Nógrád. 1983. március (39. évfolyam. 50-76. szám)
1983-03-23 / 69. szám
A történelem faggatása A CÍMET kölcsön vettem, és némiképp átalakítottam. Mindkettőt előre megfontolt szándékkal. Hiszen az Eszmék faggatása című rádióműsorsorozat is egyike azoknak az adásoknak, melyekről e hasábokon szó lesz. Vagyis arról a misszióról, amelyet a rádió fölvállalt, különösen az utóbbi időben. Dokumentumjáték, mint Asperján Györgyé, riportok, mint Zeley Lászlóé, portréműsorok, mint Rapcsá- nyi László Vas Zoltánnal készített beszélgetése, vagy Csák Elemér Berecz Jánossal készített Interjúja, esetleg éppen a mostanában adásra kerülő Marosán György-arckép — mind, mind közelmúltunk, történelmünk felderítésének, magyarázatának, értelmezésének igényével készültek. Van ebben valami kampányszerű? Hiánypótlásról van szó? Különös keletje van a múlt időnek? Adósság egy korosztálynak, amely nem élte meg, csak hallomásból és hiányosan ismeri az úgynevezett fényes szellők időszakát? Alighanem mindez együtt. Ehhez pedig a história, a történelem elengedhetetlen. Egy magas közéleti tisztséget viselő személyiség a minap éppen a rádióban mondta: ha valaki nem tudja honnan jött, könnyen eltéveszti azt is, hová megy. A történelemmel sok baja volt mindig az ismeretterjesztésnek. Pedig azt gondolná az ember, a múltbéli események, cselekedetek, jelenségek lezárultak, befejezettek, pont került a mondat végére. Nem lehet tovább folytatni. Tények ezek, amelyeknek hatása, következménye természetesen van, de meg nem történtté tenni azokat nem lehet. A tények pedig — mint ez közismert — szigorú dolgok. Vitatkozni velük reménytelen, tudomást nem venni róluk ostobaság. Csakhogy a tények akkor segítenek nekünk a dolgok megismerésében, ha elemezzük, értelmezzük, józan logikával csoportosítjuk azokat. És itt már lehetnek félreértések, tévedések, manipulációk. Általában igaznak fogadható el, hogy ha valamit nem eléggé, vagy hiányosan ismerünk csak, azzal kapcsolatban hiszékenyebbek, könnyebben manipulálhatók vagyunk. E bizonytalan dolgok, események köré legendák, mítoszok fonódnak, néha olyan sűrűn beszőve azt, hogy elvesznek a legélesebb kontúrok is. Ezért kell lenókhálózni a történelmet. Rendet teremtem!, jól áttekinthető, világos magyarázatot adni a feltett kérdések-e. ÜGY tűnik, valami ilyesmit tesz a rádió. Méghozzá nem tanári katedráról, szónoki emelvényről. Inkább hangosan gondolkodva — magyarázva igazít el, és tesz félreérthetetlenné félreértett dolgokat. És ez nem könnyű feladat. Olykor nem is éppen népszerű. Manapság jobban „fizetik” a nemet, mint az igent. Sikkesebb, divatosabb ellentmond, ni, mint mondani. Egyebek között ezért is értékes, szinte felbecsülhetetlen a rádiónak ez az önként vállalt küldetése. Szakmai szempontból meg azért, mert megtalálja azokat, akik hihető és hiteles választ adnak a jó kérdésekre. Egy rádióriport sikere általában felefele arányban oszlik meg kérdező és kérdezett között. Jól kérdezni is nehéz dolog, s ha mér megvan a jó kérdés, ugyancsak nehéz megtalálni hozzá a legalkalmasabb személyt, aki megválaszolja azt. És ennek sok összetevője van. Mindenekelőtt hitelesnek kell lennie, de nem kevésbé fontos, hogy népszerűén, szabatosan kell fogalmaznia, s ha mindez megvan, nem árt, ha szuggesztív, hatásos személyiség közvetíti a gondolatot, hogy az „át is jöjlön a készüléken”. ÍGY összefoglalva könnyűnek tűnik a dolog. A valóságban nincs recept. Nehéz előre megmondani, kiből válik jó riportalany. Híz az a puding, amelynek a jósága csak akkor válik el, ha már megették. M. T. DIMITR BEZSANSZKI: M int a mesében — Apu, miért volt a király meztelen? — Azért, mert valami csirkefogók félkész terméket adtak el neki. Legközelebb jobban figyelj, és ne tegyél fel buta kérdéseket! — És miért nem mondta meg valaki rögtön neki, hogy meztelen? — Azért, mert.. Honnan tudjam, hogy miért!? Jobb lenne, ha kimennél játszani! Ez vasárnap történt; meséket olvastunk a fiammal és megbeszéltük a bennük felmerült problémákat. Hétfőn az igazgatónk értekezletet tartott. Ülök az értekezleten, hallgatok, jegyzetelek. Egyszer csak leesett a töl- tőtoliam a padlóra. Lehajoltam. hogy felvegyem, és hirtelen azt látom, hogv az igazgató mezítláb van! Abszolúte! Cipő nélkül, sőt zokni nélkül! A parkettára rakta meztelen lábát, és az ujjait mozgatta. Nem hittem a szememnek. Pislogtam, megnézem még egyszer — úgy van! Mezítláb! Meglöktem a könyökömmel Dráganovöt — Dragancv — súgtam a fülébe —, nézd meg, mi van a főnök lábán. Draganov szó nélkül ledobta a ceruzáját a padlóra, és bemászott az asztal alá Néhány másodperc múlva kimászott, és rám nézett. Arca sápadt volt, mintha egy dinosa- urust látott volna az asztal alatt. Odasúgja nekem: — Olasz cipője van. Az olaszok tudnak ilyen könnvű kis átlátszó «cipőket csinálni. Valószínűleg akkor hozta, amikor legutóbb Olaszországban járt. Igen, úgy van, olasz cipő ez... Az értekezlet véget ért. Ebéd után kihívták valahová az igazgatót, Draganov meg én szaladtunk utána a kijárat felé. A földszinten értük utói, amikor Panajot bácsival a portással beszélgetett. Miután biccentett az öregnek, elindult a kocsija felé. Télikabátban, fején sapka, kezében diplomatasáska... És mezítláb! Odakint havazik. Legalább öt centiméteres a hó, de ő fittyet hány a hóra, lassan, kényelmesen megy. Mögötte pedig ott látszottak mezítelen lábának nyomai, mint nyáron a strandon. Megragadtam Draganov kezét. — Draganov — mondom — ez nem olasz.... — Mi van’’ — úgy tesz, mintha m*t sem értene. — A főnök cipője. Nem Hollandiából hozta?... — Hollandiából vagy Olaszországból — mit számít az! — felelte Draganov. — Igen. valóban — helyeseltem neki — a főnökünk oavvon ízlésesen öltözködik... Otthon a fí’m újra nekem szegezi a kérdést: — Apu. miért nem mondta meg valaki a királvnak mindjárt a legelején, hogy nincs rajta ruha? Ekkor nem bírtam tovább türtőztetni magam, és lekevertem neki egy olvan nvak- levest, amitől rögtön elhallgatott. és elment lefeküdni. Hogy néha mennyire tudják molesztálni az embert ezek a gyerekek! (Juhász László fordítása) Déli-óceán-expedició Nagy csoport szovjet tudó- jelentős tényezője az óceáni mányos .kutatóhajó indult a és atmoszférikus állapotok déli féltekére. Valamennyiben alakulásának. Az expedíció célrésztvevői a Déli-óceánon eine- ja a déli-sarki köráramlat és vezésű óceonográfiai exDedíci- az ezzel kapcsolatos sarki ónak. A tudósok a délkör 45— front sokoldalú tanulmányozá- 55° közötti hatalmas területet sa. A világóceán fontos tényenevezték el Déli-óceánnak. Itt zője bolygónk éghajlati viszo- á Déli-sark körül halad a vi- nyai alakulásának is. A tudó- lág legnagyobb, 500 kilométer sok öthónaoosra tervezik az széles óceáni áramlata, amely expedíció munkáját. Nagybátonyi óvodában NEM JEGYZETT ÉVFORDULÓ 80 éves a western Évfordulóink árnyékában szerényen húzódik meg egy filmtörténeti jubileum. Nyolcvan évvel ezelőtt 1903-ban alkotta meg Edwin Porter egyesült államokbeli rendező az első westernt, vagy ahogyan hazánkban fordítani szokták vadnyugati filmet. A nevezetes dátumról magam is elfeledkeztem volna,, ha televíziós szenvedélyem nem párosul könyvforgatással. Az a szokásom ugyanis, hogy ha valamilyen műsor felcsigázza az érdeklődésemet, akkor azonnal a könyvespolchoz rohanok, s lexikonok és kézikönyvek között keresgélek — ámbár ezt inkább már a műsorok után szoktam — nevek, címek, események, időpontok után. A minap az 1- es műsoron Richard Broks Szerencsevadászok című western j ét sugározták, és fellapoztam Ulrich Gregor és Enno Patalas NSZK-beli filmkriti* kusok 1966-ban a Gondolat Kiadó által megjelentetett könyvét, A film világtörténetét. Ebben írják a szerzők: „A nagy vonatrablás az első film, amely sehol máshol nem játszódhatott, sehol máshol nem születhetett volna meg, ,csakis és kizárólag Amerikában. Ezzel a filmjével (mármint Edwin Porter — a szerző) és még jó néhány rokon művével... megalkotta azt a műfait, amelyben a későbbiek folyamán az amerikai film a legeredetibbet produkálta, az úgynevezett „western”-t.” Ebben a filmben a vadnyugati fi’muek minden natent,té vált kelléke szere- nelt: lovasok vágtáztak keresz- tül-kassul a prérin, sűrű füstöt okádva csaholt a mozdony, dörögtek a coltok, s rettenthetetlen bá*or férfiak acsar- ko-Pak eeym-sra. Mindent hőt évvel azután, hogy a film az amerikai kontinensen először megjelent. * Richard Broks Szerencsevadászokja abban az évben készült, amikor nálunk megjelent Gregor—Patalas könyve. Műfajában nem a leghíresebb. John Ford Hatosfogatja a harmincas évekből, vagy Sergio Leone Volt egyszer egy Vadnyugat című filmje a maga korából messze megelőzik. Azért mégsem értéktelen alkotás. A western műfajának követelményeit, beleértve a formai és tartalmi kívánalmakat egyaránt, a legteljesebben kielégíti. Jó a szerkezet, izgalmas a helyszín, az időpont — a szabadságharctól felboly- dult Mexikó századunk tízes éveinek második felében —, fordulatos — noha itt-ott ki- módult — a cselekmény, kitűnőek a színészek. Profi munka ez a javából. Minden erénye és hibája egyaránt a műfaj elidegeníthetetlen része. De nem a filmről szándékozom írni, hanem magáról a westernről, pontosabban létrejöttének indítékairól. A western sajátosan amerikai filmtípus. Máshol, mint Amerikában valóban nem születhetett volna meg. Annyira az Egyesült Államok konkrét és szellemi talajából fakad, benne gyökerezik, hogy máshol nem is gyártják. Az olaszok ugyan időről időre megpróbálkoznak vele, de kevés sikerrel. El is nevezték munkáikat makaróniwesterneknek. Európában még a románok kísérleteznek a műfaj „tömény” átültetésével, de művészi értéket nem sikerült még létrehozniuk. A western furcsa módon, hiszen maga sem mentes az erőszaktól, ellenáll mindenféle erőltetésnek. Milyen igény szülte A nagy vonatrablást? Milyen szempontok hozták létre a kezdetet? Első helyen az üzleti szempontokat kell említenünk. A film közismerten ipari látványosságként tört be az emberek hétköznapjaiba, s ez a tény örökre meghatározta sorsát. A filmkészítés ugyanis tőkeigényes vállalkozás. Pénz kell a nyersanyagra, a gépekre, a díszletre, jelmezre, fizetni kell a szereplők, alkotók tucatjait. Nem mindegy tehát, hogy egy film mennyiért készül el és mennyit hoz vissza a kasszába. Az ember eredendően lelkesedik a látványért, a kalandért. Amerika földje, története kifogyhatatlan. Ott vannak a hatalmas sivatagok, a zordon sziklák, az egzotikus növényzetű pusztaságok, s arra kóborolnak a vadlovak, a félelmes hírű indiánok, a kétes erkölcsű egzisztenciák meg természetesen a rendes emberek. Ezen a terepen résen kell lenni, minden megeshet, s pillanatról pillanatra új, az előzőnél bizonytalanabb, rázósabb helyzetbe kerülhet az ember. A Vadnyugat tehát puszta létezésével kínálta fel önmagát az üzletemberekként indult filmeseknek. A western születésének azonban alighanem van egy harmadik fő mozzanata is: a dicsőségigény. Minden nép, nemzet természetes igénye az elismerés. Erősebb ez az igény a függetlenségét harcban megszerzett, sokféle nációt egybeötvöző nemzetekben, mint ami" Íven például az amerikai. Aa USA polgár saját maga dicsőségét izgulja végig, nyugtázza egy-eav vadnvugati hős története láttán. Nemcsak apáit látja naivnak... S ez az érzés seift neki az élet elkerülhetetlen robotjában. Erőt. tartást ad, s akkor már illúzióvolta nem is érdekes... * A nyolcvanéves westernen nem látszik kora. Ma is életerős, hat a nézők tömegeire. Bár mi tudnánk így bemutatni történelmünk egyes szeleteit. Például a betyárokét, amelynek bemutatására egyébként történtek is kísérletek. A western a sznobok által lenézett műfaj — a tömegek (egyik) kedvence. Nyolcvan- évesen is okíthat valamire. Sulyok László műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Világablak 9.08: Teresa Berganza opera- áriákat énekel 10.05: D'ákfélóra 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 10.50. Lemezmúzeum 13.00: Operaslágerek 13.30: Kritikusok fóruma 13.40: Dzsesszmelódiák 11.19: Képek és Jelképek 15,05: A KISZ Központi Művész- együttes rajkózenekara 15.28: Kupaktanács 1S.02: Köruspódium 18.19: Könyvpremier. Thiery Árpád: Freytágék 174)5: Nem az Igazi, de... 17.30: PATRIA — népzenei hanglemezsorozat 17.87: 'Vmán-’y József operett- felvételeiből 19.15: Gondol-t 20.00: Ooevarészleték 20.50: Nót-est 21.30: Háttérbe.szélgetés 22.30: Két s’lmfónla 23.20: Walter Griseking három Bach partiiát zongorázik 0.10: Pásztor László — Jakab György és Hatvani Emese táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: Eva. Részletek Lehár operettjéből 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Nóták 10.90: Zenedélelőtt 12.05: Alföldi népdalkörök énekelnek 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Rfmek és ritmusok 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 15."3: Rigó Jancsi 16.30: A Diákkönyvtár hangszalagon melléklete 17.00: Veszélyben 17.10: Lester Bowie együttese Játszik 17.30: ötödik sebesség 18.35: Kerekes Tóth Erzsébet népdalfelvételeiből 19.00: Francia sonzonslágerek 19.25: Ortutay-Lovas Gyula riportja Portugáliáról 19.45: A Manfred Mann’s Earth Band felvételeiből 20.35: Válasz. Ifjúsági kulturálfs körkép 21.27: örökzöld dallamok 22.30: Fél óra népzene MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, idötárás, műsor- ismertetés. — 17.05: Hangversenykrónika. — 17.20: Ablak az országra. Dr. Fodor László Jegyzete. — 17.30: Index. Gazdaság- oelitikai magazin. (A tartalomból: Izzó helyett mikroelektroni4 NÚGílAD - 1983. március 23., szerda ka. — Újítók és újítások. — Az Agrober és a beruházási stop.) Felelős szerkesztő: Paulovlts Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. — 18.00: Északmagyarországi krónika. — 18.25— 18.30: Lap- és müsorelőzetes. M AG V AR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé Angol nyelv (kezdő) (ism.) 8.20- Technika. (Alt. lsk. 1. oszt.) (tsm.) 8.40: Francia nyelv (ism.) 9.00: Magyar iroda'om (Alt. lsk. alsó tagozat) (Ism.) 9.30: Fizikai kísérletek III. (Ism.) 9.40: stoDl Közlekedj okosan! (ism.) 9.50 • Delta (lsm.i 10.15- A Hamr család XI/5. rész: A feldobott kő 11.1$: Nincs kettő három nélkül Soanyol zenés film 12.11: 13.45: iskolaévé, stoo! (ism.) 13.55: Technika fism.) 14.15: Fizikai kísérletek tn. fism.) 14.35: Mfl«var irodalom (ism.) !4.ss: ^eda^ógus-továbbképzés 15.25: Kamera 16.05: Hírek 16.10: Üve«*9ld. Finn rövidfilm 16.25: K4nú 1*4« 16.30: Maci Laci. Amerikai rajzfilm 16.55: Reklám 17.00: Bulgária—Magyarország Olimpiai selejtező labdarúgó-mérkőzés 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.55: Reklám 19.10: Tévétarna 19.15: Esti me.se 19.30: Tv-híradó 20.03: Jogi esetek 20.40: A hét műtárgya. Hollósy Simon: Tengerihántás. 20.45: Berenice levágatja a haját. 21.25: Zene, zene, zene. 22.25: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 19.15: Oszkár. Magyar rajzfilmsorozat. 19.30: Tv-híradó 20.00; Ma este nyolckor. Magazin. 21.15; Salgótarján múltja és jelene. Dokumentumfilm. 21.30: Időszerű események. 22.00: Szembokötősdi. Lengyel tv-film. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: A pártfogolt (14). Színes magyar film. Délután 6-tól Pö- DIUMMOZI: Bárdi György előadóestje. Micsoda éjszaka. 1958- ban készült magyar film vígjáték. — Balassagyarmati Madách Egymásra nézve (18). Színes magyar film. — Nagybátonyi Petőfi: Az éjszakai utazók (16). Színes, szinkronizált olasz—spanyol sci- fi. — Pásztói Mátra: in.30-tól PÓDTUMMOZI: Bárdy György előadóestje és a Bűbájosok c. színes magyar film vetítése. — Karan esi apujtő: Talpra Győzői Színes magyar filmszatíra. 20.01: Célpont. Magyarul beszélő angol bűnügyi tévéfilmsorozat. A bosszúálló angyal. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Tudósklub ’83. 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 18.30; URH kocsival. Magazin. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Titkos náború Közép- Amerika ellen. 20.45: A hatodik érzék. Szórakoztató vetélkpdőműsor. 21.25; Azimut. Katonák magazinműsora. 22.05: Ez történt 24 óra alatt. 22.20: Az emberi kéz. Rövidfilm-összeállítás. 23.15- Hírek. 2 MŰSOR: 17.45: Téré?. Feliraíos magyar tévéjáték örsi Ferenc regénye alapján. 20.15: Berenice levágatja a haját
