Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

Szakértők a bíróság előtt

A bírák bölcsességéről, tévedhetetlenségéről már évszázadokkal ezelőtt legendák keringtek. S bár kétségtelenül született már az igazságszolgáltatás történetében néhány nevezetes ítélet, amit utólag meg kellett változtatni, a bírákat máig is megkülönböztetett társadalmi elismerés övezi. Joggal.

Sokan felvetik azonban a kérdést: hogyan lehet az, hogy a bíró, a bíróság mindenhez ért, mindenféle ügyben képes igazságos ítéletet hirdetni? Hiszen a polihisztorok kora már régen lejárt, olj7an mértékben fejlődtek, differenciálódtak a tudományok, hogy egy ember mindenhez egyszerűen nem érthet.

Nos, ez az általános igazság természetesen a bírákra is vonatkozik. Nem véletlen, >ogy az igazságszolgáltatás mindennapos munkájában egyre nagyobb szerephez jutnak a Szakértők, cgy-egy szakterület legkiválóbb is- vneröi.

Gondoljunk csak arra, ha a bíróságnak például egy üzemi baleseti kártérítés ügyében kell döntenie, ez szinte elképzelhetetlen az igazságügyi orvosszakértq meghallgatása nélkül, aki pontos képet adhat a sérült egészségi állapotáról, esetleges rokkantságának fokáról. Vagy egy büntetőügyben perdöntő lehet a vegyész szakértő véleménye, amely adott esetben fontos bizonyítékokat sorakoztathat fel az elkövető kilétére vonatkozóan. Ma már a tett helyszínén maradt hajszál, vagy a gázoló gépkocsin kimutatott festéknyom is lényeges adalék lehet az ítélkezéshez, s ezek „vallatása” is a szakértők feladata:

Ahogy fejlődik, differenciálódik az élet. a tudomány, úgy alakulnak ki az igazságügyi szakértés” újabb meg újabb területei is. Egyre gyakrabban idéznek például a bíróságok elé műszaki szakértőket, akik tudományos megalapozottságú véleményt adhatnak mondjuk egy épület tervezési, kivitelezési hibáiról vagy egy baleset műszaki okáról. A társadalmi” tulajdont megkárosító cselekmények, nél — így a sikkasztásoknál, csalásoknál, hűtlen és hanyag kezeléseknél — gyakran nélkülözhetetlen a könyvszakértő véleménye, amely képes eligazodni a különböző könyvelési. elszárno'ási manőverek között. De említhetnénk példaként az igazságügyi számítástechnikai szakértőket is. Bar miß ritkaságszámba mennek, de előfordulnak már a bíróságokon számítógépes perek is. Legutóbb az egyik vállalat a raktárosat perelte be, mert a számítógépes nyilvántartás szerint egv sor áru hiányzott a raktárból. A dolgozó” arra hivatkozott, hogy a keresett termékek csak a komputer „agyából” hiányzanak, valójában a raktárban megvannak. Az ellentmondásokat csak szakember bevonásává! lehetett tisztázni.

Az igazságügyi szakértők igénybevételével kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés: helyes-e nekik illyen fontos szerepet biztosítani az ítélkezésben, ami sokszor emberek sorsát dönti el, befolyásolja. Ezért is fontos hangsúlyozni, hogy az igazságügyi szakértő véleménye — a bíróság szemében — csak egy a bizonyítékok sorában, amit vagy elfogad, vagy nem. Nyilvánvaló, hogy a megalapozott, sokoldalúan megindokolt szakértői véleményeket a bíróságok rendre elfogadják, de ez csak a ténykérdésekre, a valóban különleges szakértelmet igénylő témákra vonatkozik. ^

A szakértő a perben nem dönt, nem ítélkezik, csak véleményt nyilvánít. Ha ez ellentétes . az egyéb bizonyítékokkal — például más tanúk vallomásával —, ha nem illik az „összképbe”, a bíróságnak joga van arra, hogy más szakértőt rendeljen ki, de megteheti azt is, hogy a szakvéleménynek csak egyes részleteit fogadja el, vagy azokat sem.

A bíróságok és a szakértők között tehát tulajdonképpen egy sajátos munkamegosztás alakul ki, ami feltétlenül hozzájárul az ítélkezés törvényességének, színvonalának javításához.

A szakértő kirendelését, meghallgatását sok perben éppen az teszi szükségessé, hogy a tanúvallomások, az egyéb bizonyítékok ellentmondásosak, ezek alapján a jogvitát megnyugtatóan lezárni, eldönteni nem lehetne. Egy épület erkélyének leszakadása esetén például a tervező rendszerint a kivitelezőre próbálja hárítani a felelősséget, a kivitelező pedig a rossz terveket hibáztatja. Ugyanez az egymásramutogatás jellemzi az új épületek tetőbeázásával kapcsolatos pereket is. Ezekben az ügyekben a bíróság munkáját mindenképpen jelentősen megkönnyíti, ha egy kívülálló, érdektelen műszaki szakértő áttanulmányozza a különféle dokumentumokat, a helyszínen is megvizsgálja a történteket, s utána tudományosan megalapozott véleményt terjeszt elő.

A

z igazságügyi szakértő munkája persze nem merülhet ki abban, hogy terjedelmes jelentését a bíróság asztalára teszi. A Vélemény áttanulmányozása után a bíráknak, a népi ülnököknek is lehetnek olyan kérdéseik a szakértőkhöz, amelyek számukra még nem elég világosak, amelyeket feltétlenül tisztázni kell. Ezért fontos a szakértő személyes részvétele és vallomástétele a tárgyalásokon, ahol olyan újabb ellentmondások is kiderülhetnek, amelyekre az ítélkező tanács szintén tőle vár választ. '

A szakértőtől aki immár mindennapos vendége Nógrádban is a bírósági tárgyalótermeknek.

d- a.

Egy kérdőívre

Bőrfeldolgozószakvásár

Népi ellenőrök nyomában...

Ha jó a döntés, nyugodt a lelkiismeret

Termete tekintélyt parancsoló. Irodája szerény berendezésű, s ha nem lenne kiírva az ajtóra, hogy igazgató, ezt a kisméretű helyiséget nem nézné senki vezetői szobának. Azok közé tartozik, akinek neve naponta sok-sok ezer példányban kerül elénk, csak mást ne említsünk, mint azt, hogy lapunk utolsó oldalán is mindig ott szerepel az úgynevezett impresszumban, ekképpen : „Előállítja a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat, Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Felelős vezető: Kelemen Gábor igazgató.”

Nem lepődik meg a kérésen, hogy ne minit igazgató, hanem mint népi ellenőr beszéljen munkájáról.

— A gondom csupán annyi, hogy nem tudom elválasztani a két dolgot — meditál mégis —, annak ellenére, vagy azzal együtt, hogy a népi ellenőrzés társadalmi munka.

Ezerkileneszázhatvanhatban lettem tagja a Pásztói járási Népi Ellenőrzési Bizottságnak. Elsősorban az ipari, gazdasági tevékenység a szakterületem. Ez érthető is, hiszen a képesítésem gépész üzemmérnök.

Kissé gesztikulálva beszél, de nem „nagyhangú ember.” Pedig kétszer is kapott már olyan feladatot, amikor erős szó és kemény kéz kellett.

— A Nógrád megyei Vegyesipari Vállalat főmérnöke lettem hetvenben, három év múlva pedig a nyomda igazgatója. Mindkét helyen rendet kellett teremteni, s bizony, a ma már élő demokratizmus, az első másfél-két évben nem lehetett jellemző. Eszembe is jut, ha e témában vizsgálódunk valahol.

Salgótarjánba kerülése azt is jelentette, hogy társadalmi munkáját a járási-városi népi ellenőrzési bizottságnál folytatta. Nem csupán szőkébb szakterülete érdekelte, odafigyelt' a közoktatással kapcsolatos vizsgálatokra úgy, mint az iparvállalatoknál végzett, például a készletgazdálkodást, vagy a termékszerkezetet szemlélő elemzésekre.

— A vállalat szempontjából is hasznos, ha tapasztalok. Vissza tudom kérdezni magamtól, hogy az adott dologban mi hogyan is állunk. Kis cég vagyunk — kétszázötven fővel —, s nem jut mindenre külön ember. Így a tapasztalás nagy segítség. Példám is van: nemrégen a nyomdában is jártak népi ellenőrök, s megállapították, hogy a rehabilitáció érdekében nem tettünk meg mindent. Igaz! Észrevételeiket hasznosítva most már jó úton vagyunk. Mi, népi ellenőrök egymásnak is segítünk, függetlenül attól, hogy kinek mi a beosztása.

Szinte hiábavalóak a kísérletek arra, hogy csak a népi ellenőri munka legyen a fő témánk. Ez Kelemen Gábornak összeforrt a napi munkájával. Most is kissé türelmetlen már, hiszen nagy gondok feszítik.

— Sajnos, gazdasági okokból érthetően, a mi üzemünk kimaradt a tizenöt éves, országos nyomdai rekonstrukcióból. Az új nyomdához már megvettük a telket, és az elképzelések is megvoltak a százhetvenmilliós, ofszet eljárással is dolgozó üzem létrehozására. Nagy gond, hogy a városközpontban terjeszkedni, bővíteni nem tudunk, s bizony a laprészlegünk nagyon

elavult. Egyetlen megoldás kínálkozik: korszerűbb gépek vásárlásával és tavasszal, egy nagyobb felújítással próbálunk változtatni a helyzeten.

Ilyen körülmények között vezetni sem lehet könnyű. Ez a helyzet bizonyára erősen befolyásolja és edzi a vezetési stílust. Ám az ellenőrzések során szerzett ismeretek is meghatározók lehetnek. Felkapja a fejét, furcsállja, hogy a különválasztás megint szóba került.

— Scha nem gondolkodom úgy egy döntés, vagy egy terv készítése előtt, vagy közben, hogy mit szólna ehhez a népi ellenőr. Természetesen a tapasztalások beépülnek, de csak annyira tudatosan, mint amennyire a vállalat vezetésére szükség van. Ha jó a döntés, vagy a terv, a lelkiismeret nyugodt.

A beszélgetés után megkezdi szokásos napi sétáját, ami nem más, mint, hogy végigmegy az üzemen, szeme ott van minden mozzanaton. Nem bizalmatlanság ez középvezetőivel szemben. Szereti látni a munkák folyását. Korán kel, és korán kezd. „A formai dolgokban is példát kell mutatni egy vezetőnek, de úgy, hogy annak tartalmi értéke is legyen” — vélekedik Kelemen Gábor.

Tevékenységét el is ismerik. Érdekes módon, egyszerre gondolt ennek kinyilvánítására a felettes szerve és a népi ellenőrzési bizottság: eddigi munkájáért a közelmúltban megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Nem minden előzmény nélkül, hiszen néhány éve a kiváló társadalmi munkáért tüntették ki, 3 ezt a népi ellenőr kapta.

Zengő Árpád

Távközlés 1983

Idei kilátások Nógrádban

Balassagyarmaton kritikus a helyzet

A közelmúltban Salgótarjánban járt Szathmári Géza, a Budapest Vidéki Postaigazgatóság igazgatója és ismertette Nógrád megyei idei távközlési beruházási, fejlesztési kiláMit tudhat egy darab papír? Nem, sokat. De azért sok mindenre jó lehet. Itt van előttem a Balassagyarmati városi Tanács vaskos kérdőíve. Már megint papírokkal zaklatnak? — hallom a városbéliek morgolódását. — Nem papír kell ide, hanem cselekvés!

Nem mondok ellent, legföljebb, ha hümmentek. Inkább lapozzunk bele ebbe a kérdőívbe, amit hamarosan kétezer családhoz postáznak. Van mibe belelapozni, hiszen a gondosan összeállított kérdésgso- kor tiz-egynéhány oldalas. Alighanem a leg fontosabbal kezdődik az érdeklődés: kille it a lakáskörülményei felöl ■faggatnak a tanácsiak, aztán rögtön — egy talán furcsának tunö kérdéscsoport. Azt kérdezik a kétezer kiválasztottól: hol építsünk új lakásokat'' Mekkorát és milyet?

. No. lám! Mintha szűnőben lenne az iménti mozgolódás. Ha tovább lapozgatunk, hasonló kérdésekkel találkozhatunk. Legyen-e új buszpályaudvar. s ha igen, akkor hol; hová kerüljenek a iő közlekedési útvonalak, mi legyen a megyeháza sorsa, jó volna-e a strand, szükségcs-e szolgáltatóház, mi a véleménye az ellátásról és így tovább. És még valami. A legtöbb kérdés után 3—4 választási lehetőség is kínálkozik a papiról, de ki-ki elmondhatja a maga véleményét is, javasolhat valami egé szen mást is.

Bevallom, nekem tetszik a dolog. Nem találtak ki semmi lijat, semmi zseniálisat Balassagyarmaton, Csak épp igyekeznek bevonni mind több embert a közös döntésbe. Mert igaz az, hogy a tanácsüléseken ott vannak a település minden lakóját képviselő tanácstagok, ám jobb lehet egy « jövőnek szóló döntés, ha sokan teszik le a voksuknt mellé. Vagyis hát nincs itt semmiféle furcsaság, csupán a lehetséges döntések közül a tanács a közösség számára legmegfelelőbbet akarja kiválasztani. És ez ugye nem mehet ama közösség véleményének ismerete nélkül. Ezért hát a kérdőív, meg a számtalan kérdés. Űjabb lehetőség irra, hogy a városban élő emberek felelősséggel beleszólhassanak n jövő dolgaiba, hogy szavuk döntsön a jövő Balassagyarmatának arcáról.

Nincs miért hallelujázni a kérdőív körül. Van és jó, hogy van. Remélhetőleg így gondolják a balassagyarmatiak is. Fél óra alatt kitölthető. Nyilván nem hajítják a kukába, hanem visszaküldik a tanácsiaknak. akik összegezhetik. Ennek alapján gondolták át ugyanis a város általános rendezését. így készül a hetedik ötéves terv.

Hát ennyit tudhat — többek között — egy darab papír. ha felelősséggel gondolkodó emberek kezébe kerül. Néhány lapon ott van a jövő.

■Azt azonban senki sem gondolja, hogy ezek a papírlapok beszelni is képesek, hogy szólhatnak coi/-két. jó szót, hogy pótolhatják a személyes találkozást. Nem. A tanácstagok ott élnek a választókörzetben, naponta találkozhatnak választóikkal és az élő gondokat azonnal vihetik a tanácsiak elé. Mint ahogy bárki fölkeresheti az illetékeseket foga- dő-r:Uknn és persze azon kívül is. ha a dolog természete kívánja.

Regit a kérdőív, de nem old meg semmit. A terveket, a övöt látható szavakba önti, ám a m°nrnlósltás azokon múlik a'-ik 7"1 'öltötték. A városban é'ö embereken, a közösségen.

Pécs ad otthont ezentúl » b<Sr- és bőrfeldolgozó ipar, valamint a kereskedelem korábban Budapesten évente kétszer megrendezett hagyományos találkozójának. Az első pécsi szakvásárt tizenhat termelő- és hat nagykereskedelmi vállalat rész rí telével nyitották mee hétfőn a jne- csekaljai város új lakónegyedében, a T.vov-kertváros új művelődési házában. A gyártók — három bőrgyár, tizenkét cipőipari vállalat és a pécsi kesztyűgyár — ezerkétszáz új modellt — cipőt, kesztyűt, bőrruhát — kínál megvételre a kereskedőknek.

fásait.

Salgótarjánban a legnagyobb gond a Crossbar központ telítettsége. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi ötéves tervben bővítés nem szerepelj az elmúlt három év tempóját — az állomások száma a megyeszékhelyen megkétszereződött — nem áll módjában a távközlési üzemnek tartani. A legszükségesebb közületi bekötésekre természetesen ezentúl is módot találnak. A legfontosabb feladatok közé tartozik az SZMT ■ oktatási központ, valamint a Mérleg úti üzletek ellátása. Várhatóan kábelt fektetnek Somoskőújfalun, és megoldják a síküveggyári alközponti ellátást.

A salgótarjáni járásban már idei eredmény Vizslás bekötése a tarjáni központhoz, ahol néhány fontos helyi igény kielégítése még várható. Az átadásra került Salgótarján—Recsk—Eger körzetkábel jelentősen javítja a járás községei ellátását. A fontos feladatok közé tartozó egységes hálózati rendszerek kialakítása keretében Kazár—Mátraszele és Mátra- mindszent, valamint rajtuk keresztül Bárna összevonására került sor, Rákóczi-tele- pet Kisterenyéhez, Szuhát és Dor ogházát ugyancsak Mátra- mindszenthez csatlakoztatják. Ezzel párhuzamosan tervezik Mátramindszent és Kistere- nye automata központtal való ellátását is, mely a nagy- bátonyi éjjel-nappali központhoz csatlakozik. Ez utóbbi nagyközségben új CB-köz- pont kerül — a tanácsi vezetők és a posta jó együttműködése keretében — üzembe. növelve a helyi kapacitási Ugyancsak összevonás- iá kerül sor Sámsonházán, melynek kapcsolási számai Nagybárkányhóz csatlakoznak.

A pásztói járásban nem várható látványos fejlődés. Erdőkürt és Kálló kerül egységes rendszerbe.

A rétsági járásban ugyancsak a tanácsi együttműködés alapján szerény keretek

között kisebb helyi hálózat- bővítés lesz a székhelyközségben. Körzet alakul ki Romhány, Kétbodony, Kisecset és Szente egyesített hálózatával, mely a rétsági éjjel-nappali szolgálathoz csatlakozik. Áthúzódó munka formájában folyik a nőtincsi körzetkábel kialakítása, melynek révén Felsőpeténnye! jön létre egységes hálózati rendszer. Ennek révén a környező községek elzártsága csökken. Jelenleg hálózatbővítés zajlik Nagyorosziban, ahol CB-köz- pontot telepítenek.

A balassagyarmati járásban februárban megoldódik a csesztvei előfizetők balassagyarmati központhoz való csatlakozása. Egységes hálózat alakul ki Nógrádmarcal és Szügy között, várható Csi- tár, Nógrádgárdony és Iliny Örhalomhoz való csatlakoztatása is. A körzetbábelek, egységes hálózatok kialakításával az érintett helyeken megszűnik az úgynevezett „felfűzős” rendszer, a kapcsolások hamarabb, jobb minőségben lebonyolíthatók. Ugyancsak a járásban, Drégelypalánkon automata központ üzembe helyezése Várható, s ezzel kapcsolatban ide csatolják a honti előfizetőket.

Nógrádkövesden új postaépület készül, s ezzel párhuzamosan hálózati rekonstrukció és -bővítés kerül sorra.

A megyében Balassagyarmat távközlési helyzete a legkritikusabb. Igen fontos előfizetői igényeket sem tudnak kielégíteni a központ túlterheltsége miatt. Űjabb állomás létesítésére csak egy- egy meglevő leszerelése árá» nyílik mód. Az idei tervekben pillanatnyilag nem szerepel olyan intézkedés, ami • kialakult helyzeten változtatna. Esetleges megoldást felsőbb tanácsi és postai vezetők tárgyalásai jelenthetnek.

gr. l.

Szécsény és vonzáskörzetének lakói igen gyakran keresik fel Farkas Gyula háztartásigép-szerelő műszerészt, a Szé- csényi Szolgáltatóipar! Szövetkezet dolgozóját, a gépjavító- részlegben. A hagyományos olajkáiyhákon és porszívókon kívül folyamatosan áttérnek az automata mosógépek és liű- i tőgépek szerelésére is. Képünkön: centrifugamotort tekercsel.

— hortobágyi —

NÓGRÁD — 1983. február 1,, kedd