Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-23 / 45. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP' NÓG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 45. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. FEBRUAR 23., SZERDA Milliók társadalmi összefogásból Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Jutalom a legjobbaknak Ülést tartott tegnap Salgótarjánban a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A testület többek között értékelte a településfejlesztő társadalmi munkaverseny 1982- es eredményeit dr. Szita András szervezési és jogi osztály­vezető-helyettes előterjesztésében. A tanácskozáson megha­tározták a társadalmi munkavérseny idei feltételeit is. Az előterjesztésről, a végzett munka tapasztalatairól dr. Kör- mendy József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tit­kára és Marczinek István, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának titkára mondott véleményt, javaslatot az idei elképzelésekhez. Volt időszak — az 1970-es évek első esztendei —, amikor Nógrád településein megle­hetősen szerény volt a vég­zett társadalmi munka érté­ke. Az elmúlt években azon ban kedvező folyamat indult el. Míg 1971-ben mindössze 11 millió volt a végzett társa­dalmi munka értéke, 1981-ben már meghaladta a 260 milliót, az elmúlt esztendőben pedig megközelítette a 410 millió forintot. Az emelkedés ug­rásszerű, egyetlen esztendő le­forgása alatt. Ezt csak rész­ben magyarázzák a bekövet­kezett árváltozások. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elismeréssel szólt a lakosság, az üzemek, intézmények erő­södő összefogásáról, amely a települések nagy részében, is­kolákban, óvodákban, játszó­terekben, parkokban, gyalog­járókban és portalanított ut­cákban öltött testet. A megyé­ben az egy lakosra jutó tár­sadalmi munka értéke több mint 600 forinttal emelkedett egy év alatt, meghaladta ta­valy az 1700 forintot. Az elmúlt 10 évben sokat változott a szemlélet és a tár­sadalmi munka szervezésének, megítélésének gyakorlata is. A tanácsok mindinkább fel­ismerik az összefogás gazdasá­gi, társadalmi hasznosságát. Az éves tanácsi elképzelések­kel egyidőben megtervezik a várható társadalmi segítséget is. A tanácsi, a társadalmi és tömegszervezeti vezetők mel­lett nem kevés részt vállaltak a munka megszervezéséből, a lakosság mozgósításából —, különösen a társközségekben — a tanácstagok, a tanácstagi csoportok, a társadalmi szer­vek aktivistái. Ugyancsak hasznosnak értékelte a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága, hogy a helyi tanácsok között egészséges versenyszel­lem bontakozott ki, sokféle helyi akció segítette a tele­pülések gyarapodását, a kör­nyezet védelmét, tisztaságát. Vannak települések, ame­lyek esztendőről esztendőre eredményes teljesítményt nyújtanak a tevékenység so­rán. így Salgótarján már má­sodik alkalommal nyerte el a nemzeti zászlót, a városok országos versenyében. A nagyoroszi tanács ugyancsak esztendők óta jól szervezi, értékeli a lakosság társadal­mi munkáját. Szó esett a végrehajtó bizottság ülésén arról is, jóllehet a társadalmi munkának nemes hagyomá­nyai vannak a megyében, akadnak tanácsok, amelyek mindmáig nem ismerték föl a társadalmi összefogás je­lentőségét. A társadalmi erők összefogása, mozgósítása nem tervszerű, nem folyamatos, s nem fordítanak kellő figyel­met a végzett munka, az önzetlen társadalmi munká­sok tevékenységének elisme­résére sem. A megyei tanács, a Hazafias Népfront Nógrád megyei bi­zottsága, a KISZ megyei bi­zottsága, a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa és a Vöröskereszt megyei vezető­sége által meghirdetett társa­dalmi munkaverseny feltétele­it a települések jelentős ré­sze teljesítette. A legeredmé­nyesebben tevékenykedő ta­nácsok — a pályázati felhí­vásnak megfelelően — díja­zásban részesülnek. Salgótar­ján 600 ezer, Pásztó 500 ezer, Nógrádmegyer 400 ezer, Ka- rancskeszi 300 ezer, Litke pe­dig 200 ezer forintot fordíthat további fejlesztésre. Döntött a végrehajtó bizottság arról is, hogy a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala által meghirdetett, a telepü­lések gyarapodását segítő tár­sadalmi munkaversenybe Sal­gótarján és Balassagyarmat városokat, Romhány, Nagybá- tony és Pásztó nagyközsége­ket, valamint Nógrádmegyert, Karancskeszit és Litkét „ne­vezik”. A testület határozott az idei társadalmi munkaver­seny feltételeiről is, s az egy főre eső társadalmi munka értékét 1200 forintban állapí­totta meg. Vezet-e a vezetőség es ho­gyan? Hol szorít a cipő a ci­pészszakmában? — ezekre és más hasonló kérdésekre kért választ tegnap a Kisiparosok Nógrád megyei Szervezetének vezetősége Balassagyarmaton, a helyi alapszervezet vezetősé­gétől. Sári Boldizsár, az alapszer­vezet titkára az elmúlt évben végzett munkáról tájékoztatta a megyei vezetőséget és a meghívott vendégeket. Könyvtárosok tervtárgyaló értekezlete Sikerült mérsékelni a csökkenést A salgótarjáni Balassi Bálin! Megyei Könyvtár tervtárgyaló értekezletét kedden tartották meg a megyei művelődési köz­pont klubjában, dr. Horváth Istvánnak, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető­jének elnökletével. A tanács­kozást kérdéseikkel, észrevé­teleikkel hasznosan segítették a fővárosi vendégek: Juhász Jenő, a Művelődési Miniszté­rium könyvtári osztályának vezetője, Szente Ferenc, a Könyvtártudományi és Mód­szertani Központ igazgatója, Lengyel Sándor, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múze­um főigazgató-helyettese. í A megyei könyvtár múlt évi tevékenységét — hangsúlyozta Kojnok Nándor igazgató — egy folyamat részeként kell te­kinteni, s benne pozitív és ked­vezőtlen tendenciák egyaránt jelen vannak. A hetvenes évek végén megyénkben és a me­gyei könyvtárban jelentős visz- szaesés volt tapasztalható az olvasók létszámában, a könyv­tárhasználatban és látogatott­ságban. Ezt a visszaesést az utóbbi években sikerült meg­állítani, a szükséges és megfe­lelő intézkedések, illetve együttműködések révén. Álta­lánosságban fogalmazható meg, hogy a megyei könyvtár ered­ményes munkát végzett az el­múlt esztendőben. Propaganda- tevékenysége gazdagodott, há­lózati-módszertani munkája fejlődött, jól szervezte meg az olvasótáborokat és irodalmi hétvégeket, sikereket ért el a képzés és továbbképzés ösz­tönzésében, lebonyolításában. Egyes területeken azonban nem sikerült a kívánt ered­ményt elérni. Gondot okozott az integrálási tervek végrehaj­tásának elbizonytalanodása, a nagymértékű személyi kicseré­lődés, a szakemberhiány, számos könyvtár átmeneti, de hosszantartó bezárása. A megyei könyvtár vezetése és kollektívája felmérve a helyzetet és az oksági össze­függéseket, reális tervet dolgo­zott ki erre az esztendőre. Öt-hat év viszonylatában si­került ugyan megállítani a könyvtári tevékenység fő mu­tatószámainak csökkenését, az utóbbi két év viszonyában azonban csak mérséklésre fu­totta. Ezért az idén szeretnék növelni az olvasók, a könyv­tárlátogatók, a kölcsönzött kötetek számát. Szeretnék, ha könyvtáraikba jóval több isko­lai osztály látogatna el az idén, mint korábban. Fontos fela­datnak tartják a könyvtárak társadalmi, művelődési szere­pének bővítését. Többi között ezt úgy képzelik el, hogy még szorosabban, aktívabban és ha­tékonyabban kapcsolódnak a különböző társadalmi rendez­vényekhez, még nagyobb gon­dot fordítanak a könyvtári és olvasási propagandamunkára. Javítani igyekeznek a könyv­tárak szakmai tevékenységét, szolgáltatásai színvonalát, va­lamint az egymás és más in­tézményekkel, szervekkel való kapcsolatot. Az olvasási kultú­ra kérdéseinek, a szakmai­módszertani tevékenység prob­lémáinak elemzése, vizsgálata, a tapasztalatok feldolgozása, hasznosítása továbbra is fon­tos tennivaló. A megyei tanács művelődés- ügyi osztályának véleményéi Erdős István munkatárs tol­mácsolta. Az önértékelést és feladatkijelölést tudatosan végiggondoltnak, valóságos­nak, a társadalmi követelmé­nyeknek és igényeknek megfe­lelőnek minősítette. Az irányító szervezetben is úgy véleked­nek, hogy kedvező tartalmú és színvonalú erjedés tapasztal­ható a megyei könyvtári háló­zat munkájában, s a kedvező jelenségek körét bővíteni kell. Adottak a . feltételek a szeré­nyen tervezett növekedés meg­valósításához. Két ]aras — a balassagyai mati és a rétsági — hét és f< száznál több kisiparosának éi dekét képviseli a balassagyai mati székhelyű alapszervt zet és annak héttagú vezeti sége. Munkájuk eredménye: ségét jelzi, hogy mind nagyob a bizalom irántuk. Az önál] szakemberek megfelelően te jesítették a két járás telepi lésein alapvető feladatuka a lakossági szolgáltatást. Min többen vállalkoznak termék gyártásra. Elsősorban hiány cikkekkel és a vállalatok szs Tűzhelyek a Lajtán tűt ra Valamennyi termékét kiállította a közelmúltban Kölnben a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár. A Domotechnika nevű hagyományos vásáron két vállalat: a Transelektro és a Lampart GmbH standján is megjelentek a Tarjánban készült gyártmányok. Utóbbi vállalat a képünkön a szerelőszalagon látható, a Neckermann üzlethálózatnak szánt tűz­helyeket mutatta be a nyugat-európai szakközönségnek. A szemléltetésen kívül fontos üz­leti és műszaki megbeszélésekre használták föl a vásárt az SVT szakemberei. Idén a jelentősebb nemzetközi vásárokat tekintve még Budapesten és Bécsben jelennek meg áruikkal a tűzhelygyáriak. i (kulcsár) Középmezőnyben a nógrádiak Munkaértekezlet az OTP-nél Eredményes évet zárt az OTP megyei igazgatósága, így értékelte a tavalyi munkát a Salgótarjánban megrendezett munkaértekezlet igazgatói be­számolója is. Valamennyi lé­nyeges üzletági előirányzatot teljesítették, vagy túlteljesítet­ték Nógrádban. A betétállomány a tervezett 230 millió helyett 316 millió forinttal emelkedett. Különö- sen ctZ első negyedévben gya­rapodott lendületesen a beté­tek értéke, ez a folyamat augusztustól szemmel látható­an lassult. Ennek ellenére úgy tűnik, a családok pénzgazdál­kodása kiegyensúlyozott. A ta­karékbetétek befizetési és ki­fizetési forgalma a tavalyi esztendőhöz képest bár élén­ken, de azonos ütemben emel­kedett. A takarékpénztár nagy gon­dot fordít a legkorszerűbb ta­karékossági forma, az átutalá­sos betét minél szélesebb el­terjedésére. Az elmúlt eszten­dőben valamennyi fióknál be­vezetésre került, s emellett 8 takarékszövetkezet is felvette mára gazdaságosan nem ter­melhető árukkal jelentkeznek. Gyarapodik a vállalkozók szá­ma: két év alatt 59 szakem­ber váltott iparengedélyt. Szorít viszont a cipő a cipé­szeiben — kevés és idős az a hat férfi, akikhez bekopogtat­hatnak a megrendelők. Három „maszek” pék süt a két járás­ban kenyeret, pedig akad gond a kenyér minőségével. Egy kis pékség azonban sokba kerül, s lassan is térül vissza a befek­tetés. Több autószerelő, ka­rosszérialakatos és textiltisz­tító munkáját igényelnék a lakosok. Jók a kapcsolatok a taná­csok és az alapszervezet, a helyi államigazgatás és a kis­iparosok, valamint az egyéb tömegszervezetek között, bár akad e téren javítani való. A tervek szerint 1984-ben szol­gáltatóház épül Balassagyar­maton, ahol tíz üzlet tulajdo­nosai már jelentkeztek. A hi­ányszakmákban jelentkezőket várnak, kedvező feltételek mellett. Baranyai Kálmán, a megyei szervezet titkára mondandó­jában a Nógrádban élő kis­iparosokat arra buzdította, hogy oldják meg a járásokban és a megyében a gazdasági életből rájuk háruló felada­tokat, ezzel járulhatnak hozzá az országos gondok megoldá­sához. Zentai Csaba, a párt városi bizottságának titkára, a poli­tikai tisztánlátás fontosságá­ról beszélt, hiszen a kisiparo­sok széles rétege csak így ér­heti meg, milyen közösségi tennivalókkal . kell azonosul­nia. Mint mondotta: Balassa­gyarmaton az elmúlt évben sok beruházás megvalósult, ám a társadalmi munkából a kisipa­rosok jobban kivehették vol­na részüket. Pintér János, az alapszervezet ‘vezetőségének tagja szélesebb tájékoztatást kért a kisiparosok munkájá­ról. hogy a régi, rossz beideg­ződéseket feloldhassák. A KIOSZ megyei vezetősége a balassagyarmati alapszerve­zet beszámolóját elfogadta. szolgáltatásai közé, így év vé­gére 5800 család élhetett a szolgáltatás előnyeivel. A megye lakosságának hitel- állománya 176 millió forinttal emelkedett, ami 7,8 százalékos növekedést jelent. A növeke­dés a megelőző esztendőhöz és a tervekhez képest is elmaradt, részben a kisebb kereslet; részben az idei kedvezőbb építési hitelfeltételek „kivárá­sa” következtében. Élénkült az ingatlan értéke­sítés, telekkialakítás folyama­ta. A tartós használatba adott különböző telkek — zömmel családi házhelyek — száma 304 volt, 40 százalékkal több mint a megelőző évben. A fokozódó hiteligények folytán a tervezett 4 millióval szemben 8,2 millió forinttal nőtt az ingatlanérté­kesítési hitelek állománya. Az év során 398 saját beru­házású társasházi lakás építé­sét kezdték meg, 287 otthon pedig elkészült. A beszámolót követő vita során szót kért az országos központ képviseletében Holló- sy Sándorné, az OTP igazga­tója. Elmondta, hogy Nógrád megye a betétgyűjtés tekinte­tében az országos rangsor ötö­dik. átutalásos betétszervezés terén a nyolcadik, takarék- csekk-állományát tekintve a tizenegyedik, míg az ifjúsági betétszerződések száma alap­ján a hatodik helyen áll. Vég- 6 ) sorban a középmezőnyben helyezkedik el a megye. Az igazgató kiemelten jónak érté­kelte a színvonalas ügykeze­lést, a kulturált ügyfélszolgá­latot, a jó munkahelyi légkórt és az apparátus szakmai fel- készültségét. A továbbiakban (többek kö­zött) értékelték a fiókok kö­zött meghirdetett munkaver­seny eredményeit. A legjobb a nagybátonyi fiók kollektívája lett, megelőzve a kisterenyei- eket, valamint a szécsényieket. Kevés a cipész, az autószerelő Nógrádban

Next

/
Oldalképek
Tartalom