Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-23 / 45. szám
Gyáron belül ők vitték a prímet Költői név - vasasmunke — Minek köszönhetik a megtiszteltető címre való ajánlást? — Jó volt a hatékonyság meg a minőség. — Mit jelent egy brigád szintjen ez a két általános fogalom. — Ügy szerveztük a munkánkat, hogy minden feladattal határidőre elkészültünk. És olyan minőségben, hogy se a magyar, se a francia átvevők nem találtak a tartályokban hibát. — Minek tudható be a hú- zamos időn át végzett jó munka? — Talán annak — felel a brigádvezető —, hogy már egyikünk se zöldfülű a szakmában. Harminc—harmincnyolc éves emberekből áll a brigád. Nem csak akarunk, hanem tudunk is jól dolgozni. Huzamosan jól! Tavalyi munkájuk alapján vállalati kiváló címre javasolták a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárának Petőfi Sándor Szocialista Brigádját. A tíz lakatosból álló kollektíva erős mezőnyben került az élre: a 'Nógrádi Sándor, valamint a Zalka Máté nevét viselő csapat után idén ők lettek a vállalati szintű elismerés várományosai. — Eddig kétszer arany, kétszer ezüst, háromszor bronz fokozatot kaptunk — közli Varga Joachim brigád vezető. — Most már nem is jöhetne más. A hatalmas csarnokban testes tartályok állnak az állványokon. ívhegesztők fénye viliódzik, égett vaspor száll itt- ott a levegőben. Sűrített levegő sistereg, cseng-bong a kalapács, néha elnyomja a szavakat az értékteremtő munka zaja. A fal mellett munkaasztal húzódik; az egyik satupadnak támaszkodva áll a barna, köpcös, mosolygós arcú Varga. „Hogy meritek?” — Miért akarnak ? — Odafigyel mindenki a feladatára, ez az érdeke. Csoportteljesítményben számolnak el bennünket, de ez nem jelenti azt, hogy mindenki egyformán kapja a pénzt. Tavaly 115 százalékot teljesítettünk minden hónapban, de a túlteljesítésért mindenki érdeme szerint kapta a forintokat. — Bátran mernek különbséget tenni? — Épp nemrég kérdezte tőlem egy másik csoportvezető: hogy meritek ti ezt megcsinálni? Egyszerűen. Megmondjuk az illetőnek, hogy te most kevesebbet érdemelsz. És be is látja. — Nem éri vád, hogy „Joki te a haverodnak többet adsz!” — Ezt nem lehet haveri alapon megítélni. — Van, ahol megítélik. — Itt annyira nyilvánvaló, hogy aki többet vállal, jobb minőségben dolgozik, szombaton és vasárnap is bejön ha kell, az többet érdemel, mint aki rendes munkaidő alatt sem csipkedi magát, és baj van a munkáival. — A brigádon belül van-e olyan, aki az utóbbiak közé tartozik? — Akad, de már figyelmeztettük. Egyébként itt mindenki bőven megdolgozik a pénzéért. Nincs olyan, hogy amit kap, azt ne érdemelné meg. Barabás László, a bajszos művezető elégedett a Petőfi brigáddal. — Sok társadalmi munkát is végeztek, és ütőképesek! — Ez utóbbit hogyan tapasztalja egy művezető? — Maximálisan megoldanak minden rájuk bízott feladatot. Ha kell éjjel is bejönnek soron kívül. Előfordult, hogy váratlanul bejelentette magát a francia átvevő: másnap érkezik. Ö már lefestett tartályokat vizsgál meg. A brigád tagjai egy tízórás műszak után jöttek be éjszakára elvégezni a munkát. Zokszó nélkül. Senkit se kellett agitálni. — Mi az alapja a meretességüknek ? lelkiisVersenyző vasutak A vasútvonalakon világszerte egyre nehezebb és gyorsabb vonatok közlekednek. A tehervonatok súlyának növekedésével a vasúti áruszállítás gazdaságosabbá vált. Nagy mennyiségű szén vagy vasérc szállítása szárazföldön más módon nem is oldható meg. Sok olyan vasútvonal van, ahol a tehervonatok sebessége eléri a 100 km/óra értéket. Személy- szállításkor kulcskérdés a sebesség, csak így lehet a vasút versenyképes a légi- és közúti közlekedéssel. A korszerű személyvonatok sebessége ma már több országban eléri a 120—150 km/óra átlagos és a 200 km/óra legnagyobb értéket. Mindehhez folyamatosan biztosítani kell a pálya kifogástalan állapotát. A pályaépítésben nagy változások mentek végbe a világon. A rövid sínszakaszokat több kilométer hosszú hegesztett pálya váltotta fel, a talpfák helyét pedig új rendszerű sínkötéssel ellátott vasbeton keresztaljak foglalták el. A vasúti pályára vonatkozóan helyenként szigorú intézkedések vannak érvényben, amelyek előírják, hogy a pályatest a 25 tonna tengelynyomású teher vonatoknak éppúgy megfeleljen, mint a 200 km/óra sebességű személyvonatoknak. A fejlődés fontos lépése volt a fa keresztaljak előfeszített vasbeton aljakkal való felváltása. Ezek élettartalma hosszabb, karbantartásuk, a nyomtáv pontos megtartása könnyebb. A vasúti pálya rendszeres vizsgálata és folyamatos karbantartása elképzelhetetlen a korszerű gépek nélkül. — Túl hangzatos lenne öntudatról beszélni — mosolyo- dik el a művezető. — Többek közt talán az is hajtóerő, hogy már rangjuk van, több elismerést kaptak, és ez kötelezi őket. Ha lazítanak, megszólnák őket a többiek, s ezt el akarják kerülni... És számít a pénz is, mert a túlórákat a vállalat nem kívánja ingyen. — Azt azért nem mondhatnánk — vitázik főnökével Varga —, hogy bárki is csak a pénzért jön be soron kívül. Nemzetközi rang „Tenyerében van a szakma” — mondják Ürvölgyi Istvánról, a brigád harmincéves tagjáról. A göndörkés hajú, bajuszos szakember négy esztendőt húzott le egy NSZK-beli üzemben. — Ott mindent kellett csinálni a szakmunkától a segédmunkáig — emlékezik visz- sza. — Olyan magasak voltak az órabérek, hogy bármilyen tennivaló adódott, azt megkövetelték. A csapat tagjainak egyébiránt a lakatos- mellet a hegesztőszakma is birtokában van. Sőt bizonyos mértékig nyelvismeret is. — Majdnem mindegyikünk dolgozott már külföldön — közli Ürvölgyi. — Vagy az NSZK-ban, vagy egy afrikai munkahelyen. Szakmai tapasztalat mellett többé-kevésbé a nyelvtudást is megszerezte mindenki. A nemzetközi jelleg idén tovább erősödik a brigád tevékenységében. Az eddigi magyar és francia megrendelések után ebben az évben olasz igényt is kielégítenek tartályokkal, berendezésekkel. Molnár Pál A világbéke védelmében A nnak a történelmi jelentőségű eseménynek az emlékét idézve, hogy az újonnan szervezett munkás-paraszt Vörös Hadsereg 1918. február 23-án a pszkov—nar- vai csatában győzelmet aratott a német császári hadak felett, minden évnek ezen a napján a világbéke legfőbb védelmezőjét, a szovjet hadsereget köszöntjük. Könyvtárakat lehetne megtölteni azzal az irodalommal, amely az elmúlt hat és fél évtized alatt — a polgárháborútól, a külföldi intervencióig és a Nagy Honvédő Háborúig', majd egész napjainkig — végigkísérte a szovjet fegyveres erők fejlődését. Azt is leírták számtalanszor, hogy a Szovjetuniónak nincsenek és soha nem voltak támadó szándékai, következésképpen nem létezett, s ma sem létezik semmiféle „szovjet katonai fenyegetés”, amire hivatkozva az Egyesült Államokban és a NATO-ban igyekeznek „elkerülhetetlennek” feltüntetni a fegyverkezés állandó fokozását. „Nekünk nincs, nem volt és nem lesz a védelmin kívül egyéb hadászati doktrínánk” —•. szögezi le igen határozottan a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének 1980. május 15-én aláírt nyilatkozata. A „Honnan fenyegetik a békét?” című, 1982-ben magyar nyelven is megjelent szovjet tanulmánykötetben olvashatjuk: „A szovjet katonai doktrína mindig a válaszcsapás, illetve a védelmi tevékenység elveiből indult és indul ki. A Szovjetunió az atomtámadást az emberiség ellen elkövetett legsúlyosabb merényletnek tekinti”. Azzal a hivatalos amerikai tétellel szemben, hogy egy nukleáris háború állítólag megvívható és „megnyerhető”, a szovjet kormány úgy véli, egy ilyen összecsapásban győzelemre számítani veszélyes őrültség, s egyenlő az öngyilkossággal. Egy olyan fegyveres konfliktus után, amelyben tömegesen alkalmaznának nukleáris harceszközöket, nemigen lehetne megkülönböztetni a győztest a legyőzőitől. A szinte elképzelhetetlen pusztulással számolva, felelősségét mélységesen átérezve, a Szovjetunió egyoldalúan lemondott az atomfegyver elsőkénti felhasználásáról. Az USA azonban nem követte példáját vagyis továbbra sem hajlandó feladni az „első csapás” jogát. A Reagan-kormánynak a „korlátozott” és „elhúzódó” atomháborúról vallott nézetei jelentik tehát a legnagyobb fenyegetést a világ békéjére nézve. É rthető, ha ilyen körülmények között a védelmi doktrínát valló szovjet állam is kénytelen olyan nagyságú fegyveres erőt fenntartani, amely kellő mértékben ellensúlyozza a másik fél agresszív törekvéseit. A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta — nem kis áldozatok árán — ma már rendelkezik a megbízható önvédelemhez nélkülözhetetlen eszközökkel, s mindenkor készen áll arra, hogy a földön, a légtérben, az óceánokon megsemmisítő válaszcsapást mérjen bármilyen támadásra. A szovjet fegyveres erők — az egyetemes békét, a szocializmust oltalmazva — ennek a célnak szolgálatában állnak harci posztjukon. Serfőző László alezredes Bizakodó bányászok Alapszervezeti taggyűlés Szorospatakon Alig múlt reggel 6 óra. Élénk a mozgás a volt szorospataki iskola környékén. Taggyűlésre gyülekeznek az I. számú pártalapszervezet dolgozói: széntermelők és elővájók. Köztük vannak a kiszálló bányászok is. Mindhárom műszak képviselteti magát. Húsz településről verbuválódtak. Hideg van. Csikorog a hó. Erre mondják: a kutyát is kár kiverni. A hagyományos kályhában szorospataki szén ontja a meleget. Hiába, az energiatermelők egyúttal szénfogyasztók is. Nem mindegy, hogy mennyit, milyen minőségben hoznak felszínre a Mátra gyomrából. A vörös drapériával leterített asztalnál ketten ülnek. Nagy Aibert alapszervezeti titkár és Urbán Sándor bányamester. Utóbbi az előadó: az elmúlt év tapasztalatait elemzi és az idei feladatokról beszél egyszerűen, meggyőzően, derűs ábrázattal, nyílt tekintettel. Szemmel láthatóan derűs a hangulat. Nem is csoda, hiszen Szorospatak az egyetlen aknaüzem a Nógrádi Szénbányáknál, amely a mélyművelésűek közül túlteljesítette tavalyi előirányzatát. Igaz, hogy nem sokkal, de mégsem mondható, hogy lemaradtak. Valamivel több mint 225 ezer tonna szenet termeltek, a hőmennyiségi előirányzatot pedig 2,2 százalékkal felülmúlták. Forró szennyvíz Sok erőmű bocsátja forró szennyvizét folyókba és tavakba. Emiatt az élővizek biológiai egyensúlyát közeli veszély fenyegeti. Erre a megállapodásra jutottak hat ország tudományos kutatói, akik az USA-beli Maryland egyetemén a meleg vizek problémájával foglalkoztak. Megállapították, hogy az USA északkeleti részén a folyókba juttatott forró, illetve meleg víztől 10 C-fokot emelkedett a víz hőmérséklete. Nyáron ez olyan magas hőmérsékleteket is előidézhet, amelyben a legtöbb vízi élőlény elpusztul. A másik ok az, hogy a melegben több víz párolog el, és ennek következtében gyakrabban képződik köd. Természetesen a hőmérséklet emelkedésének nemcsak negatív, hanem pozitív hatásai is lehetnek, így például a kagylók és bizonyos halak jobban nőnek, Gondoltak arra is, hogy bizonyos hideg tengeröblök vizét, ahol melegvízi halak nem tudnak élni, erőművi szennyvízzel felmelegítik, hogy azok ott is megtelepedhessenek. A szolgáltatások színvonalának javítására a község központjában biztosítottak helyet azoknak a magánkereskedőknek, akik virág-, zöldség- és Iionfckcióáru-üzlctet kívánnak nyitni Nagyorosziban. Két személynek öttonnás tehergépkocsira adtak ki szállítási engedélyt, az olaj- és gázcseretelepen főfoglalkozású dolgozót alkalmaznak. Képünkön a magánkereskedők épülő üzletei. — kj — — Pedig sok volt a gondunk — emlékezik a bányamester —, számos frontátállással és geológiai problémákkal kellett megküzdenünk. Gépi jövesz- tés helyett robbantással voltunk kénytelenek dolgozni. A negyedéveket tekintve nem volt egyenletes a termelés. Indokolatlan ingadozások keletkeztek. Sok többletműszakot vettünk igénybe és a vágathajtási terv sem teljesült. Ám végül is úrrá lettünk a természeten. Igaza van, hiszen manapság már 300 ezer tonna fejtésre előkészített szénnel rendelkeznek. A nehéz biztosítási feltételeknek is eleget tettek. Eredményesen gazdálkodtak, mert több mint 4 millió forintot megtakarítottak. Termeltek az emberért. Az aknaüzem vezetése gondoskodott a bányászokról. Korszerűsítették a fürdőt és az öltözőt. Javult a környék rendje, valamint a külszíni úthálózat. Hamarosan utóme- legítős konyhát vehetnek igénybe a szorospataki bányászok, akik több mint 700- an vannak. Vajon mit hoz az idei esztendő? Mindenesetre bizakodnak a bányászok. Nem jósolnak, hanem tudatosan terveznek. Urbán Sándor csokorba kötötte az idei tennivalókat. — A felesleges, rossz hatékonysággal foglalkoztatott létszám átcsoportosítására szükség van. Januárban erre már volt példa és bevált. Növelnünk szükséges a termelékenységet, a munkaidőt jobban kihasználva. A cél: 225 000 tonna szén, 25 fővel kevesebb létszámmal. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Hubai László szocialista brigádvezető, hogy a munkásbuszok időnként túlzsúfoltak és nem tartják be a menetrendet. Előfordult, hogy azért maradt le a buszról, mert hét perccel korábban indult, mint kellett volna. Kérte, hogy a Volánnál beszéljék meg az ilyen irányú gondokat. A nagy értékű gépek jobb kihasználása, az önköltség csökkentése, az anyag- és energiatakarékosság, a munkaerő, a gép, az anyag- és a technológia optimális kombinálása, a dolgozók képzése és továbbképzése mind terítékre került a tennivalók ismertetése során. A munkakörülmények javítására jelentős lépéseket tesznek az idén. Megoldják a bányán belüli személy- szállítást, hogy mielőbb elérjék a munkahelyet. Javítják a légellátást, a vágathajtásban zárt biztosítást alkalmaznak. Továbbfejlesztik a munkarendet, minden intézkedést a tisztán termelés szolgálatába állítanak. A taggyűlésen sok szó esett az utánpótlásról, a fiatalokkal való foglalkozásról, zökkenőmentes beilleszkedésükről. Erről beszélt Sirkó János szakvezető főaknász, sőt Nagy Lajos, a szakszervezeti bizottság titkára is. Tapasztalatai szerint öt esztendő kell ahhoz, hogy egy fiatal beilleszkedjen a kollektívába. Számokat is említett: — Tavaly 68-an jöttek és 103-an mentek. A 68 új dolgozóból 48 volt a 30 éven aluli. Viszont közülük 34-en már távoztak. Vajon miért? Hiszen jelentős szociálpolitikai kedvezményt kaptak a nem kevés fizetés mellett. Tavaly ugyanis 5 százalékos béremelést hajtottunk végre. Nem is beszélve a túlmű- szakokról, melyek Pülöp Pál vájár szerint — nem is mindig voltak indokoltak... A kedvezőtlen baleseti helyzetképről szintén többen említést tettek. Fülöp Pál a megelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet. Zsidai László főmérnök kiemelte, hogy: nem zsebre, hanem életekre megy a „játék”. A középszintű vezetők felelőssegére apellált. A párttagok helytállásának, példamutatásának fontosságát Szarvas József, pártbizottsági titkár ecsetelte. Ha teljesítik a tervet, a bányászok sem járnak rosszul. Ezzel kapcsolatban jutott eszünkbe egy bányász szólásmondás: A pénz oda van ragasztva a szénfalra, csak le kell venni róla... Az alapszervezet idei munkaprogramját egyhangúlag elfogadta. r. i. TakarinánvNeverö üzemek külföldre Már úton vannak az első gépszállítmányok Algériába, az Élelmiszeripari Gépgyár egyik legnagyobb idei exportvállalkozásának színhelyére. Egyelőre csak az építőgépeket viszik a leendő takarmánykeverő üzemek építéséhez, de rövidesen megkezdik a technológiai egységek szállítását is. Az Élgép, a Komplex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével, négy takarmánykeverő telep felszerelésére vállalkozott, közülük kettőt még az idén átadnak, a másik két üzemet jövőre. Az ez évi algériai szállítások 16 millió dollárral növelik majd a gépgyár árbevételét. Az Élelmiszeripari Gépgyár ezen kívül további 4—5 millió dollár értékben exportál különféle egyedi gépeket, elsősorban a fejlődő országokba, igaz ezeknek a szállításoknak egy része még tavalyról húzódott át 1983-ra. A vállalat mindinkább fővállalkozóként bonyolítja le exportját; Kínába három takarmánykeverő telep felállítására szerződtek, egy másik piacukra pedig állványos malmokat készítenek. és a helyszíni szerelőmunkákat is magyar szakemberek irányítják.
