Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

5é?ERNYÖ ELŐTT BÁLLÁ ÖDÖN Jelenlét egy város születésénél Január utoísó hete kevés be­szélgetési témáról valót , ho­zott a tévénézőknek. Az év eleji bőség, melyben olykor még a választás zavarával küzdöttünk; melyik csatorna kínálatánál állapodjunk meg, jócskán elapadt. Reméljük, a tünet csupán átmeneti jellegű, a továbbiakban mielőbb „tel­jes üzemre" kapcsolnak a mű­sorszerkesztők, s azt nyújtják, amit előbb-utóbb néhány hét­ben remélni engedtek: általá­nos érdeklődésre számító, von­zó programokat. Mert a múlt hét kínálatában meglehetősen eluralkodtak a rétegműsorok, melyekhez a tévénézőknek csak kicsiny hányada kapcsol­ja be készülékét. A hét egyetlen jelentősebb eseményére péntek estig vára­koztunk. Ekkor került képer­nyőre Palotai Boris: Hetedik év című regényének tévéfilm­változata. Korábbi időkből va­ló tapasztalatunk, hogy az író­nő minden jelentkezésére ér­demes odafigyelnünk. Bizo­nyosan sokan emlékeznek még Nő a barakkban című régebbi nemzetközi elismerést kiváltó tévédrámájára, de sikeresek voltak mai életünkről szóló, sajátos benső humorú művei is, melyekkel moziban, képer­nyőn egyaránt gyakorta talál­kozhatunk. Napsugár, Bérház, Kiskrajcár, Én és a nagyapám, Ünnepi vacsora, Nappali sö­tétség... — hogy csak a legem­lékezetesebbeket említsem. Kö­zülük egyik a locarnol film- fesztiválon a zsűri külondíját, másik a monte-carlo-i filmfesz­tivál nagydíját is elnyerte. Az utóbbi években Palotai Boris ritkábban hallat magá­ról. Ezért is figyelemkeltóbb az immár nyolcvanadik évéhez közeledő írónő legújabb je­lentkezése a tévében. S ezút­tal is méltó feladatba vágott. Nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy megrajzolja egy vá­róé különös és különleges po­litikai-társadalmi viszonyok közötti születését. Arról a ko­rábban példa nélküli vállalko­zásról van szó, melynek nyo­mán a valahai, alig néhány száz lelkes, Duna menti tele­pülésből, Penteléből — mely­ről a korabeli lexikonok mindössze annyit tudtak, hogy propel’erállon'.ása, postája van — néhány év alatt Sztálinvá- ros, majd Dunaújváros lett. Építőiről és az építés rend­hagyó körülményeiről ifjabb nemzedékünk édeskeveset tud. De tán a korosabbak, az időt megéltek között sem egyaránt és egyformán ismert az akkori valóság. Az odasereglettek, vagy odaparancsoltak soraiban találhattuk a szocialista épí­tőmunka lázas híveit, hithű katonáit, a politikai vagy er­kölcsi bélyegesek: kulákok, volt katonatisztek, régi értel­miségiek, egykori tőkések, arisztokrata maradványok, börtönviseltek, erkölcsrendé­szeten nyilvántartottak népes­ségét. Ezek életére nyitja rá sze­münket Palotai Boris különös atmoszíérájú tragikomédiája. A kortörténet harminc év táv­latából is szorongató. A ba­rakkba zártak sorsa és viszonya a hatalomhoz félelmetes, em­bertelen világ. Pedig az írónő az igazat, és csakis a színtisz­ta igazat mondja: a ma növe­kedők bízvást hihetnek neki. Annál is inkább, mert maga szintén megélte ezt a valót. A történetet Nemere László rendezte, mestersége eszközei­vel is hitelesítve azt, amit Pa­lotai Boris elmondani, felmu­tatni kíván e korról és em­bereiről. Történelmi panopti­kumot nyit ránk, melyet be­járva, van ntin elgondolkod­nunk. S van mivel egybevet­nünk a jelent. A Hetedik év vetítése után első közvetlen érzésünk a íelszabadultságé. A szereplő együttesben a legnagyobb és legszebb színé­szi feladat Bodnár Erikának, Bács Ferencnek és Tábori Nórának jutott. Meggyőző, szép jellemábrázolásuk em­lékezetesen megmarad ben­nünk. Külön elismeréssel szól­hatunk Bodnár Erika játéká­nak erőteljes érzelmi gazdago­dásáról, ami a kezdő szolnoki évek óta mind nyilvánvalób­ban elénk tetszik. A film to­vábbi szereplői: Komlós Juci, Sinkovits Imre, Venczel Vera, Horváth Sándor, Békés Itala, Kádár Flóra, Szilágyi Eta, Ba­logh Erika, Farkas Antal, Csurka László, Kovács Ká­roly s a többiek is legjobb képességükkel segítették az írói és a rendezői szándék mi­nél igazabb és teljesebb érvé­nyesülését. Érdekes egybevetésre volt módjuk azoknak, akik a múlt héten megnézték a szolnoki Szigligeti Színház salgótarjá­ni vendégjátékában Frederick Knott: Várj, amíg sötét lesz című színművét, mert pénte­ken, az éjszakai órákban, az Audrey Hepburne-sorozat ke­retében az izgalmas krimitör- ténét filmváltozatát is láthat­ták. De az egybevetés eredmé­nyéről szólni, inkább a színi­értékelő dolga. (b. t.) Mit .’áthatunk a tv-hen februárban ? JAMCSÓ-SOROZAT ATrg ram még egy eíjr»n filmrendezőnk, akinek mun­kássága, művészete körül any- nyi vita zajlott, aki a közvé­leményt annyira megmozgat­ta, maga mellé vagy maga el­len hangolta újra és újra, mint Jancsó Miklós. Itthon és világszerte. Harmincéves — 1951-ben —, amikor friss diplomával elő­ször kisfilmeket forgat. Első játékfilmjét 1958-ban rende­zi (A harangok Rómába men­tek), de igazi pályakezdésnek a kritikusok 1962-t tartják, amikor az Oldás és kötés ké­szült. Az elmúlt húsz évben dolgozott hazai és külföldi műtermekben. Rendezett szín­házban, a televízióban, sőt könnyűzenei műsort is. A Magyar Televízió kilenc héten keresztül bemutat egy- egy Jancsó-filmet/. Az első film a mór említett Oldás és kötés lesz február 5-én. Írója Lengyel József, fényképezi« Somló Tamás. Főszereplői: Ajtai Andor, Doniján Edit és Latinovits Zoltán. A követke­aök a Hernádi—Janeaó alko­tópáros művei lesznek. Her­nádi Gyula forgatókönyvei alapján készült, s ebben a sorrendben is kerül a képer­nyőre: az Így jöttem (1964), a Szegénylegények (1965); a Csil­lagosok katonák (1967); a Csend és kiáltás (1968); a Fényes szelek (1968); a Sirok­kó (1969); az Égi bárány (1970) és a pálya néhány al­kotását kihagyva a Magyar rapszódia (1978). Az operatőr továbbra is Somló Tamás, majd Kende János. Több filmben is találkozhat a néző Kozák András, Latinovits Zol­tán, Madaras József, Drahcta Andrea Juhász Jácint. Bals- zsovits Lajos, Bálint András, Cserhalmi György és még sok neves magyar és külföldi mű­vész egy-egy nagyszerű alakí­tásával. A SVÁJCI FILMMŰVÉSZET Egészen másfajta közegben születtek azok a filmek, ame­lyek bemutatása ugyancsak február első hetében kezdő­dik a tv-ben. A svájci film­művészetről keveset tudunk, a mozik műsorán is csak el­vétve láinl egy-egy művet. Német Agnes sorozatszerkesz­tő a mai svájci filmművészet legjelesebb alkotóinak mun­káin keresztül kívánja megis­mertetni ezt a számunkra kis­sé szokatlan, néha kissé „lan­gyosnak” tűnő világot. Pedig a látszólag eseménytelen kör­nyezetben is egyik napról a másikra megváltozhat min­den, mint például az elsőként bemutatásra kerülő Meghívás egy szombat délutánra című, !973-ban készült Claude Go- retta-filmben. Goietta másik alkotása a Nem is olyan rossz ember (1975) és Rolf Lyssi Hogyan csináljunk svájcit? (1978) cí­mű filmje mellett négy Alain Tanner-mű kerü' a képernyő­re: a Jónás, aki 25 éves lesz 2000-ben (1976), A világ kö­zepe (1974), a Napsugaras évek (1981) és a Messidor (1979). Pintér Emőke Kalandorok, és más ingyenélők Harmincöt éve írtam róluk, 1948 elején. A koalíció évei voltak ezek, amikor az or­szág népe hozzáfogott, hogy új világot teremtsen a pusz­tulás helyén. De még felbuk­kantak figurák a régi idők­ből: kalandorok, aranyifjak és más ingyenélők... Egy zsaroló tündöklése és bukása Apja főszolgabíró volt, nagybátyja tábornok. Szülei korán elváltak, Vécsey Má­tyást az édesanyja nevelte, illetve nevelte volna. A fiú azonban csak a harmadik gimnáziumig jutott el, akkor kicsapták. Kétes társaságba keveredett és egy napon ki­fosztotta édesanyja lakását. A javítóintézetben kitanulta a géplakatosságot, de a műhe­lyekben, ahol dolgozott, csak két-három hónapig bírta. Tizennyolc éves (torában au(óbuszkalauz lett, majd -el­lenőr. De Vécsey ambícióit nem elégítette ki ez a mun­kakör. A könnyű életre vá­gyott. A jó megjelenésű, ma­gas fiatalember az éjszakai életbe sodródott, és hamaro­san a margitszigeti mulatók világában tűnt fel mint par- kettáncos. Ez az élet: az éj­szakázások, a lokálok és ita­lozások végigkísérték kalan­dos pályafutását. Rövid idő után elhatározta, hogy újság­író lesz. Az egyik közgazda­sági Napnál kezdte ef irányú tevékenységét. valójában azonban sosem volt újságíró, csupán álhírlapíró. Valóságos réme volt a vállalatoknak. Mindenütt a legerőszakosab­ban lépett fel és minden esz­közt megragadott a zsarolás­hoz. A mulatókat sem kímélte, ahol szerkesztő úrként tisz­telték. Az egyik mulató tu­lajdonosát meg akarta zsa­rolni, s emiatt egyévi bör­tönre ítélték. Másodfokon azonban bizonyíték hiányé­ban felmentették. Az ügy titán egy ideig kissé csende­sebb lett. Akkoriban már szélsőjobb­oldali szelek fújdogáltak. Vé­csey jó szimattal megérezte az ebben rejlő lehetőségeket. Megismerkedett az egyik nyi­las lap szerkesztőjével és mos* már a nyilas hetilap­ban tették közzé formed vé­nyeit. Mint szélsőjobboldali újságíró, egyre erélyesebb lett, különösen ha valamelyik — amint akkoriban mondták — nem árja vezetésű válla­lat megsarcolásáról volt szó. Mint szabadcsapatos, 1938- ban a Felvidékre ment. Jő ideig Kisvárdán állomáso­zott csapatával, rettegésben tartva a városka zsidó lakos­ságát. Ott-tartózkodását éj­szakába nyúló tivornyák és verekedések jellemezték. Vé­csey, amikor visszatért a fő­városba, eldicsekedett hőstet­teivel, annyi azonban bizo­nyos. hogy a szájhős néhány társával csupán rabolta és fosztogatta az üzleteket. Ami­kor pedig beosztották egy Debrecenből induló szabad- csapathoz, Vécsey nek inába szállt a bátorsága, rosszullé­tet színlelt, hogy ne kelljen harcolnia. Amikor rövid idő múlva Budapesten feltűnt, tele volt pénzzel. Ujjain briliánsgyű­rűk szikráztak, zsebében arany cigarettatárca lapult, csukló­ján arany karóra. Ebben az időben bontott zászlót Im- rédy hirhedt Csodaszarvas­mozgalma. Vécsey nek a sa­ját maga által terjesztett hő­siessége révén sikerült a Magyar Élet Mozgalomba be­jutnia Imrédy személyes test­őrségének parancsnokaként. Ezentúl mindenütt fekete lakkcsizmában, fekete zsinó- rozott egyenruhában jelent meg. Közben azonban egyik volt hetilap szerkesztőjének özvegye rájött, hogy Vécsey a nyugtákra felvett pénzekből nyolcezer pengőt sikkasztott. Az asszonnyal kiegyezett. A Magyar Élet Mozgalomban való szereplése azonban ha­marosan véget ért, kiderült ugyanis, hogy Vécsey a test­őrség egyenruháinak beszer­zésére átadott pénzekből is nagyobb összeget sikkasztott. Később a kereskedelmi életben próbált karriert csi­nálni. „Árjásítottak” egy fa­telepet, ahol Vécsey lett az igazgató. Sikerült is neki rövid idő alatt tönkretenni az egykor virágzó vállalatot. Lo­pott, sikkasztott, végül innen is távoznia kellett. Ezután mint ipari szaktekintély tűnt fel. Mint strohman, fűszer- és gyarmatáru nagykereske­dői szakmába társult be, majd importőr lett. Belépett a Tu­ráni Vadászokhoz, saját ma­gának egyenruhát kreált, most már ebben a jelmezben, ke­zében kutyakorbáccsai folytat­ta éjszakai szórakozását. 1942-ben behívták katoná­nak. A páncélosokkal került ki a szovjet frontra, ahol ké­sőbb megsebesült. 1943-ban szakállasán, meggörnyedve, botra támaszkodva bukkant fel Budapesten, őrmester! egyenruhában, mellén nagy- és kisezüst érmekkel. Csak a kisezüst volt valódi. Ez­után a sebesült hős szerepé­ben tetszelgett, mindenütt hangoztatta németimádatát. Amikor betegségéből fel­épült, folytatta, ahol abba­hagyta: zsarolt tovább; fő­ként az üldözötteket. Közben „kinevezte magát” Kápolnás- nyék állomásparancsnokának, de a frontra többé nem ment ki. A nyilashatalomátvétel után a Keleti Arcvonal Baj­társi Szövetség egyik fő szer­vezője lett, majd belépett a Próna,y-különítménybe, s zászlósnak adta ki magát. Az ostrom alatt a Hungária Szál­lóban ütötte fel főhadiszállá­sát, ahol ismét bő alkalma nyílt a zsarolásra, mert a szálloda tele volt üldözöttek­kel és katonaszökevényekkel. Egyszer „előállított” a szál­lóbeli lakására egy ismert pesti művésznőt, akit csak másnap — arany karórája nélkül — engedett el. Később részegen összeszó­lalkozott razziázó nyilasokkal, s ennek az lett az eredménye, hogy Vécseynek be kellett vo­nulnia a Hungarista légióba. A nyilasokkal szökött át Bu­dára, majd budai lakásának pincéjében húzódott meg. Amikor a szovjet csapatok felszabadították Budát, Vé­csey hősi elhatározással „ki­tört” az óvóhelyről és egy óvatlan pillanatban a hadi­foglyok közé surrant. Azóta nem tudnak róla. Valószínű­leg nem jutott el a hadifo­golytáborig. Akkoriban az a hír járta, hogy a budaiak —, akik régebbről jól ismer­ték és rettegtek tőle — ki­emelték a sorból és agyon­verték. (Következik: A világcsaló képszakértő) A Képcsarnok Vállalat salgótarjáni bemutatótermében a vásárlók és az érdeklődők egyedi festmények, plasztikák és bútorok között válogathatnak. Az elmúlt évben több mint négymillió forint forgalmat bonyolítottak le, az el­adott tárgyak jelentős részét részletre adták el­műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Eszmék faggatása 9.07: Népdalcsokor 9.44: .látsszunk a billentyűkkel! 10.05: MR 10—14 10.3.5: Mit ér a nevem? 10.43: Liszt: Dante szimfónia 11.30: Boieldieu: A bagdadi kalifa. Nyitány. n.39: Védett férfiak XXIV/8. rész 12.45: Törvénykönyv 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 14.00: Nóták 14.40: Elő világirodalom IS.K: Régi hires énekesek műsorából 15.2*: Nyitnlkék 14.00: Népzenei Hangos Ojság 16.40: Maurice André (trombita) felvételeiből 17.0t: Mozgásterek 17.30: Osváth Júlia operett­dalokat énekel 19.15: Hallgassuk együtt 20.00: Szintézis 20.30: La taancha lovagja Részletek Leigh zenés játékából 20.00: Az új magyar zene a rádióban. 21.45: Händel: Tűzijáték —szvit. 22.47: Akitől tanultam. 22.57: Mozart-lemezeinkből o.io: Virágénekek PETŐFI RADIO: 8.05: Filmzene 8.35: Társalgó 10.00: Zenedéleiőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiákoktól 13.2«: Látószög 13.30: Prokofjev: Gyermekzene 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Disputa — arról, hogy... 18.35: Egy éj Velencében 19.25: Részletek Johann Strauss operettjéből 19.25: A mesteriskolától a főiskoláig 19.35: Csak fiataloknak 1 20.35: Hét bagoly. XV/4. rész 21.01: Solti Károly nótákat énekel 21.24: Újdonságainkból 22.04 : Rádiószinház 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIÖ: 17.90: Hírek, időjárás, műsor­ismertetés. — 17.03: Döntött a bíróság. Mit mond a jogszabály? Dr. Tímár László előadása. — 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Bély Katalin és Za­kir János. — 18.00: Eszak-ma­gyarországi krónika. (A tarta­lomból: A7. encsi járási NEB az energiagazdálkodás helyzete, a járás ipart és mezőgazdasági üzemeiben vizsgálataira tett ja­vaslatot. — Üj lakónegyed Bo­gácson.) — 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.»;:: Iskolatévé. Környezet­ismeret (ált. isk. 1. oszt.) 8.25: Oroszul beszélünk (kezdők­nek. 9.00: Kémia (ált. Isk. 7. oszt.) 2. rész. 9.30: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) 10.00: Fizika (ált. Isk. 8. oszt.) 19 30: Deltácska. 10.50: Csata íekete-fehérben. 11.10: Idesüss! (ism.) 11.35: Képújság. 13.55: Iskolatévé: Környezetis­meret (ism.) 14.15: Magyar nyelv (ism.) 14.30: Deltácska (ism.) 14.50: Kémia (ism.) 15.20: Napköziseknek, szak­köröknek. (Ism.) 18 05: Hírek 18.10: A nagy várakozások. 2/1. rész. 18.55: Sakk-matt. 17.15: Reklám. 17.20: Kuckó. 17.50: Képújság 17.55: A zongoránál: Szakcsl La­katos Béla. 18.30: Dél-alföldi krónika 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.13: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. 20.0«: Az Onedin család. 10/5. rész: Vesztegzár. 20.50: stúdió ’83. 21 50: Lóden-show. 22.25: Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Gólyavár! esték. 3/3. rés7. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Fiatalok órája. 22.05: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 16.20: Tudomány és technika 17.15: Matematika mindenkinek. 17.55: Nyugat-szlovákiai magazin 18.30: Mezőgazdasági év. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 20.00: A tigris nyomában. 21.35: Hangyák a lakótelepeken. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Komolyzenei műsor 23.10: Hírek «. MOSOK: 16.30: A VIT NEJEDLY- rnüvészegyüttes Magyarországon 14.30: Ivan Olbracht: Anna. 1. rész. 17.55: Szakmunkástanulók műsora 18.30: Fiatalok tv-klubja 1. rész 19.30: Tv-hiradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 2. rész 21.30: időszerű események 22.00: irodalmi revű 22.25: Matematika mindenkinek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től és 7-től: Volt egyszer egy vadnyugat 1—II. (14). Színes USA—olasz western. — Kohász: Az elnök elrablása (16). Színes, szinkronizált kanadai film. — Tarján vendéglő: Hegyi embe­rek. Amerikai lcalandfilm. — Balassagyarmati Madách • Ez Amerika. (16). Színes, hangh«- mondásos amerikai dokumen­tumfilm. — Nagybatonyl Petőfi: Megbocsátás (14). Színes, szink­ronizált szovjet film. — Pász-al Mátra: A baracktolvaj. Bolgár filmdráma. — Rétsági Asztal«« Lándzsák hajnalban. Színez, MM> goi történelmi kalandfilm. Kisterenyei Petőfi: A lator (]«*. Színes, szinkronizált olasz—fran» cia fllmvígjáték. — Jobbágyi: a festmény titka. Színes szovjoé bűnügyi film. 4 NÓGRÁD - 1983. február 1., kedd 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom