Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-23 / 69. szám
EGY SZOLGÁLTATÁS BEMUTATKOZIK (II). Az iroda partner a feladatok megoldásában ' KÖZTUDOTT, hogy a megyében az elmúlt években a foglalkoztatás egyensúlya ösz- szességében javult, ez a körülmény azonban nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy bizonyos feszültségek nincsenek. Emellett az utóbbi időkben élénkebbé vált a munkaerő-kereslet is, ami azonban még nem jelent valós szükségletet. Látszik tehát, hogy a munkaerőhelyzet megítélése korántsem ellentmondásmentes. Attól is függ, hogy ki, honnan közelítve, milyen érdek által vezéreltetve mond véleményt. A strukturális feszültségeknek megfelelően ma a létszámhiány mérséklésé, illetve égyés rétegek elhelyezése okoz gondot. A jövőbeni hatékony, szolgáltató jellegű közvetítésnek a tájékozottság és a tájékoztatás lesz az alapvető feltétele. Ha új tartalmat akarunk adni a közvetítés rendszerének, feltétel, hogy az minél inkább segítse a gyakorlatot. A szolgáltatás azon elemeit kell előtérbe helyeznünk. amelyeket a munkát vállalók és a gazdálkodó szervek egyaránt igényelnek. Szeretném azonban azt fs hangsúlyozni, hogy túlzott igényeket, ezen szolgáltatással szemben sem szabad támasztani. Ugyanakkor tervszerűbb és hatékonyabb kapcsolatra, jobb együttműködésre van szükség a gazdálkodó szervek, a tanácsi munkaügyi és a munkaerő-közvetítő szervek között. Utóbbiak részéről az együttműködési készség megvan. A gazdálkodó szervek pedig egyre jobban felismerik, hogy az új típusú közvetítő szerv nem felesleges „háttérintézmény”, hanem partner a gondok megoldásában, fme egy példa: ha világosan érzékelhető és elkerülhetetlenné válik, hogy adott vállalatnál a létszám egy részét le kell '.építeni”, akkor azt is tudni kell, hogy ez nem csupán vállalati probléma. Hiszen a hatékony foglalkoztatásért elsősorban a vállalat a felelős, mig a teljes foglalkoztatás megvalósítása inkább állami feladat, amiért p tanácsi munkaügyi szervei:, illetve a közvetítő szervek felelősségének primátusa nyilvánul meg. Meg Is fordíthatom a dolgot: az is mondható, hogy a hatékony foglalkoztatás megvalósításáért nem csupán á vállalat, a teljes foglalkoztatás gondjaiért pedig nemcsak az állam a felelős. A felelősség közös, megosztható, átruházható, amennyiben például a közvetítő szerv és a. vállalat erre vonatkozólag bizonyos megállapodásokat köt. AZ ŰJ TfPUSŰ közvetítő rendszer működésének elengedhetetlen feltétele a tájékozottság. Az informáltság, az adott terület átfogó és mély ismerete azonban nem merülhet ki a félévenkénti kötelező munkáltatói adatszolgáltatás feldolgozásában. A munkaerő-közvetítő szerveknek más területekről — megyékből, fővárosból — is megfelelő információkkal kell rendelkezni. Nem elegendő csupán a vállalati munkaerőigényeket illetően például az esetleges munkakörök és kereseti lehetőség megjelölése. Ma már ugyanis a munkavállalásnál egyre nagyobb súllyal esnek latba a személyes indítékok. Mivel ezek rendkívül sokrétűek. ezért a tanácsadásból, a munkahelyajánlásból elengedhetetlenül szükséges azon- tényezők helvi ismerete, amelyek motiválják az egyén mozgási szándékát, kiváltják esetleg a munkahely-változtatási kényszert, (Folytatjuk) Baráthi Ottó é’e neÉÜ fisz sságát A Nógrád megyei KÖJÁL élelmezés-egészségügyi osztályának idei kiemelt feladata Salgótarján ’éáros élelmiszer-kereskedelmi hálózatának higiénés feltérképezése. A városban hét ABC-áruházban, $4 élelmiszerboltban és 4 tej-kenyér üzletben vizsgálják meg és értékelik a közegészségügyi színvonalat. A nagyobb forgalmú üzletekben a tárgyi és személyi tisztaságot laboratóriumi mintavétel segítségével ellenőrzik. A vizsgálat célja a lakosság élelmezés-egészségügyi körülményeinek további javítása az élelmiszerek fogyasztásával összefüggő mikrobiológiai és kémiai ártalmak megelőzése. így elsősorban a gyorsan romló, de biológiai érték szempontjából leginkább fontos a tej és tejtermék árusításáÍ iak körülményeit, a hűtött táro- ást, a fogyasztási idők betartását kísérik figyelemmel. Az egyes élelmiszerek szakosított tárolását nemcsak a vásárló által jól látható üzlettérben, hanem a raktárakban is szemrevételezik. Felülvizsgálják a kenyér és péksütemé- r*vek önkiszolgáló rendszerű árusítását, ugyanakkor a boltokban folyó előrecsomagolás higiénés feltételeit is ellenőrzik — utóbbit egy országos program keretében.. Sor kerül a műanvag csomagolóanyagok kémiai laboratóriumi vizsgálatára is. A bolt! tisztaság áttekintésében R bevásárlókosarak, a pultok, a hűtők tisztán tartása mellett a benti és a bolton kívüli szemét, hulladék tárolása is fontos szempont lesz. Balassagyarmaton szinte nincs olyan gyermekintézmény, ahol ne tevékenykedtek volna a fémipari vállalat szocialista brigádjai. Az elmúlt évben hatszázezer forint ‘értékű társadalmi munkát végeztek a városban. Képünkön a X. Párt- kongresszus brigád tagjai Jakus Jenő és Poles István hegesztők hűtővagonokhoz lábrácsokat készítenek, akik brigádjukkal igen tevékenyek a különböző társadalmi munkákban. BUKTATÓK ÉS BOMBAÜZLETEK Állataink betevő falatjai Négrádban Kevés olyan ágazat van 8 mezőgazdaságon belül, amely- annyi elmarasztalást kapott volna az elmúlt években, mint a takarmánytermesztés. Nem mintha a nagyüzemek nem éreznék saját bőrükön a hiányosságok keserveit, tenni azonban mégis keveset tesznek. Csökkenő eredményesség Erről beszélgetünk Zándo- ki Bélával, a gödöllői állat- tenyésztő vállalat salgótarjáni—balassagyarmati állomásának főmérnökével. — Egyik legnagyobb gond a mintegy 40 ezer hektárnyi gyepterület nem kellő kihasználása. Ennek átlagtermése 0,5—1 tonnával alacsonyabb a kívánatosnál. Oka a műtrágyával való ésszerűtlen takarékosság, az okszerűtlen gyephasznosítás, a felújítások elhanyagolása és a kis területen történő gyeptelepítés. — Ez utóbbira megszűnt január elsejétől az állami támogatás. — így igaz. De a gazdaságok korábban sem törték magukat a gyepek telepítésében. Persze azért vannak olyan üzemek is, mint például a szécsényi, vagy az endrefalvai termelőszövetkezet, ahol a szakértelem, a hozzáállás megmutatkozik az eredményekben is. — Nyolc esztendővel ezelőtt 22 tonna volt a hektáronkénti silókukorica-hozam. Tavaly alig több, mint 19. Énnek mi az oka? — Ezt jól szemlélteti egyik nagyüzemünk, ahol 200 hektárnyi silókukoricát tizenö4 táblában termesztettek a múlt évben. De jellemző a többi takarmánynövényre is, hogy oda vetik, ahol még akad egykét csücsöknyi olyan terület, amely más növények termesztésére nem alkalmas. így nem is lehet csodálkozni, hogy a takarmánytermesztés eredményessége erősen csökken. Három évvel ezelőtt 90 millióval, 1981-ben pedig 18 millióval volt több az ágazat nyeresége, mint tavaly. Kórba veszett miiiiök A megye mezőgazdasági üzemeinek még a felében sincs takarmányozási ágazatvezető, aki a termeléstől a felhasználásig irányítaná a takarmánygazdálkodást, holott ezt egy MÉM-ajánlás is sürgeti. Azaz nincs gazda... — Mekkora területen termelnek a nagyüzemek takarmánynövényeket ? — A közös gazdaságok és a két állami gazdaság mintegy 40 ezer hektáron — válaszolja Némedi Zoltán, a TESZÖV növénytermesztési főmunkatársa. — Meglehetősen nagy területen, a megye szántóterületének több mint felén. A szakemberek becslései szerint erre elegendő lenne 40 százalék is, ha a hozamokat 'és a minőséget növelnék, illetve javítanák. — A másik gond — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Bablena Ferenc, a területi szövetség állattenyésztési fŐ- munkatársa — a nagy veszteség. A felmérések szerint a megtermelt silókukoricának 20—15, a szálas takarmánynak 10—15 százaléka vész kárba a helytelen betakarítás, tárolás eredményeként. — A megye szálastakar- mány-szükségletének 90, lé- dúsigényének pedig 95 százalékát termelték meg az üzemek — nagy szélsőségekkel. — Ezek szerint vannak, akik eladnak és vannak, akik vesznek? Érdemes eladásra termelni takarmányt? — Az árak ismeretében igen. Amíg akad tonnánkénti 3000 forintos lucernaszéna és 800—1000 forintos szilázs, addig a magas színvonalon termesztőknek ez bombaüzlet. A vevőknek pedig kisebbfajta elemi csapás. Igaz, van olyan gazdaság is, amelyik ilyen áron termeli saját magának is a silókukoricát, míg a jobbak 3—400 forintért állítják elő tonnáját az állatállomány egyik legfontosabb tömegtakarmányának. ízlik az olcsó Vannak azonban a takar* mánytermesztésnek és -gazdálkodásnak naposabb oldalai is. Például a minőség némi javulása, s az a tény, hogy tavaly valamennyi nagyüzem minden télire betárolt takarmányt megvizsgáltatott. Ilyen még nem fordult elő, s ha ettől az állatok betevő falatjának minősége nem is változik, árrá utal, hogy a szemlélet már igen., — Ezt igazolja az energia- takarékos kukoricatárolás is — mondja Zándoki Béla. — A pásztói és a szécsényi termelőszövetkezet, valamint a Magyamándori Állami Gazdaság tavaly már így tette e! télire több mint 1700 tonna szemes kukoricáját. E módszer — amellett, hogy olcsóbb — jobban tetszik a* állatoknak Is. Nem annyira közgazdasági megfontolások, mint inkább ízletesebb volta miatt... A TESZÖV szakemberei sze^ rint a hét kiskörzeti együttműködésben mindinkább helyet kap a tömegtakarmányok betakarítása, tárolása is. A gazdaságok közösen igyekeznek megoldani azt, amire kü- lön-külön nem volnának képesek. Ebbéli törekvésükben közrejátszik az is, hogy — sajnos — a takarmánybetakarítás gépesítése meglehetősen szegényes. Az igazán korszerű gépek összeszámolására két kezünk is elegendő, s ez a hiányosság jószerével csak összefogással pótolható a jelenlegi helyzetben. Zilahy Tamás A targoncás 1' tiiiii 1 ■' iH f aKä ífí Érettségi után .targoncavezetői tanfolyamot végzett a FÜTÖ- BER nagybátonyi gyáregységében Vasinka Etelka, aki az anyagmozgatáson túl a raktári nyilvántartásban is közreműködik. Képünkön a fiatal targoncás alkatrészeket helyez el a koszerű raktári elemekre. — kj — [f nagy mű története siet, hogy befejezze „A poli* A felmérő szemlén tapasztalt Tpulasztásokra intézkedéseket hoznak, a személyi tisztaság vagy a higiénés rendszabályok ellen vétőkkel szemben pedig szabálysértési eljárást kezdeményeznek. A bolti dolgozók jó kereskedelmi munkájához a higiénés követelmények betartása is hozzátartozik, hiszen a cél az ételfertőzések megelőzése. ' Nagybátonyban 15, Kistere, nyén 12 korszerű, csoportos lakást épít, illetve készít elő a Nógrádi Szénbányák. Előreléptek e területen az építkezéshez szükséges telekellátásban is. A megyei pályázat elnyerésével 105 korszerű csoportos lakás számára szükséges közművés telket alakítottak ki. Ebből 57 Nagybátonyban, 48 pedig Kis- terenyén kínálkozik. További kétszáz korszerű csoportos lakásépítés részletes rendezési terve most készül. A családi házas lakásépítés feltételeinek biztosítására hatvan házhelyet alakítottak ki Nagybátony ifjúsági lakótelepén. Kisterenyén pedig a Csente-dülöben folyik újabb hatvan házhely kialakítása érdekében kisajátítási eljárás. H a az embereket megkérdeznénk, hogy mit tudnak Marxról, valószínűleg sokan válaszolnák, hogy ő a Tőke szerzője. Marx 40 évig dolgozott fő művén, vagyis gyakorlatilag tudós és forradalmár életének egészét ennek szentelte, közvetlenül pedig csaknem 20 évig munkálkodott rajta. Először 1843-ban foglalkozott politikai gazdaságtannal és a munkáját csupán 1883-ban bekövetkezett halála szakította meg. Marx már első politikai gazdaságtan; művében az 1844-es Gazdasági-filozófiai kéziratokban arra a következtetésre jutott, hogy a burzsoázia és a munkásosztály érdekei ellentétesek. 1848—1849-es európai forradalmak egy időre megszakították tudományos tevékenységét. Engelsszel és más hasonló gondolkodású társaival együtt Marx a legaktívabban részt vállalt a forradalmi eseményekben. A forradalom veresége után Londonba költözött és ismét foglalkozni kezdett gazdasági kutatásaival. Londonban Marxnak lehetősége nyílott, hogy az akkori idők legjobb könyvtárában, a British Múzeumban dolgozzék. melynek a világ tudományos irodalmából nagv- szerű gyűjteménye volt. Ezekben az években a könvv- tár olvasótermének minden bizonnyal ő volt a legszorgalmasabb látogatója: a reggeli 9 órai nyitáskor jelent meg és általában utolsóként, este 7-kor hagyta el a könyvtárat, miután könyv- és cikkhalmokat tanulmányozott át. Esténként, sőt gyakran éjszaka, munkáját otthon folytatta. Marx e munkát közvetlen pártfeladatnak tekintette, hogy felfegyverezze vele a munkásosztályt az elkövetkezendő szocialista forradalmakra. Ügy vélte, hogy munkájának segítenie kell a proletariátust, hogy tudatosodjanak benne forradalmi feladatai, hogy növekedjék osztályöntudata. Lenyűgözőek azok a gyors sikerek, melyeket Marx elér. Már 1851-ben számos fontos tételt fogalmaz meg a pénzelmélet és a földjáradék terén, elmélyíti a burzsoá politikai gazdaságtan jellemzését. A kapitalizmus gazdasági fejlődésének fontos, tudományos elemzése lehetővé tette, hogy előre lássa egy újabb túltermelési válság jelentkezését. Marx és Engels úgy vélte, hogy a kapitalista gazdaság azon megrázkódtatása, me'v a válság következ.tében előáll. egv úi forradalmat eredményezhet. Ezért a válság mélypontján 1857—58-ban tikai gazdaságtan bírálatához” kéziratát, mely a jövendő Tőke első változata volt. Marx először dolgozta ki az értéktöbblet elméletét és számos gondolatot fejtett ki a jövendő kommunista társadalommal kapcsolatban. A műben helyet kapott két fejezet, mely egy általa tervezett hatalmas mű, az áruról és pénzről szóló könyv egy-egy fejezetét alkotta. Munkájához írt előszavában Marx pontosan megfogalmazta első kiemelkedő tudományos felfedezésének, a történelmi materializmusnak alapvető tételeit, mely megmutatta ■ az egyik társadalmigazdasági formációnak egy másikkal való elkerülhetetlen felváltását, a kapitalizmus bukását és a szocializmus létrejöttét. Marx a Tőkét olyan nehéz években írta, amikor egész családját fojtogatta a nyomor. Voltak napok, amikor nem tudott az utcára menni, mert utolsó öltönvét zálogba kellett adni. Ezekben az években a Marx házaspárnak több gyermeke halt meg. közöttük a forrón szeretett kisfiú, Jean is. E nehéz időkben barátja. Engels sietett segítségére, aki mind anvagilag. mind lelkileg támogatta Marxot. 1&S3—65-ben Marx újabb kéziratot készít el, mely a Tőke három külön könyvét alkotja. Engels tanácsára csupán az első könyvet jelenteti meg, amely a tőke termelési folyamatát kutatja. E művében megcáfolta a burzsoá tudósok azon kísérleteit, hogy a tőkét a kapitalisták „takarékosságának” vagy „mérsékletének” eredményeképp tüntessék fel, bebizonyítva, hogy a kapitalisták meggazdagodása idegen, meg nem fizetett munka elsajátításának eredmé- nveképp megy végbe. Az értéktöbbletről szóló tanítását — Marx másik nagy tudományos felfedezését — Lenin a marxista gazdaságelmélet sarokkövének nevezte. A tőkét Marx a burzsoázia fejébe eresztett legrettenete- sebh lövedéknek nevezte. Hatalmas munkájáért Marx a dolgozók elismerését kapta. Egv év múlva 1888 szeDtem- berében áz I. Internacionálé brüsszeli kongresszusa határozatot hozott, amelyben va- lamennvi ország munkásainak ajánlotta ..A tőke” tanulmá- nvozását és más nvelvekre történő lefordításának elősegítését. A munkássajtóban cikkek jelennek meg „A tőke” jelentőségéről. Marx és Engels életében „A tőkét” kilenc nyelven adták ki. Első fordítása az 1872* es orosz kiadás volt. Napjainkban mindazoknak, akik küzdeni akarnak a szocializmus ellen, meg kell birkózniuk Marxszal, mondotta Engels „A tőke” első kötetének megjelenése után. Az azóta eltelt 115 év bebizonyította, hogy Marxot nem lehet megcáfolni. Az emberiség által felfedezett fejlődési törvényei teljes mértékben megőrizték érvényüket. Marx élete végéig dolgod zott „A tőke” további kötetein. Munkáját azonban nem sikerült befejeznie. Könyvének második és harmadik kötete 1885-ben, illetve 1894- ben Engels szerkesztésében jelent meg. A z UNESCO 1967-ben ünnepelte ,.A tőke” megjelenésének 100. évfordulóját és tisztelgett Kari Marx előtt, aki az emberiség egyik olyan géniusza volt, aki hatalmas hatást gyakorolt az emberiség szellemi fejlődésére. Nagyszerű alkotása az emberiség örökös útitársává vált és napjainkban is korszerű. Larisza Mickévics, a közgazdaságtudományok kandidátusa NÓGRÁD - 1983. március 23., szerda 3
