Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-23 / 45. szám

Jaruzelski katowicei beszéde Következetesen a megújulás útján Barátaink életéből = A Lengyel Egyesült Mun­káspárt szilárdan és követke­zetesen halad a szocialista módon értelmezett megújulás útján — jelentette ki Woj- ciech Jaruzelski hadseregtá­bornok, a LEMP KB első tit­kára. A katowicei vajdasági pártértekezleten hétfőn el­hangzott beszédében méltatta annak jelentőségét, hogy a párt visszanyeri erejét, akti­vizálódik, új munkastílusának egyik jelentős tényezőjeként megfelelő arányt és egyen­súlyt alakít ki a tevékenység demokratizmusa és centraliz­musa között. Jaruzelski szólt a politikai ellenséggel továbbra is folyó harcról, megjegyezve: egyre többen értik meg ma már az ellenforradalmi csoportok va­lódi céljait. A párt, a hatalom türelmes a megtévedt vagy tévelygő emberek iránt, kü­lönösen, ha munkásokról, vagy fiatalokról van szó. El­sődleges kérdésként kezelik a munkásosztály helyzetét, élet- körülményeit. Bejelentette, hogy a tehetséges munkás- és paraszfiatalok számára már az idei esztendőtől több hó­napos egyetemi, illetve főis­kolai előkészítő tanfolyamo­kat tartanak. A szakszervezetekről szólva Jaruzelski hangsúlyozta, hogy a párt támogatni fogja azo­kat a dolgozók érdekeinek vé­delmében. Mint mondotta, je­lenleg már a munkahelyek több mint 60 százalékában működik új szakszervezet, vagy alapító bizottság. A ve­zetés megérti és támogatja azt a helyenként már je­Kádár János és Jouko Kaianoja találkozója Kádár János, az MSZMP KB első titkára kedden dél­előtt a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Jouko Kajanojaval, a Finn Kommunista Párt el­nökével. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, mindenekelőtt az európai béke és biztonság megőrzésének, a fegyverkezési hajsza elleni küzdelem kérdéseiről. Foglal­koztak továbbá a kommunis­ta és munkásmozgalom aktuá­lis témáival. Megerősítették, hogy az MSZMP és a Finn KP továbbfejleszti interna­cionalista kapcsolatait. A találkozón jelen volt Szű­rös Mátyás, a Központi Bi­zottság tagja, a külügyi osz­tály vezetője és Irina Lin­deberg, a Finn KP külügyi osztályának munkatársa. A lengyel külügyminiszter keddi programja Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden hivata­lában fogadta Stefan Olszows- ki lengyel külügyminisztert, aki hivatalos, baráti látoga­táson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találko­zón áttekintették a két or­szág kapcsolatainak alakulá­sát és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A megbeszélésen jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, valamint Garamvölgyi József, hazánk varsói és Tadeusz Pi­etrzak, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete. A lengyel diplomácia veze­tője ezt követően Szentendrére látogatott; a műemlékváros nevezetességeivel — a Feren- czy Múzeum, a szentendrei képtár és a Barcsay-gyűjte- mény állandó kiállításaival — ismerkedett. Este Stefan Olszowski a KISZ Központi Művészegyüt­tesének műsorát tekintette meg a társulat Rottenbiller utcai székházában. (MTI) Amerikaiak tevelei Andropovhoz Amerikai államoolgárok Ju- rij Andropovhoz írt leveleiből közöl összeállítást keddi szá­mában a Pravda. A legkülön­bözőbb foglalkozású és politi­kai meggyőződésű embereket elsősorban a világ békés jövő­je. a szovjet—amerikai kao- csolatok perspektívája foglal­koztatja, s az SZKP KB fő­titkárához írt leveleikben is ezekre a kérdésekre keresik a vá’.aszt. Mint a levelekhez írt meg­jegyzésében a Pravda megál- laoítja, a személyesen Jurij Andropovhoz fordulók mind azt hangsúlyozzák, hogy meg kell őrizni a békát, csökkenteni kell a háborús veszélyt. El­mondják ezzel kaocsolatos ja­vaslataikat is. Bár ezek nem kis része naiv és megvalósít­hatatlan, a levélírók őszintesé­gét; szándékaik tisztaságát aligha lehet kétségbevonni. Ezekből a közvetlen, szemé­lyes hangú levelekből az is ki­tűnik, hogy az átlagamerikai­ak jó részének egyszerűen tu­domása sincs a Szovjetunió béke javaslatairól, arról a tö­rekvéséről, hogy korlátozzák és csökkentsék a nukleáris fegyverzeteket. A félrevezető propaganda falat vont köré­jük, s megakadályozta ezeket az embereket abban, hogy ér­tesüljenek a Szovjetunió való­di szándékairól. Így nem kel! csodálkozni azon, hogy sokuk­ban torz, hamis világkép ala­kult ki. Egyesek a Szovjetuni­ót tartják felelősnek a fegy­verkezési hajszáért, mások pe­dig a legszélsőségesebb ámeri- kai politikusok nézeteit ismé­telve kijelentik, hogy csak akkor képzelhető el a nemzet­közi kancsolatok javulása, ha a szocialista országok megvál­toztatják belső társadalmi rendjüket. Jóleső csodálkozás­ra inkább az ad okot, hogy a levélírók többsége józanul íté­li meg a világhelyzetet, látja a nemzetközi kancsolatok rom­lásának, a feszültség éleződé­sének, a háborús veszély nö­vekedésének valódi okait és őszintén kívánja ezek meg­szüntetését, a béke megszilár­dítását — mutat rá a levele­ket kommentálva a Pravda cikke. (MTI) Olyan elnökre... Olyan elnökre van szüksé­günk. aki alkalmas a fegy­verzetkorlátozási folyamat irá­nyítására. a nehéz alkura a szovjetekkel, képes megegyez­ni az atomfegyverek kölcsönös és ellenőrizhető befagyasztásá­ban. s végre valahára véget vet ennek az értelmetlen, pa­zarló őrületnek” — így foglal­ta össze külpolitikai program­jának legfontosabb Dontiát Walter Mondale. az Egyesült Államok volt alelnöke, aki hét­főn hivatalosan is bejelentette: jelöltetni kívánja magát a de­mokrata párt részéről az 1984- es elnökválasztáson. Az 55 esztendős politikus, aki 1972-ben McGovern sze­nátorral szemben elveszítette a demokrata párti jelöltségért folytatott versengést, s tulaj­donképpen soha nem töltöttbe választott tisztséget, a legutób­bi felmérés szerint a szavaza­tok 32 százalékát kapná meg a párt elnökjelölő konvencióján. lentkező igényt, hogy még az eredeti határidő, vagyis az év vége előtt megfelelő feltételek esetén létrejöhessenek üzem­közi szakszervezeti struktú­rák. A LEMP KB első titkára részletesen foglalkozott az or­szág gazdasági helyzetével, amelyet javulónak minősített — mint mondotta — még ak­kor is, ha ez a tendencia gyakran nem érezhető az egyes állampolgárok életében. Közölte, hogy a kormány ha­marosan a szejm elé terjeszti az 1985-ig szóló hároméves tervet, amely a nemzeti jö­vedelem 16 százalékos, az ipari termelés 15, a mezőgaz­dasági termelés 10 és a fo­gyasztás 11 százalékos növe­kedését irányozza elő 1982- höz képest. (MTI) Ünnepség a szovjet hadsereg születésének 65. évfordulóján A szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta születé­sének 65. évfordulója alkal­mából kedden ünnepi meg­emlékezést tartottak a Ma­gyar Néphadsereg Művelődé­si Házában. Az ünnepségen jelen volt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Horváth István belügyminisz­ter és Borbély Sándor, a munkásőrség országos pa­rancsnoka. Megjelent Vla­gyimir Bazovszkij, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete, Nyikolaj Szilcsenko ve­zérezredes, a Varsói Szerződés tagországai egyesített fegyve­res erői főparancsnokának ma­gyarországi képviselője, Konsztantyin Kocsetov vezér- ezredes, a szovjet déli hadse­regcsoport parancsnoka, va­lamint a közélet és a fegyve­res erők számos képviselője. Az ünnepségen Czinege La­jos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter méltatta a szovjet fegyveres erők ki­emelkedő történelmi szerepét Czinege Lajos ünnepi be­szédében többek között szólt arról, hogy a szovjet hadsereg a hitleri fasizmus fő erői fe­lett aratott történelmi győ­zelmeivel — internacionalista küldetést teljesítve — szá­mos országot szabadított fel az idegen zsarnokság uralma alól; megnyitva előttük a tár­sadalmi felemelkedés útját. A béke védelmezése ma is —, miként létezése óta min­dig — a szovjet állam politi­kájának, nemzetközi tevé­kenységének sarkallatos té­tele. A Szovjetunió, a testvé­ri szocialista országok készek tárgyalni a fegyveres, a had­erőik csökkentéséről, a nem­zetközi béke és biztonság meg­szilárdításáról. Ezt szolgálják a Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületé prágai ülésének jól megalapozott, reális kez­deményezései, javaslatai is. — hangsúlyozta többek között Czinege Lajos. Az ünnepség a magyar néphadsereg Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett mű­vészegyüttesének műsorával ért véget. (MTI) PRÁGAI VÉLEMÉNY // Szeretjük a színes magyar kultúrát" A kolléganőt, Vladimira Vseteckovát, csehszlovák társ­szerkesz'tőségünk munkatár­sát legutóbbi prágai utamon ismertem meg. Tréfásan meg­kérdeztem tőle, mit tud ró­lunk, mit tud a magyar kul­túráról? Válasza frappáns, meglepő volt. — A Magyar Kultúráról? Az Óvárosban, a Rytirská utcá­ban székel — mondta —, szép, történelmi palotában. Ügy tudom, már harminc éve, s a prágaiak nagyon kedvelik. Miután tisztáztuk a félre­értést, érdeklődéssel hall­gattam a cseh újságírónő ta­pasztalatait. — A Magyar Kultúra gaz­dasági, kulturális témájú elő­adásai mindig érdekesek. Sok szakember jár el oda, akik azután tovább terjesztik, amit láttak, hallottak. Tavaly nagy visszhangja volt egy előadás­nak, amely a magyarországi ifjúsági klubokról szólt. Az idén én magam is kíváncsi­an várom, a többi között, a magyar gazdaságirányítási rendszer és árrendszer ismer­tetését. Babits — csehül — És az irodalmunk? Az is eljut a prágaiak szívéhez? — De még mennyire! Lesz egy irodalmi est Babits Mi­hály születésének századik évfordulóján. De, vajon, tud­nak-e arról Magyarországon, hogy Babits első kötete a Le­velek Iris koszorújából 1909- ben már megjelent nálunk. Bizonyára nagy lesz az ér­deklődés a Magyar Kultúra áprilisi programjában sze­replő, a Hasek-centenárium alkalmából rendezendő műsor iránt. Címe: „Svejk magyar- országi utazásai”. Készülnek egy Kadosa Pál szerzői estre. De túdja-e mit szeretnek ná­lunk a legtöbben? A filmjei­ket. És nemcsak azért, mert olvassuk, hogy az utóbbi idő­ben egész sor jeles külföldi díjat nyertek, hanem mert valóban tetszenek. Őszinték és olyan gondokról szólnak, ame­lyeket mi is ismerünk. Több mint tolmácsolás — A nyelvbeli nehézség nem okoz zavart? — No, hát azért tanulunk magyarul — mondta Vladimi­ra csipkelődve —, legalább háromszázan évente. Én ugyan nem, de hát szerencsére a tolmácsolás nem megoldhatat­lan, a nyelv valóban nem akadály. Az itteni Magyar Kultúra eljut vidékre is, fő­leg Csehországba. Évente megrendezik a magyar kultúra napjait. Ceské Budejovicében, Hradec Královéban, Louny- ban, Karlovy Varyban, Tre- bícben, Zsolnán. Sőt, mi ma­gunk is részt veszünk a ma­gyar kultúra terjesztésében. Szeptember óta létezik, ép­pen Ceské Budejovice mo­dern lakótelepén egy új mű­velődési ház, amelynek az a neve: Magyar—Csehszlovák Barátság KUltúrház. Az a lé­nyeg,. hogy mind többen is­merjék meg nálunk a színes, különleges, izgalmas magyar kultúrát. — S a fiatalok? — Van itt Prágában a Ma­gyar Kultúrának egy üzlete, a belvárosban, a Národni trí. dán, amelyet talán a budapes­ti Kossuth Lajos utcához hasonlíthatnék. Ott hallot­tam nemrég, hogy évente ti­zenötmillióért árulnak ma­gyar hanglemezt, könyvet, népművészeti tárgyakat. Éven­te nyolcvanezer hanglemezt adnak el. * Illés, Koncz, Rubik — Ki a sztár? — Biztosan az Illésék és Koncz Zsuzsa. S, ha már a népszerűségről van szó, hadd mondjam el, hogy mi cseh nők, szeretjük a magyar ke­rámiát, s persze, a hímzett blúzokat, hogy el ne felejt­sem, még egy sztár: a Rubik- kocka. Sok tízezer prágai gye­rek karácsonyfája alatt volt ott tavaly! S még egy női tit­kot: nagyon szeretjük — ötle­teik miatt, bár szövegét nem értjük — a magyar divatla­pot. Én is sokszor megveszem magamnak. Prága, 1983. február 22. (firon) Az export fokozásával az aktívum növeléséért A külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója A külkereskedelem elmúlt évi alakulásáról és az idei fel­adatokról tájékoztatta az új­ságírókait kedden a Parla­mentben Veress Péter külke­reskedelmi miniszter. Mint mondotta, 1982-ben rendkívül nehéz külső körül­mények között végezte külke­reskedelmünk a munkáját. A nemzetközi gazdasági helyzet kedvezőtlenül alakult, a re­cesszió elhúzódott, a várt meg­élénkülés a múlt esztendőben még nem kezdődött el. Export­cikkeink jelentős részénél a világpiaci árszínvonal csök­kent. Különösen érzékenyen érintette ez a népgazdaságot a búza, a marhahús, a vágó­marha, a nyers növényi olaj, a nitrogénműtrágya, az alumí­nium alapanyag és a hulladék- exportnál. Az évközben vég­rehajtott gazdaságszervező intézkedések hatására mégis sikerült külkereskedelmi fel­adatainkat teljesítenünk; a konvertibilis elszámolású for­galomban jelentős aktívumot értünk el. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gazdálkodás normális mene­te fennmaradjon és a lakos­sági ellátásban ne keletkezze­nek jelentősebb feszültségek. Veress Péter hangsúlyozta, hogy nemzetközi gazdasági stratégiánkban továbbra is meghatározó a gazdasági együttműködésünk elmélyíté­se a KGST-országokkal. A jelenlegi bonyolult nemzetközi feltételek mellett a KGST-n belüli két- és sokoldalú együttműködés * stabilizáló szerepet tölt be országaink gazdasági fejlődésében. Ezért minden erőnkkel törekszünk a szocialista integráció tovább­fejlesztésére, a két- és sok­oldalú kapcsolatok bővítésé­re. A rubelelszámolású forga­lom az éves államközi meg­állapodásokhoz viszonyítva összességében kedvezően ala­kult: a kivitel 7,4 százalékkal, a behozatal 10,4 százalékkal bővült. A legnagyobb KGST- partnerünkkel, a Szovjetunió­val. folytatott árucsere a múlt esztendőben 12 százalék­kal növekedett és értékben megközelítette a 7 milliárd rubelt. Az együttműködés né­hány területen, többek között az élelmiszertermelésben, a járműiparban, a mikroelektro­nikában és az atomenergeti­kai iparban kiemelten gyor­san fejlődött. Az európai szo­cialista országokkal folyta­tott külkereskedelemben ki­vitelünk a terveknek megfe­lelően alakult, a behozatalunk pedig 3 százalékkal meghat ladta az előirányzottat. A konvertibilis külkereske­delmi forgalomban a kivitel 9 százalékkal bővült, míg a behozatal 2 százalékkal csök­kent. Ennek eredményeként 1982-ben szerződéses paritá­son 733,4 millió — a fuvar- költségeket leszámítva 516 millió — dolláros aktívummal zárult a külkereskedelmi mér­leg. Kedvező, hogy a fejlett tőkésországokikal lebonyolí­tott árucserében is sikerült javítani az egyenleget, a ma­gyar export 1982-ben 6,7 szá­zalékkal volt magasabb az előző évinél, míg az import 7 százalékkal visszaesett. Bő­vült a mezőgazdasági gépek, erőművi berendezések, közúti iárművek és acélszerkezetek kivitele, az átlagosnál gyor­sabban növekedett a mező- gazdasági és élelmiszeripari cikkek exportja. Veress Péter a továbbiakban beszámolt arról, hogy 1982- ben számos fontosabb keres­kedelempolitikai megállapo­dást is kötöttünk. amelyek elősegítik a következő idő­szakban a tőkés árucsere to­vábbi bővítését. Egyebek mel­lett Svédországgal diszkrimi­nációmentes elbánást bizto­sító hosszú lejáratú kereske­delmi megállapodást írtunk alá, Ausztriával egyezményt költöttünk a két ország szá­mára fontos cikkcsoportoknál a vámok csökkentéséről. Va- iamennyi magyar vállalat el­len folytatott antidömping el­járás 1982-ben, illetve 1983. januárjában számunkra ked­vező módon zárult. A fejlődő országok jelentő­sége hazánk külgazdasági kap­csolataiban tavaly tovább növekedett — mondotta Ve­ress Péter — annak ellenére, hogy ebben a térségben egyre élesedő verseny tapasztalha­tó és egyes olajexportőr or­szágok gazdasági gondjai meg­szaporodtak. A múlt eszten­dőben a fejlődő országokba sikerült a leggyorsabban — 14,5 százalékkal — növelni ki­vitelünket és gyorsan bővült — 17,3 százalékkal — behoza­talunk is. Kedvezően alakult az exportáru szerkezete, a gépek és berendezések rész­aránya 36 százalékról 46 szá­zalékra emelkedett, ugyanak­kor a konjunktúraérzékeny anyag jellegű termékek része­sedése 29 százalékra csökkent A külkereskedelmi minisz­ter hangsúlyozta, hogy idén a külpiaci helyzet nem ígérke­zik kedvezőbbnek a tavalyi­nál. A feladatokat változatla­nul nehéz feltételek mellett! keli teljesíteni. Továbbra is fontos, hogy a szocialista or­szágokkal kötött megállapodás sokat maradéktalanul telje­sítsük. Ugyanakkor a nép­gazdaság fizetőképességének fenntartása érdekében lé­nyeges a konvertibilis forga­lomban az aktívum további növelése, mégpedig elsősor­ban az export fokozásával. A miniszter rámutatott, hogy parancsoló szükségszerűség az exportkapacitások jobb ki­használása, a kivitel ütemessé­gének javítása, a belső koo­perációk gyermekbetegségé­nek megszüntetése, valamint a termelés és a külkereskede­lem zavartalanabb együttmű­ködése minden téren, a termé­kek tervezésétől kezdődően egészen az értékesítésig. Nem lesz úiabb szervezet A palesztinai nemzeti ta­nács hétfői algíri ülésén úgy határozott, hogy szervezetet hoz létre az Izrael által meg­szállt területeken élő palesz­tinok harcának összefogására. A palesztinai nemzeti front­nak nevezett szervezetben kü­lönböző irányzatú — iszlám, baloldali és nacionalista — erők egymással összefogva te­vékenykedhetnek. A front előd­je az izraeli hatóságok által föloszlatott nemzeti orientáci­ós bizottság volt. Jaszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet veze­tője hétfőn a PNT ülésen kö­zölte: olyan értesülései van­nak, hogy a dél-libanoni Szi- don térségében élő palesztino­kat néhány nappal ezelőtt tá­vozásra szólították föl. A pa­lesztinoknak elkobozzák a va­gyonát, és közülük mintegy húszezret máris elűztek ottho­nából. A Bejrútban élő pa­lesztinok ellen gyilkos terror­hadjárat folyik,’ és sarcszerű, súlyos adóknak vetik őket alá — mondotta Arafat. A palesz­tin vezető Szaad Haddad őr­nagy szakadár jobboldali erőit és a bejrúti falangistákat vá­dolta a palesztinok ellen újabb bűnök elkövetésével, hozzáté­ve, hogy ezek mögött az Intéz­kedések mögött Izrael és az Egyesült Államok áll. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom