Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-11 / 8. szám

SAGA ES A M E G YE I T XXXIX. ÉVF., 8. SZAM ARA.: 1,40 FORINT 19^ JANUÁR 11., KEDD VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! Ä forradalom győzelmének jegyében Kubát köszöntötték Barátsági gyűlés Salgótarjánban Talán sehol sem olyan nagy ünnep a világon január el­seje, mint a karib-tengeri szigetországban, Kubában. Mert Kuba népe az év első napján kettős ünnepet üi. Az üj év mellett, az ország legnagyobb nemzeti tettét, a kubai forra­dalom győzelmét ünnepli. A kubai néppel együtt az egész haladó világ, a szocia­lista országok — köztük ha­zánk is — ünnepel. És a for­radalom győzelmének évfor­dulója jegyében gyűltek ösz- sze hétfőn délután Salgótarján belvárosi intézményének dol­gozói is, a Rákóczi út 13. szám alatti új párthelyiségben. A kubai forradalom győzelmé­nek 24. évfordulója alkalmá­ból megtartott barátsági gyű­lés „házigazdája” ezúttal is a Hazafias Népfront és a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség városi bizottsága volt. A megjelenteket Kassainé Karácsony Éva, a KISZ sal­gótarjáni bizottságának tit­kára köszöntötte, majd Szabó Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet, fel­vázolva azt a nehéz, küzdel­mes utat, mely a szocialista Kuba megteremtéséig veze­tett. „Emberi szem elé soha nem tárult ilyen nagyszerű lát­vány!” — jegyezte fel napló­jába Kolombusz Kristóf, ami­kor először pillantotta meg Kuba földjét. A szigetország azonban ezt követően 450 esz­tendeig mindenekelőtt az el­nyomás földje volt. Hiába si­került a XIX. század végén kiűzni Kubából a spanyol hódítókat, a teljes önállóság elnyeréséért továbbra is har­colni kellett, hisz ezt követő­en — századunk közepéig — az Amerikai Egyesült Álla­mok tartotta félgyarmati sors­ban az országot. Olvasóink előtt is jól ismert az az út, amely az első fegyveres for­radalmi kísérleten — santia­gói Moncada-laktanya 1953. június 26-i megtámadásán —, majd a száműzetésben újjá­szerveződött Fidel Castro ve­zette fegyveres csoport 1956. december 2-i sikeres partra­szállásán át vezetett a teljes függetlenség kivívásáig, a forradalom 1959. január 1-i győzelméig. De ismertek azok az imperialista 'kísérletek is, melyek — valójában mind a mai napig — akadályokat gör­dítenek az egyetlen karib-ten­geri szocialista ország fejlő­désének útjába. Az eltelt közel egynegyed évszázad során a kubai nép ennek ellenére az egész vi­lágon erkölcsi elismerést, meg­becsülést szerzett magának, s Kuba ma méltán tölt be ve­zető szerepet az el nem köte­lezett országok mozgalmában. A kubai nép eredményeiről, az ország jelenéről Elpidio Alvarez, hazánk kubai nagy­követének másodtitkára — a salgótarjáni barátsági ta­lálkozó díszvendége — szá­molt be. Egyebek között el­mondta, hogy a forradalom győzelme óta a gazdasági ered­mények mellett, a szociális, egészségügyi ellátás és a köz­oktatás terén is sikerült gyö­keres változásokat elérni. (Ez utóbbi epvébként még ma is megkülönböztetett figyelmet kap az állami költségvetés­ben.) Kuüaráltabb ügyfélszolgálzt Új fiB-székház Balassagyarmaton Űj otthont kapott Balassa­gyarmaton az Állami Biztosító fiókja. Az intézmény már régebben „kinőtte” korábbi helyét, ahol csak szűkösen tudták végezni az egyre nö­vekvő ügyfélkörrel kapcsola­tos tennivalókat. Érdemes megjegyezni, hogy jelenleg mintegy 40 ezer lakossági biz­tosítást tartanak nyilván, több mint 31 milliós állománnyal, s 55 helybéli üzem, intéz­mény és szövetkezet biztosítá­si ügyleteit intézik. Tavaly mintegy 34 milliós kártérítési összeget folyósítottak. Az új háromszintes épület, — melynek földszintjén és első ' emeletén alakították ki a fiókot —, a város központ­jában a korábbinál kétszer nagyobb alapterülettel — 447 négyzetméter hasznos térrel — áll az ügyfelek rendelkezésé­re. Ennek köszönhető, hogy kulturáltabb lehet az ügyfél- szolgálat, csökkenhet a zsú­foltság. Mivel külön orvosi helyiséget is kialakítottak, a biztosítással kapcsolatos vizs­gálatokat és felülvizsgálato­kat Is a helyszínen lehet el­végezni, mentesítve ezzel az ügyfeleket, a rendelőkben va­ló várakozástól. Kényelme­sebben rendezhetik a gépjár­műkárokat, s mindezeken túl javultak a dolgozók munka- körülményei is. Az új székházat megyei, járási és városi párt- és ta- hácsi vezetők jelenlétében Ge- rebenics Imre, az Állami Biztosító központjának vezér- igazgatója adta át hétfőn Ba­latoni József megyei igazga­tónak. Ma már a szécsényi ÉPSZÖV által több mint 6,5 millió forintos költséggel lét­rehozott új székházban fogad­ja balassagyarmati ügyfeleit az Állami Biztosító. . Bővítik a szolgáltatásokat az önállósult javítóvállalatok Háromezer Gelka-szer vízből kisvállalatom Önálló az AFIf-szerviz Elpidió Alvarez szólt Kuba és a többi szocialista ország kapcsolatáról, méltatta a barátsági szálak erősödésének je­lentőségét. E barátság egyik szép és fontos megnyilvánulá­sának minősítette a salgótarjáni dolgozók megemlékező ün­nepségét, s köszönetét fejezte ki a meghívásért. Százmillió híján összesen kétmilliárd forint értékű termék készült az elmúlt esztendőben a Magyar Kábel Művek ba­lassagyarmati gyárában, ahol a különféle kábelek egy ré­szét, 760 millió forint értékűt nem rubelelszámolású pia­cokra gyártottak. A hazai felhasználók 750 millió forint ér­tékű terméket kaptak az Ipoly-parti városból — kép: kulcsár — Zá.számadásra készülnek a közös gazdaságokban Jól Haladnak a számviteli munkával — Segítenek a számítógépek 'Az elmúlt évtizedben sok területen javult a szolgáltatá­sok minősége és nőtt a meny- nyisége, a fejlesztésükre for­dított mintegy húszmilliárd forint állami támogatással si­került , pótolni a legnagyobb elmaradásokat. Nem vált azonban mindenütt általános­sá az udvarias kiszolgálás, a jó minőségű munka: az állan­dó külső segítségnyújtás el- kényelmesítette a szolgáltató szervezeteket, nem töreked­tek eléggé vevőik megtartá­sara. A szolgáltatási kapacitások húsz-negyven százaléka ki­használatlanul maradt, s en­nek ellenére nem alakult ki a szolgáltatók piaci versenye a fogyasztókért. Bebizonyoso­dott, hogy a szolgáltatások központosított irányítása nem kedvez az igényekhez való ru­galmas alkalmazkodásnak, a helyi adottságok optimális ki­használásának, ezért a kor­mány határozatot hozott a szolgáltatások szervezeti és érdekeltségi rendszerének to­vábbfejlesztéséről. A ver­senyképesség és a jobb minő­ségű szolgáltatás érdekében az eddigi nagy létszámú szolgál­tató vállalatokat — elsőként e két legnagyobb fogyasztási szolgáltatást végző országos hálózatú szervezetet, az ÁFIT Trösztöt és a Gelkát •— megszüntették, illetve át­szervezik. E két mammutcég szervizhálózatának egységei fokozatosan önállóvá lesznek, tanácsi kisvállalatként folytat­ják működésüket. _____ A z év kezdetétől főként vi. déken már negyven volt AFIT-szerviz kóstolgatja az önállóság ízeit. A miskolci autójavító kisvállalat elsőren­dű feladata továbbra is a la­kosság és a közületek meg­rendelésére végzett személy­gépkocsi-javítás, és szervize­lés, ezentúl azonban az egyre fokozódó igények alapján új szolgáltatásokat is végeznek. Ilyen lesz például a tehergép­kocsik és különböző munka­gépek karbantartása, felújítá­sa, elsősorban a téli időszak­ban, amikor kevesebb a javí­tandó személygépkocsi. Fej­leszteni kívánják az alkat­részellátást, vállalják bizonyos alkatrészek, elsősorban villa­mos berendezések, ablaktörlő motorok, gyújtáselosztók gyár­tását, s tervezik, hogy — az Állami Biztosítóval együttmű­ködve — hasznosítják a totál­káros gépkocsik alkatrészeit. Az elkövetkező időszak kör­vonalazódó programjai új -kez­deményezéseket és szolgálta­tásokat is tartalmaznak. A debreceni kisvállalat például ebben az esztendőben kétszáz ZIL tehergépkocsi javítását, illetve motorcseréjét végzi, s tervei között szerepel az autó- kölcsönzés megszervezése, il­letve a használt gépkocsik ér­tékesítése is. Az új kisválla­latok indulását a megyei ta­nács az elkövetkező évben a szolgáltatásfejlesztési alánból ötmillió forinttal támogatja. Dét-Dunántűlon hét önálló gépjárműjavító kisvállalat jött létre az AFIT megszűnéséi követően. A tervek, ötletek, elképze­lések alapján biztatóan star­tolnak az új szolgáltató válla­latok. A Gelka több mint 3 ezer szervizéből az országban eddig 75 kisvállalat alakult meg, a fővárosban a szerve­zeti átalakítást fokozatosan, az első fél év végéig hajtják végre. Békés megyében, az Orosházán megalakult. Elek­tron kisvállalat a híradás- technikai berendezések, tele­víziók, rádiók, magnók, javí­tásán túl máris megkezdte a propán-bután gázkészülékek, javítását, szervizelését. Eddig ezt a szolgáltatást csak Bé­késcsabán végezték, meglehe­tősen sok zökkenővel. Az Elektron mintegy 15—20 ezer háztartás igényeit elégíti ki. Hasonló tervekkel indult a gyulai és a mezőkovácsházi kisválalat is. Mezőkovácshá- zán azt tervezik, hogy a pro­pán-bután gázkészülékeken kívül erősáramú háztartási berendezéseket is javítanak a jövőben. A Békésen megala­kult kisvállalat az egész me­gye területén vállalkozik ka­putelefonok felszerelésére, va­lamint különböző relék teker­cselésére, varrógépek javítá­sára is. A szeghalmi kisvál­lalat az üzletek, pénztárak biztonságát szolgáló' riasztó- berendezések szerelését, szer­vizelését és javítását vállalja, s az egész megyében gazdája lesz a hőtárolós kályhák te­lepítésének. Amilyen kevés tennivaló akad a földeken, úgy szapo­rodik a munka a termelőszö ­vetkezetek irodáiban. A nagyüzemek pénzügyi és szám­viteli szakemberei körültekin­tően. nagy felelősséggel, a ko­rábbi éveknél szervezetteb­be« készülnek a közelgő zár­számadásra. Munkájukban i segítségükre vannak az új számviteli gépek, sőt több gazdaságban már számítógé­pes gyorsítják, könnyítik a dolgukat, a közgyűlést min­denhol jjárt vezetőségi, illetve taggyűlések, munkahelyi ta­nácskozások, küldöttgyűlések előzik meg, ezek forgató- könyvei is most készülnek. A TESZÖV ellenőrzési iro­dájába a hónap második fe­létől várják a mérlegek beér­kezését, ,tt ellenőrzik szám­szerű helyességét, felülvizs­gálják azokat, ha szükséges tanácsokat is adnak. Négy termelőszövetkezet­ben más fontos tennivaló is akad. Karancslapujtőn, Nagy­orosziban. Érsekvadkerten és gásztón jelenleg a pályázatos keresetszabályozási rendszer kimunkálásán fáradoznak. A szécsényi termelőszövetkezet mar .korábban megkapta a Pénzügyminisztérium egyedi engedélyéi, a kísérleti rend­szer bevezetésére, az ország hat másik közös gazdaságával együtt. A zárszámadási előkészüle­tekkel együtt végzik a nagy­üzemekben a tervezést is. A legtöbb gazdaságban az úgy­nevezett technológiai tervek készítésével foglalkoznak az ágazatvezetők. A nagybárkányi termelő- szövetkezetben már csak az állattenyésztés szűkített ön­költségeinek kiszámítása, majd a végleges főkönyvi ki­vonat elkészítése és a zár- számadási nyomtatványok ki­töltése van hátra. Mint Ferke József né főkönyvelőtől meg­tudtuk, a tavalyihoz képest hat nappal előbb készülhet el a mérlegbeszámoló, s ez egy­értelműen a jó munkaszerve­zést dicséri. A pontos időben leadott bizonylatok, az idő­ben elvégzett leltározás ered; menyeként túlórázás nélkül sikerül a tervezettnél is ha­marabb befejezni a munkát. A zárszámadás idejét január 28-ra tűzték ki, de lehet, hogy még előbb sor serül rá. Igaz, hogy a számviteli és pénzügyi dolgozóknak r.ern volt ünnep előtti koccintgatás — sokan még az ünnep előtt este hat­kor is dolgoztak —, de meg­érte, mert túlvannak a mun­ka dandárján. A ceredi közös gazdaságban is két héttel előbbre járnak az előkészületekkel, mint egy évvel korábban. Mint Mo- tyovszky István főkönyvelő mondta, ebben nagy szerepe van a számítógépek mellett a jó munkaszervezésnek. Nem riadtak vissza két műszakos számviteli munkától sern, an­nak érdekében, hogy a gépe­ket minél jobban ki tudják használni. Túlórázni eddig még itt sem kellett, ami pe­dig korábban megszokott volt. A mérlegbeszámoló január végére készül el, a zárszám­adó és .tervtárgyaló közgyű­lést február első felére tér-, vezijs. Kábelkikssis^ers*!

Next

/
Oldalképek
Tartalom