Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-11 / 8. szám

\ Gustav 7Ú éves Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az MNK Elnöki Tanácsának elnöke levélben köszöntötte 70. születésnapja alkalmából Gustáv Husákot, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkárát, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét. Az Elnöki Tanács ebből az alkalomból Gustáv Husák- nak a szocialista országok közösségében, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalomban .'ott internaciV ta tevékenysége, valamint hazánk és Csehszlovákia sokolda­lú együttműködésének elmélyítésében szerzett érdemei el­ismeréséül a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített zászlórcndjc kitüntetést adományozta. Gusído Husák, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke 1913. ja­nuár 10-én Pozsonyban szüle­tett munkáscsalád negyedik gyermekeként. Szüleinek sze­génysége miatt csak úgy vé­gezhette el a gimnáziumot, majd a pozsonyi egyetem jogi karát, hogy közben kenyérke- reső munkát is végeznie kellett. A proletár környezet­hez való kötődése ugyanakkor meghatározta politikai tájé­kozódását, a marxizmus—le- ninizmus, a kommunista és munkásmozgalom iránti ter­mészetes vonzódását. Még gimnazista korában, 16 évesen belépett a Csehszlo­vák Kommunista Ifjúsági Szövetsége, majd 1933-ban tagja lett Csehszlovákia Kommunista Pártjának. Miután 1938-ban a hírhedt müncheni paktum Csehszlová­kiát megcsonkította és fel­bomlasztotta, Szlovákiában fasiszta állam alakult, a cseh országrész pedig náci meg­szállás alá került, a kommu­nista pártot betiltották. Ezek­ben az években Gustáv Hu­sák a párt illegális szerveze­teiben működött, s egyre fon­tosabb helyet foglalt el a Szlo­vák KP vezetésében. 1943-bair egyik tagja lett a háromtag ú illegális szlovák országos párt­vezetőségnek, amely létrehoz­ta az összes nemzeti antifa­siszta erőt tömörítő Szlovák Nemzeti Tanácsot, s előkészí­tette és irányította az 1944. augusztus 29-én elkezdődött szlovák nemzeti felkelést. A Szlovák KP-nak a felkelés központjában, Besztercebá­nyán 1944 szeptemberében tartott kongresszusán Gusláv Husákot a párt alelnökévé választották. 1945 januárjától tevékenységét a szovjet had­sereg által felszabadított or­szágrészben folytatta, márci­usban pedig részt vett a csehszlovák ellenállás külföl­di képviselőivel Moszkvában lezajlott tárgyalásokon, ame­lyeken meghatározták a cseh­ek és szlovákok nemzeti frontja első kormányának ösz- szetételét és programját. Az egész ország felszabadu­lása után Gustáv Husák tagja volt a CSKP Központi Bi­zottságának és a nemzetgyű­lésnek, továbbá jelentős ál­lami tisztségeket is kapott, például több éven át a leg­főbb szlovák népképviseleti szerv, a Szlovák Nemzeti Ta­nács végrehajtó szervének, a megbízottak testületének el­nöke volt. Tevékenyen részt vállalt az 1948. februári or­szágos baloldali fordulat, a szocialista rendszer kialakítá­sához szükséges forradalmi változás szlovákiai előkészí­tésében. Ennek megtörténte után azonban fokozatosan ki­szorították a politikai életből. 1950-ben burzsoá nacionaliz­mus koholt vádjával megfosz­tották part- és állami tiszt­ségeitől, 1951-ben letartóztat­ták, és 1954-ben törvényte­len perrel életfogytiglani bör­tönre ítélték. 1960-ban ugyan amnesztia alapján szabadon engedték, de a politikai tevé­kenységtől eltiltották, s há­rom évig építőmnnkásként dolgozott. 1963-ban rehabili­tálták s utána 1968-ig a Szlo­vák Tudományos Akadémia állam- és jogtudományi inté­zetének munkatársa volt. Ek­kor irta meg „Tanuságt.étel a szlovák nemzeti felkelésről" című könyvét, amellyel el­nyerte a történtettudományok kandidátusa címet. Közben n párt egyszerű tagjaként kö­vetkezetesen bírálta az or sírig súlyos társadalmi és politikai válságához vezető hibákat és torzulásokat, s szorgalmazta a *elpyíilemlett problémák tr -t7—'e.tn"i-ta megoldását lí/uo áprilisában miniszterel­nök-helyettesi tisztséget ka­pott a csehszlovák kormány­ban. 1968 augusztusában a test­véri szocialista országok in­ternacionalista segítségnyiíj- tása megteremtette a lehető­ségeket a csehszlovákiai vál­ság leküzdéséhez, az élet nor­malizálásához, s ebben Gus­táv Husák kezdettől fogva ki­emelkedő szerepet töltött be. Augusztus végén megválasz­tották a szlovák KP KB első titkárává, továbbá a CSKF KB elnökségének tagjává, majd 1969. április 17-én a CSKP Központi Bizottságá­nak első titkára lett. Az ál­tala irányított új pártvezetés fordulatot hajtott végre a párt politikájában, követ­kezetesen marxista—leninista programot dolgozott ki a vál­ság leküzdésére, a szocialista építés folytatására, a part so­rainak megtisztítására, egysé­gének és cselekvőképességé­nek, valamint a testvérpár­tokkal való kapcsolatainak megújítására. Az 1969. májusi pártplénu- mon Gustáv Husák kijelen­tette: ,,A párt politikai fel­adatainak mérlegelése so­rán újra világosan kell lát­nunk néhány alapvető fogal­mat. Ezek közé tartozik, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép pártja vagyunk, hogy marxista—leninista típu­sú párt vagyunk..., hogy ideológiánknak és politikánk­nak velejárója, s az is marad a többi munkás- és kommu­nista párttal, s a test vérorszá­gokkal való mély internacio­nalista szolidaritás, hogy a szocialista társadalom lénye­ges vonása a párt vezető sze­repe.” A CSKP 1971. évi XIV. kongresszusa megerősítette ezt az irányvonalat, s a párt­tagság teljes bizalma fejező­dött ki abban, hogy Gustáv Husák a párt Központi Bi­zottságának főtitkára lett. E tisztében a XV, majd a XVI. kongresszuson megválasztott Központi Bizottság is megerő­sítette. Vezetésével a párt si­keresen valósította és palá­stija meg a kongresszusi ha­tározatokat, s az ország jó eredményeket ér el a fejlett szocialista társadalom építé­sében. Gustáv Husák 1975 óta az ország köztársasági elnöki tisztséget is viseli. E minő­ségben — külföldi látogatá­saival és más formákban — személyesen külön is részt vállal az ország küíkapcsola- tainak erősítéséből, nemzetkö­zi tekintélyének gyarapításá­ból és a szocialista közösség békepolitikájának érvényre juttatásából. Gustáv Husák a CSKP KB főtitkáraként és köztársasági elnökként több alkalommal járt Magyarországon, legu­tóbb tavaly szeptemberben tett látogatást Budapesten és tárgyalt Kádár Jánossal. A kétoldalú találkozón is hang­súlyozni szokta, milyen nagy jelentőséget tulajdonit a szom­szédos és testvéri Magyaror­szággal való barátság és min­denirányú együttműködés fej­lesztésének abban a szellem­ben, amelyet még 1970-ben, a szlovák nemzeti felkelésről szóló könyve magyar nyelvű kiadásának előszavában így fejezett ki: „Valósággá érett, amiről a szlovák nemzeti fel­kelés napjaiban csak álmo­doztunk, amit kívántunk: nemzeteink, a magyar nép éi más szomszéd államok népe is rátéri a szocialista társa­dalom építésének köiös útjá­ra. Rátaláltak így az elvtársi, testvén, baráti és szövetségi viszony útjára is örülünk annak, hogy ma Csehszlová­kia és a szomszédos Magyar Népköztársaság között nagyon szoros politikai, gazdasági, katonai es általában baráti kapcsolatok vannak.” A közhangulat mellette áll Moszkvában tárgyal Vogel Moszkvába érkezett Hans­Jochen Vogel, a Német Szo­ciáldemokrata Párt kancellár- jelöltje. A bajor származású, tanáros külsejű veterán poli­tikus ma a Német Szövetségi Köztársaság egyik legjelen­tősebb személyisége. Életé­ben mindenképpen választó- vonalat jelent majd az 1983. március 6-i dátum. Mint is­meretes, miután Carstens ál­lamfő feloszlatta a parlamen­tet, most már jogilag is min­den akadály ,elhárult az elől, hogy ezen a napon megtartsák a nyugatnémet általános vá­lasztásokat. Március hetedi­kén már tudni fogja a világ, hogy Moszkva mostani vendé­ge a két legfontosabb közül melyik kulcspozíciót . mond­hatja magáénak: vagy a Né­met Szövetségi Köztársaság kancellárja lesz, vagy az el­lenzék vezére. Hazája és személye jelentő­ségéből egyaránt az követke­zik, hogy Vogel moszkvai lá­togatását nemcsak a Szovjet­unióban és az NSZK-ban vár­ták nagy érdeklődéssel, ha­nem világszerte. Utazása fon­Kettős elutasítással kezdő­dött az izraeli—libanoni— amerikai tárgyalások ötödik fordulója hétfőn délelőtt a Bejrút melletti Khaldéban. Li­banon elvetette a Morris Dra­per amerikai megbízott által legutóbb előterjesztett ötpon­tos napirendi tervezetet, amely első helyen indítványozta az „Izrael és Libanon közötti normális kapcsolatok jövőbeni lehetőségének” tanulmányo­zását. Miután Izrael a libano­ni döntéstől tette függővé a saját állásfoglalását, képvise­tosságát tovább növeli a tény, hogy az SíPD kancellár­jelöltje közvetlenül washing­toni látogatása után utazott a szovjet fővárosba. A tengerentúl újra bebizo­nyosodott, hogy napjaink leg­fontosabb kérdéseiben a kancellárjelölt Vogel vélemé­nye nem teljesen azonos a kancellár Kohléval. Bár Wör- ner hadügyminiszter nagy vi­hart kavart amerikai útja óta Kohl a közvélemény nyomá­sára némileg módosította ál­láspontját, kabinetjének a ra­kétatelepítéssel kapcsolatos magatartása jóval közelebb áll Washingtonéhoz, mint Vo- gelé. Az SPD kancellárjelöltje ugyanis egyértelműen a tár­gyalásokat tartja fontosabb­nak a telepítésnél és egészen addig elment, hogy közölte, adott esetben — éppen a tár­gyalások sikeréért — akár „el is lehetne halasztani” a tele­pítést. Hans-Jochen Vogelt Wa­shingtonban érte a prágai ja­vaslatok híre és azokra — a Reagan-kormány hangnemé­lője magától értetődően csat­lakozott az elutasító bejrúti válaszhoz. Morris Draper ezt követően új, kompromisszumos napiren­di javaslatot terjesztett elő, amely az izraeli és a libanoni küldöttség vezetőjét egyaránt arra késztette, hogy konzul­táljon a kormányával. Délután ismét tárgyalóasztalhoz ült a három küldöttség. Az izraeli részről állítólag fenntartással fogadott új áme­nek módosulása előtt! — azon­nal reagált: „A Varsói Szer­ződés tagállamainak .javas­latait — hangzott Vogeí sokat idézett washingtoni nyilatko­zata — meg kell vizsgálni, mert azok haladást jelenthet­nek. Az erőszak, a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondás megítélésem szerint jó dolog, jó elképzelés, ame­lyet igen komolyan kell ven­ni”. Bár Vogel ellenzéki ve­zérként tette ezt a nyilatko­zatot, a megfigyelők megálla­pítják, hogy kijelentésének tartalma és hangvétele a vá­lasztási kampány kezdetén „benne van a levegőben”, ami kedvező közeget jelenthet a jövő héten Bonnba érkező Gromiko szovjet külügymi­niszter tárgyalásai számára is. Hogy ez a közhangulat ma milyen elterjedt az NSZK-bsn, arra jellemző, hogy még Ed­mund Stoiber is úgy nyilat­kozott: A prágai javaslatok „nagyon gondos tanulmányo­zást igényelnek”. A nyilatko­zó pedig nem más, mint Strauss pártjának, a CSU-nak a fő­titkára. .. rikai javaslat tartalma egye­lőre nem ismeretes, az eluta­sított indítvány viszont válto­zatlanul azt az izraeli állás­pontot tükrözte, hogy csupán a kétoldalú kapcsolatok ren­dezése és a biztonsági intéz­kedések rögzítése után tűzhe­tő napirendre az izraeli meg­szálló csapatok kivonásának a kérdése. A csapatkivonás el­sődlegességéhez ragaszkodó Libanon óvakodik minden olyan elkötelezettségtől, amely az arab világból való kire­kesztését vonhatja maga után. Francia— spanyol találkozó Hétfőn délután francia—spa­nyol tárgyalások kezdődtek Párizs közelében a La Celle- Saint-Cloud kastélyban. A két­napos tanácskozásra Fernando Moran spanyol külügyminisz­terrel az élen spanyol küldött­ség érkezett a francia fővá­rosba, amelynek tagjai: Mi­guel Boyer gazdasági és keres­kedelmi miniszter és Luis Ve­lasco kereskedelmi államtit­kár. Francia részről Claude Cheysson külügyminiszter, Jacques Delors gazdasági és pénzügyminiszter és a kor­mány több más tagja vesz részt a tárgyalásokon. A francia—spanyol viszony­ban az elmúlt évben feszült­séget okozott egyrészt a Közös Piachoz való spanyol csatlako­zás kérdése, másrészt a baszk probléma. A spanyol szoci­alisták választási győzelme után Párizsban hangsúlyozták, hogy remélhetőleg könnyebb lesz „közös nyelvet” találni a spanyol szocialistákkal, de nem titkolták, hogy az ideológiai rokonszenv egymagában még nem elegendő a komoly gaz­dasági ellentéteket rejtő problémák megoldására. A mostani tárgyalásokon részt vevő küldöttségek össze­tétele azt mutatja, hogy első­sorban a Közös Piachoz való spanyol csatlakozás ügye lesz a kétnapos tanácskozás közép­pontjában. Eredménytelen tárgyalás Libanonban A dán kommunisták határozata Befejeződött Koppenhágá­ban a Dán Kommunista Párt szombaton kezdődött országos konferenciája. A résztvevők az ország társadalmi-gazda­sági helyzetével összefüggő kérdéseket vitattak meg. A felszólalók bírálták a kor­mány politikáját, s felelőssé tették a gazdasági válság éle­ződéséért, a lakosság széles rétegei életszínvonalának je­lentős csökkenéséért, a pél­dátlan méretű munkanélküli­ségért. Az ötmilliós ország­ban a munkanélküliek száma meghaladja a 335 ezret. A konferencián elfogadott dokumentum rámutat, hogy válaszul a kormány politiká­jára, a munkásosztálynak, az összes dolgozóknak tevéke­nyen kell harcolniok a töme­ges elbocsátások, a munkabé­rek csökkentése ellen. Összecsapások izraeli és arab tüntetők között Az Izrael által megszállt Ciszjordánia legnagyobb vá­rosában, Nabluszban hétfőn palesztinok egy csoportja tün­tetést rendezett a PFSZ leg­nagyobb fegyveres szervezete, az El Fatah megalakulásának 18. évfordulója alkalmából. Az izraeli hatóságok fel akarták oszlatni a tömeget és eközben összecsaptak a felvonulókkal. A tüntetők palesztin zász­lókkal és Jasszer Arafatot áb­rázoló arcképpel vonultak az utcára. Az izraeli rendfenntar­tó erők a tömeg feloszlatására riasztólövéseket adtak le és könnygázgránátokat vetettek be. A palesztin tüntetők vála­szul köveket dobáltak a ren­dőrökre. Az összecsapás során az egyik izraeli fegyveres megsebesült. Az izraeli hatóságok egy hónapra bezáratták a nabluszi Kadri Tukan középiskolát, mert az iskola több diákja is részt vett a zavargásokban. Nablusz bazárnegyedében továbbra is érvényes a három nappal ezelőtt elrendelt kijá­rási tilalom. Az Ararat lábainál (XI.) Örmény Szocialista Szovjet Köztársaság Örmény SZSZK Az Örmény SZSZK címere A Kaukázus déli részén, az Ararat lábainál, 29 ezer 800 négyzetkilométer területen hú­zódik meg egy 3 millió 147 ezres lélekszámú köztársaság, Örményország, A kellemes ég­hajlatú, szubtróplkus köztár­saságot a hegyek földjének is szokták nevezni, a természet azonban mégsem volt vele elég bőkezű. A vulkanikus földtörténeti múlt Örményor­szágot valójában a kövek ha­zájává tette. Munkaszerető, szívós, erős akaratú ember az örmény, akár a mezőt veti be, vagy követ farag házához. Az ősi ország az emberi civilizá­ció keletkezésének egyik köz­pontja. Ezért is található a területén több mint négyezer egyedülálló építészeti emlék. A világon elsőként tette ál­lamvallássá 301-ben Örmény- ország a kereszténysége);. Is­merte a hatalom es a virágzás korszakait, és megélt olyan időket is, amikor népét majd­nem a teljes megsemmisülés fenyegette. Meszrop Mastoc, a kiemelkedő tudós ©s gondol­kodó még 396-ban megalkot­ta az örmény írást. Ez az ábé­cé 16 évszázad alatt nem mó­dosult és a mai napig az ör­mény nyelv és irodalom alap­ja. Napjainkban iparuk 200 ter­méket szállít több mint 80 távvezetékek völgyeken, folyó­kon átívelve ma már eljut­tatják az áramot Örményor­szág legmagasabb hegyi lege­lőire is. A köztársaságban az egy főre jutó villamosenergia- fogyasztás több mint sok nyu­gati országban. Az elmúlt 60 év alatt telje­sen átalakult a köztársaság mezőgazdasága is. A termő- területnek csaknem a fele öntözéses művelés alatt áll. Jelentősen növekedett a zöld­ségfélék, a gyümölcs és a sző­lő termesztése. Hatvan évvel ezelőtt Ör­ményországban egyetlen tudo­mányos Intézmény sem volt. Jelenleg csupán az akadémia falai között figyelemre méltó matematikai, fizikai és csilla­gaszati kutatások folynak. A tudományos kutatóintézetek­ben több mint 19 ezer kutató dolgozik. Szépülnek az örmény városok is. A márványból és gránitból épült fővárosban, Jerevánban soha nem látott méretűek az építkezések. A központi városfejlesztési terv szerint mindinkább a szovjet­unió egyik legszebb zöldöve- zetű városa lesz. A parkosí­tásnak különösen nagy a sze­repe, hiszen Itt jóval több a napfény, mint más közép­ázsiai városokban. A sok év­százados műemlékek kis szi­getként húzódnak meg a mo­dern építészeti alkotások kö­zött. Metrót Is kapott a fővá­ros, és nemrég adták át az új légikikötőt, amely az egyik legmodernebb repülőtér a Szovjetunióban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom