Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-12 / 36. szám
171 yjLÁG PROLETÁRJA! EGYESÖLJETEK1 gfOGRAD AZ MSZMP NOG r?A D MEGYEI 9120 ff S A.CA HSA MEGYEI UNACS LAPJA XXXIX. ÉVF., 36. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1983. FEBRUÁR 12., SZOMBAT Falugyűlések i I zekben a napokban, hetekben mintha megélénkült volna az élet megyénk falvaiban, kistelepülésein. Az emberek gyakran állítják meg egymást a faluközpontban, a bolt, a vendéglő előtt, kisközösségek vitatkoznak utcaszerte, s a beszélgetés fonala a megszokott, egyéni problémákat taglaló kérdésekről minduntalan a közösség gondjai felé kanyarodik, összecsapnak a kritikus és elfogult vélemények, olykor élessé válik a vita, ám az elismerés és a bírálat hangjait egyaránt a jószándék, a környezetet szebbé, jobbá formáló tenniaka- rás jellemzi. Falugyűlésekre készül a megye lakossága. Minduntalan felötlik egy néhány évvel ezelőtti falugyűlés emléke, ahol az emberek, bár az este igencsak későbe hajlott már — nein akartak mozdulni a művelődési ház nagyterméből. — Talán furcsán hangzik, de a falugyűlés ünnep a vidéki embernek, a hasznos tájékozódás, az eszmecsere, a demokratizmus fóruma. Itt mindenki elmondhatja azt, ami a közösség érdekeit érinti, szemtől szemben vitázhat, gondolatokat cserélhet a község vezetőivel — jegyezte meg egy hozzászóló. Hol vannak már azok a falugyűléseik, amikor a beszédhez, szónokláshoz nem szokott emberek kabátjuk gallérjába burkolóztak, az is örvendetes, hogy egyre kevesebb helyen hangzanak el irreálisnak tűnő kérések. . Az emberek többsége ma már mer élni a demokratizmus adta lehetőségekkel, a mindennapi életben való jártassága, politikai érzékenysége, ismeretei lehetővé teszik, hogy megértse; a mai kor gazdasági nehézségei közepette szorosabbra kell fogni a gyeplőt, a szerényebb lehetőségekkel úgy kell gazdálkodni, hogy a kevesebből is több legyen. Ez pedig csak akkor lehetséges, Ija a falvak lakói nemcsak kapni, hanem adni is akarnak. A településpolitikai célkitűzések megvalósításáért kibontakozott összefogás szép példáival, tárgyi bizonyítékaival találkozhatunk megyeszerte. Szinte nincs olyan község, ahol ne tudnák felmutatni a társadalmi munka eredmé- , nyeit; a megújult játszótereket, parkokat, a közös erővel megfiatalított óvodát, iskolát, orvosi rendelőt, de sorolhatnánk tovább a helyi népfrontbizottságok szervezésében lezajlott társadalmi munkaakciók eredményeit. E faluszépítő megmozdulásoknak óriási a szemléletformáló erejük, mert. növelik az emberekben a faluszeretetet, a szülőföldhöz való ragaszkodást, a tulajdonosi tudatot, s ezzel együtt a meglevő javak féltését, óvását. Természetesen túl egyoldalú lenne a kép, ha a gondokról, nehézségekről nem beszélnénk. A fejlődés, a növekedés természetszerűen maga után vonja az igények növekedését is, a mind jobbra, mind magasabb minőségre való törekvést. Sokhelyütt szóbeszéd tárgya a lakosság alapellátásában észlelhető hiányosság, másutt az idős emberek gondozása jelenti a problémát, megint másutt ivóvízgondokkal küzdenek. De az is megronthatja a falusi ember jó közérzetét, ha a főutcán nem jó a közvilágítás, ha az új családiház-sor az esőzések idején megközelíthetetlen... Falugyűlésekre készül a megye lakossága. falugyűlésekre készülnek a községek vezet®. A tanácsoljon összesítetlek, költségvetést, terveket vetnek papírra, hagynak jóvá. Az 'élet valós gondjairól számolnak be, a realitásokról adnak számot a tanácsok vezetői a faluközösségeknek. Mert a rózsaszínűre, festett beszámolók ideje régen lejárt. Mai viszonyaink közepette csak úgy születhetnek új eredmények, ha a meglevő gondok, bajok mindenki előtt világosan feltárulnak, ha az orvoslást, a tervek megvalósítását az együttgondolkodás, együttcselekvés jellemzi. Kiss Mária Munkaértékeíés az állami Biztosítónál Pénteken délelőtt Salgótarjánban a megyei igazgatóság épületében a megyei apparátus képviselői értékelték az Állami Biztosító tevékenységét Nógrádban. Mint azt a beszámolót követő szóbeli kiegészítés során Balatoni József, megyei igazgató elmondta, jó évet zártak a megyében, tovább erősödött a bizalom a biztosító iránt, még akkor is, ha a tervszámok egynémelyi- két nem sikerült teljesíteni. Alapjában véve elégedettek lehetnek a tavalyi munkával. A beszámolót számos értékes és elemző hozzászólás követte. Ezek némelyike a tavalyi gondokkal, a zöme azonban az idei feladatokkal foglalkozott. A véleménynyilvánítók között szót kért az Állami Biztosító központjának köz- gazdasági és tervezési igazgatója Rohrböck Iván is, aki szintén jónak értékelte a tavalyi tevékenységet. , A következőkben a szocialista munkaverseny értékelésére került sor. A megyei biztosító hálózatában ennek már nagy hagyománya van. Tavalyi munkája alapján négy kollektíva kapta meg az arany, kettő az ezüst és egy a bornz brigádérmet, az Egyetértés Szocialista Brigádot pedig a testület felterjesztette a Vállalat kiváló' brigádja címre. Az egyéni munkaversenyben munkaterületenként a legjobbak Csordás István és Zsi- gó Sándor a balassagyarmati, valamint Zubecsányi József, Fodor Tamásné és dr. Végh Béláné, a salgótarjáni városi fiók munkatársai. A fiókok közti munkaverseny elsőségéért járó serleget ezúttal a balassagyarmatiak nyerték. Mint a fiókvezető elmondotta: Szocialista brigádjaikban olymértékű tartalékok aktivizálódtak, hogy bátran állíthatom, nekik köszönhető a helyezés. Az Állami Biztosító az idén némiképpen új felállásban valósítja meg terveit. A leglényegesebb az érdekeltség új formája, a hatékonyság fokozottabb szem előtt tartása. Ennek jegyében a Nógrád megyei igazgatóságon is történtek szervezeti változások. Az idei feladatok magas követelményeket állítanak a megye biztosítási szakemberei elé. Ezeknek elsősorban további tartalékok felderítésével, felhasznál lásával tehetnek eleget. Befejeződött az országos ifjúságpolitikai tanácskozás V Befejeződött pénteken az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága rendezte kétnapos országos ifjúságpolitikai tanácskozás a KISZ KB székházában. A tanácskozás második napján a megyei és a minisztériumi ifjúsági bizottságok titkárai konzultációkat folytattak az idei esztendő gyakorlati felad a fairól. A tanácskozás Nagy Sándornak, az ÁIB titkárának zárszavával ért véget. Az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárában dolgozik Bölcső János gépi forgácsoló Egyik legfontosabb feladata a bányaipari szállítószalagokhoz készülő dobok forgácsolása, melyet a hét tonnás szovjet gyártmányú dobesztergapadon végez. Képünkön a dobok elemei készülnek — fotó: Gyurkó fi népi ellenérzés mindenkor alkalmazkodott a változó körülményekhez Megyei jubileumi ünnepség Salgótarjánban A népi ellenőrzési bizottságok megalakulása negyedszázados évfordulójának ünneplésére gyűltek össze tegnap a salgótarjáni Bányász Művelődési Házban a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság alapító tagjai, társadalmi munkásai, a szervezet függetlenített dolgozói. Részt vettek a megemlékezésen a megye, a járások és városok párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői is. Az ünnepségen jelen volt Jakab Sándor az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOT főtitkár-helyettese, dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Dobost István a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese, Ozsvárt József az ÍSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára valamint, Devcsics Miklós a Nógrád megyei Tanács elnöke. Kispál József a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a negyedszázad áttekintésében emlékeztetett a megalakulás eseményeire, s arra, hogy az eltelt idő és az elvégzett feladatok igazolták a .szervezet létrehozásának szükségességét. Erre utalva a következőket mondotta: A népi ellenőrzés munkájával segítette a párt és a kormány határozatainak érvényesülését. Alkalmas eszköznek bizonyult a dolgozók fokozottabb bevonására a közügyek intézésébe, ellenőrzésen keresztül a hatalom gyakorlásába. A népi ellenőrzés fejlődése, feladatainak, munkamódszereinek tartalmi gazdagodása nem választható el a társadalmi, gazdasági fejlődés főbb állomásaitól. Elemezve ezen állomásokat, végső soron, — állapította meg Kispál József —, a társadalmi összefogás, tenniakarás, a népi ellenőrök széles táborának kollektív bölcsessége tette alkalmassá ezt a szervezetet arra, hogy mindenkor alkalmazkodni1 tudott a változó körülményekhez. A továbbiakban megenjlí- tette, hogy Nógrád megyében, a megyei tanács 1958. március 4-i ülésén választotta még a népi ellenőrzési bizottságot. Már az első évben 720 népi ellenőr kezdte meg a munkát. Ma huszonöt szakcsoport működik 280 taggal, és összességében, a megyében több mint 1100 népi ellenőr dolgozik. Az alapító tagok közül még hatvanhaton tevékenykednek aktívan. A visszatekintésben szólt a NEB elnöke a feladatokról. A többi közölt,t megemlítette, hogy fő célkitűzés volt: miként lehetne a dolgozók alkotó kedvét fokozni és a fejlődés szolgálatába állítani. Kiemelten foglalkozott a szervezet a lakosságot széles körben érintő anyagi, kulturális, egészségügyi kérdésekkel. Ilyen volt például: a megnövekedett létszámú gyermekkorosztályok iskolai előkészítése, a magánerős lakásépítés helyzete a fogászati ellátás, különös tekintettel a gyermekfogászatra és a lakossági áruellátás. A központi tervezésű elemzések kapcsolódtak a megye sajátosságaihoz, például: a női munkaerő foglalkoztatásának problémái, az iparvállalatok felkészülése a földgáz fogadására, a cigánylakosság helyzete. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal kapcsolatos vizsgálatok kerültek előtérbe. A tervezett ellenőrzések mellett nagy szerepe van a különféle bejelentéseknek. Ezekről, Kispál József a következőket mondotta: Munkánk során nagy politikai jelentőséget tulajdonítottunk a közérdekű bejelentéseknek, papaszoknak. Törekedtünk azok gondos, szakszerű, lelki- ismeretes intézésére. A bejelentések tartalma mindig jól tükrözte és jelezte társadalmi, gazdasági életünk szabályozatlan, vagy éppen ellentmon1 Folytatás a 2. oldalon.) Púja Frigyes befejezte párizsi látogatását Púja Frigyes külügyminiszter pénteken befejezte párizsi látogatását és a késő délutáni órákban hazaindult Budapestre. A magyar külügyminiszter pénteken Pierre Joxe-szal, a szocialista párt nemzetgyűlési csoportjának elnökével folytatott megbeszélést, majd Pierre Joxe ebédet adott tiszteletére. Az ebéden részt vett dr. Bényi József párizsi magyar nagykövet is lacques Lécompt, budapesti francia nagykövet. A különböző politikai pártok képviseletében ott voltak a nemzetgyűlés francia—magyar baráti csoportjának elnökhelyettesei. Púja Frigyes délután Jean- Louis Biancónhál, az Elvsée- palota főtitkáránál tett látogatást. Tanácsi intézkedések a magánerős házépítések telekellátására Országszerte csökken az építkezési tilalmak száma, bővül a korszerű építési anyagok kínálata, komplex tervek segítik a magánerőből lakásgondjuk megoldására vállalkozókat. Szükség is van az egyéni kezdeményezésű lakásépítés sokoldalú támogatására, ösztönzésére, hiszen a hatodik ötéves tervidőszakban felépülő 370—390 ezer új lakásnak több mint kétharmada, mintegy 270 ezer otthon — a lakásépítési szövetkezetek, a munkáltatók, az OTP közreműködésével a helyi tanácsok segítségével — magánerőből kerül tető alá, a magánlakás-építés feltételeit a helyi tanácsok kezdeményezései jelentősen javítják. A magánlakás-építés feltételei elsősorban a központi szerepkörű településeken és a nagyvárosok vonzáskörzetében javulnak, ám a személyi tulajdonú otthonok megteremtésének neuralgikus pontja továbbra is a telekellátás gondja maradt. — Ezzel kapcsolatos tanácsi tervekről, intézkedésekről számolnak be az MTI tudósítói: Hajdú-Bihar megyében az ötéves tervidőszak végéig hu- szonkétezer lakás épül, s ennek csaknem háromnegyede több mint tizenhatezer otthon — magánerőből készül el. Az otthonok egyharmadálioz a telkeket az úgynevezett állami célcsoportos lakások területelőkészítésével együtt alakították ki. Akárcsak az ország más vidékein, felülvizsgálták a korábban elrendelt építési tilalmakat, és számos területen megszüntették a korlátozást Számba vették a városokban és a községekben a belterületen üresen álló telkeket is, s ezekej igyekeznek bevonni a magánerős építkezések telekellátásába. Az elmúlt két esztendőben a tanácsok az OTP közreműködésével csaknem kétezer építési telket alakítottak ki, s ebből ezret tartós használatba adtak. Az elkövetkezendő három évben több mint ötezer magánlakás építését segítik telekkel. A megyei tanács határozata értelmében ezeket ea év végéig mindenütt az épiíőís rendelkezésére kell bocsátani. Debrecenben a hiányzó ötszáz telket már kimérték, a megye hat kiemelt településén pedig hatszázötven lelket par. celláznak a közeljövőben. Debrecenben, Hajdúböszörményben és Hajdúszoboszlón a vállalatok a telekellátástól a kulcsátadásig segítenek dolgozóiknak a lakásépítésiben. A debreceni tanács a vállalatokkal kötött szerződések alapján a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalatnak 470, a Magyar Gördülőcsapágy Műveknek 32, a Medicornak 60 és több kisvállalatnak ösz- szesen százhúsz lakás elhelyezésére adott telket. ©yőr—Sopron megyében «I tervek szerint mintegy háromezer lakás épül az idén, amelynek csaknem a felét magánerőből emelik tulajdonosaik. Többségük családi ház lesz. de korszerű csoportos sor-, illetve láncházak, 1 átíiumházak meg(Folytatás a 2. oldalon)
