Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-10 / 58. szám
legi tanácsadó TARTÁSI-ÉLETJÁRADÉKI SZERZŐDÉS I Sz. P. olvasónk a házastársával közösen — 1922 évben *— lakóházat épített, a házastársa tulajdonában volt ház- lielyingatlanra. A tulajdonjogot fele-fele arányban jegyezték be az ingatlannyilvántartásba. A házasságból három gyermek származott. Olvasónk liázastársa 1981-ben elhalt. A közjegyző az ingatlan fele részenek a tulajdonjogát a három gyermeknek adta át, egyenlő tulajdoni arányban. A megörökölt illetőségre olvasónk az özvegyi haszonélvezeti jogét fenntartotta. Kérdése: tartási szerződéssel átadhatja-e a nevén álló fele rész Illetőség tulajdonjogát? A tulajdonost megilleti az a jog. hogy a tulajdonjogát másra átruházza. Olvasónk a tulajdonában levő illetőséggel szabadon Fendelkezhet —* tartási szerződést is köthet. Ezenfelül amíg lliabb házasságot nem köt az egész ingatlant használhatja, abban az esetben is, ha tartási szerződést köt. A tartási szerződést írásban kell megkötni. A tartási kötelezettség a gondozásra, gyógyíttatásra, ápolásra és eltemetésre is kiterjed. Ha tartása fejében a ti^lajdoni illetőségét a kötelezettre (eltartásra vállalkozóra) átruházza, a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni. Bejegyzés esetén ennek az az előnye, hogy a tartási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlanból a követelését kielégítheti —, ha pedig a tartásra kötelezett az ingatlant elidegenítette (eladta, ajándékba adta, elcserélte), az új tulajdonos köteles túrni a követelés kielégítését. A tartási szerződés érvényességéhez a községi tanács vb szakigazgatási szervének a jóváhagyása szükséges. Annak teljesítését a szakigazgatási szerv ellenőrzi. Ha a szerződést nem, vagy nem megfelelő módon teljesítik, a szak- igazgatási szervhez lehet fordulni panasszal, ahol megkísérlik kibékíteni a szerződő feleket. Ennek eredménytelensége esetén a bíróságnál kell a szerződés módosítását, vagy megszüntetését kérni. A módosítás azt jelenti, hogy ha a természetbeni tartás lehetetlenné vált, bármelyik szerződő fél kérheti a tartásnak életjáradékká való átváltoztatósót. Felhívjuk az olvasónk figyelmét arra, hogy közeli 'hozzá'ariozók között létrejött tartási kötelezettség teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár. A kötelezettséget vállaló közeli hozzátartozó azonban a tartási szerződés megszüntetését követelheti, ha annak teljesítése vagy életjáradékká való átalakítása — a később megváltozott vagyoni körülményei miatt — reá nézve túlságos megterheléssel járna. Életjáradék-szerződés alapján a kötelezett a szerződő felek által meghatározott pénzösszegnek vagy terménymeny- nviségnek a megszabott időben megfizetésére, illetve teljesítésére köteles. Megkötésére, vagy' megszüntetésére a részletesen ismertetett tartási szerződés szabályait kel! megfelelően alkalmazni. Árvaellátás és családi pőtlék Levelezőink jelentik Küldöttgyűlés Diósjenőn Március 5-én, szombaton a délutáni órákban tartotta meg mérlegjóváhagyó küldöttgyűlését a Diósjenő és Vidéke Takarékszövetkezet tagsága a választott küldöttek útján. Nyolc községet átfogóan működik ez a takarékszövetkezet, működési területén magyarok, németek és szlovák nemzetiségűek egyaránt megtalálhatók, sőt a legnagyobb egyetértésben élnek és dolgoznak. Az 1982. évi tevékenységet értékelte az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság előterjesztése alapján a küldöttgyűlés. A sokirányú, s egyre bővülő, magában sok tekintetben már szolgáltatásnak tűnő betétgyűjtő és különféle kölcsönöket folyósító tevékenységén túlmenően nagy-nagy bizalommal fordul az itt élő lakosság a takarékszövetkezetekhez, vagyis a diósjenői és annak kirendeltségeként működő nőtincs! takarékszövetkezethez. Lakás- és gépjármű-biztosítás, különféle bel- és külföldi társasutazások szervezésére is gondot fordít az alig hat főt foglalkoztató s két helyen működő takarékszövetkezet. Éppen ebből kiindulva értékelte a küldöttgyűlés az 1982. évi tevékenységet úgy, hogy az az 1931. évhez képest a legtöbb pénzügyi mutatót nézve sikeres, eredményes volt, pedig 1981-ben is kiválóan gazdálkodtak, s ezért országos elismerésben is részesült a takarékszövetkezet. Jó, közérthető, nagyon reális írásbeli, valamint szóbeli előterjesztések után elismerően szóltak a küldöttek, s egyhangúlag fogadták el a határozati javaslatokat az elmúlt évi működésről, valamint az idei gazdasági évre vonatkozó tennivalókról. Kisebb építkezésekről is szóltak, mint például a nőtincsi új takarékszövetkezeti székház építéséről. Szinte valamennyi érdekelt község küldöttei felszólaltak, s nagy örömükre szolgált az is, hogy a megyei szerv kiküldötte a legnagyobb elismeréssel szólt a takarékszövetkezet elmúlt évi tevékenységéről. Vidovszky András Felsőpetény Küldöttértekezlet Ecsegen Ugyancsak március 5-én tartotta küldöttértekezletét az Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet. Csonka József, az igazgatóság elnöke beszámolt a múlt év eredményeiről, a politikai célkitűzések megvalósításáról. Mi küldöttek örömmel vettük tudomásul, hogy 1982-ben a nagyarányú hálózatfejlesztéssel kapcsolatos többletkiadások ellenére is- az 1982. évi nyereség 458 ezer forint, hat százalékkal több az előző évinél. A betétállomány év végéré meghaladta az 56 millió forintot, ami a működési területünkön élők takarékoskodását bizonyítja. A beszámolási időszakban a tervet meghaladó mértékben nőtt a taglétszám és a részjegyaíapunk, A múlt év működésének ismertetése után szólt az 1983. évi feladatokról. A hozzászólások során nagy érdeklődéssel hallgattuk Szőrfi Imrének, a MÉSZÖV képviselőjének beszédét. aki méltatta eredményeinket és hasznos javaslatokkal élt az 1983. évi tevékenységünk végrehajtása érdekében. Bakonyi Józsefné raátraverebélyi küldött Negyvenegy év a vasútnál Kecskés Ambrus nagyapja, édesapja, és egyik bátyja után 1942-ben a vasúti pályát választotta élethivatásul. Negyvenegy évi vasúti szolgálat után mint forgalmi szolgálat- tevő Nagybátony vasútállomásról most vonult nyugdíjba. összes szolgálati idejét Nagybátonyban töltötte. A több mint négy évtizedes vasúti jó munkáját a törzsgártía ezüst, három esetben az arany, valamint az elmúlt évben 40 éves Szolgálati Érdemérem kitüntetés fémjelzi. Háromszor részesült soron kívüli előléptetésben, ugyanennyiszer a Kiváló dolgozó kitüntetésben. Most, nyugdíjba vonulásakor igazgatói dicséretben is részesült. Említésre méltó, hogy szolgálata idején még csak figyelmeztetésben sem volt része. Mint mondotta — h^ újra kezdené, a vasutat választaná hisz fentebb hivatkozott családjával együttesen 119 évet szolgáltak a vasútnál. Nagybátony állomásfőnöke, a Hatvan körzeti üzemfönök- ség vezetői búcsúztak tőle, s kívántak jó pihenést, boldog nyugdíjas éveket, s mondtak köszönetét több évtizedes jó munkájáért. — szűcs — űjabb házasságkötés esetén V. G.-né ohMtaónk házastárs» kb. »égy éré meghalt. A társadalombiztosítási igazgatóság a házasságból származott két gyermeke részére árvaellátást és családi pótlékot folyósított. Olvasónk 1982 január hónapban újabb házasságot kötött. A házastársár.afe is a második házassága — az első házasságából két gyermek származott, akik a nagyszülők gondozásában, olvasónk első házasságából származott gyermekek a házastársak háztartásában vannak. A házasságkötést követően a társadalombiztosítási Igazgatóság olvasónk első házasságából származott gyermekek családi pótlékának a folyósítását megszüntette. Olvasónk kérdése: jogszerűen járt-e el a társadalombiztosítási igazgatóság? A társadalombiztosítási törvény fT. 39. § (1/2) bek.] esek abban az esetben teszi lehetővé árvaellátás mellett családi pótlék folyósítását, ha a biztosított „egyedülálló”. A törvény rendelkezése szerint járt el a társadalombiztosítási igazgatóság, mert olvasónk az újabb házasságkötést követően már nem egyedülálló — gyermekei közös háztartásban vannak. Második kérdésére' a gyermektartásdíj az újítási díjból is levonható. Dr. S. K. Gy. Tiszteit szerkesztőség! Mi lesz az északi Mátrával? Szorgalmas újságolvasóként a minap találkoztam a NŐG- RÁD március 4-i számában olyan cikkel, amely most engem is írásra késztet. Mivel én is, mint többi embertársaim nagyon szeretem a természeti szépségeket, a lehetőségemtől függően óvom is azokat. örülök, hogy megyénk is részt vész a természetvédelmi, a turisztikai és, műemlékvédelmi tennivalók ellátásában, valamint a Mátra—Bükk intéző bizottság tevékenységében! Nem tudom, de a cikket olvasva úgy érzem, hogy a mi Mátránk ebből a fejlesztésből vajmi keveset mondhat magáénak, és a jövőre nézve is nem örömre kecsegtető jelzések utalnak! Pásztó? Hát ha nem volna Mátra, talán akkor is kellene autóparkoló és területi fejlesztés vagy éppen műemlékvédelem. Nem? Ügy gondolom és látom, hogy a Mátrának a mi megyénkre eső része az ilyen ii’ányú fejlesztés, korszerűsítés címén még az elemi dolgokat sem kapta meg. A cikk írója az ágasvári turistaházba csalogatja a természetbe vágyókat. Írja, hogy milyen a ház felszerelése, mivel tud szolgálni, és milyen lehetőségek vannak a kikapcsolódásra. A tényt e tekintetben lehetne vitatni, melyre választ is ad a ház vezetője, éspedig úgy, hogy ő sem vállalná saját üzemeltetésben! Tény, hogy a ház már ideiét múlta. Környezete nincs kialakítva, csak „vándormadár száll meg”, de az sem lehet mindenki, és megközelíthetetlen épített út hiánya miatt! A Mátrának ez csak a nyugati része, a fejlesztésre vonatkozóan el lehet mondani az egész területünkre a Nagy- Hársastól a Nagy-Kőbérctetőig bezárólag a kívánnivalót! Vitorlázó reptér: alig hallunk róla. A tájak adta lehetőségek kialakítása, az üde források kihasználásával találkozók, élmények, túravezetések, egy-egy majálisszerű rendezvény, a Mátra hegység növény- és állatvilág-ismertetése, kincse stb. No persze mindennek mégvan az ára, sőt a muzsikaszó is igen drága. De csak akkor kaphatunk, ha adunk is. Ügy gondolom, hogy propagandát erre vonatkozóan úgy érdemes kialakítani, ha már léptünk is előre ezeknek a kialakításában. A jelek azonban mindeddig várakoztatásra készének, amíg a Mátra északi oldalán a korszerűsítés, a turisztikai és egyéb ilyen Irányú lehetőségek elhanyagolását vagyok kénytelen tapasztalni! Nyilasi József Nagybátony A MÁV közli Nem áll módunkban „Gyermekét a hazának adta../' A NÖGRÄD február. 3-i számában megjelent „Acsorgás Hatvanban” c. cikkében foglaltakat kivizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a Hatvanból jelenleg 22.00 órakor induló vonat menetrendje az ötnapos munkahét bevezetésével megváltozott igényeknek megfelelően — a többség érdekeinek figyelembevételével — lett kialakítva. A vonat menettartama csak -)- 3 perccel növekedett, vonatkeresztézés miatt. A megyei tanács az 1982/83. évi menetrend tervezetével egyetértett. Kisebb csoportok igényeit — melyek a többség érdekeivel nem egyeztethetők — nem áll módunkban kielégíteni. Gál Sándor vasútigazgató-helyettes Miskolc Háromnegyed éve üzemel a varsányi Üj Kalász Termelőszövetkezet rimóci varrodája. A melléküzemágban a Salgótarjáni Ruhagyár részére jelenleg 5000 darab női ove- rál összevarrását végzik, amely árut a Szovjetunióba szállítanak. Az elmúlt évben 2,5 millió forint értékű árut termeltek a rimóci varrónők, amelyből 300 ezer forint a termelőszövetkezet nyeresége. A varrodában szalagszerű munkában — felső képen — folyik a termelés. A divatos ruhadarabokat 34 helybeli asszony varrja össze. Alsó képünkön Tóth Józsefné szalagvezető, Jusztin La- josné varrónőnek a ruhadarabok összeillesztésében segít. (Rigó) Meghitt hangulatú — s egyben múltidéző — kis ünnepség volt kedden délután Pa- iotáshalmon: a nemzetközi nőnap és közelgő 90. születésnapja alkalmából otthonában köszöntötték a pásztói Gubis Ferenc járási munkásőregy- ség névadójának édesanyját, Gubis Jánosnét. Nőnapi ünnepségen általában nem szokás könnyezni, ha még oly megható is a köszöntő. E ritka, szeretetteljes megemlékezésnél azonban érthető az elérzékenyülés, hiszen a kedves gesztus óhatatlanul párosul a szomorúság, a gyász felidézésével is. A nagy kort megélt és nagy időket átélt idős asszony szeméből már a palotáshalmi tanácselnök és az úttörők kedves szavára ki- pottyan a könny, így hallgatja Vincze Istvánt, a Gubis Ferenc önálló munkésőregység parancsnokát: — Hosszú életét a gyermekeinek szenteite, gyermekét pedig a hazának adta.. A virágért, a jelképes ajándékért --és a köszöntő levélért a munkésőregység valamennyi tagjának szól az ölelés: — Köszönöm, hogy meglátogattak, hogy nem felejtettek el. A következő percekben visszatér a mosoly Mari néni arcára, a sarokba húzódott krónikás előtt pedig nyilvánvaló lesz, hogy nem kivételes alkalomról van szó, a gondoskodásról árulkodó találkozások gyakoriak. A vendégek kissé feszélyezik az ünnepeltet, néhányunkat nem tud „hova tenni”, zavartan kérdezi : — A férjemet ismerték -e? Nagyon jó ember volt... — Együtt kezdtük a munkásőrséget, 1957-ben — válaszol Vincze István. — Egy szakaszban voltunk, nagyon szerettem a János bácsit. Az ünnepelt és a munkásőr- parancsnok — némi családtagi segédlettel — számvetést végez: Gubis Jánosné tíz gyereket szült, hatot nevelhetett fel: az unokák száma 13. a dédunokáké 17; maholnap megérkeznek az ükunokák is. Az unokák közül ketten munkásőrök abban az egységben. amely a nagybátyjuk nevét viseli, s amelynek alapítói között ott volt a nagyapjuk. S hogy müven munkásőrök? — Sok olyan kellene, mint például a Lőrinc ~ summázza Fekete József, az egység- parancsnok helyettese. Mari néni, hallva a dicséretet, megfogalmaz valami útra való félét is: — Mindig azt mondom az unokáimnak, legyetek olyanok, mint én. Azon legyetek, hogy mindent meg tudjatok csinálni. Az idős asszonynak már fogytán az ereje, de a veje még ma is azt mondja a tűvel és cérnával bajlódó feleségének: „Vidd oda édesanyádhoz, az majd behúzza!” Időnként ölébe vesz egy vörös borítólapok közé kötött szak- dolgozatot: a hősi halált halt fia életútját dolgozta fel benne ,a rendőrtiszti főiskola levelező tagozatának egyik hallgatója. Nézem a kordokumentumot és nem tudok a hatása alól szabadulni. Gubis Ferenc tizedes 1956 augusztus 7-én levélben kéri szülei hozzájárulását házassági szándékához, október 24-én pedig az Athenaeum Nyomda védelmében három golyót kap a mellébe, majd elhurcolják az ellenfor- radalmárok. A kórházban, önkívületi állapotban egy levélről beszél a haláltusáját vívó 25 éves karhatalmista s a zubbonyzsebben megtalált levelet a nővér bontja fel és olvassa fennhangon. Gubis Ferenccel tudatja e levélben édesapja, hogy meglehet az esküvő, ideje szabadságot kérni. Szemtanúk elmondása sz«- rint a nővér elfordul, 6 már tudja, hegy erre az esküvőre soha nem kerül sor. Néhány nap múlva Gubis Ferenc meghal. A rendőrség egykori alakulatának képviselői azóta sűrűn megfordulnak Palotáshalmon. Nemcsak évfordulón, amikor koszorút hoznak Gubis Ferenc alhadnagy síriára, hanem beállítanak a hétköznapokon is: „Hogy van Mari néni?” A pásztói munkásőrök nőnapi és születésnapi virágja- ajándéka is több apró figyelmességnél. A maga nemében történelmi lecke, az emlékezés pedig az értünk megszen- vedetteknek szól. k. g: Összeállította: Tóth Jolán
