Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-29 / 74. szám
A leninvárosl Tiszai Kőolajipari Vállalat számára hét darab 50 köbméteres tárolótartályt gyártanak a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában. A nagyméretű szerkezetek kétmillió-kétszázezer torlntot hoznak a tarjáni üzemnek. — kj — Nemesek a pénztárcán, embereken is múlik Á megye mezőgazdasági de a nagyüzemekben több- kéltség és egyéni felelősség, nagyüzemeiben található gé- nyire nagyon mostoha kő- mindegy, hogy milyen állatik, berendezések, felszere- rülmények, feltételek között pótban kerülnek vissza a gé- lések és járművek értéke dolgoznak a mezőgazdasági pék a kerítés mögé. Még az meghaladja a másfél milli- gépszerelők. is előfordul, hogy hónapokra árd forintot. Ez meglehe- Ebben közrejátszik az is, kint felejtik a határban a fősen szép summa, de pél- hogy a jelenleg építhető leg- nern éppen olcsó eszközöket, dául a gazdaságok 1055 olcsóbb gépműhely — a fel- Kivétel persze itt is jó né- traktorja közül 434 a szereléssel együtt — 34 mii- hány akad. Például a már nullára leírtak, száma, hó forintba kerül, de ez csak említett káliói termelőszövet' Ezek ugyan 1981-es adatok, háromezer hektáros gazdaság kezet, ahol névre szólóan, de nagy változás nem tör- gépei javítására elegendő. A írásban adnak ki egy-egy erő-, fenhetett tavaly sem. Ha- nagyobbak 70 millióért javít- vagy munkagépet tartozékai- csak nem növekedett to- hatnak megfelelő körűimé- val együtt. Így is várják viszvább az olyan erőgépek nyék között... sza. Tisztán, az esetleges hiaránya. amelyek bármikor Így már érthető, hogy még bák bejelentésével. Nem is for- képesek tovább szaporítani az olyan eredményes és gé- dúl elő, hogy a munka dan- a: nagyüzemek gondjait... peire sokat adó szövetkezet- dárjában ébrednek rá a haben is, mint a kállói, négy tárban, hogy ez rossz, az is Hiánylista év alatt készül él a gépmű- rossz a nélkülözhetetlen eSzhely. követésre — A termelőszövétkezé- .. ^k4r _?, teleyfzióból ismert tekben 1982-ben némi iavu- }ónevu Petrocelh ügyvéd hálás következett be ezen a za- területén — mondja Fábi- u» > . . én László, a teszöv gépe- nőnapokra a hatarhan sítési főmunkatársa. — A T—. , . j, .... ... •. . , . . korábbi 41 százalékról ta- ~ kérdésről nem esett valószmuseg szerint sokat je valy 37 százalékra csökkent még sz.°'~ Az emberl tényezők lent, hogy a szécsényi terme közön. Ez a szemlélet méltó. — Az idei alkatrészellátásban a kereskedelem a tavalyihoz hosonló színvonalat ígér. A megyének minden szerzésére. Sok ez, vagy kevés? — Ha az előző évi 180 milliós összeget nézzük, akkor sok. ha az igényeket, akkor kevés. — Napjainkban a gépbeszerzés csak pénzkérdés? — Nem éppen. Sok a kiElfekvi milliárdok legutóbbi adat még 1981-es, mert egyelőre csak a? ismert: abban az észtén- dőben újabb 30 milliárd forinttal nőtt a vállalatok, a szövetkezetek raktáraiban tárolt alapanyagok, alkatrészek, félkész és késztermékek — vagy ahogy a közgazdászok mondják: a készletek — értéke. Nem vigasztalhat bennünket, hogy az 1982-re vonatkozó becslések valamelyes javulást ígérnek. Ugyanis még ez sem változtat azon a tényen, hogy immár 566 milliárd fosint értéket tárolunk az ország raktáraiban. Hogy mennyi ez az 566 milliárd, összehasonlításul nem árt tudni, hogy 1981-ben „mindössze” 613,5 milliárd forint volt az ország nemzeti jövedelme ... Nem kell közgazdaság-tudományi egyetemet végezni annak a megértéséhez: ahhoz, hogy a gyárak, szövetkezetek folyamatosan termelni tudjanak, valóban sokféle anyagot kell tartaniok a raktáraikban. Azt is könnyű felfogni, hogyha nő a termelés, akkor több készletre van szükség. Nem a puszta növekedéssel, hanem a mértékével vart baj. Amíg ugyanis a legtöbb fejlett tőkésország az évi nemzeti jövedelmének csak 1,5—2 százalékát „teszi félre” ilyen-olyan készletek formájában, mi az évi munkánk értékének, hasznának 4 százalékát fordítjuk erre a célra. S minthogy ez már sok éve így megy, ma már ott tartunk, hogy több száz milliárd forinttal magasabb a készletértékünk, mint ameny- nyi az „olajozott” készletgazdálkodás esetén indokolt volna. Igazán nem nehéz belátni, mennyi előnye származna abból az országnak, ha az a sok száz milliárd forint gyorsan felhasználható volna. A közgazdászok azt is kimutatták, hogy a gyárak, szövetkezetek raktárába betett alkatrész, félkész termék stb. (nevezzük egyszerűen anyagnak), nálunk átlagosan 68 napot tölt ott mozdulatlanul, míg sok tőkésország nagyvállalatánál csupán 6—8 napot, mert utána már felhasználják. Bár az igencsak eltérő viszonyok miatt kissé hamis — s számunkra túlzottan előnytelen — a 68, meg a 6—8 nap szembeállítása, de mégis figyelmeztet. Már azért is, mert a 63 napos átlagba az is „belefér”, hogy egyik-másik termék esetleg évekig porosodik a raktár valamelyik sötét sarkában. A magyarázat persze egyszerűnek látszik: gazdaságunkra még sok tekintetben a hiány- gazdálkodás a jellemző, annak minden következményével. Más szavakkal, azért tárolnak aijnyi anyagot a vállalatok, meg a szövetkezetek, mert kiszolgáltatottnak érzik magukat. Nem biztosak abban, hogy a gyártáshoz nélkülözhetetlen alkatrészhez stb.-hez hozzájutnak. Ezért inkább felhalmoznak, még akkor is, ha jól tudják, hogy a hasonló profilú gyár is ugyanígy tesz. Ezért keletkeznék a párhuzamos készletek, így növekednek az elfekvő milliárdok. Mindez azért is bosszantó, mert nálunk' egész sor úgynevezett TEK-vállalatot (termelőeszköz-kereskedelmi vállalat) szerveztek arra a célra, hogy anyaggal lássák el a gyárakat. A legtöbb ilyen TEK-vállálatnak még a nevében is benne van, hogy miért volna felelős: Gépiek, Vegyiek, Agrotek stb. Csakhogy — ez a furcsa! — az ipar készleteinek alig több mint egytizede található a TEK- vállalatoknál, a többi viszont a gyáraknál. Nyilvánvaló, hogy változtatni kellene a TEK-vállalatok mai érdekeltségi rendszerén, megoldást kellene találni a raktározási gondjaikra is, hiszen csak ezután — valóban csak ezek után — lehetne igazán elvárni tőlük, hogy garantálják: időben szállítják s kért mennyiséget és minőséget. Minthogy ez egymagában aligha ígérkezik elegendőnek, további lépésekre is szükség lesz. Köztük talán a készletfinanszírozáshoz kapcsolódó hitelezési intézkedések szigorítása ígérkezik a leghalásosabbnak. Az tudniillik, hogy az idén felülvizsgálják a vállalatok készletgazdálkodását, s a különösen „höí> csögterfnészetűek” a forgóalapjuk részleges elvonásával „fizethetnek”. legtöbbet persze mégsem az ilyen kényszerintézkedésektől várjuk, hanem ft vállalatok önkritikájától, javuló munkájától. Már jó néhány olyan gyárunk van — Bonyhádi Cipőgyár, Tiszavasvári Alkaloida, Egri Finomszerelvénygyár stb. — amelyek el tudták érni: a készletük kisebb mértékben nő, mint az évi termelésük. Ez nem kevés — ez mások számára is példamutatói Végtére is: 1—2 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk 1983-ban. Ha — az említett gyárakhoz hasonlóan — csak annyit sikerülne elérni, hogy a készletek értékesem emelkedjék nagyobb mértékben ennél, akkor nem növelnénk az elfekvő milliárdokat. Vagyis azoknak a javaknak a mennyiségét, amelyeket a raktárak mélyére dugunk, ahelyett, hogy arra használnánk őket, amire valók. Az anyagi boldogulásunkra. Jcney A. Sándor a nullára laírr *rr,rróne> szerepéről es az aisatresz- lőSzövetkezet nagylóci telepén iráhyá ogepek helyzetről. az AGROTEK-raktár megA becslések szerint Pedig “ Vitelemmel több- kezdte működését Ugyancsak további csökkenés várható. íf nincAs bal a gazdasá- varható az itteni bontás- Ez részben abból adódik, W, A .gépműhelyekben bol, felújításból gyártásból hogy a gépek ..kihordási ide- dolg<ífÓ<r4 vlsz°nt na' szármázó alkatrészek forga jét” a korábbi hat helyett gyobb nehezedik, rész- mazásatol. Kisebb menny nvolc évben állapították ben a gépállomány elhasznált- ségben gyártanak egyes al- meg Ez némileg túlnvú sága’ reszben a géppark no- katrészeket a magyarnandori, lik az optimális üzemben vekedfe miatt. A termelő- az ecsegi közös gaz- t&rtási időn szövetkezetekbe jelentkezők dasagban es több más üzem— A közös gazdaságok a íöbbségeu a kiegészítő tévé- ben is terveznek hasonlót múlt évben tiihh mint kenysegben talál munkát, a összefoglalva: a megyeben milliót költöttek gépek be- műhelyek munkakörülményei az idén sem lesz nagyobb- - j - nem mondhatok csábítónak lehetőség mezőgazdasagi geegy-egy fiatal szakember szá- pék beszerzésére mint tárnára. valy. A fő feladat, a megAz igazsághoz azonban az levő eszközök megóvása, ed- is hozzátartozik, hogy nem .diginél rendszeresebb kar- mindenütt fordítanak kellő bantartása, tervszérűbb kigondot a gépek megóvására, használása. Mindez olyan rendszeres karbantartására, befektetés, amelynek gyakor- Aki kapja, marja elv alap- lati haszna pillanatnyilag csak elégítetlen igény az NDK ián boldog-boldogtalan viszi érzékelhető de hosszú távon gyártmányú gépekből. te- a Pótkocsikat, munkagépeket mar merhető is hergénkocsikból. kombái- es mivel nmcs egyeni érde' Zl!ahy Tamás nőkből. és több szovjet {-^■■HgMaHftHnMnmHHnftmMHBHK'4 gyártmányú traktorból. Ezek jól megfeleltek a helyi viszonyoknak. lehetővé tettek bizonyos tipizálást, vagyis kevesebb gyártmány, típus alkalmazását. Most például, mivel kevesebb IFA tehergépkocsihoz juthatnak a mezőgazdasági nagyüzemek —. amelvek iól beváltak — többféle 8—10 tonna teherbírású gépkocsit vásárolnak. Ezek esetleg a kihasználhatóság rovására mennek, másrészt tovább bonyolítják az amúgv sem fényes alkatrészellátást. Drága műhelyek A gépesítésben a költségek — talán éppen az előbbiek miatt — még egy olyan viszonylag kedvező évben is emelkedtek, mint a tavalyi. Az adatok szerint Például egv normál hektárra a traktorönköltség 242 forintról 260-ra nőtt. — Mi játszik ebben még közre ez elavult gépek nagy arányán túl? — Az üzemfenntartás színvonalának igen lassú növekedése. Kevés a korszerű műhely. Olyan, mint például a szécsénvi termelőszövetkezeté. Most épül a káliói. az ecsegi és a varsányi közös gazdaságokban, Legkényelmesebb a Rabokon A tavalyitól háromszorta több kislakás központifűtésszerelésére készült fel az idén a Nógrád megyei Szolgáltatóipari Vállalat építőipari ágazata. Ehhez már beszereztek 90 lakáshoz elegendő radiátort — háromféle típusút, hogy a rendelőnek módja legyen válogatni. Vegyes tüzelésű kiskazánokat is vásároltak, köztük az új, tatabányai Robotront, mely drágább ugyan az eddig Ismerteknél, viszont a legkényelmesebb fűtést teszi lehetővé. Az ágazat salgótarjáni és balassagyarmati részlegénél is igen nagy érdeklődés mutatkozik a kislakások központifűtés-szerelése iránt. Traktorokból javul az ellátás A nógrádi mézőgazdasági örvendetes, hogy az ide! nagyüzemek az idei esztendő- traktorellátás jobb lesz az ben beruházási célokra várható- elmúlt évinél. Nemcsak az an 411 millió forintot költőnek, eladásra szánt készlet _na- A gépi jellegű beruházások ősz- gyobb, hanem lehetőség szege eléri a 205 millió fórin- nyílik a vontatópark tél- tót. A gépek közül a legtöbb jesítményének növelésére is. pénzt traktorok beszerzésére A kínálat jobban igazodik a költik. A gabonatermesztés kereslethez, azaz a közepes fejlesztésének második ütemét géposztályokból szintén na- valósítják még a mezőgazdasá- gyobb a raktárkészlet. Nógrád. gi nagyüzemek s mindinkább ban is ezeket a traktorokat ke- előtérbe kerülnek az intenzív resik leginkább. Ezekkel ugyanmódszerek — és ehhez nagy is viszonylag kis üzemanyagteljesítményű vontatókra van költséggel végezhetnek olyan szükség. Nem véletlen tehát, munkákat, amelyeket eddig hogy növekedett az érdeklődés sokszor nagytraktorokra voltak a traktorok iránt. Nógrádban kénytelenek bízni. , . . ,...., örvendetesen megnőtt a 1981-ben 10d5 traktor közül magyar Rába gyártmányű ven434 már rendkívül elhasználó- tatók száma. Közel 300 hazái dott volt és tavaly némileg gyártmányú nagytraktort áru- javult is a korszerűbb trakto- sítanak. Népszerűek a szovjet „ . . „ traktorok, újdonságot jelent a iok aránya, a helyzet még ko- román é’ a Fiat_fraktor, és rántsem nevezhető megnyugta- megjelenik a földeken a tónak. csehszlovák Zetor 160-as is. Ápolt, jó megjelenésű, kedves, szimpatikus fiatalasszony Kovács Józsefné, aki a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyárában a kismamaszalagon dolgozik. Leánykorában ismerte meg a Pillanatképek egy munkáscsafád életéből Várják az újabb trónörököst osszuk be pénzünket, hóty a* egyik fizetéstől a másikig kijöjjünk. Eddig még sikerült.' Amire a legjobban szükség van, akár ruházatról, vagy más egyébről van szó, azt is mégvesszük. A nászutünk után megmaradt Nagy esemény volt a család- ben jöttem volna Balassa gyar- gyári életet, itt kezdte mint 20 ezer forintból vettünk egy ban az ifjú trónörökös megér- matra lakni. A szülői segítség tanuló 1966-ban, itt szerezte hűtőszekrényt, televíziót, olaj- kezése. Ügy jött, ahogy tér- után felvettünk az OTP-től meg a szakmunkás-bizonyít- kályhát és gáztűzhelyet. A há- vezték. De nemcsak jött, ha- 200 ezer forint kölcsönt, 36 ványt, s azóta sem hagyta el a zasságunkat követő három év- nem győzött is az ifjú ember- évre. Nyugdíjas leszek, mire kollektívát. Immár kilencedik ben bejártuk az országot, palánta, aki ma már „nagy- az utolsó részletet visszafi- éve. Ha előzőleg nem hallót- Amit ez idő alatt meg tudtunk legény”, hetedik esztendejében zetjük. Én egyébként 15 ezer uíu4 “h _Jí„ „ « tam volna, hogy a második takarítani a fizetésünkből, azt jár. Nemcsak a szülők, nagy- forint lakástámogatást kap- na K D t k p k. r .rbabát várja, el sem hittem a takarékba raktuk. Akkor szülők kedvence, szemefénye, tam a gyártól, ami most jár volna... még nem volt vele különösebb hanem a fiatalasszony húgai is le júliusban. A férjem 30 ezer . V1 * célunk. nagyon szeretik. Elhalmozzák forintot kapott, az ő utolsó a,,ik emeletráépítésben közölt őt minden jóval... részletét jövő évben fizetjük „„íi.xrii.v HcáfP .a Dejtárről jár be. A beszél- Ahogy teltek az évek, ügy . vissza. Üj otthonunkat tavaly ? getés témájának közlésekor erősödött bennük, hogy való- * augusztus végén vettük birto- ... Kmso rararozasa, a neInmlrha ta,- meS megepitCSe, 8Z — Van-e valamilyen plusz« jövedelmük?' — Nincs. Férjem szüleitől és nyugdíjas édesanyámtól tojást, jem munkaidő után nem vállal pluszmunkát. Csupán rendbetétele. Ez lesz a közeljövő programja. * kissé meglepődik, majd kis- ban jól döntöttek, amikor az A fiatalasszony életében kunkba, összkomfortos, köz- rlles rneí4epuese' az udvar vártatva az ebédlőbe invitál, önálló életformát választották, újabb változást, lakóházuk ponti fűtés van benne. Lakahol folytatjuk a megkezdett Ez persze nem jelenti azt, hogy bővítésével kapcsolatos dön- ható, de még nincs teljesen eszmecserét. 1974-ben ment akár csak egy pillanatra is tés hozta meg. Egyik meghitt kész. Nemrég az ifjúsági kölférjhez. megszüntették volna kapcsola- beszélgetés során a férj szülei csönakció keretében vettünk »PC,,M«Pn5cnPw _5,i„ — Nem volt lakásgondunk, tukat a szülőkkel. Ellenkezőleg, felvetették, hogy jó lenne eme- egy gyermekbútort, gondolva nat„„S r *Prn vív x P“'?* mert a férjem szüleinek két- A fiú szülei rendszeresen fel- letet építeni a meglévő házra, az új babára is, aminek érke- „-i07p,pt,=; JLuíHa szobás házába költöztünk, ök keresik a fiatalokat, az asz- — Nyugdíj után szeretnénk itt zését júniusra várjuk. ván- — Várunk ^ S, monaugyanis szolgálati lakást kap- szortyka édesanyja pedig pár lakni — mondták az idősebb «1 "ó tak, mert apósom gátőr. Ne- pejrere lakik tőlük. szülők, majd hozzáfűzték: — ^ ... . 1 . 1 ® zpn, kém volt egy szobabútorom, — Mindegyikünk éli a ma- Mi lakunk majd az alsó ré- — Ha mind a ketten túlórá- ..„„..„v . édesanyámtól pedig stafírung- ga életét — mondja a fiatal- szén, ti pedig a gyerekekkel zunk akkor 8000—8500 forinként ágyneműt és egyéb más asszony. — Ma már nem is az emeleten. tot keresünk havonta. Ebből n*Jn dolgokat kaptam. Igaz, ez tudnánk együtt lakni. Ugyanis — Almunkban sem gondol- 3000 forintot tesz ki a rezsi. nem volt olyan gazdag, mint ml egészen másképpen rendez- tunk lakásbővítésre. Már csak 950 forint a havi törlesztő rész- suien megoeszemi. amilyent örhalomban szoktak tűk be életünket, mint bárme- azért sem, mert nem volt hoz- let. Spórolni nem tudunk, úgy adni a lányoknak, ahol meg lyikünk szülője — érzékelteti zá pénzünk. E gondunk mégolyán határozva, miből, meny- az elmúlt időszak egyik fon- dásában az anyósomék segí(venesz) nyit. De még ma is van belőle, tos változását. tettek. Bevallom, én szívesebNÖGRÄD — 1983. március 29., kedd
