanakkor munkát, amely távolból sem lehetővé teszi a hígtrágya ígérkezik könnyűnek, de an- komplex hasznosítását is és ndi nagyobb hasznára lehet szervesen kapcsolódik a gazda- a népgazdaságnak, ság szarvasmarha-, baromfitenyésztéséhez. T. ja a gyáregységvezető. — Országos szinten, központilag cell megoldani, hogy a kereseti lehetőségek minél szorosabban összefüggjenek a közösségnek hasznos teljesítménnyel. — A közvetlen érdekeltséget, jó kereseti lehetőséggel kellene átültetni a kisvállalkozásból a műszakban Végzett tevékenységre — fogalmazza meg általános elképzelését a művezető. — Ha ez jól sikerülne, akkor az ember nyolc óra alatt dolgozna és keresne is annyit, amennyit most 12— 13 óra alatt. És akkor itt mi- nálunk talán nem is lenne szükség gazdasági munkaközösségre. Molnár Pál Láthatatlan kórokozó: a zaj Uh Éf Az ipari forradalom előtt a zajnak kevés szerepe volt az emberiség életében. Tartósabb zajhatásnak csak a kézművesek voltak kitéve. Az ipari forradalommal jelentős változás történt. A gőzgépeknek, a feltalálása után a zaj mind nagyobb és mind általánosabbá vált. Ez odáig vezetett, hogy a ma embere az utcán, a munkahelyen és otthon egyaránt életének nagy részét zajban tölti. A zaj az emberi életnek szerves részévé, sőt egészségünket veszélyeztető tényezővé vált. A hirtelen nagy zaj, például ágyúlövés vagy robbanás legtöbbször átmeneti süketséget okoz, de hamarosan visz- szatér a rendes hallás. Előfordulhat azonban, hogy ilyenkor megreped a dobhártya vagy a belső fül károsodik, de az ilyen- baleset viszonylag ritka. A gyakori hallásromlásnak nem ez az óka, hanem az embereket érő, az előbbinél gyengébb, de tartós zaj. A munkások az üzemben őket érő állandó zajra rendszerint csak akkor figyelnek fel, amikor először lépnek be a munkahelyre, vagy még csak rövid ideje dolgoznak ott. Később a zaj „észrevehetetlenné” válik, kevésbé zavarja őket, mert látszólag hozzászoknak ehhez az állandó ingerhez. Az átlagos üzemi zaj teljes süketséget ritkán okoz, ezért szerepét sokan alábecsülik. Pedig az igazi veszélyt éppen ez jelenti. A hallásnak zaj előidézte romlása eleinte olyan enyhe, hogy sokan észre sem veszik. Műszeres hallásvizsgálattal, az úgynevezett audiometriai vizsgálattal azonban a hallásnak már, ilyen kezdődő gyengülését is kimutathatjuk. A vizsgálat úgy megy végbe, hogy az audiométernek nevezett műszerrel, amellyel különböző rezgésszámú hangokat hoznak lét« ,re, megállapítják a hallásküszöböt, vagyis azt a legkisebb hangerősséget, amelyet a fül még hallani képes. A zaj, mégha azonos erősségű is, nem minden ember hallását rontja egyformán. Egyéni különbségek előfordulnak. Vannak érzékeny fülű emberek, akiknek a hallása hamarabb .kezd gyengülni, de ha s zaj hosszú ideig hat a fülre, egy idő múltán kivétel nélkül mindenkié gyengülni fog. Képünkön egy fémmegmunkáló üzem, amely a zaj szempontjából veszélyes munkahely. 9 n i mi r ■ nűsa e i m Sok iparágban —, például a fotoemulziók vagy a precíziós műszerek gyártásában — rendkívül fontos, hogy a levegő portartalma ne haladjon meg egy bizonyos szintet. De fontos a portaríalom ismerete munkaegészségügyi szempontból is. *A leningrádi renűlőgépműszcr- gyárban kis méretű, hordozható pormérő műszert szerkesztettek. Az új műszer gyors és könnyen kezelhető, közvetlenül mutatja « levegőben lebegő szilárd részeca* kék koncentrációját. Működési elve a következő: a mérőfejbe meghatározott mennyiségű levegőt szívnak. A levegővel bekerülő porszemecskék egy speciális készülék segítségével elektromosan feltöltődnek, s így mozgásuk áramot hoz létre. Műszer jelzi a keletkezett áram erősségét, amely arányos a részecskék koncentrációjával. N ekitámaszkodunk a kerítésnek és nézzük a malacok futkározását. Mintha ők is. éreznék a tavaszt, szaladgálnak, hancú- roznak vidáman, s úgy rontanak rá a bedobott kukoricacsőre, mint éhes farkasoka bárányra. — Ugye, szépek? — kérdi a gazda. — Makkegészséges mind a kilenc. Csak meg is maradjanak, akkor nem lesz baj. Kettőt megtartunk levágni, a többit meg eladjuk. Tudja, két lányom van, tizennégy éves az egyik, tizenhetedikben a másik, kell a pénz nagyon. A mostani árak mellett, csupán az én fizetésemre hagyatkozva, bizony nehéz lenne őket ruházni, kiiskoláztatni. Ezért fogok meg itt mindent a ház körül. Látja ezt a sok tyúkot, meg a libákat? Hát, hús- meg tojásgondjaink nincsenek. És van még a disznóból is, amit decemberben öltünk le. Igaz, jobbára már csak én meg az asszony fogyasztgatunk belőle, mert a gyerekeknek csak a kolbász a valami. Lóg még fönt a padláson belőle néhány szál, oda vittem, jó, szellős helyre. Csak hát nemigen tudott kifagyni, mert telünk az akkora volt csak, mint egy nyúlfarok. De már meg nem romlik: elfogy hamarosan. Dob még néhány cső kukoricát a malacoknak, aztán leülünk a lócára, s élvezzük a korai nap melegét. — Hát, látja, itt élünk. A házat én építettem, nagy keservesen, ötvenkilencben, s a rá következő évben költöztünk bele. Két szoba, konyha, fürdőszoba, spájz, itt alul meg MUNKÁSARCOK Egy nehéz élet sorai Ha nem így döntök, nemi* tudom, mi lett volna velünk. Időközben anyósom meghalt, apósomnak agyvérzése volt, szinte magatehetetlen és ott is a két tehén, a disznók, egyéb aprójószág. Azt is nekem kell ellátni, a magunkéval együtt. Mindennap fél négykor kelek, megetetem a kezdett ki semmiféle nyavalya, bírom a munkát becsületesen. Csak maradjon is meg az egészségem még sokáig. Szélcserzett arcát nekiveti a napsütésnek, s megint halla pince, amit amolyan nyári ladt rajtunk a front. Igaz, de- konyhának rendeztünk be. hogy szaladt: hosszú, keser Napközben jobbadán» ott-tar- vés harcok voltak errefelé ez bekapok néhány tozkodunk s csak lefeküdni a kis falu lakunk itt most is $alatot> s már indulhatok is a megyünk fel. J° meleg, a leg- vagy ketszaznegyvenen ha- másik ’ munkába> Raadásul nagyobb télben sem erezzük a romszor csereit gazdat Egy- mé a feleségem is beteges, hideget. Itt ez a nagy kert is, szer orosz tankok jöttek, azmegterem benne minden, ami tán meg németek. Így ment tud főzni s rondhe a főzéshez kell, kint a ha- ez hosszú napokig. De túlél- ^^tartani a gyermekeket tarban meg van egy nagyobb tűk - Szóval unatkozni nékem aztán darab fokiunk, apósom után Aztán ötvennégyben megnő- nincs } w6m sem. jár háztájinak a termeloszo- sültem, idevalósi lányt vettem szerencsére en vem mée nem vetkezettől, abba meg krump- el feleségül. Rá négy évre í’zerencsére engem meg nenl lit, kukoricát ültetünk. Hát, megszületett az első lányunk, nagyjából megvolnánk, nem Hatvanig, amíg itt is meg nem panaszkodhatok. Pedig, de ne- alakult a termelőszövetkezet, hezen kezdtük... a saját kis földemen dolgoz- „. . gattam, zie akkor én is beauÜ'u3 af* léptem a közösbe. A fejészetrébb hessegeti a kakast amely ben volt csikókat ne- gat egy sort. ektelen kukorékolással teszi velgettünk. Hetvenben aztán - Tudja - szól aztán f, ty\,k,oknak * s,zep®.t’. de, a!" jöttek le Pestről toborozni, a ennél a vállalatnál nagyon tán fo.ytatja elete történéséi- közlekedési építő vállalattól, jól érzem magam. A brigámondván, naponta busszal dunk, Béke, már nem is em* Kisbér- hoznak, visznek, több lesz a lékszem, hányszor lett arany- kányban, néhány házzal ar- fizetés. Hét évet töltöttem ott. koszorús, most meg, ahogy rébb, ni. Hatan voltunk test- Nem mondom, elégedett Vol- hallani, elnyertük a Vállalat vérek, most már csak négyen tam, de aztán csak-csak bele- kiváló brigádja címet. Jó kis élünk: két bátyámat eltemet- unt az ember az állandó jő- csapat ez és a huszonhetünk tűk. Szüleim — él még mind vés-menésbe, a kevés itthon- közül mi kisbárkánviak, elég a kettő, anyám nyolcvanhá- létbe. Hajnalok hajnalán sokan vagyunk-: nyolcán. Jó, rom, apám nyolcvankét esz- keltünk, későn érkeztünk, alig régi ismerősök, összetartok, tendős — földművesek vol- csak aludni járt haza az em- Nincs is mivelünk soha sem- tak, nagyon szegényen élde- bér. Hetvenhétben aztán miféle gond. géltünk... A múltkor megkér- meggondoltam magam, leszá- Föltámad a ,pzél, behúzódunk dezte a kisebbik lányom, mi- moltam. Azóta dolgozok bent a konyhába. Lucza Géza bort ért nem tanultam tovább? Tarjánban, a megyei víz- és tölt a poharakba és az életre Hát ő már el sem tudja kén- csatornamű vállalatnál. Ez koccintunk. A nehezen szép- zelni, hogy iskolából hazajö- csak egy kis ugrás, jön ér- re.,. vet nem könyvet kellett a ke- tünk, s hoz haza a kisbusz. Karácsony György zünkbe venni, hanem kapát, _________________________________________________ ne k sorolását. — Itt születtem ásót, kaszát, vasvillát. Tizen öt éves voltam, amikor átszaNÓGRÁD — 1983. április 2., szombat
