Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-10 / 58. szám
Papírok, pedagógusok, családok Beszélgetés egy rendhagyó felmérés kapcsán Iroda és tanterem, katedra és íróasztal — első hallásra távol esnek egymástól, mindkét szópárhoz más-más képzetek kapcsolódnak. Ám gyakran hallunk papírmunkával agyonterhelt pedagógusokról, akik arról panaszkodnak, lassan hivatalnokká válnak. És időnként — szerencsére — találkozhatunk olyan hivatalnokokkal, akik nem váltak hűtlenné a pedagóguspályához, hivatáshoz. Pedig ez még akkor sem egyszerű dolog, ha valaki tanulmányi felügyelő és így gyakran katedraközeibe kerülhet. Nem ezen múlik — keoés adminisztráció mellett is lehet hivatalnoklelkű nevelő valaki és a jelentések írása közben is megőrizheti a nevelés, a pedagógiai hétköznapok és ünnepnapok eseményei iránti őszinte érdeklődését, a gyermekközpontú szemléletét. Jónás István beíttss«gy«r- mati városi tanulmányi felügyelő ez utóbbi típushoz tartozik. A felügyeleti kötelezettségeken túl is foglalkozik oktatásügyi kérdésekkel, aktív résztvevője sok olyan munkának, mely a nevelési kultúra növelése érdekében folyik a Magyar Pedagógiai Társaság nyugat-nógrádi csoportjában, a TIT-ben, a HNF-nél, anyagokat állít ösz- sze, előadásokat tart. Család és iskola — ez volt a tavaszi nevelési értekezletek központi témája. Beszélgetésünkkor abból indulunk ki, hogyan készffltek erre a balassagyarmati iskolákban és' miként segíthettek ebben az oktatás irányit«. — A Művelődési Minisztériumnak született egy olyan állásfoglalása, mellyel a pedagógusok adminisztratív terheit kívánják csökkenteni. Eszerint nem kell személyiséglapot készíteni, nem kőtelező a családlátogatásokról feljegyzést írni. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, sok helyen ugyanúgy csinálják, sőt, talán még többet is írnak... A cél végül is az, hogy a családdal fenntartott kapcsolat intenzívebb, tartalmasabb legyen. — Nem hiszem, hogy éppen ezek lennének azok a papírmunkák, melyeket túlzottnak, feleslegesnek tartanak a nevelők... — Abból, hogy legtöbben ma is ihegcsinálják, valóban erre lehet következtetni. Több idő kellene, hogy jusson a családlátogatásra — az ötnapos tanítási hét is kurtít rajta. A rendtartás szerint az első, a harmadik és az ötödik osztályban kötelező a családlátogatás. Ősszel felmérést készítettünk a tavalyi tanévről ezekben az osztályokban a város mindegyik iskolájában. Rendhagyó módon nem a pedagógusoktól kérdeztük meg, hanem elsősorban a gyerekektől, kinél jártak látogatni. Volt, akinél 5—8 alkalommal is megfordultak a pedagógusok, a tanító néni, a napközis, az if- júságvédelmis nevelő —, de ezt is egynek vettük. Sokaknál egyszer sem voltak... — Készült erről összesítés? — Nem azért, hogy egy papírral több legyen és nem is abból a célból, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le belőle, de megcsináltuk a kimutatást. Elküldtük az iskoláknak is, hogy a nevelési értekezletre való fölkészülés során az ebből kiszűrhető tanulságokat is hasznosítsák, reálisabb képük legyen az iskola-szülői ház kapcsolatról. Bár rögtön hozzá kell tenni: nem ez az egyetlen formája a kapcsolattartásnak ! Sokszor talán éppen azért marad el a családlátogatás, mert a szülők közül többen járnak szülői értekezletre, fogadóórára és meg tudják beszélni a felmerülő problémákat. Egyébként különösebb meglepetés nem ért .minket az adatok összesítésekor. ötven-hatvan százalék körül vártuk az arányt,, ez be is jött, legjobb eredményt az elsőben vártunk, itt hetven százalék fölött alakult, legrosszabbat az ötödikeseknél, ez is bevált. A legtöbb családlátogatást ott végeztek, ahol legkevesebb a létszám: az egy-egy osztályt tanító Petőfiben és a párhuzamos osztályokkal működő Ifjúsági úti és II. Rákóczi Ferenc iskolában. A számok mögött mindig látni kell az embereket is: egyes nevelőknél egyéni problémák, saját családi gondjaik akadályozták a tanítványok családjainak meglátogatását. Viszont, akit veszélyeztetettnek tartottak. ahhoz lelkiismeretesen, többször is kimentek. Néhány olyan esetről is beszámoltak a beszélgetésekben, amikor a szülők megakadályozták a látogatást, nem engedték be a pedagógust, hiába kopogtatott, csöngetett. — Említette a többi kapcsolattartási formát is. Ezekről milyen képük van a városa iskolákból? —* Rendszeresek a fogadóórák, járnak is a szülök. Ami gond: elsősorban csak a tanulmányi eredményeket firtatják. a nevelési kérdésekbe ritkábban mennek bele. Pedig az ifjúságvédelmis is sok alkalommal megkereshető, érdemes lenne a konfliktushelyzeteket tisztázni. A családlátogatásnak az a nagy előnye, hogy akkir valóban „körbejárják” a gyereket, minden problémát megbeszélnek őszintébben otthon. A szülői értekezletek, a szülök akadémiája előadássorozatok sokat gazdagíthatják a szülők pedagógiai ismereteit, terítékre kerülnek az iskola aktuális feladatai, a tanár-szülő együttműködés lehetőségei. Tavaszig még folyamatosan zajlik a felkészülés, amiben az SZMK-vezetők is részt vállalnak. A legtöbbet mégis az ér, ha kritikusan, őszintén végiggondolja mindenki, mit tett eddig és mit tehet jobban a család és iskola együttműködéséért, a gyerekekért. fi. Kiss MagcMna Ásványbörze Miskolcon A miskolci Hermann Ottó Múzeum és a Nehézipari Műszaki Egyetem földtan-teleptan tanszéke és ásvány- és kőzettani tanszéke szervezésében 1983 március 12—13-án tavaszi ásványgyűjtő találkozó lesz Miskolcon. Ezt 12-én a magyar ásvány- gyűjtők tanácskozása nyitja meg, ahol ismert előadok a Magyarhoni Földtani Társulat ásványgyűjtő klubja 10 éves, évfordulójáról, a hazai ás vány gyűjtés helyzetéről, az ásványtan mai állásáról és a gyűjtemények kezeléséről, nyilvántartásáról tartanak előadást. Az előadásokat vita fogja követni. Eddig körülbelül 250-en jelezték részvételüket a tanácskozásra, ahol az érdeklődőktől kezdve az akadémikus mineralógusig a legkülönbözőbb foglalkozásúak találkoznak. TizePhamwKiTkán W órától 16 óráig az egyetem A/4-es épületében pedig ásványbörze lesz. Ásványokat, drágaköveket, őslényeket, díszítőköveket, szakmai ■ és ismeretterjesztő könyveket, jegyzeteket, gyűjtőeszközöket, múzeumi kiadványokat, naptárakat, képes levelezőlapokat stb. lehet cserélni, vásárolni. Ismert szakemberek díjtalan drágakő-, ásvány-, és őslényhatározást végeznek. A börze ideje alatt állandó tárlatvezetést tartanak a hazai viszonylatban páratlan szakkönyvanyagot őrző Selme- ci műemlék könyvtárban. Tizedikétől 13 óráig alkalmi postahivatal működik, ahol emléklapot lehet venni, s alkalmi bélyegzőt használnak' Előzetes jelentkezések alapján a hazai és külföldi gyűjtők több mint Itt asztalon fogják kiállítani ásványaikat, őslényeiket stb. összességében körülbelül ötezer darab — a föld legkülönbözőbb részeiből származó — ásványban, drágakőben, díszítőkőben, őslényben gyönyörködhetnek a látogatók. Emellett négy kiállítás várja a vendégeket Regi ásványtani könyvek a Selmeoi műemlék könyvtárból, erdélyi bányahelyek régi képes levelezőlapokon (a szerencsi Zempléni Múzeum óriási gyűjteményéből válogatva), ásványok bélyegeken és Kriston Béla ásvanygyűjtő emlékkiállítása. Bővebb információ a tavaszi ásványgyűjtő találkozó rendező irodától kapható. Cím: Hermann Ottó Múzeum 3301 Miskolc, Pf. 4. Telefon: 38-586. Korszerű családi házak nőttek ki a földből az eltelt egy-két év alatt Rétságon. Az egy kori kopár domboldalakon most házak százai adnak otthont ifjú családoknak. — kép: kulcsár — SZÍNHÁZI esték Vonó Ignác A szolnokiak ismét megmutatták a salgótarjáni közönségnek — a József Attila Megyei Művelődési Központ színpadán —, hogy tudnak színházat csinálni. Fejes Endre Vonó Ignác című színművéből szelíden bús, forralóan ironikus és elgondolkodtatóan sokszólamú előadást rendezett az első évadját nyűvő Csizmadia Tibor. A kazetta őszi bemutatója után — sportnyelven szólva — újabb nagy dobását láthattuk az ifjú rendezőnek. Fejes Endre színműve körülbelül egy évtizede méltán keltett érdeklődést, s aratott sikert Garas Dezsővel és Kiss Manyival a főszerepben. Van benne valami, ami érvényes azóta is, sőt — megítélésem szerint — az lesz jó ideig, lfyilrán ennek a „valaminek” a felismerése motiválja Csizmadia Tibor választását (és Petiik Józsefét, aki a szolnokival csaknem egy időben vitte színre Budapesten, a Józsefvárosi Színházban a Vonó Ignácot). Csupán az a kérdés, milyen tartalom, vagy tartalmak rejlenek a határozatlan névmás mögött. A Vonó Ignác számomra nem hagyományos színmű. Nem naturalista, nem realista, bár mindkettőhöz közel áll. A Vonó Ignác példázat — a magyar nép, a magyar ember történelmi bukdácsolásainak humorosan, ironikusan, drámaian, liraian játékos példázata. Vonó Ignác, aki 1914-től 1956- ig végighazudozza, végigügyes- kedi, végiglébocolja az életét, bármelyikünk nagyapja lehetne, s, ha a kortól eltekintünk, akár mi magunk is. És ugyanez illik özvegy Mák La- josnéra, aki/; végigsóvárogja, végigünnepelgeti az életét Vonó Ignác mellett. Annyi —, de lényeges — különbséggel, hogy ő megmarad mindenkor és mindén körülmények között tisztességesnek. Ha Vonó Ignácban magunkat látjuk, akkor Mák Lajosnéban szintén magunkra ismerhetünk. Egy lélek ők, két különböző testben. Csizmadia Tibor rendezése alapgondolatának érzem ezt a felismerést. Ezért fogalmazza meg az egyes jeleneteket, figurákat úgy, hogy azok egyszerre jelentik önmagukat és kívülről, tehát kritikával, láttatott tükörképüket. Egyszerre látjuk a valót és az idézőjelet. S ebből a koncepcióból születik meg az előadás sajátos stílusa, hangulata, bejárva a szélső végeket, a nevetségességet és a szánalmat. Ezzel az ábrázolásmóddal a rendező Brecht szellemét idézi, annak gyakori didaktiz- musa, fárasztó célzatossága nélkül. Biztos stílusén ék, határozott világlátás jellemzi az előadást. A tér- és látványképzés műviségében is természetes hatású, elenyésző kivételtől eltekintve ' a színészi játék is, mely természetes módon ihintíenkor a rendezői értelmezés függvénye. Feledhetetlen például az a szertartásosság, ahogyan Mákné és a címszereplő az utóbbi születésnapját ünnepli. Ez a sztereotípia ismétlődik aztán a Virág Teklával való házasságban is, árulkodva Vonó Ignác valódi arculatáról. Csizmadia tehetségéről legszembetűnőbben a befejezés győz. meg. Lényegében ez magyarázza meg a nézőnek a korábban látottakat is, nevezetesen, hogy többről van szó a darabban és az előadásban, mint egyszerű férfi-nő kapcsolatról. Azonos gyökerű, kétféle magatartás- és viselkedésmód drámája pergett le a szemünk előtt. Az ötvenhatos szovjet katonai segítség Vonó számára a hazu.dozás — életművészet? — továbbvitelét jelenti, Mákné számára — ismerve a történelmi helyzetet — a bizonytalanságot, egyben a hazugság felismerését. Ezért kérdezi döbbenten mintegy a közönségtől: velünk mi lesz, proletárokkal ? A rendező ezt toldja meg egy frappáns dalbetéttel: „Légy szerény, mint én, /Légy elégedett szívem, / A jövőt nem sejtheted...” Legföljebb, ha okulunk a velünk történtekből, a történelemből. Egységesen jó színészi játéknak tapsolhattunk a produkció végén. A két főszereplő — eredendően rájuk épül Irottan is az előadás — fölé emelkedik a többieknek. Ez a játékmód a brechti és a sztanyiszlavszkiji elvek szerint építi fel a figurákat, az előbbiekre helyezve a nagyobb hangsúlyt. Bán János a címszerepben remekül megfelel a követelményeknek. Hirtelen váltásai —, melyek például nemegyszer zavartak a Várj, amíg sötét lesz előadásában —, groteszk mozdulatai most teljességgel „ülnek”, s a darab példázat jellegét erősítik. Méltó társa Mákné szerepében Bajcsay Mária, aki egyszerre képes ocsmány és vonzó lenni. A többiek kevesebb lehetőséget kaptak az írótól, de éltek az alkalommal. Egri Kati (Virág Tekla), Varga Károly (zászlós, pincér), Árdeleán László (pap), és Philippovics Tamás (Csa- táry) külön említést érdemel. A díszletek és a jelmezek jól szolgálják a rendezői koncepciót. A semleges, bárminek használható tér különösen jól sikerült. Csizmadia Tibor rendezésére még jó darabig emlékezünk. Sulyok László műsor KOSSUTH RADIO: 8,‘í7: Az Indián királynő fi,20: irodalmi évfordulónaptár 9.44: Szólj, szólj, sípom! 9.35: Schubert: Menüett 10.05: Diákfélóra 10.35: Boris Christoff Musz«rgsz- kij-dalokat énekel 11.25: Nélkülük nem megy. Riport 11.40: védett férfiak 12.45: Filmtükörkép 4 NOORAD - 1983. 13.W: A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezeiből 13.47: Palló Imre nótafelvételei* bői 13.59: Noteszlapek 14.27: A budapesti fúvósötös felvételeiből 15.05: Bende Zsolt operettfelvételeiből 15.29: Százszorszép klub 15.59: Kormos István: A vasmozsár törő je alatt 16.09: Sebő Ferenc és a sebő- együttes összes felvétele XI/1. rész — 1970—71. 16.37: Schubert: Wanderer-fantá* zia 17.05: Olvastam valahol — Károly Róbertról 17.34: Rádiószínház Kis komédia 19.30: Angol madrigálok 19.40: Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont Kb.: 21.30: Népdalok 22.30: Szigeti József felvételei 23.31: Oralia Dominguez opera- árjákat énekel 0.10: Somló Tamás táncdalaiból órcius IQ., csütörtök PKTOEI RADIO: s.*5: Két kantáta 8.35: Napközben 10.0«: Zenedélelőtt 12.36: A népművészet mestereinek felvételeiből 13. M: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót 13.20: Éneklő ifjúság 13.25: Kósa György: Mesemadár 14.00: Akkor most Hoki! 14.35: Szórakoztató antikvárium 16.00: John Stuart Mill. Németh G. Béla és Szegedy Maszák Mihály beszélgetése 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Tanakodó — a nevelési módszerekről 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: Arcképemlékeinkből 21.30: Töltsön egy órát kedvenceivel 22,30: A fehér 16 23.20: Ifj. Burka Sándor népi zenekara játszik MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés, — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. szerkesztő: Antal Magda (A tartalomból: Öregek az iskolapadban — Univáz több változatban — Nemzeti park a Blikkben) — 18.00: Eszak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskelatévé. Kémia (ált. ifik. 7. oszt.7 8.38: Angol nyelv 9.00: Orosz nyelv (ált. isk. 0. oszt.) 9.20: Földrajz (élt. Isk. «. «szt.) 10.00: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.) 10.30: Magyar nyelv (ált. isk. l. észt.) 11.00: Történelem (ált. isk. 8. oszt.) 11.30: Kamera 12.00: Világnézet 12.40: Képújság 13.55: Iskolatévé. Orosz nyelv (ism.) 14.151 Kémia (ism.t 14.40: Magyar ifeJálom (ism.) 15.10: Világnézet (ism.) 15.55: Hírek 16.00: Csak gyerekeknek! 16.50: A vidám élet háza 17.35: Kikapcsoló 17.50: Telesport 18.20: Pedagógusok fóruma 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradő 20.00: Mint oldott kéve. Sárközi György regényének tévé- filmváltozata. VII/1. rész 21.10: Panoráma 22.10: Tv-hiradó 3. S. MOSOK: 18.45: Sorstársak 18.05: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk 19.30: Tv-hiradó 20.00: Szemle 20.50: Tv-hiradó 2. 21.10: Kikapcsoló (Ism.) 21.25: Műkorcsolya-világbajnokság 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA; 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Rómeó és Júlia november végén — tévéjáték, (ism) 21.25: Gazdaságpolitikai magazin. 22,05: Ez történt 24 óra alatt. 23.20: A Kabardinka egyttttóa műsora. 23.05: Hírek. 2. MOSOK: 18.45; Marx és Engels életéből, — NDK tévéfllmsorozat. 4. rész. 19.30: Francia nyelvtanfolyam — 14. lecke. (Ism.) 20.00: Műkorcsolya VB — férfi szabadonválasztott gyakorlatok. 21.30: Időszerű események. 22.00: Céltábla. — Angol bűnügyi filmsorozat. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8-tól: Üldözők. (16) Színes szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Délután 3-tól. háromnegyed 6 és 8-tól: Szerencsés Dániel. (14). Szines magyar film. — Pásztói Mátra: Maria Braun házassága.' (16) Színes NSZK-beli film. — Szécsényi Rákóczi: Mackenna aranya. Színes USA western. — Kisterenvel Petőfi : A kapitány kalandjai. Színes szinkronizált szoviet ifjúság) kalandfilm. — Nagylóc: Tobl. Szines, szinkronizált spanyM filmszatíra. — Jobbágyi: Esküvő, (14) Szines, szinkronizált USA •Unszatíra.
