Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-11 / 59. szám

Közel 130 milliméter vastagságú munkadarabok vágására alkalmas vágógép, melyen az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni Fodor Simon hegesztő szakmunkás. az a félautomata gyárában dolgozik 3avul-e az autójavítás ? Beszélgetés Höh Tiborral, a KPM miniszteri biztosával A szolgáltatás szervezetének korszerűsítésével foglal- kítani. Ez idő szerint 39 ta­kozó minisztertanácsi határozat alapján a Gazdasági Bi- nácsi irányítású kisvállalat zottság tavaly augusztusban határozott az állami autójaví- és 19 autójavító vállalati le- tóipar átszervezéséről. Ennek lényege: az Autófenntartó ányvállalat működik az or- Ipari Tröszt 1982. december 31-én megszűnt. 1983. január szágban. Vagyis mindössze 1-ével pedig az A FIT szervezetébe tartozó személygépkocsi- nyolc üzem vár megalapítás­javító, -karbantartó szervizekből önálló kisvállalatokat, il- ra, illetve átszervezésre, letve leányvállalatokat alapítottak. Ezzel egyidejűleg a szá­mozott autójavítók —, amelyek eddig a szervizeket üze­meltették — a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közvetlen vállalataivá váltak. Hogyan és miért történt az átszervezés? Javul-e most e sokat bírált szolgáltatás? Egye­bek között erről beszélgettünk Höh Tiborral, az átállás felügyeletével megbízott miniszteri biztossal. Harmadik generációs család a BRG-ben Ezt Magyarországon gyártják ? Igaz, nem volt könnyű, de a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregysé­hangzottakra a műszaki ve- tották be a szalagon levő dol- zető. gozókat, akik a korábbinál Az új terméket a budapesti jobban odafigyeltek munká­gének dolgozói nyugodtan központ ezzel foglalkozó rész- jukra. A kivitelezés során nézhettek szembe az üj esz­tendő megnövekedett felada­taival, mert egyáltalán nem kellett szégyenkezniük a ma­guk mögött hagyott esztendő sikerei miatt. Teljesítették ár­bevételi tervüket, előterem­tették a tervezett nyereséget, tünk. A De még itt sem szabad, akár- merülő csak egy pillanatra is megáll­ni. Mert úgy dolgoztak, hogy lege tervezte meg, a salgótar­jániaknak jutott a nullszéria legyártása. — Először ötvenről volt szó — veszi vissza a szót Bihámi János —, amit még tavaly újabb kétszázzal megtoldot- kivitelezés során fel­észrevételeket nem csak örömmel fogadták a ter­vezők, hanem kérték is. Ve­több okos megvalósítható ja­vaslatot tettek. A munkamorál igen előnyösen megváltozott. A hibás munkafolyamatokat végzőknek újra visszaadták az elnagyolt munkát. Ebből is látszik, hogy az új követel­mények befogadása jó volt. Mivel kis darabszámról be­szélhetünk, ezért a tapasztala­tokból messzemenő következ­tetést korai volna levonni. Mint, ahogy abból is, hogy bár az új termék gyártását hez szükséges gyártási félté- legújabb termékünk — állítja jól megszervezték, ennek el­Bihámi János, majd kisvár- lenére a kívánt eredmény ja- tatva a következőkkel foly- nuárban még igen elenyésző tatja: — A hozzávalók:, a ki- mértékben jelentkezett. No, egészítők sokszínűsége a ré- nem a termékgyártással kap­nem csolatos új technológiai köve- azo- telmények, vagy a munká­kat gyártjuk, amelyek a nagy szervezés gyengesége miatt. A megrendelőink készülékeihez tőkésexport késői beérkezése szükségesek. Mivel a többiek volt az ok. Ennek ellenére ál­speciális igényeket elégítenek lásidő nem volt, rendesen folyt ki (pl. vonatkezelő egység) a termelés. Csak nem tudtak közben megteremtették, új lük egyeztetve, jó munkakap- termékükhöz, a harmadik ge- csolátban, rugalmasan és jó nerációs adó-vevő készülék- összhangban született meg ikséges gyár“-* teleket. S ezzel eljutottunk a jelen valóságához, a ma tennivalói­hoz. Ismerkedjünk meg előbb ______ __________ a z új termékkel. Mennyivel gjhez viszonyítva még tud többet, mint előző társa? teljes körű. Elsősorban Kedvezően fogadták — Az újabb F—300 típusú URH adó-vevő családról van szó, amelyik integrált áram­körrel működik —, érzékelte­ti a termék legfontosabb mű­szaki változását Bihámi Já- Nem tűri el nos műszaki vezető. — A piac kedvezően fogadta, mert az „„„ új konstrukcióban benne tűk- tásához szükséges szerszámok . eso röződik a megrendelők kíván­sága is. Az előbbieken kívül előnye között említem még azok tervezése és gyártása fo­lyamatosan történik. Az új tervek sorozatgyár­késztermékeket gyártani. Nehezebb lesz Igaza van Bihámi János­nak, amikor a következőket előállításában a budapesti központ dolgozói is segítettek. A változás új technológia be­korszerűségét, továbbá azt, vezetésével is járt. Az ilyen- hogy többletszolgáltatást biz nehezebb, mint az előző év utolsó negyedéve volt. A mos­tani lemaradásban azért van bizonyos előny is, aminek kedvező hatását később érzik tosít, ugyanakkor együtt hasz­nálható a régivel. A nagyüzemi sorozatgyártás előtt a BUDAVOX Külkeres­kedelmi Vállalat segítségével megteremtse a Szovjetunióban, több tér- oly módon, mékbemutató keretében, a jelentősebb felhasználók meg­ismerték az új családot, s azt kor elmaradhatatlan zökke- .. , , , , nők mérséklése, minimálisra maJd a gyáregység dolgozom való szorítása céljából a gyár vezetése arra törekedett, hogy zárt ciklusú termeléshez a feltételeket hogy lehetőleg mindenki maradjon a helyén, minimális legyen a mozgás. Mivel az új szisztéma szerint — venesz — — Mi volt az átszervezés célja? — Elsősorban az, hogy a la­kosság és a szolgáltató is job­ban járjon. Az új formában a javítóknak kell keresniük az üzletet, a munkát. A szolgál­tatók az új érdekeltségi rend­szerben nem engedhetik meg tehát maguknak, hogy ülje­nek a habáraikon. Megszűnt az anyavállalat és a tröszt kiegyenlítő szerepe, a rosszul gazdálkodók ezután nem tá­maszkodhatnak a jókra. Ilyen helyzetben változnia kell a korábbi gyakorlatnak, mert egyértelmű, hogy nem az ügy­fél van a javítóért, hanem megfordítva, a javító őérte. Ez az új vonás kialakítja a vevők piacát. — Az eddigieknél most lassabban gyarapszik a ma­gángépkocsik száma. Csak­hogy a fenntartási költségek drágulása miatt rohamosan csökken a futásteljesítményük, így viszont bizonyára csök­kenni fog a javitóipar igény- bevétele. — Felvetése jogos. Már ta­valy is érezhetően kevesebb volt a szervizekben a munka. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szövetkezeti, az álla­mi és a kisipar kapacitása túl­nőné a valós igényeket. E két tényező nagyjából egyen­súlyban van. Más dolog vi­szont, hogy nagyon sokan el­fordultak a szervizektől, mert a régebbi érdekeltségi rend­szerben a szolgáltató és az ügyfél érdeke nem találkozott. Most, január elsejétől a kis­vállalatok java része a fo­gyasztói-szolgáltatói érde­keltségű szabályozó rend­szer alapján dolgozik. Ez pe­dig azt jelenti, hogy míg ko­rábban bárhogy is dolgozott egy szerviz, legfeljebb 3,5 szá­zalékos volt a bérfejlesztési lehetősége, most lényegesen több. Ha a korábbinál mond­juk negyedével nagyobb tel­jesítményt produkál egy kis­vállalat, emberei ennek ará­nyában több fizetést kapnak. Különlegesen jól működő szervizekben akár 60 százalé­kos is lehet a bérfejlesztés. — Ezt a jobb munkán kí­vül milyen egyéb feltételek­hez kötik? — Sok szerviz eddig is vég­zett úgynevezett haszongép­jármű-javítást, ami sokkal több hasznot hoz, mint sze­mélygépkocsit javítani. A to­vábbiakban arra kell a kisvál­lalatokat ösztönözni, hogy a lakossági szolgáltatás nem­csak ne sorvadjon el, hanem jobb legyen, mint volt. Ezért csak ott lép érvénybe az em­lített kedvezőbb szabályozás, ahol a szerviz munkájában a lakossági szolgáltatások ará­nya eléri az 51 százalékot. Ha azt akarja a kisvállalat, — Ügy hírlik, hogy ezeket a tanácsok ellenállása miatt nem sikerült a többiekkel egyidőben beindítani. Hogyan ■reagáltak a tanácsok az át­szervezésre? — A tanácsoknak feladata a szolgáltatások minőségének ' fokozatos javítása. Ezt a lec­két ők is tudják, az első ref­lexük, amikor a határozat megszületett az átszervezés­ről, mégsem volt mindenütt pozitív. Ügy érezték, hogy nin­csenek kellőképpen felké­szülve az autójavító-ipari kis­vállalatok üzemeltetésére és felügyeletére. Mi valameny- nyi érdekelt tanácsot végig­jártuk, hogy próbaszámítá­sokkal és érdemi megbeszélé­sekkel megnyerjük őket. So­hogv mindig legyen munkája, ^at segített ebben a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala és a Tervhivatal is. Mert az ügyfelek szívesen keres­sék fel, a jó szakemberek pe­dig megmaradjanak, tulaj­donképpen még önmagával is kénytelen lesz versenyezni. — Csakhogy —, amint er­ről már szó volt — a tröszt, illetve az anyavállalat ko­rábbi kiegyenlítő szerepe megszűnt. A most csupán ön­magukra támaszkodó szervi­zek vajon elég életképesek-e? — Nos, amennyiben gazda­ságtalanok lesznek, akkor nem lehet tovább működtetni, vagyis^ fel kell számolni őket. Létkérdés tehát számukra, hogy jól és egyúttal gazdasá­gosan dolgozzanak. Termé­szetesen nem felkészítés nélkül kezdtek önállóan mű­ködni. Az átszervezést nyolc- hónapos, szervező, hiszen a legtöbb súrlódás mélyén anyagi okok húzódtak meg. Elsősorban ama szervi­zek átadásánál merült fel gond, ahol éppen fejlesztet­tek, építettek, bővítettek, csak még nem jutottak a munka végére. Az AFIT Tröszt meg­szűntével megszűntek termé­szetesen a hitelei is. A taná­csok felvetették, hogy. mi lesz most már a be nem fe­jezett fejlesztésekkel, beru­házásokkal. Nos. az Országos Tervhivatal segített megol­dani ezt a problémát. — A kisvállalatok, hogy va­lóban gazdaságos legyen a működésük, nyilván igye­keznek, hogy gyarapítsák be- nagyon aprólékos vételeiket. Nem drágul majd egyeztető munka emiatt az autójavítás? előzte meg. Az üzemeket le­adó vállalatok, a létesülő kis­szervezetek és az illetékes ta­nácsi szervek képviselőiből mindenütt operatív bizott­ságok alakultak a vagyon­megosztás kérdéseinek, helyi problémáinak megoldására, az új szervezet kialakítására és a működés legfontosabb kérdéseinek megtárgyalásá­ra. A tárgyalásokon a bank képviselői is jelen voltak. Alaposan előkészítettük az átszervezést és ma is segítünk törekvésünk a kisebb-nagyobb bonyodal- szervizek ne mák elhárításában. Végtére is, ha ezek a kisvállalatok nem lesznek életképesek, ak­kor azt a szolgáltatás egésze megsínyli. — Az átszervezés után az — Ez nem lenne célraveze­tő. Biztos, hogy a szabad ár­formával élni fognak, de ez sem hozhat lényeges válto­zást. Nagyon sok tartalék rej­lik ugyanis a használt, de még használható alkatrészek ismételt értékesítésében. Ha azt fogjuk látni, hogy vala­mely alkatrész nincs a piacon, akkor megvizsgáljuk a lehe­tőségeket, hogy milyen mó­don varázsolhatjuk újjá a még felhasználhatókat. Az a tehát, hogy a a nagy értékű alkatrészek cseréjében, ha­nem a javításban legyenek ér­dekelve. Elvégre a vevőnek sem mindegy, hogy 500 forin­tot fizet-e valamely alkatré­szért, miközben annak netán autójavító-ipar területén hány egy tízforintos eleme hibás. kisvállalat és leányvállalat Ez az intézkedés is garanciá- alakult? ja lehet a szolgáltatás javu­— Hatvanhat AFIT-szervizt lásának. kell önálló szervezetté átala- Fejér Gyula jónak tartották. A szovjet bizonyos korábbi részfolya- megrendelők mellett — ide matok feleslegessé váltak, ki szállítja a gyár szocialista ex­portjának jelentős részét — a sebb átcsoportosítást hajtottak végre a szerelőüzemekben harmadik generációs termék Ezek azonban nem jelentettek műszaki paraméterének vizs­gálatában részt vett a gyár­egység megrendelőinek listá­különösebb zökkenőket. Az új struktúra olyan előny­nyel is járt, hogy a termelési ján szereplő Német Demokra- folyamatok áttekinthetőbbek, érdekelt tikus Köztársaság vállalata is. — A harmadik termékünk csak fix helyre te­lepíthető, nagy súlya miatt nem lehet hordozni, teljesít­ezért jobban irányíthatóbbak, A különböző munka-, üzem­generációs szervezési intézkedések révén olyan helyzetet teremtettek, mely szerint a megnöveke­dett feladatokat a tavalyival ménye viszont jóval mégha- azonos létszámmal oldják meg. ladja az elődjét — magyar rázza a műszaki vezető, mi­Amikor ennek feltételein munkálkodtak, az első pilla közben prospektusokkal tá- natban kiderült, a legfontosabb masztja alá előbbi szavait. Ké- követelmény: az új termék sőbb pedig így folytatja: gyártása nem tűri el a rossz — Formatervezett termék- értelemben vett nagyvonalú­ról lévén szó, amelyet a nagy ságot — az elnagyolt, a hát­múltra visszatekintő, európai ha elmegy, a hevenyészve ösz- szakember-találkozón, a lip- szeállított munkát. Különösen csei vásáron is bemutatott a vonatkozik ez a méréstechni- vállalat vezetősége. Az egyik kára'. érdeklődő a következőket kér- — Mivel az új technológia dezte: — Ezt a készüléket Ma- bevezetése a korábbi alapis- gyarországon gyártják? Egy meretek felújítását is igényel- piilanat türelmet, mondja, te, másfajta felfogást, gyakor- majd íróasztalának egyik fi- latot, úgy is fogalmazhatnánk, ókjából kivesz egy füzetet, integrált gondolkodást kívánt amelyben a névjegykártyák so- az érdekelt vezetőktől és dol- kasága áll katonás rendben, gőzöktől — vélekedik a mű- Felém fordulva, a következő- szaki vezető. — Ezt először a két olvassa: RACAL DECCA középszintű vezetőknél és a angol cégről, illetve annak technikusoknál végeztük el. képviselőjéről, G. H. Matt- Részükre szakmai ismereteket hews úrról van szó — utal bővítő tanfolyamokat szervez- •z üzleti érdeklődés során el- tünk. Ezt követően ők taní­„Ötletkohó” Zagyvarónán Mért nem én találtam ki?! — Ez a módszer annyira datlan maradt. Ezért egy má- „primitív”, hogy már az első sík utat kerestünk és talál- hónap után mindenki tudta, tunk... megértette, hogy jó! És az öt­let látszólag annyira kínálta magát, hogy mindenki csak a homlokára ütött: „méri nem én találtam ki?!” Egyedüli módszer Több millió forintos nyere­séget hozó újítást vezettek be tavaly a Salgtóarjáni Öt­vözetgyárban. Az elmés ja­vaslat „A ferroszilícium gyár­tásakor keletkező, értékes fé­met is tartalmazó hulladékok teljes körű hasznosítása” cí­met viselte. Egy négytagú újítócsoport nyújtotta be az indítványt még 1981 augusztu­sában. A szakemberek úgy magya­rázzák, hogy az első változat „elektrosztatikus” elven ala­pult, a második pedig a sa­lak és a fém fajsúlykülönbsé- gét haszánlja ki. Részletekbe nem bocsátkoznak, mert ötle­tük továbbfejlesztésre is al­kalmas. — Tavaly egy nemzetközi szakmai tanácskozáson került ség szóba a ferroszilícium gyár- újító, tásakor keletkező hulladék té­mája — közli — Szepesi Fe­renc termelési főmérnök. — Ott bizonyosodtunk meg róla, hogy ezt a módszert legalább­is a KGST-n belül egyedül mi ismerjük, és alkalmazzuk. ló. — Eddig állandóan mace­ráit minket a KÖJÁL, a ta­nács, hogy ezzel az anyaggal a környezetet szennyezzük. Most már nem szennyezzük, sőt a korábban kivitt hulladé­kot hordatjuk vissza. Körül­belül 30 ezer tonna, ami hoz­záférhető. Lehet, hogy felszed- kellemes — mondja hetjük, az ÖMTE-pálya alól Ferenc. — De ilyen dalas szerződést, s ezen kívül nem kevesebb, mint két centi­méter magas stószt: belső le­velezést tartalmaz. Nem utal-e ez túlzott huzavonára? — Ez a levelezés nékünk újítóknak természetesen nem Szepesi jelentős ' ‘' . , . _ „ újításoknál érthető az alapos­— Ez csak vicc, ugye? . _ . , * — Ha maszekban lehetne sa^’ nem csak protokoll­- ugyanezt a témát még pálya, Iái neked! 1979. május 1-ere, egy valla- ' 1 J lati pályázatra dolgoztuk fel először — mondja Solymár András fejlesztési osztályve­zető. — Akkor egy másfajta megoldást ajánlottunk a hul­A több milliós haszon egy­részt a hulladék felhasználá­sából, másrészt a módszerből adódó jelentős energiamegta­karításból áll össze. Kimutat­ladékhasznosításra. Ahhoz egy hatatlan előny továbbá, hogy költséges berendezés kellett volna. A kísérleti berendezés el is készült, kipróbáltuk, ám elemzési kételyekkel találtuk szemben magunkat. Olyan vi­szont nem volt az országban, aki a mi elemzésünket kont­rollálni tudta volna. így a be­vezetés halasztódott, az ere­deti probléma pedig megol­az új eljárással készülő ötvö­zőanyag lényegesen jobb mi­nőségű, mint a korábban, költségesebben gyártott. Újabb előnyről az újítócsoport .Har­madik tagja, a szállítási osz­tályvezető számolhat be: — Nem kell kihordani és elhelyezni évi ezer Ionná hul­ladékot — így Miskoiczi Last­válalini, én fölszedetném — állítja Solymár. — És meg­gazdagodnék belőle... — Van-e eiőnye a módszer­nek a gyártásban? — Megnőtt a termelékeny­számol be Varga Tibor a II. üzem vezetője. — Eddig négy ember egy mű­szak alatt két és fél tonnát termelt ebből az ötvözetből, most pedig 5 tonnát. S le­csökkent a füstgáz is! — Azt még nem mondhat­juk el, hogy a lermelékeny- sék kétszeresére emelkedett — fűzi hozzá Szepesi —, mert egy járulékos művelet, a „ki­készítés” még nagyon munka- igényes. Ez a gond azonban kis befektetést igénylő fej­lesztéssel hamarosan megol­dódik. Az újításból származó lehetőségek tehát még nincse­nek teljesen kiaknázva. Szokatlan, de jó! Az újítással kapcsolatos paksaméta egy hétoldalas be­adványt, valamint egy kétol­ból mondom! És végül is megnyugtató, hogy a javasla­tunkat minden fórum jónak találta. Kezdetben vita bontakozott ki a díjkulcsról. A gyár a legkisebb mértékben: 2 szá­zalékkal akarta elismerni az újítást. A SZUB közreműkö­désével kedvezőbb arányt hagytak jóvá „Előző döntése­met felülbíráltam” — olvas­ható az egyik levélben egy felelős vezető félmondata, amely igen nagy rugalmasság­ról tanúskodik. A napokban vették át a másfélszáz ezer fo­rint díjat az ötletmesterek. — Sőt, progresszív díja­zást hagytak jóvá, ami az újí­tómozgalom egyik újítása — mondják. — így még egy évig érdekeltek vagyunk az ötlet sikeres hasznosításában és a piackutatásban is. Az ilyen megoldás nálunk még szokat­lan. d e jó! Molnár Pl NÓGRÁD - 1983. március 11., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom