Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-08 / 32. szám

A tranzitutas — a trilógia vége A Hosszú folyosó, a Nyitott ház után pénteken a Buda­pesti trilógia harmadik alko­tóját, A tranzitutast is megis­merhettük. Vészi Endre tévé- játékfűzérér.ek ez mtoisó sze­me formás, mutatós bűnügyi történetnek is elmenne, ám túlnő a krimiműfaj igény­szintjén és általánosabb prob­lémákat feszeget Az 1979-ben megjelent kis­regény — melyből a tévéjáték készült — hőse egy ügyes tollú filmíró, Sors Tamás aki abból él, hogy ötleteit krajcá­rokért eladja, a sikeres film­embernek. Egy különös halál­eset nyomán a fasizmus áldo­zataként eltűnt, mártírnak tartott apja múltjának felde­rítésébe kezd. Ügy érzi, elér­kezett a nagy pillanat s meg­írhatja nagy művét, de foko­zatosan arra kell döbbennie; hogy apja csupán mellékes fi­gurája volt a múlt történelmé­nek fontos személyiségek poli­tikai írásainak szerzőségét vál­lalta aprópénzért a bíróság előtt, abból él. Az újságokban fennmaradt „hagyaték” tehát ebben a felismerésben érté­két veszti s szertefoszlik az apai nimbusz. Amint arra is rá kell eszmélnie, hogy apja és tulajdon sorsa, kiszolgálta­tottsága kísértetiesen azonos jelenségeket hordoz: mindket­ten az árukereskedelem áldo­zatai. Apja a nevét, ő a te­hetségét adta el az élet fillé­res piacán. A főműnek hitt legény, mely egyben apja em­lékműve lehetett volna, im­már értelmetlennek tűnik. Feladásába viszont nem nyugszik bele a sikeres fil­mes, akinek korábbi — ötlet­szállítója, „szellemi segédmun­kása” volt. Sors Tamás úgy határoz, hogy leszámol a mások tehetségén élősködő­vel.; A kisregény és a film kö­zötti lényegi különbség, hogy a regényben a hős eladja a művét a szellemi hiénának, így a filmbeli Sors jóval ro­konszenvesebb, pozitívabb egyéniség, mint a regénybeli. A könyvben viszont plaszti- kusabban érzékelhető a meg­élhetés és az erkölcsiség közt feszülő ellentét. A tévéjáték rendezője, Gyarmathy Lívia remek szí­nészi gárdát vonultatott fel, de kissé elkente a konflik­tust, s a könyvben okos lénynek mintázott Gizellát megfosztotta intellektuális po­zitívumától, viselked tetősével néhol fölösleges, sekélyes hu­mort elegyített a történésbe. A főbb szerepekben Reviczky Gábor. Pogány Judit, Tábori Nóra és Garas Dezső szolgálta a trilógia záró tévéjátékának írói igényességét. Azt a ko­moly, kissé zárkózott társa­dalmi világot, melyben Vészi Endrének, irodalmunk e ma­gányos egyéniségének legtöbb története játszódik. A műsorhét irodalmi ese­ménynaptára, születéséneit 100. évfordulóján megemléke­zett Nagy Lajosról, „a lázadó íróról”, az életében szinte szüntelenül mellőzöttről, halá­la után már alig olvasottról. Pénteken, a délutáni órákban képernyőre került Üj vendég érkezett című drámájának 1980-ban készült tévéváltoza­ta, szombaton pedig a máso­dik műsorban barátok, pálya­társak idézték különös alak­ját. Talán többet érdemelt volna ennyinél, de hát életé­ben sem járt karonfogva a szerencsével. A keddi adásnapon kelle­mes szórakozásunkra szolgált az ironikus-szatirikus hang- ütésű Lóden-show. Valóban, mint az aiánlósorok is mond­ják: a gyakran semmitmondó­nak ítélt slágerekről is kide­rülhet utólag, hogy jellemző képet őriznek a korról, amely­ben születtek. Az ötvenes évek termékeire ez különösen érvényes. A műsor készítői és közreműködői, akik nagy­jából egyidősek a felidézett dalokkal, voltaképpen saját ifjúságukat idézték vissza negyvenöt percre. A remek alkalmi társulásban Balázs Péter. Bánfalvi Ágnes, Bene­dek Miklós, Császár Angéla, Ferenczy Krisztina. Gálvölgyi János, Haumann Péter, Há­mori Ildikó, Kern András, Mikó István, Reviczky Gábor, Szacsvsy László, Szombathy Gyula, Verebes István pom­pás karikírozásait élvezhettük. Kevésbé bizonyult szórakoz­tatónak, alig egynémely ele­mében kötötte le figyelmün­ket a Szeszélyes évszakok szombati újabb jelentkezése. A műsorvezető Antal Imre ugyan mindent megtett a mutatós körítés, kívánatos tá­lalás érdekében, az alapanyag­ból azonban hiányzott a fű­szer s ami savát-borsát adná a kínálatnak. (b. t.) Szépen magyarul — szépen emberül Ta nya készség Szűcs Gábor, a régi sárréti világ hűséges és tudós krónikása használt egy szép régi szót Kösélyszegi híres tanya című élvezetesen megfogalmazott írásában. így kezdi elbeszé­lését: A nádudvari határral szomszédos Kö- sélyszögben volt hajdanában egy messzire íe- hérlő hosszú tanyakészség. Majd így mutatja be, mi is a tanyakészség: „Jól megépített, vastag fala dacolt a?, idővel, tetejét a pusz­tai vihar se billenthette meg, sokszor neki­veselkedett pedig a Hortobágy felől. Olyan híres volt valamikor ez a tanya, hogy a ti­szántúli tájakon nyargalászó betyárok még a nótájukban is felemlegették: Kösélyszegben van egy tanya, Jó emberem, a gazdája. Ha én avval szót válthatok, Pandúrkézre nem juthatok”. Bizonyára napjainkban már csak az öre­gebbek — közülük is talán csak a tiszán­túliak — tudják, mi az a tanyakészség. De akik nem ismerik, és akik úgy gondolják, a rijvidebb tanya szó is kifejezte volna ugyan­azt, ha érzékük van az ízes, bizonyos régi és népi hangulatú szavak, kifejezések iránt, azok is minden bizonnyal megérzik ennek a szó­nak a szépségét. Mert mi is a készség vagy ahogy az én szű- kebb pátriámban. Kisújszálláson és a Tiszán­túl nagy részén ejtették: a kissig? Értelme­ző szótárunk így írja körül: ugyanarra a célra hasznait összetartozó tárgyakból álló fel­szerelés; készlet. És Aranytól, Gárdonyitól, Tömörkénytől hoz szépirodalmi példákat: Aranynál így szerepel „Rezes kardom... derék készség, két tinóért nem adnám”; a Tömörkénytől vett idézet pedig így hangzik: „A söntés mögé fekszik, hol deszkából van ágyforrna készség”. Valójában igazi népi gondolkodásra vall ennek a szónak az eredete is. A Történeti- etimológiai szótár szerint — -ség képzővel jött léire a kész melléknévből: eredeti, konk­rét jelentése —, amelyik több példát hoz­tunk — az alapszónak „valamire használható, alkalmas, valamilyen célból elkészített” ér­telmén alapszik. Egyébként hasonló szóala­kulattal találkozunk a latinban is. valójában például a mi nyelvünkbe is átkerült appará­tus szintén az elkészített tárgyakat, a kész­letet jelenti. Becsüljük meg a készséghez hasonló szép, régi szavainkat! Dr. Szathmári István Nem kacsa a papagáj Magyarországról ered a népszerű táncdal — Beszélgetés a szerzővel Kacsatáncügyben újság­olvasó és rádióhallgató — fő­leg táncoslábú — állampolgá­raink az elmúlt hetekben rend­kívül sok információt szerez­hettek. Hallhatták a rádió­ban, hogy az alig egy éve pél­dátlanul népszerűvé vált — külföldi eredetű — dalocska („Irigykednek a kacsák, ők is járni akarják...) tulajdon­képpen magyarországi szín­padokon már valamikor fel­csendült. (Pl. Békéscsabán, Győrött, Szegeden.) És nem is visszhangtalanul. A Népsza­badság 1965. február 24-i számában például a színikri­tikus ezt írja: „Nem véletlen, hogy valamennyi dalbetétet nyíltszíni taps fogadta”. Ezen dalbetétek között volt a „Mint a törpepapagáj... ” kezdetű. E dalok a Bajnok­csapat című zenés vígjáték­ban hangzottak fel. A darab zeneszerzője Bakos Géza volt, versszövegírója Fülöp Kál­mán. Minden lehetséges — Mikor hallotta először a külföldi kacsadalt? — kérdez­tem Bakos Gézától. — Néhány hete a rádióban valami hirdetés keretében. Először megdöbbentem, mert nem emlékeztem rá. hogy a Bajnokcsapat feleselő dalbe­tétjét, amit a hatvanas évek elején írtunk, felvették volna. De hát gondoltam, végül is minden lehetséges. .. Valóban sokminden lehet­séges és talán egyszer az is kiderül, hogy a dalocska kö­rül mi lehetett. Minden bi­zonnyal vizsgálják majd a2 esetet szerzői jogászok, zenei szakértők, és talán sikerül megállapítani, hogy mi volt előbb: a kacsa vagy a papa­gáj ? — Egy körültekintő igen képzett jogász még azt is fel­vetette, hogy esetleg mindkét szerző „valamely harmadik forrást, például a folklór dal­lamvilágát használta fel”. Furcsa helyzetben vannak Sajnos az angol snerzópár­tól, Werner Thomastól és Terry Rend altól nem tudtam érdeklődni arról, hogy mit használtak fel. Bakos Gézával azonban beszélgethettem és ő A kacsatánc eredeti zenéjének szerzője: Bakps Géza — pedig erősen törte a fejét — nem emlékszik, hogy va­lamely folklórmozzanat ih­lette volna meg őt, amikor a Bajnokcsapatban Ludasiné és Jóska feleselőjét kompo­nálta. — Engem elsősorban az iz­gat — mondta Bakos —, hogy ha például a darabot vala­mikor újra előadják, a nézők engem vádolhatnának azzal, hogy eloroztam a dallamot. Nagyon körülményes volna magyarázgatni, hogy az már több mint 20 évvel ezelőtt el­hangzott. .. Valóban furcsa helyzetben vannak a slágerszerzők. A hírnév — különösen a népsze­rűvé vált dalok esetében — az énekest feltétlenül szárnyá­ra veszi. Emlegetik az együt­tes nevét is. A szerző azon­ban igen gyakran elsikkad. Kérdés-felelet Egyik malíciózus, de köny­nyűzenei műveltséggel eléggé felvértezett barátom, amikor erről társaságban beszélget­tem, így szólott: — Hát azért, nehogy agyan- sajnáljuk szegényeket... Igazamat bizonyítandó vi­szont erre provokációképpen néhány címet dobtam be, vá­laszt várva rá. Efféleképpen: — Ez a dal, az a dal. Felelet: Szenes Iván szöve­ge. — Volt-e más bolond. Felelet: Universal együttes. — Azt akarom. . . Felelet: Sárosi Katalin. — Bűnt követté] el. Felelet: Zárai Márta. — El fogjuk felejteni. Felelet: ?. — Búcsúzik a nyár. Felelet: Zeneszerző — Ba­kos Géza. — És természetesen — tet­tem hozzá — a felsorolt da­lok mindegyikének zenéjét Bakos csinálta. Mert hát azért kérdeztem. És magyar módra? Nehéz volna megjósolni, hogy mi lesz kacsatáncügy­ben? A Szerzői Jogvédő Hi­vatal főigazgatójának nem­rég elhangzott tájékoztatójá­ból arra lehet következtetni, hogy egy ilyen ügyet igen sok­ágú és hosszadalmas proce­dúra követ. Pláne, ha az ágai- bogai országhatárokon át nyúlnak. Követelésekről be­szélt a főigazgató, amelyeket csak perben és peren kívül le­het érvényesíteni, az új alko­tás és a nyilvánvaló idézet arányáról, megengedett tak­tusszámokról, dallamfuta­mokról. .. Mindez természete­sen felkészült szakértők asz­talára kívánkozik. Én csak egy szakértő véle­ményét szeretném itt idézni, nevezetesen L. Margit 22 éves kislányét, akit tegnap este kértem fel, hogy nyilatkozzék a h-i Rozmaring klubban, ö minden bizonnyal alapos mérlegelés eredményeképpen ezt mondotta: — Tudja, azért jó ez a nó­ta, mert olyan vicces. És mi­kor ezt táncoljuk, nem kell felvenni a fapofát, mint a leg­több discoszámnál. Egymásra nézhetünk. Egymásra nevet­hetünk. .. Hát ezért pergetik — mi­közben a szakemberek vitat­koznak — Wemer Thomas és Terry Rendal angol kacsada­lát a közvigalmakon — Ván­dor Kálmán új szövegével. Bóday Pál Kezelik a „Rettegés Atyját” Veszélyben a Szfinx? A titokzatos mosolyú Szfinx éppúgy összeforrt az egyipto­mi fővárossal, mint ahogy az Eiffel-torony Párizzsal, vagy a Colosseum Rómával. A gi- zehi piramisok tövében levő, több mint négyezer esztendős, a felkelő nap irányába néző alkotás a Kairóba özönlő tu­risták egyik fő célpontja, ked­velt látványossága. Jókora beomlás keletkezett 1981 végén a Szfinx bal hátsó lábán — 120 tégla omlott le a védőboritástól, — most pedig a szobor mészkőanyagának poriadása gyorsult fel. A ré­gészeti intézet szakértői cso­portjának megállapítása sze­rint a sivatagi szél, az éles homokszemcsék koptató hatá­sa mellett a talajvíz kezdte ki igazán az óriási fekvő oroszlánaiakot, amelynek em­beri arca a feltevések szerint Khephren fáraót ábrázolja. Szfinx orvoslásáról a tudósok heves vitát folytattak. Elhang­zottak szélsőséges vélemények is, például, hogy temessék is­mét vissza teljesen a konzer­váló homokba, vagy hogy bo­rítsák be hatalmas üvegbűrá- val. Mások befecskendezéssel akarnák erősíteni a kőanyagot, amerikai régészek pedig vá­kuumos eljárást javasoltak. Ezzel állítólag el lehetne tá­volítani a Szfinx sziklatalap­zatából a sót, amely a talaj­vagy esővízzel felszivárog a szobor testébe, majd az elpá­rolgás során kikristályosodik annak felületén. Megoldást hozhatna az is, ha vízszívó téglák helyett a nedvességgel szemben ellenálló kövekkel borítanák a Rettegés Atyját. (szegő) műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.27: Emberevés és evolúció 8.57: A Népzenei Hangos Üjság melléklete 9.44: Téli tábortűz 10 05: MR 10—14 10.35: Mit ér a nevem? 10.45: Monteverdi: A könyör­telenek bálja 11.30: Farkas Ferenc: Asztali muzsika 11.39: Védett férfiak, XXIV/ll. rész 12.45: Törvénykönyv 13.00: A Rádió Dalszínháza Cseberből vederbe 14.40: Élő világirodalom 15.05: Vladimir Horowitz Szkrja- bin-müveket zongorázik 15.28: Nyitnikék Ifi 00: Jámbor László ©perafelvé­teleiböl 16.30: Zengjen a muzsika 11.05: Arcélek 17.30: Morricone filmzenéiből 19.15: Gondolat 20.00: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek 20.56: Gyógyít-e a szanálás? 21.26: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik 22.30: Jascha Heifetz hegedül 22.50: Akitől tanultam 23.00: Barokk zene 0.1Q: Virágénekek PETŐFI RADIO: 8.05: Bányászdalok 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyves­polca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Vándorútra kelt a béka 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Sanzonmüsor négy tétel­ben 16.33: Csúcsforgalom 18.00: Tini-tonik 18.47: Nóták 19.25: Termékeink a trópusokon. Palugyai István összeállí­tása 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Hét bagoly, XV/5. rész 21.01: Népdalkörök pódiuma 21.26: Randevú a Jókai klub­ban. Lehoezky Zsuzsa 22.26: Könnyűzene Kubából 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI SÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvényműsora. Te­lefonügyelet: 35-510. Szerkeszti: Ely Katalin. — 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. (BAZ me­gyei tájékoztató a lakosság áru­ellátásának helyzetéről. — Export Tiszakes2ib«31.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma 8.05: Iskolatévé: Fizika (ált isk. 7. oszt.) 9.00: Orosz nyelv: (ált. isk. 5. oszt.) 9.15: Környezetismeret (élt. isk. 1. oszt.) 9.35: Osztályfőnöki óra: (ált. isk. 7—8 oszt.) 10.00: Deltácska 10.20: Osztályfőnöki óra: (ált. isk. 7. oszt.) 10.35: Korok művészete 11.00: Aki mer, az nyer. 2. ve­télkedőműsor matematiká­ból 5. osztályosoknak. 11.30: Képújság 13.50: Iskolatévé: környezetisme­ret (ism.) 14.10: Deltácska (ism.) 14.30: Orosz nyelv, (ism.) 14.45: Fizika (ism.) 13.15: Osztályfőnöki óra 15.40: Napköziseknek, szakkörök­nek 16.15: Hírek 16.20: A rövidfilmstúdiók mű­helyéből 17.10: Kertünk, udvarunk 17.30: Reklám 17.35: A Hol Club őr Norvégé *7 1932. évi pori jazzíesztiválón 18.00: Képújság 18.05: Háry János és vendégei Dokumentumműsor 19.00: Reklám 13.10: Tévétcina 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Az Onedin család Magyarul beszélő angol tévéfilm­sorozat. 10/5. rész: Az isme_ rétién sziget. 20.50; Stúdió ’83. 21.50: Kockázat ' 22.20: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Gólyavári esték. Magyar- ország a 2. világháborúban 20.45: Tv-hiradó 2. 21.05; Autó-motor sport 21.25: Todora. Magyarul beszélő jugoszláv film. (16 éven fe­lülieknek!) 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Az Orion patikája. Lengyel tv-film 21.30: A jelen és a jövő energiája 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 18.30: Fiatalok tv-klubja. 1. rész 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja. 2. rész 21.30: Időszerű események. 2* 30: fn művészeti magazin 22 23: Matematika mindenkinek (ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Ruszlán és Ludmilla. I—II. Szovjet film. 8 órától: San Babi- la egy napja. (i3). Színes olasz film. — Kohász: Egy kis roman­tika. Színes, szinkronizált ameri­kai-francia filmvígjáték. — If­júsági-művelődési ház: Dögkese­lyű. (14) Színes magyar bűn­ügyi film. — Tarján vendéglő: Egy zsaru bőréért. (14) Szinkro­nizált francia bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Szólion a rock! Színes francia film. Me­semozi : Vakond mesék. Színes rajz- és bábfilm-mesesorozat. — iskolarnozi: Hüvelyk Matyi. Szí­nes amerikai mesefilm. — Nagy- bátonyi Petőfi: Az öszvér nem megy eskülőre. Színes, szinkro­nizált szovjet film. — Pásztói Mátra: A karatézó kobra. (14) Színes, szinkronizált japán bűn­ügyi film. — Rétsági Asztalos: Szuperzsaru. Színes, szinkroni­zált olasz bűnügyi filmvígjáték. — Kisterenyei Petőfi: Bronco Billy. Színes, szinkronizált ame­rikai film. — Jobbágyi: Agónia. I—ii. (14) Színes, szinkronizált szovjet film. 4 NŰGRÁD — 1983. február 8., kedd 18.03: Háry János és vendégei

Next

/
Oldalképek
Tartalom