Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-09 / 33. szám

Könyvtári átszervezés Kistererryen Derűlátó várakozás Idézet a határozati javas­latból: „A Nagybátonyi nagy­községi Közös Tanács (tudo­másul veszi azon szervezeti változást, hogy a Járási Könyvtár 1983. január 31. ha­tállyal különválik a Nagyköz­ségi Könyvtártól és az a Me­gyei Könyvtár keretében ke­rül megszervezésre. A Közös Tanács területén lévő könyv­tári szervezet összefogására és irányítására a Nagyközségi Közös Tanács 1983. február 1. hatállyal létrehozza, a Nagy­községi Közös Tanács Körzeti Könyvtárát Kisterenye szék­hellyel” Egy lóvéteüef kevesebb A Salgótarjáné járás könyv­tárát Nagybátonyban 1961-ben alapították, s négy év után helyezték át Kisterenyére, a természetvédelmi területté nyilvánított népkertbe. Egy­szerre kettős feladatot kellett ellátnia: nagyközségi és járá­si, területi szintűt. Ennek te­remtették meg itt a tárgyi és részben a személyi feltételeit. — A közelmúltbeli változás nem ért bennünket váratla­nul — mondja Kecskés And- rásné a volt járási-nagyközsé­gi és a jelenlegi nayközségi körzeti könyvtár igazgatója. — A járási könyvtár áthelye­zésének terve az új megyei könyvtár építésével együtt szerepelt a tervben, legföljebb azt nem tudtuk, hogy a vég­rehajtás ilyen gyorsan meg­történik. A konkrét! változá­sokról, tennivalókról tavaly decemberének elején értesül­tünk. Mostanáig, ahogyan én tudom, s ahogyan körülöttem hallottam mindenkitől, orszá­gos kivételnek számítottunk azzal, hogy a járási könyvtár nem a székhelyen volt. — Fájlalják a változást? — Egyáltalán nem. Nagyok voltak a feladataink, s legin­kább objektív feltételek hiá­nya folytán nem tudtunk azoknak a kívánt mértékben megfelelni. Nem rendelkez­tünk saját busszal, a megyei könyvtártól átlagban havonta kétszer kaptunk kocsit. Me­hettünk hivatalos járatokkal. De azokon könyveket nem le­het szállítani. Aztán a mi szakmánkban sok nő dolgo­zik, gyakran elfoglaltak a gyerekeikkel, vagy elmennek gyesre, meg persze tanulnak is. Mindig kevesebben vol­tunk, mint amennyien a pa­píron léteztünk. Kevés, vagy sok A kisterenyei járási könyv­tárban heten dolgoztak. Az átszervezéssel a két módszer- tanos státusa átkerült a Ba­lassi Bálint Könyvtárhoz. Negyvennégy könyvtár helyett most fi könyvtár felügyelete, illetve működte­tése az új körzeti könyvtár feladata. Ide tartozik a nagy­községi közös tanács igazga­tása alá tartozó valamennyi település, azon kívül Mizserfa, Vizslás-Ojlakpuszta, Kányás bibliotékája. — A későbbiekben, mihelyt lehetséges, szeretnénk átadni azokat a könyvtárakat, ame­lyek nem a nagyközségi közös tanácshoz tartoznak — mond­ja az igazgatónő. Furcsa ugyanis, hogy olyan könyvtárt működtessünk, amelyik más közigazgatási egység hatáskö­rébe tartozik. Egy kivételt azért ítészünk; a tnizserfai szociális otthon könyvtárát a jövőben is mi szeretnénk ellátni olvasnivalóval. Jó kap­csolat alakult ki az idős em­berekkel, nem akarunk meg­válni öregjeinktől. Múlt évi statisztikai adato­kat böngészünk Boros Já­nos né feldolgozó könyvtáros­sal. A 11 egység közül a kis- terenyeiben és a nagybátony- falusiban volt a legtöbb olva­só: 906 és 581. A többiben 360. Nagybátonyban egészen jó a beiratkozási arány. Kis- terenyéről és a többi helység­ről ezt már kevésbé állíthat­juk. Kisterenye lakosainak mintegy 13 százaléka iratko­zott be a könyvtárba, s kö­rülbelül ekörül mozog az arány a többi helységben is. Sok ez, vagy kevés? Az orszá­gos statisztikák tükrében ke­vés: a 16—18 százalékos be iratkozási tekintik méltányos­nak . — Olvasóink közül 427 az általános iskolás rcorú, 479 a felnőtt — mondja a feldol­gozó könyvtáros. — Jó a kap­csolatunk, különösen az álta­lános iskolával. Rendszeresen eljönnek hozzánk a csoport­jaik. A gyerekek, bár ki­sebb a számuk, sokkal gyak­rabban járnak a könyvtárba, mint a felnőttek. A könyvtári látogatottság egyébként régi probléma a településen. Ugyanilyen gon­dokkal küszködik sok-sok év óta a szomszédos művelődési ház is. Szemre tetszetős, egészségügyileg nagyszerű he­lyen van mindkét intézmény, csak hát közművelődési, biz­tonsági szempontból nincs minden rendben. A hatalmas kiterjelésű, bokros, csalitos park sokakat elriaszt. Az es­ti órákban magányosok nem szívesen járnak erre, a szülők sem engedik be a kertbe gye­rekeiket. A könyvtárosoknak, népmű­velőknek, munkájuk közben tehát még ezzel az adottság­gal is meg kell küzdeniük. Emelni a színvonalat A kisterenyei nagyközségi közös könyvtár vezetője pon­tosan kidolgozott stratégia és taktika szerint végzi új helyzetben a feladatát. Szeret­né, ' ha alaposabb, több , ré- tűbb propagandával növelni tudná az olvasók létszámát, s jobban tudnának hatni a fel­ső tagozatos általános iskolá­sokra is. Tervei között szere­pel a közigazgatási terület más, nem tanácsi fenntartású könyvtáraival való együttmű­ködés feljesztése, a fiókkpnyv- tárak munkája színvonalának emelése. Hogy az olvasók leg­szélesebb rétegeinek igényét elégítsék ki; hogy a könyvtár hozzájáruljon — az eddiginél hatékonyabban — az emberek gondolkodásának, erkölcsének, közéleti aktivitásának fejlő­déséhez. (®k) Moldova hatékonysága „ön Rabelais, a nagy francia író legjobb tanítványai közé tartozik” — írta állítólag Moldovának „egy öreg győri olvasója”. Ra­belais ugyanis azt vallotta: „elveimért, ha máglyára nem is, de egészen a lángokig haj­landó vagy elmenni”. Mindezt egy új Mol­dova György-könyvből, a Tökös-mákos ré­tesből kapjuk hírül. A Ra-Re sorozatban megjelent apró kötetbe írónk —, mint mot­tója említi — belerakott mindent, mint Ma­ri néni a tökös-mákos rétesbe. Szösszenetek- kel kezdi, kis szatírákkal folytatja, majd há­rom komolyabb-komorabb riporttal zárja a 166 oldalt. A két tucat és egy írással valóban nem vállal máglyán való megsüttetést, ám egyik - másik szövegével ígéretéhez híven a lángok közelébe merészkedik a népszerű szerző. Ez a módszer alkalmasint a lehető leghatéko­nyabb az olvasóközönség meghódítása szem­pontjából. Hiszen még ha jó showműsornak is találtatott egy-egy középkor; megégetés, vajmi kevesen rokonszenveztek magával az eretnekkel. Az egészséges mértékű kurázsi viszont mindig számíthatott a' tömeges he­lyeslésre. Ezt igazolja Moldova több évtize­de tartó sikersorozata is, amely bajosan sza­kad meg e mostani kiadvánnyal. Nagyobb munkáinak melléktermékeit formálta áruvá, s dobta piacra a szerző, enyhítvén a nevé­vel, mint áruvédjeggyel ellátott portékák iránti élénk keresletet. Szerencsés kézzel vá­lasztotta ki nyersanyagát a rendelkezésre álló bőséges készletből, bizonyítván, hogy ki­válóan ismeri a piaci igényeket. Szól a ri­porteri létről, az ÁVÖ-ról, a gazdasági ve­zetőkről, a vámról, a futballról, a demokrá­ciáról és így tovább; ki-ki választhat kedvé­re. Ügyel a minőségre is Moldova, méghoz­zá differenciáltan. Váltogatja a megformálás igényességét, részint az anyagtól, részint a megcélzott közönségtől függően. Sehol nem nyújt jobb minőséget, mint amilyen szüksé­ges, de rosszabbat sem! Így elkerüli a fölös — tehát nem hatékony — fáradozást, ám megőrzi a vevőkör bizalmát is. Ahol a hely­zet kínálja a komikumot, ott arra épít, ahol szürkébb a valóság, ott képzelettel siet a csattanók elébe. Udvarias a közönségével: vé­gig érthető, s nem terheli a figyelmet újszerű fogalmakkal. Több helyen nyelvi leleménnyel deríti föd az olvasót: „olyan büdös volt. hogy rá lehetett volna könyökölni”. Gondol az extraigényekre is, ezért helyezte el egyve­legében a többi közül toronymagasan kiemel­kedő munkáját: a „Legyek lándzsa... !” című, már az Űj Tükörből emlékezetes riportot. E műben nem elemez, nem von le következ­tetést, „csak” ábrázol, s magával a fölépí­téssel sejteti a zárótételt. Épp ez az a mozdulat, amellyel megáll a jelképes máglya előtt, de már ott van a „lángoknál”. Nem csupán reklámfogás tehát Rabelais-idézet, hanem igazi erényt jelez; és ha a reklám tényleg meglevő belbecsre hívja föl a figyelmet, akkor lehet bizonyosan hatékony hírverés. m. p. Nyomozás A Somogyi-Bacsó ügy tv-filmen A Televízió filmje Horváth Ádám rendezésében arra a nyomozásra kíván emlékeztet­ni, amely egy nagy bűntényi derített fel, s amelynek eltus- solása a Horthy-rendszer egyik első nagy manővere volt. 1920. február 17-én ugyanis amikor meggyilkolták Somo­gyi Bélát a Népszava főszer­kesztőjét és Bacsó Bélát, a Népszava munkatársát, a ren­dőrség gyorsan és eredménye­sen felderítette a tettesek személyét. Az is világossá vált azonnal, hogy a gyilkosok, többek közt Kovarcz Emil, Megay László nem egyszerű­en saját kezdeményezésre kö­vették el a gyilkosságot, a gyilkosok mögött ott állt a Nemzeti Hadsereg Fővezérsé- ge, s nemkülönben maga Hort­hy, aki ha nem is közvetle­nül, de célzásokban a legha­tározottabban fölszólította hű különítményeseit a Somogyi elleni gyilkos lépésre. Az ok, amiért Somogyi szálka volt a szemünkben, világos - volt: a Tanácsköztársaság megdöntése után Somogyi Bélára bízták a Népszava irányítását, s ő eb­ben a funkcióban szocialistá­hoz méltó becsületességgel megírta, megíratta mindazt, amit a különítményesek ga­rázdálkodásáról megtudott vagy kinyomozott. Egyáltalán: egész tevékenységével szem- befordult a Horthy-féle Nem­zeti Hadsereg terrorjával. Mindez egyre kínosabban érintette a hatalom teljes át­vételére készülődő, önmagát konszolidálni akaró ellenfor­radalmi rendszert, hiszen meg­próbálták önmagukat szalon­képessé tenni a közvélemény és a nyugati kormányok előtt. De ehhez elengedhetetlen volt a bíráló, leleplező hangok él- némítása, az összes ellenfelek megfélemlítése. A nyomozás azonban nem úgy alakult, ahogy azt remél­ték, mert a főkapitányság de- tektívfőnöke, dr. Nagy Károly és beosztottjai viharos sebes­séggel elindultak az igazság kiderítésére, azonosították a gyilkosság színhelyén talált tárgyakat, sőt a tettesek neve is ismertté vált Ekkor érke­zett utasítás a fővezérségtől, hogy a további nyomozást azonnal a katonai ügyészség­nek kell átadni. Rövidesen dr. Nagy Károly detektívfőnököt is leváltották, félreállították. Ennyi a történelmi háttere annak a filmnek, amelyet Hol­lós Ervin és Lajtay Vera do­kumentumregényéből Szabó György forgatókönyve nyo­mán Horváth Ádám rendezett. Hollós Ervin azt mondja a filmről: „Veszprémben láthat­tam a tévéfesztiválon az elké­szült filmet, a reagálásokból s a vetítés utáni eszmecserék­ből úgy éreztem, hogy a né­zőt érdekli ez a megrendítő történet, amelyből világossá válik, hogy Horthy milyen gátlástalan eszközökkel jutott hatalomra. Az általunk megírt dokumentumregény anyagát úgy használta fel a forgató­könyvíró, hogy a cselekmény előterébe dr. Nagy Károly A KSH felmérése a diplomás pedagógusok helyzetéről A Statisztikai Kiadó Válla­lat gondozásában most megje­lent kiadvány átfogó képet nyújt a diplomás pedagógusok életkor, szakma és lakhely szerinti megoszlásáról. A fel­mérés szerint hazánkban a felsőfokú képzettségűek száma 1970 óta több mint másfélsze­resére emelkedett, megközelíti a félmilliót. Az átlagosnál is nagyobb mértékben nőtt azok­nak a száma, akik pedagó­giai végzettséget szereztek, számuk a 10 évvel ezelőtti 87 ezerről csaknem 150. ezerre emelkedett.., Ma ez a legnépe­sebb diplomásréteg, s a fel­sőfokú végzettségűek között arányuk a 30 százalékot is meghaladja. A diplomás peda­gógusok között már 1970-ben is a nők voltak többségben, s az azóta eltelt idő alatt ará­nyuk méginkább növekedett. Ma a pedagógiai végzettségű­ek több mint kétharmada, a pedagóguspályán dolgozók csaknem háromnegyede nő. A férfiak jelenléte az iskolafoko­zatok rangsorának megfelelő­en változik: a középiskolai ta­nárok közt még viszonylag je­lentős, az alsótagozaton vi­szont gyakorlatilag elhanya­golható az arányuk. A kor- összetétel évek óta a fiatalok javára változik, a pedagógiai diplomások csaknem 60 szá­zaléka az utolsó felmérés sze­rint 40 évesnél fiatalabb, s mintegy egyharmaduk 30 év alatti. A pedagógusok lakhely sze­rinti megoszlása — az őket foglalkoztató intézmények te­rületi elhelyezkedésének meg­felelően — lényegesen ki­egyenlítettebb, mint a más diplomával rendelkezőké. A fővárosiak aránya a 30 száza­lékot sem éri el, s a vidékiek közül több mint 28 százalék községekben él. A közép, és főként a felsőfokú oktatási intézmények városi koncent­rációja miatt a magasabb szinten képzett pedagógusok között lényegesen többen él­nek városban, az általános is­kolákban tanítók területi el­helyezkedése viszont a meg­felelő korú gyermekek lakhely szerinti megoszlásához igazo­dik. A diplomás pedagógusok közül a legtöbben — 32 ezer 875-en — a fővárosban éltek a felmérés idején a megyék közül pedig Borsod-Abaúj­Zemplénnek voH a legtöbb — 7 ezer 992 — felsőfokú vég­zettségű pedagógusa. Ugyan­csak a fővárosban tanít a leg. több 60 éven felüli pedagógus, 7 ezer 204, s a legkevesébb — 137 — nyugdíjas pedagógust Nógrád megyében foglalkoz­tatják. A pedagógusok több mint fele 1970 és 80 között szerez­te diplomáját, s az 1960 előtt végzettek aránya az aktív dolgozóknak ma már egyne­gyedét sem éri el. A két vi­lágháború közötti időszakban szerzett diplomával a felső­fokú végzettségű pedagógusok­nak mindössze 4,5 százaléka rendelkezik, nagy részük ma már nyugdíjas. személye került, az a nyomo­zó, aki egy jó hivatalnok be­csületességével és szenvedélyé­vel végzi a munkáját, s mert vérbeli nyomozó: kideríti az igazságot. Az ő sorsa mögött komorlik fel a brutális gyil­kosság története. Nem magát a kegyetlen tettet mutatja be a film, hiszen a mai néző elég gyilkosságot lát a jelen­kor történelméből. Ezzel a hangsúlyátvetéssel a nyomozás mélyebb rétegeibe ássa be magát a film, s be tudja mu­tatni a fasiszta típusú rend­szer megszületését. A színészi játék számomra rendkívül meggyőző volt. Bessenyei Fe­renc jellemábrázolása különö­sen (ő játssza a nyomozót), de a többiek is, Mécs Károly, Kovács István, Egri Márta já­téka megnyerte a fesztiválve­títésen a nézők tetszését, örül­nék, ha a szélesebb nyilvános­ságot, a februári vetítés alkal­mából az ország közvélemé­nyét is megnyerné.” Bessenyei Ferencé a fősze­rep. ö mintha csak Hollós Er­vin szavait folytatná, azt mondja: „Jó munka volt Hor­váth Ádámmal a figura meg­közelítése, igazságainak ábrá­zolása. Azt akartuk kifejezni, hogy ez a makacs szakember, aki saját hivatását tűzön-ví­zen át. a társadalmi korláto­kon is átgázolva érvényesíteni akarja, talán kifejezheti azt a mondanivalót is, hogy még a tragikum árán is kötelességünk az igazságot szolgálni, mert ha nem ezt tesszük, akkor a bű­nösök mindent elkövethetnek. Dr. Nagy saját érzelmi élete, szerelme feláldozásával is az igazsághoz köti személyes sor­sát. Ezért megrendítő tragédi­ája is”. A Somogyi—Bacsó ügy története évtizedeken át foglalkoztatta a közvéleményt. Újra és újra napirendre ke­rült, mert napirendre tűzte a történelem és az Igazságkere­ső szenvedély. Ennek a per­nek ezért fontos újratárgyalá­sa lehet ez a televíziós , film is... Illés Jenő műsor SZERDA: KOSSUTH RADIO: 8.?7: Világablak 9.08: Népdalok, néptáncok 10.05: Hangos, zenés olvasókönyv 10.95: Válaszolunk hallgatóink­nak 10.50: Mit ér a nevem? 11.00: Solomon két zongoraver­senyt játszik 12.45: Házunk tája 13.00: Operaslágerek 13.30: Kritikusok fóruma 13.40: Dzsesszmelódiák 14.29: Kagylózene — Tapolcán 15.05: Nyinel Tkacsenk© opera- áriákat énekel 15.28: MR 10—14 16.03: Lakatos Sándor népi zene­kara játszik 16.35: Az amerikai lány 17.05: A pénz világa, II. rész 17.30: Pátria — népzenei hang­lemezsorozat 17.45: Schumann: Fantasiestücke 19.15: George London opera- áriákat énekel 19.44: Tudomány és gyakorlat 20.14: Lemezmúzeum 22.30: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara Bárdos La­jos műveiből énekel 22.45: Bemutatkozunk... 23.00: A Weiner-vonósnégyes felvételeiből 0.10: Aldobolyi Nagy György és Szenes Iván táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: Negyedóra háromnegyed ütemben 8.35: Idősebbek hullámhosszán 4 NÓGRÁD — 1983. február 9., szerda 9.30: Count Basie és a „Kansas City 7.” együttes iá tszi k 10.00: Zenedélelőtt 12.05: Kovács Appolónia népdalo­kat énekel 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Éneklő ifjúság 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 16.00: Mindenki iskolája 16.40: A Válasz melléklete 17.10: Külföldről érkezett 17.30: Ötödik sebesség 18.35: A Stúdió 11 hangversenye a 22-es stúdióban 19.25: Prizma 19.45: A Supertramp zenekar felvételeiből 20.35: 139—660 A Magyar Rádió automata közönségszolgálata 23.20: Muzsika — farsangi hangulatban MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Hangverseny- krónika. — 17.20: Ablak az or­szágra. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Az érc és az akik bányásszák. — Export képesség a salgótarjáni síküveg­gyárban.) Felelős szerkesztő: Pa- ulovits Ágoston. Szerkesztő: Tol­nai Attila. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (A KISZ Borsod megyei Bizottsága az Alkotó Ifjúság egyesüléséről tárgyalt. — Tájékoztató a tavaszi vetőmagellátásról Miskolcon.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8 05: Iskolatévé: Angol nyelv 8.20: Technika (ált. isk. 1. oszt.) 8.40: Francia nyelv 9.00: Fizika (ált. isk. 7. oszt.) 9.35: Környezetismeret (ált. isk. 2. oszt.) 9.50: Stopl Közlekedj okosan! 9.55: Delta 10.20: Háttal a falnak. Magyarul beszélő francia film (ism.) 11.50: Minden bárány a maga párjával. Spanyol zenés film 12.50: Képújság 13.35: Tskolatévé: Stop! (ism.) 13.40: Környezetismeret (ism.) 13.55: Technika (ism.) 14.15: Fizika (ism.i 14.50: Az anyag körforgása 15.20: Kamera 16.00: Hírek 16.05: Indul a bakterház. Tévéfilm Rideg Sándor regényéből (ism.) 17.10: Reklám 17.15: A nyelv világa 18.00: Képújság 18.05: ízlések és pofonok 18.55: A Közönségszolgalat tájé. koztatója 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Sí. Systema International 20.10: Sam és Sally. Magyarul be­szélő francia tévéfilm­sorozat. Isabelita. 21.05: A hét műtárgya 21.10: Krónika. A 2. magyar had­sereg a Donnál 22.15: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 2000: Szemle. Tudományos figyelő 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám 21.25: Tenisz páros VB. 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A tőkésországok rendőrségének igazi arculata 20.40: Kaméleon és a többiek Mikrokomédia-sorozat. 1. rész 21.20: Katonák magazinműsora 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Muzsikusok 1. rész (ism.) 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Bátor férfiak a rajtnál (ism.) 21.30: Időszerű események 22.00: Hangversenymüsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-tol: Ruszlán és Ludmilla. I—II. Szovjet film. 7 órától: A pártfo­golt. (14) Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách: Az if­júság édes madara. (16) Színes amerikai filmváltozat. — Nagy- bátonyi Petőfi: A seriff és az idegenek. Színes olasz fantasz­tikus bűnügyi filmvígjáték. — Pásztói Mátra: A karatézó kobra. (14) Színes, szinkronizált japán bűnügyi film. — Karancslapujtö: Meztelenek és bolondok. (14) Szí­nes, szinkronizált amerikai film­vígjáték. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom