Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-10 / 58. szám

Papírok, pedagógusok, családok Beszélgetés egy rendhagyó felmérés kapcsán Iroda és tanterem, kated­ra és íróasztal — első hallás­ra távol esnek egymástól, mindkét szópárhoz más-más képzetek kapcsolódnak. Ám gyakran hallunk papírmun­kával agyonterhelt pedagó­gusokról, akik arról panasz­kodnak, lassan hivatalnok­ká válnak. És időnként — szerencsére — találkozhatunk olyan hivatalnokokkal, akik nem váltak hűtlenné a peda­góguspályához, hivatáshoz. Pedig ez még akkor sem egy­szerű dolog, ha valaki tanul­mányi felügyelő és így gyak­ran katedraközeibe kerülhet. Nem ezen múlik — keoés ad­minisztráció mellett is lehet hivatalnoklelkű nevelő vala­ki és a jelentések írása köz­ben is megőrizheti a neve­lés, a pedagógiai hétközna­pok és ünnepnapok esemé­nyei iránti őszinte érdeklődé­sét, a gyermekközpontú szem­léletét. Jónás István beíttss«gy«r- mati városi tanulmányi fel­ügyelő ez utóbbi típushoz tar­tozik. A felügyeleti kötele­zettségeken túl is foglalko­zik oktatásügyi kérdésekkel, aktív résztvevője sok olyan munkának, mely a nevelési kultúra növelése érdekében folyik a Magyar Pedagógiai Társaság nyugat-nógrádi csoportjában, a TIT-ben, a HNF-nél, anyagokat állít ösz- sze, előadásokat tart. Család és iskola — ez volt a tavaszi nevelési értekezle­tek központi témája. Beszél­getésünkkor abból indu­lunk ki, hogyan készffltek er­re a balassagyarmati isko­lákban és' miként segíthettek ebben az oktatás irányit«. — A Művelődési Miniszté­riumnak született egy olyan állásfoglalása, mellyel a pe­dagógusok adminisztratív terheit kívánják csökkenteni. Eszerint nem kell személyi­séglapot készíteni, nem kőte­lező a családlátogatásokról feljegyzést írni. Ennek elle­nére azt tapasztaljuk, sok he­lyen ugyanúgy csinálják, sőt, talán még többet is írnak... A cél végül is az, hogy a csa­láddal fenntartott kapcsolat intenzívebb, tartalmasabb le­gyen. — Nem hiszem, hogy éppen ezek lennének azok a papír­munkák, melyeket túlzott­nak, feleslegesnek tartanak a nevelők... — Abból, hogy legtöbben ma is ihegcsinálják, valóban erre lehet következtetni. Több idő kellene, hogy jusson a családlátogatásra — az ötna­pos tanítási hét is kurtít raj­ta. A rendtartás szerint az első, a harmadik és az ötö­dik osztályban kötelező a családlátogatás. Ősszel fel­mérést készítettünk a tavalyi tanévről ezekben az osztá­lyokban a város mindegyik iskolájában. Rendhagyó mó­don nem a pedagógusoktól kérdeztük meg, hanem első­sorban a gyerekektől, kinél jártak látogatni. Volt, akinél 5—8 alkalommal is megfor­dultak a pedagógusok, a ta­nító néni, a napközis, az if- júságvédelmis nevelő —, de ezt is egynek vettük. Sokak­nál egyszer sem voltak... — Készült erről összesítés? — Nem azért, hogy egy pa­pírral több legyen és nem is abból a célból, hogy messze­menő következtetéseket von­junk le belőle, de megcsinál­tuk a kimutatást. Elküldtük az iskoláknak is, hogy a ne­velési értekezletre való fölké­szülés során az ebből ki­szűrhető tanulságokat is hasz­nosítsák, reálisabb képük legyen az iskola-szülői ház kapcsolatról. Bár rögtön hoz­zá kell tenni: nem ez az egyetlen formája a kapcso­lattartásnak ! Sokszor talán éppen azért marad el a csa­ládlátogatás, mert a szülők közül többen járnak szülői értekezletre, fogadóórára és meg tudják beszélni a fel­merülő problémákat. Egyéb­ként különösebb meglepetés nem ért .minket az adatok összesítésekor. ötven-hatvan százalék körül vártuk az arányt,, ez be is jött, legjobb eredményt az elsőben vár­tunk, itt hetven százalék fö­lött alakult, legrosszabbat az ötödikeseknél, ez is bevált. A legtöbb családlátogatást ott végeztek, ahol legkevesebb a létszám: az egy-egy osztályt tanító Petőfiben és a párhu­zamos osztályokkal működő Ifjúsági úti és II. Rákóczi Fe­renc iskolában. A számok mögött mindig látni kell az embereket is: egyes nevelők­nél egyéni problémák, saját családi gondjaik akadályoz­ták a tanítványok családjai­nak meglátogatását. Viszont, akit veszélyeztetettnek tartot­tak. ahhoz lelkiismeretesen, többször is kimentek. Né­hány olyan esetről is beszá­moltak a beszélgetésekben, amikor a szülők megakadá­lyozták a látogatást, nem en­gedték be a pedagógust, hiá­ba kopogtatott, csöngetett. — Említette a többi kap­csolattartási formát is. Ezek­ről milyen képük van a vá­rosa iskolákból? —* Rendszeresek a fogadó­órák, járnak is a szülök. Ami gond: elsősorban csak a ta­nulmányi eredményeket fir­tatják. a nevelési kérdésekbe ritkábban mennek bele. Pe­dig az ifjúságvédelmis is sok alkalommal megkereshető, érdemes lenne a konfliktus­helyzeteket tisztázni. A csa­ládlátogatásnak az a nagy elő­nye, hogy akkir valóban „körbejárják” a gyereket, min­den problémát megbeszél­nek őszintébben otthon. A szülői értekezletek, a szülök akadémiája előadássorozatok sokat gazdagíthatják a szü­lők pedagógiai ismereteit, te­rítékre kerülnek az iskola ak­tuális feladatai, a tanár-szü­lő együttműködés lehetőségei. Tavaszig még folyamatosan zajlik a felkészülés, amiben az SZMK-vezetők is részt vál­lalnak. A legtöbbet mégis az ér, ha kritikusan, őszintén végiggondolja mindenki, mit tett eddig és mit tehet job­ban a család és iskola együtt­működéséért, a gyerekekért. fi. Kiss MagcMna Ásványbörze Miskolcon A miskolci Hermann Ottó Múzeum és a Nehézipari Mű­szaki Egyetem földtan-teleptan tanszéke és ásvány- és kőzettani tanszéke szervezé­sében 1983 március 12—13-án tavaszi ásványgyűjtő talál­kozó lesz Miskolcon. Ezt 12-én a magyar ásvány- gyűjtők tanácskozása nyitja meg, ahol ismert előadok a Magyarhoni Földtani Társu­lat ásványgyűjtő klubja 10 éves, évfordulójáról, a hazai ás vány gyűjtés helyzetéről, az ásványtan mai állásáról és a gyűjtemények kezeléséről, nyilvántartásáról tartanak előadást. Az előadásokat vita fogja követni. Eddig körülbe­lül 250-en jelezték részvételü­ket a tanácskozásra, ahol az érdeklődőktől kezdve az aka­démikus mineralógusig a leg­különbözőbb foglalkozásúak találkoznak. TizePhamwKiTkán W órától 16 óráig az egyetem A/4-es épületében pedig ásványbörze lesz. Ásványokat, drágaköve­ket, őslényeket, díszítőköve­ket, szakmai ■ és ismeretter­jesztő könyveket, jegyzeteket, gyűjtőeszközöket, múzeumi ki­adványokat, naptárakat, képes levelezőlapokat stb. lehet cse­rélni, vásárolni. Ismert szakemberek díjtalan drágakő-, ásvány-, és őslény­határozást végeznek. A börze ideje alatt állandó tárlatvezetést tartanak a ha­zai viszonylatban páratlan szakkönyvanyagot őrző Selme- ci műemlék könyvtárban. Tizedikétől 13 óráig alkalmi postahivatal működik, ahol emléklapot lehet venni, s al­kalmi bélyegzőt használnak' Előzetes jelentkezések alap­ján a hazai és külföldi gyűj­tők több mint Itt asztalon fogják kiállítani ásványaikat, őslényeiket stb. összességében körülbelül ötezer darab — a föld legkülönbözőbb részeiből származó — ásványban, drá­gakőben, díszítőkőben, őslény­ben gyönyörködhetnek a láto­gatók. Emellett négy kiállítás vár­ja a vendégeket Regi ás­ványtani könyvek a Selmeoi műemlék könyvtárból, erdélyi bányahelyek régi képes leve­lezőlapokon (a szerencsi Zemp­léni Múzeum óriási gyűjtemé­nyéből válogatva), ásványok bélyegeken és Kriston Béla ásvanygyűjtő emlékkiállítása. Bővebb információ a tavaszi ásványgyűjtő találkozó ren­dező irodától kapható. Cím: Hermann Ottó Múzeum 3301 Miskolc, Pf. 4. Telefon: 38-586. Korszerű családi házak nőttek ki a földből az eltelt egy-két év alatt Rétságon. Az egy kori kopár domboldalakon most házak százai adnak otthont ifjú családoknak. — kép: kulcsár — SZÍNHÁZI esték Vonó Ignác A szolnokiak ismét megmu­tatták a salgótarjáni közön­ségnek — a József Attila Me­gyei Művelődési Központ szín­padán —, hogy tudnak szín­házat csinálni. Fejes Endre Vonó Ignác című színművéből szelíden bús, forralóan ironi­kus és elgondolkodtatóan sok­szólamú előadást rendezett az első évadját nyűvő Csizmadia Tibor. A kazetta őszi bemuta­tója után — sportnyelven szól­va — újabb nagy dobását lát­hattuk az ifjú rendezőnek. Fejes Endre színműve kö­rülbelül egy évtizede méltán keltett érdeklődést, s aratott sikert Garas Dezsővel és Kiss Manyival a főszerepben. Van benne valami, ami érvényes azóta is, sőt — megítélésem szerint — az lesz jó ideig, lfyilrán ennek a „valaminek” a felismerése motiválja Csiz­madia Tibor választását (és Petiik Józsefét, aki a szolno­kival csaknem egy időben vit­te színre Budapesten, a Jó­zsefvárosi Színházban a Vonó Ignácot). Csupán az a kérdés, milyen tartalom, vagy tartal­mak rejlenek a határozatlan névmás mögött. A Vonó Ignác számomra nem hagyományos színmű. Nem na­turalista, nem realista, bár mindkettőhöz közel áll. A Vonó Ignác példázat — a magyar nép, a magyar ember törté­nelmi bukdácsolásainak hu­morosan, ironikusan, drámai­an, liraian játékos példázata. Vonó Ignác, aki 1914-től 1956- ig végighazudozza, végigügyes- kedi, végiglébocolja az életét, bármelyikünk nagyapja le­hetne, s, ha a kortól eltekin­tünk, akár mi magunk is. És ugyanez illik özvegy Mák La- josnéra, aki/; végigsóvárogja, végigünnepelgeti az életét Vo­nó Ignác mellett. Annyi —, de lényeges — különbséggel, hogy ő megmarad mindenkor és mindén körülmények kö­zött tisztességesnek. Ha Vonó Ignácban magunkat látjuk, ak­kor Mák Lajosnéban szintén magunkra ismerhetünk. Egy lélek ők, két különböző test­ben. Csizmadia Tibor rendezése alapgondolatának érzem ezt a felismerést. Ezért fogalmaz­za meg az egyes jeleneteket, figurákat úgy, hogy azok egy­szerre jelentik önmagukat és kívülről, tehát kritikával, lát­tatott tükörképüket. Egyszer­re látjuk a valót és az idéző­jelet. S ebből a koncepcióból születik meg az előadás sa­játos stílusa, hangulata, be­járva a szélső végeket, a ne­vetségességet és a szánalmat. Ezzel az ábrázolásmóddal a rendező Brecht szellemét idé­zi, annak gyakori didaktiz- musa, fárasztó célzatossága nélkül. Biztos stílusén ék, határo­zott világlátás jellemzi az előadást. A tér- és látvány­képzés műviségében is ter­mészetes hatású, elenyésző ki­vételtől eltekintve ' a színészi játék is, mely természetes módon ihintíenkor a rendezői értelmezés függvénye. Feled­hetetlen például az a szertar­tásosság, ahogyan Mákné és a címszereplő az utóbbi szü­letésnapját ünnepli. Ez a szte­reotípia ismétlődik aztán a Virág Teklával való házas­ságban is, árulkodva Vonó Ig­nác valódi arculatáról. Csizmadia tehetségéről leg­szembetűnőbben a befejezés győz. meg. Lényegében ez ma­gyarázza meg a nézőnek a korábban látottakat is, neve­zetesen, hogy többről van szó a darabban és az előadás­ban, mint egyszerű férfi-nő kapcsolatról. Azonos gyökerű, kétféle magatartás- és visel­kedésmód drámája pergett le a szemünk előtt. Az ötvenha­tos szovjet katonai segítség Vonó számára a hazu.dozás — életművészet? — továbbvite­lét jelenti, Mákné számára — ismerve a történelmi helyze­tet — a bizonytalanságot, egy­ben a hazugság felismerését. Ezért kérdezi döbbenten mint­egy a közönségtől: velünk mi lesz, proletárokkal ? A ren­dező ezt toldja meg egy frap­páns dalbetéttel: „Légy sze­rény, mint én, /Légy elégedett szívem, / A jövőt nem sejthe­ted...” Legföljebb, ha okulunk a velünk történtekből, a tör­ténelemből. Egységesen jó színészi já­téknak tapsolhattunk a pro­dukció végén. A két fősze­replő — eredendően rájuk épül Irottan is az előadás — fölé emelkedik a többieknek. Ez a játékmód a brechti és a sztanyiszlavszkiji elvek sze­rint építi fel a figurákat, az előbbiekre helyezve a na­gyobb hangsúlyt. Bán János a címszerepben remekül meg­felel a követelményeknek. Hir­telen váltásai —, melyek pél­dául nemegyszer zavartak a Várj, amíg sötét lesz előadá­sában —, groteszk mozdulatai most teljességgel „ülnek”, s a darab példázat jellegét erő­sítik. Méltó társa Mákné sze­repében Bajcsay Mária, aki egyszerre képes ocsmány és vonzó lenni. A többiek ke­vesebb lehetőséget kaptak az írótól, de éltek az alkalom­mal. Egri Kati (Virág Tekla), Varga Károly (zászlós, pin­cér), Árdeleán László (pap), és Philippovics Tamás (Csa- táry) külön említést érdemel. A díszletek és a jelmezek jól szolgálják a rendezői koncepciót. A semleges, bár­minek használható tér külö­nösen jól sikerült. Csizmadia Tibor rendezésé­re még jó darabig emléke­zünk. Sulyok László műsor KOSSUTH RADIO: 8,‘í7: Az Indián királynő fi,20: irodalmi évfordulónaptár 9.44: Szólj, szólj, sípom! 9.35: Schubert: Menüett 10.05: Diákfélóra 10.35: Boris Christoff Musz«rgsz- kij-dalokat énekel 11.25: Nélkülük nem megy. Riport 11.40: védett férfiak 12.45: Filmtükörkép 4 NOORAD - 1983. 13.W: A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezeiből 13.47: Palló Imre nótafelvételei* bői 13.59: Noteszlapek 14.27: A budapesti fúvósötös felvételeiből 15.05: Bende Zsolt operettfelvéte­leiből 15.29: Százszorszép klub 15.59: Kormos István: A vas­mozsár törő je alatt 16.09: Sebő Ferenc és a sebő- együttes összes felvétele XI/1. rész — 1970—71. 16.37: Schubert: Wanderer-fantá* zia 17.05: Olvastam valahol — Károly Róbertról 17.34: Rádiószínház Kis komédia 19.30: Angol madrigálok 19.40: Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont Kb.: 21.30: Népdalok 22.30: Szigeti József felvételei 23.31: Oralia Dominguez opera- árjákat énekel 0.10: Somló Tamás táncdalaiból órcius IQ., csütörtök PKTOEI RADIO: s.*5: Két kantáta 8.35: Napközben 10.0«: Zenedélelőtt 12.36: A népművészet mesterei­nek felvételeiből 13. M: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót 13.20: Éneklő ifjúság 13.25: Kósa György: Mesemadár 14.00: Akkor most Hoki! 14.35: Szórakoztató antikvárium 16.00: John Stuart Mill. Németh G. Béla és Szegedy Maszák Mihály beszélgetése 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Tanakodó — a nevelési módszerekről 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: Arcképemlékeinkből 21.30: Töltsön egy órát kedven­ceivel 22,30: A fehér 16 23.20: Ifj. Burka Sándor népi zenekara játszik MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés, — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi ké­peslap. szerkesztő: Antal Magda (A tartalomból: Öregek az isko­lapadban — Univáz több válto­zatban — Nemzeti park a Blikk­ben) — 18.00: Eszak-magyaror­szági krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskelatévé. Kémia (ált. ifik. 7. oszt.7 8.38: Angol nyelv 9.00: Orosz nyelv (ált. isk. 0. oszt.) 9.20: Földrajz (élt. Isk. «. «szt.) 10.00: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.) 10.30: Magyar nyelv (ált. isk. l. észt.) 11.00: Történelem (ált. isk. 8. oszt.) 11.30: Kamera 12.00: Világnézet 12.40: Képújság 13.55: Iskolatévé. Orosz nyelv (ism.) 14.151 Kémia (ism.t 14.40: Magyar ifeJálom (ism.) 15.10: Világnézet (ism.) 15.55: Hírek 16.00: Csak gyerekeknek! 16.50: A vidám élet háza 17.35: Kikapcsoló 17.50: Telesport 18.20: Pedagógusok fóruma 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradő 20.00: Mint oldott kéve. Sárközi György regényének tévé- filmváltozata. VII/1. rész 21.10: Panoráma 22.10: Tv-hiradó 3. S. MOSOK: 18.45: Sorstársak 18.05: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk 19.30: Tv-hiradó 20.00: Szemle 20.50: Tv-hiradó 2. 21.10: Kikapcsoló (Ism.) 21.25: Műkorcsolya-világbajnokság 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA; 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Rómeó és Júlia november végén — tévéjáték, (ism) 21.25: Gazdaságpolitikai magazin. 22,05: Ez történt 24 óra alatt. 23.20: A Kabardinka egyttttóa műsora. 23.05: Hírek. 2. MOSOK: 18.45; Marx és Engels életéből, — NDK tévéfllmsorozat. 4. rész. 19.30: Francia nyelvtanfolyam — 14. lecke. (Ism.) 20.00: Műkorcsolya VB — férfi szabadonválasztott gyakor­latok. 21.30: Időszerű események. 22.00: Céltábla. — Angol bűnügyi filmsorozat. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8-tól: Üldözők. (16) Színes szinkronizált ameri­kai bűnügyi film. — Balassagyar­mati Madách: Délután 3-tól. há­romnegyed 6 és 8-tól: Szeren­csés Dániel. (14). Szines magyar film. — Pásztói Mátra: Maria Braun házassága.' (16) Színes NSZK-beli film. — Szécsényi Rá­kóczi: Mackenna aranya. Színes USA western. — Kisterenvel Pe­tőfi : A kapitány kalandjai. Szí­nes szinkronizált szoviet ifjúság) kalandfilm. — Nagylóc: Tobl. Szines, szinkronizált spanyM filmszatíra. — Jobbágyi: Esküvő, (14) Szines, szinkronizált USA •Unszatíra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom