Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

Nem csak termelni, gazdálkodni is

Interjú Havas Ferenccel, a megyei tanács elnökhelyettesével

Nógrád mezőgazdaságáról

A MÉM és a megye párt- és tanácsi vehetői februárban megtartott egyeztető tárgyalásán értékelték a megye mezőgazdasága 1983. évi tervének teljesítését és meghatározták az Idei év legfontosabb feladatait. A hagyományos beszámoló értékelésen szó esett a nógrádi mezőgazdasági nagyüzemek eredményeiről, gondjairól. Erről beszélgettünk Havas Ferenccel, a megyei tanács elnökhelyettesével.

— Sikeres évet zárt a magyar mezőgazdaság. Megyénk mezőgazdaságára is vonatkozik ez a megállapítás?

— Az értékelő, feladategyeztető tárgyaláson kialakult vélemények, állásfoglalások és a befejeződött termelőszövetkezeti zárszámadások alapján nyugodtan állíthatom, hogy igen. A mezőgazdaság teljesítménye alapvetően két szempontból minősíthető, ezek természetesen egymással szorosan összefüggenek. Az egyik, hogyan járult hozzá az ágazat a népgazdasági célkitűzésekhez, az export növeléséhez, a hazai ellátás színvonalának javításához. A másik megközelítés, hogy miként alakultak a termelőszövetkezetek és társulásaik az állami gazdaságok jövedelmezőségi mutatói. Mindkét szempontból összességében eredményes teljesítésről számolhattam be a MÉM vezetőinek.

— A mezőgazdaság fő feladata volt megyénkben is a külkereskedelem szempontjából kiemelkedő fontosságú gabona- és hústermelési program időarányos teljesítése és az egyéb mezőgazdasági termék exportjának fokozása. A kalászosok múlt évi hozamait közepesnek minősítettük. A közepes jelzőhöz érdemes hozzátenni, hogy a megye gazdaság- történetének harmadik legnagyobb búzatermése került a magtárakba. A hat százalékkal növelt kalászos területen mintegy 14 százalékkal több termett, mint 1981-ben. A termelőszövetkezetekben csaknem egyötödével nőtt a búzatermés, noha 1982-ben 40 százalékkal kevesebb csapadék esett mint a megelőző évek átlaga. Az elmúlt években növekvő vetésterületen termelt napraforgóból,_ amely szintén fontos devizát hozó áruvá lépett elő, országos mércével js jónak minősíthető volt a termés. A cukorrépatermést közepesnek, a burgonya hozamát a gyengének tartjuk. A szárazság miatt a bogyós gyümölcsűek terméseredményei is lényegesen elmaradtak a megszokottól. Hasonló okok játszottak közre a régebbi szemléletbeli fogyatékosságok mellett a takarmánytermesztés alacsony színvonalában is.

__A hústermelés növelése érdekében tovább

f

olytatódott a szarvasmarha-tenyésztés szakosodása. A tehénállomány közel egyhar- mada húshasznú. A javuló tenyésztői munka eredménye, bogy a fajlagos tejhoeam meghaladja a 4 ezer Htert. A tejérték esi ié* és a vágómarha-előállítás is emelkedett A nagyüzemi sertéstelepekről és a háztáji gazdaságokból felvásárolt vágósertés mennyisége pedig 23 százalékkal növekedett. A megye állattenyésztésének gyenge pontja a múlt évben is a juhtenyésztés volt. Az ágazatban a szakmai hiányosságok mellett a külpiaci nehézségek is hozzájárultak az eredményte- lcnsc^ h gz .

— A nem mezőgazdasági tevékenység a múlt évben is nagy léptekkel bővült. Hasznosságához nem fér kétség, hisz egyrészt az alaptevékenységhez kapcsolódik, másrészt valós háttéripari, éoitőipari, szolgáltatási igényeket elégít ki. Árbevétele elérte a 2,5 milliárd forintot, az összes nettó bevétel több mint 55 százalékát adja. A jövőben is fontos szerepet tölt be a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásában, nélküle gazdaságaink zöme alacsonyabb pénzügyi eredményeket érne el, több üzemünk pedig veszteséges lenne. A népgazdasági igény és az üzemi érdek szerencsés találkozása indokolja továbbfejlesztését. Emellett egyes tsz-ek szakmai felkészültsége, fogadókészsége, nem megfelelő a nagy ütemű növekedéséhez, s úgy látjuk, hogy itt jó néhány üzemnek sürgős pótolnivalója van. Ezentúl a Piac értékítéletét e területen is jobban figyelembe kell venni.

— Említette, hogy a népgazdasági célkitűzések teljesítése mellett a másik mérce a nagyüzemek gazdálkodásának minőségét kifejező pénzügyi eredmények alakulása. A tekintélyes termelésbővülés, hogyan tükröződik a termelőszövetkezetek nyereségében?

— Jó eredménynek tartjuk, hogy a korábbi év nyereségét 1982-ben 10 százalékkal sikerült túlszárnyalni. Az üzemek kétharmadában nőtt a nyereség. A költségek növekedése alatta maradt az árbevételek növekedésének, igaz a termelési értékét meghaladja. Az eszközök jobb kihasználását, a hatékonyság javulását jelzi, hogy termelőszövetkezeteinkben a 100 forint eszközre jutó termelési érték és nyereség, mintegy 10 százalékkal nőtt. Emellett néhány ágazat jövedelmezősége továbbra sem kielégítő, több gazdaságban romlott a ráfordítások hatékonysága.

— Ezek szerint igaz, hogy drágán termel a megye mezőgazdasága, nem megfelelő a nagyüzemek költséggazdálkodása?

— A kérdés fontos, mert napjainkban gyakran hangoztatott, túlzó véleményeket is hallunk e témában. A megállapítás általánosan fogalmazva igaz, de azt Is látni kell, hogy a mezőgazdaság iparosodása nemcsak a munka termelékenységét emeli, hanem jelentősen növeli a termelés anyag-, energia- és eszközigényességét is. Ez világjelenség. Közismert az is, hogy ipari árak növekedése meghaladja a zömében rögzített mezőgazdasági árak emelkedését. Ebben tudatos gazdaságpolitikai törekvések játszanak szerepet. Természetesen abban is, hogy ez az árdiszparitás a kedvezőbb adózás és megkülönböztetett támogatási rendszer segítségével — melynek az árkiegészítés szerepe hosszú távon meghatározó — alakul megfelelő jövedelemparitássá. A költségek ilyen mértékű emelkedése tehát nemcsak gazdálkodási hiányoságok következménye, s még inkább nem megyénk költséget növelő kedvezőtlen adottságai között. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy minden üzemben rend van. Állítom, hogy egyetlen terület sincs, ahol a költséggazdálkodásban ne lennénk tartalékok, sőt a legtöbb gazdaságban e téren jelentős tennivalók, feladatok vannak, kiemelten az anyag-, az energia- és az eszközgazdálkodásban és az ösztönző bérezésben.

— Az idei pénzügyi eredmények alapján hogyan alakult az üzemek differenciálódásának folyamata?

— A nagyüzemek fejlődése továbbra is ellentmondásos. A múlt évi összkép egyes részletei előnyösen, más mozaikjai hátrányosan változtak. A jó adottságú gazdaságok közül továbbra is az élen jár a szécsényi és a drégeiypalánki termelőszövetkezet, kiegyensúlyozott a Mátraaljai Állami Gazdaság, a rétsági, a berceli szövetkezet gazdálkodása is. Az új vezetés munkáját kedvezően minősíti az 1981-es évben veszteséges palotáshalmi termelőszövetkezet eredménye. A kedvezőtlen termőhelyű üzemek színvonalas munkájára jó példa a salgótarjáni járás legtöbb termelőszövetkezetének elismerésre méltó eredménye. Ugyanakkor nem lehet csak az adottságokkal és a kedvezőtlen időjárással magyarázni az őrhalmi és a szurdokpüspöki termelőszövetkezet veszteséges gazdálkodását, vagy a romhányi termelőszövetkezetnek veszteséghez közel álló eredményét.

— Az őrhahni és a szurdokpüspöki termelőszövetkezetekben pár héttel a zárszámadás előtt még nem »vártak” veszteséget. Mivel magyarázhatók a váratlan meglepetések?

— Mindkét termelőszövetkezet zárszámadása valóban a vezetők előzetes számításaival, jelzéseivel ellentétesen alakult. A két termelőszövetkezet vezetőit az sem győzte meg a nehéz valóságról, hogy a felügyeleti, érdekképviseleti és bankszervek, amelyek fokozott figyelemmel kísérték gazdálkodásukat, már augusztustól jelezték a várható veszélyt. A „figyelemfelhívás” ellenére különböző, nem realizálható bevételekben bíztak. Például az építőipari ágazat nagy decemberi teljesítményében. Mindkét termelőszövetkezetben a számítottól lényegesen eltérő készletek alakultak ki év végére.

— Az ilyen tévedések, a valóságtól ennyire eltérő gazdasági helyzetértékelés csak a gazdálkodás nem kellő ismeretével és a közgazdasági munka alacsony színvonalával magyarázhatók. A veszteség okainak elhárítására, mértékének mérséklésére is csak az a vezető kollektíva képes, amelyik időben érzékeli a gazdasági helyzet várható alakulását.

— így a veszteség ténye, a pénzügyi hiány veszélye időbeni fel nem ismerésének oka legtöbbször ugyanaz, maga a vezetés. Az őrhalmi termelőszövetkezet pénzügyi hiányát — mely meghaladja a '21 millió forintot — saját alapjaiból nem tudja rendezni, így veszteségrendezési eljárásra kerül sor. Ennek keretében szakemberekből álló bizottság tárja fel a veszteség és alaphiány fő okait. A szurdokpüspöki termelőszövetkezet pénzügyi hiánya saját pénzeszközeiből és kölcsönös támogatási alapból rendeződött.

— Az 1982. évi gazdálkodásnak van egy olyan területe, melynek eredményessége hosszú távon befolyásolja a nagyüzemek termelését és gazdálkodását. A jövőt megalapozó beruházásokra gondolok. Hogyan értékeli a mezőgazdasági nagyüzemek múlt évi fejlesztéseit?

— Egyetértek azzal a megállapítással, hogy az elmúlt évek fejlesztései a megye mező- gazdaságára hosszabb távon hatnak. A beruházási munka során elkövetett hibák többszörösen jelentkeznek a jövőben. A jövő termelését befolyásoló vállalati beruházásokra a nógrádi termelőszövetkezetek és állami gazdaságok 1982-ben mintegy 440 millió forintot fordítottak. Ennek több mint fele a gépesítést szolgálta. A nagy összegű gépberuházás zöme a legtöbb nagyüzemben azonban csak a pótlásra volt elég. Sajnos, ezt bizonyítja, hogy a nullára leírt gépek és járművek aránya évről évre nő. Az építésberuházások közül jelentősebb- a drégeiypalánki tsz gyümölcsfeldolgozója, a szécsényiek bio- gázüzeme, a kisterenyei tsz tehenészeti telepe. Az élelmiszeriparban átadták a pásztói tejüzemet, elkezdődött a szécsényi sütőüzem rekonstrukciója. Bogyóé gyümölcsöt 87 hektáron telepítettek termelőszövetkezeteink, egy üzem pedig szőlőt telepített.

— Á műit évben készült el a megye 15 éves meliorációs koncepcióterve. Ebben egyebek között 5600 hektáron völgyfenéki terület vízrendezését határozták el a korábbi jó tapasztalatok alapján. A múlt évben 39 millió forintot fordítottak nagyüzemeink meliorációra. Nagy jelentőségűnek tartom, hogy míg az V. ötéves tervciklusban összesen 700 hektárt, addig az elmúlt két évben 800 hektár szántót nyertünk vissza a nehezen hasznosítható mocsaras rét művelési ágba tartozó területek alagcsövezésével. Ezen a területen igen értékesek a szécsényi és endre- falvai termelőszövetkezetek tapasztalatai. A melioráció jelentőségét későn felismerő gazdaságok hátrányba kerültek, mert csak egyre növekvő saját forrás bevonásával lesz lehetőségük a vízrendezési munkákra. Ügy ítélem meg azonban, hogy e területen beruházni még most sem késő és ilyen feltételek mellett is indokolt, mert hosszabb távon az egyik leghatékonyabb fejlesztésről beszélhetünk.

— Jelentősek ezek a műszaki beruházásra fordított összegek, de milyen „fejlesztés” valósult meg a napjainkban oly sokat emlegetett emberi tényezőkben, a szellemi tőkében?

— Az anyagi és a szellemi befektetés ösz- szefügg egymással. Nagyüzemeinkben tervszerűen folyt a múlt évben is a szakmunkás- és betanítottmunkás-képzés, a továbbképzés. A termelőszövetkezetek felső fokú végzettségű szakembereinek száma 33 fővel gyarapodott, 452-re nőtt. A nagyüzemek 50 fiatallal kötöttek társadalmi ösztöndíjszerződést. Továbbra is kedvezményekkel támogatjuk a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek szakembereit. Káderutánpótlási terveink megalapozottak. Az idén 4 termelő- szövetkezetben került sor új elnök megválasztásra. Ezek közül két üzemben — Nagyorosziban és Magyamándorban — nyugdíjazás, kettőben pedig — Szurdokpüspökiben és Romhányban — az eredménytelen gazdálkodás miatt választott új elnököt a tagság. Jónak és követendőnek tartom, hogy mind a négy gazdaságban megyénkben dolgozó szakember került e fontos funkcióba. A kedvező jelenségek az elért eredmények mellett azonban további tartalékok rejlenek az emberi tényezőkben, jobb hasznosításuk a közeljövő fontos feladata.

— Kérem, foglalja össze röviden az idei év legfontosabb céljait és ágazati feladatait.

— Feladatainkat a VT. ötéves terv időarányos célkitűzései tartalmazzák. Továbbra is a gabona- és hústermelés! program végrehajtása a legfontosabb. Kiemelt szerepet kap az ésszerű takarékosság és a termőföld védelme. A növénytermesztésben gyorsabb ütemű fejlődéssel számolunk, míg az állattenyésztésben a minőségi fejlesztés az alapvető. A nem mezőgazdasági tevékenységek bővítéséhez továbbra is alapvető érdekeink fűződnek. Nagyobb fejlődést várunk a takarmánytermesztésben és a múlt évben alacsony hozamú burgonyatermesztésben is. A hústermelést elsősorban a szarvasmarha- és juhágazatban a tömegtakarmányra alapozva kell fokozni.

— Az élelmiszeriparban a rekonstrukciós beruházások mellett kiemelt feladat a termékek választékának és minőségének javítása, a korszerű ellátás további fejlesztése. Az alacsony hatékonyságú üzemek gazdálkodásában az elkészült intézkedési tervek végrehajtása, a gazdálkodás, ezen belül a költséggazdálkodás javítása a fő feladat. A meglevő eszközök jobb kihasználása érdekében továbbra is szorgalmazzuk a kiskörzeti együttműködéseket és a helyi telepítésű kiegészítő tevékenységek fejlesztését. A háztáji és kistermelésben a nagyüzemi integráció fokozását várjuk, a kisvállalkozások elterjesztéséért is többet kell tenni 1983-ban. E célok az üzemi tervekben visszatükröződnek. Gabonatermesztésben a terület szinten- tartása mellett a termelés 8 százalékos, a vágóállattermelésben pedig 9 százalékos növekedést irányoztak elő üzemeink. Az anyagi-műszaki feltételek biztosítására mintegy 400 millió forintot fordítanak, melyen belül továbbra is a gépesítés dominál.

— Az üzemek döntő többsége megfelelően válaszol a magasabb követelményrendszerre. Ezt az is mutatja, hogy a növekvő szigorítások, elvonások ellenére gazdaságaink a termelés növekedését meghaladó eredményjavulást irányoztak elő.

Végül azt kívánom elmondani, hogy most a februári küldött-, illetve közgyűléseken sok emberrel találkoztunk. Véleményt cseréltünk a közgyűlések vitájában és az azt követő kötetlen beszélgetéseken is. Az a tapasztalatunk, hogy a megye mezőgazdasági üzemeiben dolgozó tagok és alkalmazottak értik a népgazdaság helyzetét, világosan látják feladataikat, bíznak a párt politikájában.

— Nagy felelősséget éreznek az adott gazdasági egység fejlődéséért és természetesen, egyéni boldogulásukért. A mezőgazdasági üzemek nagy többségében a vezetők is nagy felelősséggel, hozzáértéssel végzik munkájukat. Napjaink bonyolult gazdasági helyzetében nem elblzakodott, de optimista hangulatban tevékenykednek. Mindez zálogát képezi a további eredményes munkának, a megye mezőgazdasága továbbfejlődésének.

— Köszönöm az interjút.