Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-10 / 34. szám
A rétsági nagyközségi és Járási könyvtár látja el Nög- rád megyében a nemzetiség! báziskönyvtár feladatait, ahol mintegy 10 ezer kötet szlovák és német: nyelvű kiadvány között válogathatnak az olvasók. A nagyközség igényein túl még huszonhárom nemzetiségi települést látnak el olvasnivalóval, a lexikonokon, kézikönyveken, szótárakon túl szépirodalmi műveket, honismereti anyagokat, ismeretterjesztő irodalmat ajánlanak kölcsönzőiknek. A könyvállományt évente 42 ezer forinttal gyarapítják az idegen nyelvű könyvesbolt választékából, de igen jelentős a pozsonyi Akadémiai Könyvkiadó rendszeres , aiándékküldeménye, ame’vben a legfrissebb alkotások is megtalálhatók. 1975- től szlovák nyelvművelő jelűből is szerveznek, ezen kívül diákok száméra, évente nemzetiségi olvasótábort rendeznek. Az audiovizuális berendezések a zene- és hangtárban a nyelvtanulást segítik. Képünk a könyvtár eme részében készült, Lami Annamária német nyelvismereteit egészíti a lemezhallgatással. — kulcsár — Életrajzi képeskönyv Németh Antal Madách-filmjéről Az idei Madách-emlékév egyik különleges eseménye Németh Antal Madách-filmjének, az Egy ember tragédiájának a vetítése volt. Mi adja ennek a műnek a csemegeízét? Természetesen több tényező is. Mindjárt az, hogy olyan férfiúról szól, akiről nemigen szoktak filmet csinálni. Aztán olyan ember rendezte a filmet, aki a színház nagy tudású ismerője volt, s ennek az egyetlen alkotásnak az erejéig ruccant ki a film területére. S nem utolsósorban érdekessé teszi a salgótarjáni TIT-székházbeli vetítést a készítés időpontja, az 1944- es esztendő. Ekkor volt a drámaköltő halálának 80. évfordulója. Németh Antal filmjét most • kettős évforduló idején nem lehet hideg fejjel, kiszikkadt szívvel nézni. A budapesti Nemzeti Színház rendezőjének vállalkozása dicséretes törekvés egy rövid, de eseményekben gazdag, páratlanul tisztességes, szerény, igazságos élet megörökítésére. A Hunnia és Dancz Endre produkciójában készült film Madách Imre házasságának, végső magára maradásának történetét beszéli el. A néző először Fráter Erzsikét, az annyiszor kiutált és kiátkozott leányasszonyt ismerheti meg, aínint önfeledten adja át testét a táncnak és táncosának 1845. február 23- án a balassagyarmati vár- megyeházán. rendezett farsangi bálon. Hamarosan feltűnik a lelkesüln-i-lángolni oly fürge Madách, s egy véletlen folytán — felveszi a lány leejtett karkötőjét — a két fiatal megismerkedik. Ettől kezdve semmiféle meglepetésben nincsen, részünk, a dolgok és az események úgy pörögnek, ahogyan azt tudjuk a Madách-életrajzokból. A költő nem hallgat barátja, Szontágh Pál óvó, édesanyja, a „nagyasszony” tiltó szavára, feleségül kéri a lányt, aki nénje ösztönzésére, a maga szerelméből rááll a szövetségre. A házasság mézes hetei, sőt év-ei következnek a cseszt- vei kúrián. Ekkor még a betegség sem ronthatja a kapcsolatot, Majd „végigdübörög” a vásznon a 48—49-es szabadságharc, felvillannak Az ember tragédiájának életrajzo- sított mozzanatai. Láthatjuk a két-, aztán háromgyermekes Madáchné széptevőit, Hanzé- lyit, az új kérőt, Meskó Miklóst, az erdőtarcsai birtokost, Klobusiezky Bélát, a válás utáni viharos szerelmet jelentő férfit Jávor Pál megformálásában ; meglessük az ominózus losonci bált, amely végérvényesen megpecsételte Madách és Fráter Erzsiké házasságának sorsát: Az asz- szony italozásra adja fejét, úgyhogy még leánykáját, Jo- lánkát is elveszik tőle. Az utolsó képeken a Tragédiát író Madáchot látjuk, halljuk Arany János elismerő szavait, tanúi leszünk a Kisfaludy Társaságba való beválasztásnak, végül halálának. Másfél óra alatt történik mindez. Ennyi idő azonban nem elég rá, hogy aktiv, értőérző részesei legyünk az ese- méns'eknek. Arra jó csak, hogy leporellószerűen felvillantsa előttünk az élettényeket. így ismeretterjesztést végez, de nem szerez művészi élményt, élvezetet. A rövid, gyorsan pergő jelenetek, a harsogó, túlságosan is előtérbe tolakodó zene, a Tragédiából vett célzatos motívumok irritálnak. Élő, hús-vér alakokat szeretnénk látni, de ebben a filmben mindenki torzó marad, jellemének, funkciójának csak egy-egy oldala vilá- gítódik meg. Így válik jellegtelenné Szontágh, a bújtatott Rákóczi János, az anya, az udvarlók alakja, lesz egysíkú, sablonos Madách és felesége figurája. A költő alakja sejtelmes, ám csöppet sem izgató homályba vész. Mégis lehetett volna jó filmet csinálni Madách házasságának történetéből. Erről néhány valóban filmszerű jelenet és az utolsó húsz-harminc perc drámai ereje győz meg. Persze teljesen újra kellett volna írni a forgatókönyvet: kevesebbet markolni egyszerre és többet bízni a jelzésekre, a képzeletre. Sajnálhatjuk-e a film megtekintésére fordított másfél órát? A negatívumok, a művészi kudarc ellenére sem. Hiszen Németh Antal nemes dologgal kísérletezett, kísérletének, sajnos, máig nincs folytatása. Ugyanakkor néhány — többen már nem élnek — kitűnő színészünk ifjabb kori alakítását csodálhatjuk meg. Tímár József játssza Madáchot, Fráter Erzsikét- Szörényi Éva, az anyát Poór Lili, Szontághot Kovács Károly, Meskót Ajtay Andor, az inast Makláry Zoltán. Tényleg nem rajtuk múlott a siker. Sokkal inkább a létrehozás korán, melynek szellemét az egyszerűsítés, a konzervatiz- mus hatotta át. Végül is ez bénította meg az alkotókat! Sulyok László Család és iskola Félév táji meditáció „Hát ezen is túllennék! Megkaptuk a félévi értesítőket. Ami azt illeti, jobban is minősíthettek volna minket, hiszen olyan szorgalmasak voltunk! Hány órát töltöttünk a gyakorlással, írtunk, számoltunk, olvastunk, feladatokat oldottunk meg, papírfigurákat vágtunk ki, anyagot gyűjtöttünk a környezetismerethez... meg a földrajzhoz, történelemhez, segítettünk a rajzfeladatokban, a magyar írásbeliben, kikérdeztük a tanulniva- -lókat...” „Félév volt? Á, az nem érdekes. Nem is bizonyítványt adnak, csak értesítőt. Majd javít a gyerek. Hogy miből gyengébb, mit szeret? Nem nagyon jut nekünk időnk a suliról beszélgetni. Ha kell valami — pénz a kirándulásra vagy új felszerelés — akkor szól nekem vagy az anyjának. Helyettünk se tanult senki...” A fenti két. egymástól erősen eltérő szülőtípus, a túlbuzgó, az otthon is szigorúan iskolásdit játszó és a közönyös között még ezernyi vari- . íció van természetesen. Lehet jól és okosan segíteni a gyerek iskolai tevékenységét. Ennek egyik feltétele a család és iskola közötti „jó viszony.” Sokszor esik szó mostanában erről tavasszal, e témáról beszélnek, vitáznak a pedagógusok a nevelési értekezleteken, a tennivalókat meghatározva. De ez a vezérfonal a szülői munkaközösségek idei munkájában is. Nem véletlenül nevezik a társadalom sejtjének a családot, egyfajta társadalmi modellnek az iskolát — a nevelésnek e két legfontosabb színtere csupán pedagógiai elveket, gyakorlatot közvetít, hanem a felnőtté válás, a tanulás társadalmi szabályait érvényesíti. És együtt, kölcsönhatásban. De nem döccenők és konfliktusok nélkül. Friss még az egyik példa, a félévzáráshoz kötődik. Egy lelkiismeretes édesanya meséli felháborodva: a tanárnő a zsúfolt buszon közölte vele, hány tárgyból is áll bukásra a fia... Tapintatlannak, megalázónak, pedagógiaellenesnek érzi ezt. Ne mondott volna semmit, vagy kérte volna, keresse meg, de így?! Ugyanez a másik oldalról: amikor csaknem becsületsértést súroló módon — szintén zsúfolt buszon — hangzik el a „tájékoztatás” pedagógusokról. méltatlankodó szülők szájából. És ez a gyakoribb — igaz, a szü’ök többen vannak, mint a pedagógusok. Ráadásul ők legtöbb esetben nem is tanultak főiskolán, egyetemen pszichológiát, pedagógiát... Rokon negatív párhuzam adódik egyes középiskolások esetében a szakmunkáspálya „felemlegetésében.” Változó vágj' éppen gyenge tel iesít- ménj't mutató diákok olykor tanáraiktól is megkapják: „Neked az ISZI-ben lenne a helyed!” Nem kell ecsetelni, hogy politikailag, pedagógiailag egyaránt mennyire helytelen ez, még ha reális tanács rejlik is mögötte... Ugyanezt szülők is mondják — jóval gyakrabban! — csemetéjüknek. Ez sem közömbös a fiataloknak, ezt is érezhetik bántó hangsúlyúnak, de a szülő más. Bizalom, egymás megismerése nélkül nehezen képzelhető el a jó együttműködés. Nem kell ehhez állandóan „egymás nyakára járni”, csak ne dolgozzon egymás ellen a nevelés folyamán a szülő és pedagógus. A szakmunkás-, segédmunkás-foglalkozások emlegetését a fizikai dolgozó szülei lebecsülésének érezheti a gyerek. Míg a másik oldalról a pedagógus tekintélyének nyírbálása. gyengéinek „kive- sézése” a gyerek előtt, családi körben szintén nem a kölcsönös megbecsülést, megértést erősítik. Milyen lehet az Ideális viszony, együttműködés? Talán a legfontosabb: a gyerek valós érdeke, nevelése legyen az alapja, ne presztízskérdés, hatalmi eszközök. Mert lehet anélkül is érdeklődni a gyerek tanulmányai iránt, hogy nem töltjük a család szabad idejét egy második iskolai műszakkal, csak egyszerűen figyelemmel kísérjük, mivel foglalkozik, mi izgatja a fantáziáját, esetleg miben segíthetünk. Igen ám, de sokszor a nebuló nincs tisztában teljesen a képességeivel — ezért elengedhetetlen a pedagógus és a szülő közti kapcsolat, információcsere. Hogy ne skatulyázza be a tanár se idő előtt az átmeneti rossz teljesítmény miatt, ne váratlanul zúdítsa a szülő nyakába a gyerekkel kapcsolatos „panaszait”. Sok ’ „üzenős” sztorit hallottam már — a pedagógusi beírások, a szülői reagálások széles skálájáról. A legszimpatikusabb azonban egy friss eset. A gyerek rendszeretetét hiányoló tömör bejegyzés az első. A mama válasza: Mi próbálkozunk, de csekély az eredmény” A tanítónő újra írt: „Majd együtt többre megyünk!...” Ez valóban így lehet. G. Kiss Magdolna Salgótarjániak Sírokon A salgótarjáni cigány KISZ- szervezet és a siroki Mátra Művelődési Ház közös rendezésében a Heves megyei településen e héten két salgótarjáni amatőr képzőművész munkáiból rendeztek tárlatot. — Jó reggelt! — Jó reggelt! — Ma mintha kissé sápad, tabban nézne ki... — Sápadtabban? Nevetnem kell. Mondja csak meg őszintén, hogy ágy nézek ki, mint egy kicsavart citrom. — Na ne túlozzon! — Én túlzók? Hát nézzen rám, ember! Ez a szín már nem is sárga, hanem szürke. Hozzám képest s nemespenész olyan, mit a jonatán, alma. — De hát mi baja volt? — Volt? Most is van barátom.. Kétoldali mellhártyagyulladás, azon túlmenően kideríthetetlen szívzörejek, ál. talános legyengülés, és a többit nem is sorolom. — És maga ezzel járkál? — Miért, feküdjek a koporsóba? — Ember! Ne legyen morbid! Szomora Kálmán szobraival és ifjú Csíki Károly festményeivel ismerkedhetnek a látogatók. A kiállításra ráadás lesz, az ugyancsak salgótarjániak megrendezésében péntek este sorra kerülő zenés műsor, Milyet parancsol? Szinte nincs olyan betegség, amit én el ne kaptam volna. Vörheny, skarlát, kanyaró, szamárköhögés... — De hát ezek gyerekbe- tegségek... — Na és? Én is akkor kezdtem. És onnan jutottam el idáig. A vizenyős mell. hártyáig... — És milyen tünetekkel jár ez a vizenyős mellhártya? Tudja, nekem is szár itt hátul, bal oldalt... — Csak ott? Akkor nem lehet nagy baj. Nekem szúr jobbról is, balról is, oldalról is, keresztül is. Néha úgy érzem magam, mintha ft számú• melyben a KISZ-szervezeit ének- és tánccsoportja, s három „tiszteletbeli kültag” Baracskai Tibor, Pécsi Nagy Ágnes, Hatorán Anna budapesti előadóművészek lépnek föl. rájok késpárbajt vívnának bennem. De már fel sem tűnik. Megszoktam. — Megszokta? Az iszonyú fájdalmakat? — Naná. Ha éveken át treníroz az ember. Hozzám képest egy fakir olyan, mint a harci mén, ha meghallja a trombitaszót. Na, de nem is tartom föl, sietnem kell. Tud- ja, ki akarnak vinni az orvosi világkiállításra, és most intézem a vízumokat Persze, ha megérem... Mert most is majd szétrobban a tejem... Apropó, nincs valami tablettája? — De van. Nézze csak! Melyikei parancsolja7 — Azt a sárgát. Hintve.. J Talán inkább azt a pirosat. — Köszönöm. Viszlát! Örülök, hogy ilyen jól elbeszélgettünk... Kaposi Levente 19.35: Slágerlista 20.35: Randevú a Jókai klubban 21.35: Popműhely 22.20: Nóták 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoriS' mertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Az orvosfeltaláló. — Farsang van... — És én? Gyur- kó Géza jegyzete. A népi ellenőr ... A szendről arboretum.) — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (25 éves a Borsod megyei NEB — Zárszámadás Rétságon, Rudolf-telep újjászületése. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. 15.00: Történelem (ism.) 15.25: Magyar nyelv (ism.) 15.40: Az anyag körforgása 15.30: Hírek 16.35: Maci Laci. Kicsi az egér, de erős. Amerikai rajzfilm 17.40: Reklám 17.45: Kikapcsoló / 18.00: Telesport 18.25: Pedagógusok fóruma 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Majd a Leontina! Magyarul beszélő francia bűnügyi vígjáték. 21.15: Panoráma 22.15: Tv-hiradó 3. 2. MCSOR: műsor i CSÜTÖRTÖK: KOSSUTH RADIO: 8.27: Operaegyüttesek 9* *20: Irodalmi évfordulónaptár ff.ii: Szólj, szólj, sípom! 10.0 j: Diók félóra 10.37: Mit ór a nevem 10,4.5: Fúvószene 11.04: a Magyar hárfástrió játszik 11,25: Kína — közelebbről 11.40: Védett férfiak. XXIV/12. rész 12.45: ..Gyerünk a moziba be...’* 15.00: Amikor az Operahóz 50 éves volt. IV/3. rész 13.55: Vörös Sári és Takács Béla nótákat énekel 14.17: Adám 15.05: Bemutatjuk a hanglemezgyártó vállalat új felvételeit 13.28: Képek és jelképek lfi.00: Boldizsár Iván: Don— Buda—Párizs 16.10: Zenekari muzsika 17.05: Olvastam valahol 17.32: Délutáni Rádiószínház. A7 ötödik sípszó 15.15: Népdalest 19.50: A kapitány 20.20: Pablo Casals gordonká- zik 20.38: Az emberlakta tér, I. rész 20.58: Verdi: Rigoletto Háromfelvonásos opera 23.39: Schubert: C-dúr fantázia 0.10; Magyar művek rézfúvókra PETŐFI RADIO: 8.05: Szovjet dalok 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 12.33: Talabér Erzsébet nótákat énekel 13.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 13.20: Nefelejcs 13.35: Schumann zongoradarabjai gyermekeknek 14.00: Gyarmati Istvánnak hívják. Foglalkozása: zongorakísérő 14.35: Színe-java Válogatás az elmúlt három évtized műsoraiból ifi.oo: Dickens Szegedy-Maszák Mihály előadása 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Tanakodó 18.35: Hét végi panoráma MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Tskolatévé: Kémia (Alt. isk.) 7. oszt.) 8.35: Angol nyelv 9.00: Orosz nyelv (ált. isk. 8. oszt.) 9.20: Földrajz (ált. isk. 6. oszt.) 10.00: Magyar irodalom (ált. isk. 8, oszt.) 10.30: Magyar nyelv (ált. Isk. l. oszt.) íl.oo: Történelem fán oszt.) 2. A rr" lom a két v zött. 11.30: Kamera 12.00: Világnézet 12.40; Képújság 14.10: orosz nyelv (ism.) 1130: Kémia (ism.) 18.45: Sorstársak 19.05: Unser Büdschirm. — A mi képernyőnk 19.30: Tv-hfradó 20.00: A nők helye a társadalomban. Riportműsor 20.55; Tv-híradó 2. 21.15: Kikapcsoló (ism.) 21.25: ..Ez már nem én vagyok’*. Portré Ladik Katalinról 22.10: Képújság BESZTERCEBÁNYA: ,’n: Tv-hfradó '00: A kopér vidék sziklái Tv-játék 21.33: Oazdaságnolitikai magazin 22.13: Ez történt 24 óra alatt 22.30: Találkozás szovjet művészekkel 23.10; Hírek 4 NÓGRÁD -;1983..február 10.. csütörtök i. MŰSOR: 20.00: Egy éj Velencében Tv-operett (ism.) 21.30: Időszerű események 22.00: A hét fivér. Olasz filmdráma MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Akit Bulldózernek hívtak. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Balassagyarmati Madách; Háromnegyed 6 és 8-tól: Egy zsaru bőréért. (18) Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. — Pásztói Mátra: Várlak nálad vacsorára. (14) Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Mesemozi: A tavasz varjú. — Szécsényi Rákóczi: A banda fogságában. Színes szovjet kalandfilm. — Kiste- renyei Petőfi: A kis darázs. (14) Színes francia film. — Nagylóc: Hófehérke és a hét törpe. Színes szinkronizált amerikai rajzfilm. — Jobbágyi: A mama százéves. (14) Színes spanyol film. 21.25: „Ez már nem én vagyok” Portré Ladik Katalint#
