Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-14 / 11. szám

Is ivóvíz — kulturáltabb életforma Beszélgetés Pálíalvai Kálmánnal, a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójával Esztendők óta tart Nógrád megye közműves vízellátásá­nak dinamikus fejlődése: kezdődőit még az ötödik ötéves terv éveiben, s az idén is sok-sok kilométert baladnak elő­re az egészséges ivóvizet szállító vezetékek. Nem kivételes helyzet elérésére törekszik ezzel a megye — régi lemara­dásokat kell behoznia. Sok faluban még ma is palackozott vizet adnak a kisgyermekeknek, mert a kutak vize egész­ségük károsításával fenyeget. A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak tehát van mit aprítania a tejbe. Ez évi legfontosabb teendőikről beszélgetünk a vállalat igazgatójával, Pálfalvai Kálmánnal. — Tavaly munkához lá- j tott a Nyugat-nógrádi Tér­ségi Vízmű Szíve-lelke, a dejtári tisztítómű. Mit je­I lent ez a körzet ellátásá­ban? — A térségi vízmű teljes befejezése csak az idei év vé­gére várható, de addig is folyamatosan kötjük rá a rét­sági és a balassagyarmati já­rás községeit. Összesen hu­szonkét falu kap vizet innen, a Balassagyarmat, Rétság és Nagyoroszi felé tartó ágveze­tékek segítségével. Balassa­gyarmat, Érsekvadkert, Rét­ság, Dejtár, Patak és Nagy­oroszi már élvezi a vezetékes vízellátás áldásos hatását. Ahol tiszta ivóvíz van, ott egycsa- pásra kulturáltabbá válik az emberek életformája. Megje­lennek az igényesen beren­dezett fürdőszobák, korszerű mosógépeket vásárolnak. A jó ivóvíz mindenki számára fel­kínálja a városias életmód le­hetőségeit, s nem kell külön buzdítani senkit, hogy éljen is vele. — Mely falvak várnak még sorukra? — Bánk, Romhány és Két- bodony közművesítése a kö­vetkező feladat. A befejezési határidő 1984-re esik. Én nem ígérek semmit, de könnyen lehet, hogy jóval előbb kész lesz. A munkát ugyanis a Lenin brigád csinálja, s ez a csapat már sokszor meg­mutatta, mire képes . . t Ez­után- Rétság egy részén és a nagyközség tolmácsi terüle­tén hoznak létre társulatot. Csaknem teljesen elkészült a Rétságot és Diósjenőt össze­kötő ágvezeték, tehát hama­rosan Diósjenőn is megkez­dődhet a hálózat kiépítése. Ha minden úgy megy, ahogy reméljük, még ebben az öt­éves tervben sorra kerül Nógrád község is. — Mostanában a nagy­bátonyiak panaszolják gyakran a rapszodikus víz­ellátást. Mit kívánnak ten­ni panasznk orvoslására? — Nem csak a nagybáto- nyiak, hanem a maconkaiak és a szorospatakiak észrevétele is jogos. Az utóbbi időben gyors ütemű lakásépítkezés színhelye ez a körzet, erőtel­jesen növekszik a vízfogyasz­tás, amivel a bátonyi lassú­szűrő első két üteme nem képes lépést tartani. Idei, har­mincegymillió forint értékű építési jellegű munkánk egyik kiemelkedő részeként bővít­jük a lassúszűrőt: a berende­zés harmadik ütemének létre­hozásával napi ezerkétszáz köbméterrel nagyobbodik a vízszolgáltatás teljesítménye. Enélkül a napi háromezer köbméteres fogyasztás bizton­ságos kielégítése nem lehetsé­ges. Ügy számítunk, hogy jö­vő év tavaszán az új létesít­mény már vizet ad. — Szép számmal épül­nek az új otthonok Pász­tor: is. Hogyan győzik víz­zel? — A járási székhely egyen­lőtlen vízellátása sürgetően írja elő tennivalóinkat. Há­rom új kutat építettünk, vala­mint egy ötszáz köbméteres magaslati tározót. Ezt veze­ték köti össze a település centrumával, innen. kapják tehát a jó vizet az ott épülő tömblakások. — A dejtári tisztítómű mű­ködése óta Balassagyarmaton kiegyensúlyozott az ivóvíz­szolgáltatás. A magasabb fo­gyasztásból viszont több szennyvíz képződik, amit tisz­títani kell ... — Idén e téren is lépni sze­retnénk. Jelenleg két szenny­vízátemelő dolgozik a benzin­kút mögött. Amellett, hogy ezek vízgépészeti szempont­ból felújításra szorulnak, szükség van egy nagyobb teljesítményű átemelőre is. Ez azonban még mind kevés az elfogadható megoldáshoz: a húsipari vállalat olyan tö­mény szennyvizet bocsát ki, ami gyakorlatilag tisztítha- tatlan, illetve csak vállalaton belüli előtisztítással lehetsé­ges. — Idei munkájuk ered­ményeként mennyire tud­ja hátrányát csökkenteni Nógrád megye? — A vízvezeték hossza vár­hatóan harminc, a csatorna- hálózaté négy kilométerrel bővül. Az ivóvízhálózatba be­kapcsolt lakások száma ezer- hatszázzal, a csatornarend­szerbe bekapcsoltakó hatszáz­zal lesz több. Lemaradását ez­zel nem hozza be a megye, ez még hosszú évekbe telik. A nógrádi lakosság szűk fele részesül jelenleg vezetékes ivóvízellátásban, az országos átlag pedig nyolcvan százalék fölött van. Valamivel kisebb az országoshoz viszonyított lemaradásunk a közműves vízellátást élvező lakások szá­mát tekintve. A más vidékek­hez mért különbség azonban évről évre csökken, s ezáltal mind jobban javulnak az életkörülmények is. Szendi Márta U| ücaba-mofiorok Két új típusú motor készült el a győri Rába gyárban: a 240 lóerős szívómotor és a 290 lóerős turbófeltöltésű mo­tor, mindkettőt a grazi List Intézetben vizsgáztatják, majd az Ikarus gyár új típusú autó­buszaiba építik be. Az első kísérleti motorok már túl vannak a próbán, száz órán át működtették őket. s egyiknél sem észleltek rendellenességet. A Rába az osztrák intézet­tel közösen fejleszt ki egy új motorcsaládot, amelynek öt alaptípusa és nyolc tagja lesz; az alapmotor 240, a leg­erősebb pedig 350 lóerős. A sorozatgyártás még az idén megkezdődik. Az autóbuszokba, tehergép­kocsikba, mezőgazdasági erő. gépekbe egyaránt beépíthető új motorok jobban megfelel­nek az egyre szigorodó kör­nyezetvédelmi előírásoknak is, mint a jelenleg gyártot­tak, égésterükben az üzem­anyag tökéletesebben ég el, ezzel nemcsak a kedvező fo­gyasztást. a nagyobb teljesít, ményt egrik el,. hanem azt is, .hogy kevesebb szennyező- anyag kerüljön a levegőbe. Nagy előnyük, hogy lényege­sen erősebbek a mostaniaknál, hiszen a távolsági, a turista- autóbuszokat gyártó cégek és a tehergepkocsigyárak egyre erősebb motorokat igényelnek. A nagy lehetőség A z emberiség nagy lehetősége a sao- ciaiizmue — ez az Aczé.l György ál­tal definiált gondolat mintegy jel­szava, meghatározó tartalma lehet­ne annak az országos tanácskozásnak, amely* e napokban zajlott Budapesten az 1 MP Központi Bizottság rendezésében. Egy évti­zede nem ült össze hasonlóan széles körű és ilyen átfogóan gazdag tematikájú konferencia művelődéspolitikánk, ideológiai életünk idő­szerű teendőiről, s a hozzá kapcsolódó agi- táeiós, propagandamunkáról. Különleges sze­repe volt abban, hogy az ideológia, a poli­tika, a gazdaság, a társadalom, a történelem legfontosabb napi kérdéseiről összetetten tár­gyaltak tudósok és írók, újságíróik, művé. szék, művelődési intézmények vezető mun­katársai társadalmi-politikai életünk illetékes személyiségeivel, az ország valamennyi me­gyéje ideológiai életének vezető képviselőivel. Végül is —, már amennyire a két nap erre módot adott — az egész mai magyar való­ság jelen volt a referátum után kialakult vi­tában. Kimondva, kimondatlanul minden föl. szóialás, akárcsak a vitaindító, a szocializ­mus nagy lehetőségét elemezte, járta körül azt kutatva, hogy napjainkban, a jelenlegi helyzetben miként tudunk élni vele. Itt és most, a mai Magyarországon meg tudunk-e felelni történelmi utunk reális fölmérésével, a bennünket körülvevő világ tárgyilagos meg­ítélésével, ideológiai-szellemi erőink kellő mozgósításával a megújulás elháríthatatlan követelményeinek. Ez a kulcsa, ez az egyik legfőbb társadalmi feltétele ugyanis annak, hogy a szocializmusban rejlő lehetőségeket megragadjuk. Megújulás és aktívabb cselekvőkészség! Előrehaladásunk két elválaszthatatlan alko­tóeleme, melynek kibontakoztatása nem megy, nem is mehet viták nélkül. Ezek azon. ban csak akkor termékenyek, ha különböző megközelítési oldalakról is egy irányba hat­nak, a magyar nép szocialista fejlődé1-át kí­vánják elősegíteni. Ezen a tanácskozáson is kommunisták és pártonkívüliek egyaránt részt vettek és kifejtették véleményüket, sőt kétségeiket. Esetenként érződtek felfogásbe­li különbözőségek, aminthogy a terem fala­in kívül is így van ez az országban. Ám anélkül, hogy elhangzott volna a ma gya­korta használt közmegegyezés, mégis az el­térő nézeteknek és véleményeknek ez adta meg a közös vonását. Azon az alapon, hogy megújulási igényünk és útkereséseink mel­lett is változatlanul egy körös célunk van: a szocializmus építése. Hiszen éppen ezt a célt szolgálja az igényesebb megújulás, amely abból indul ki, hogy soha nem volt és a jövőben sem lehet perfekt, befejezett mar­xizmus. A társadalom előrehaladásával fej­lődnie kell az ideológiának, sőt elől kell jár­nia. ,A megújuló elmélet segítségéről — ép­pen a gyorsan változó világban — ezért nem mondhatunk le. Ezenközben folyamatos szel­lemi érintkezésben állunk mindazokkal, akik netán egész Sor kérdésben nem értenek ve­lünk egyet, de elismerik társadalmi rendűn, két és hajlandók segíteni a szocializmus épí­tését. Ez a szövetségi politika meghatározó­ja és ez hosszú távra szól. Sőt, napjaink­ban mindinkább meg kell újítani ezt a szö­vetséget a felnövekvő, új generációra gon­dolva, amely — éppúgy, mint az egész tár­sadalom — nincs elzárva a külqnféle. gyak­ran divatos szellemi áramlatoktól. Elvi, el­méleti viták kellenek a meggyőződésükhöz, sok megértéssel, de nem mondva le egyet, len területen sem a marxizmus hegemóniá­járól. Ez is olyan feltétel, amely egyértelmű határozottsággal kapott hangot ezen a tanács­kozáson Is, érvényesítésének módja és gya­korlata körül természetesen még számos megoldandó problémával. Megújuló világ formálódik hazánkban, pon­tosabban vár megújulásra a mi cselekvő po­litikánk révén Nem azért, mintha zsákut­cában lennénk —. amint ellenfeleink han­goztatják —, vagy rosszul csináltunk vala­mit, hanem elsősorban azért, mert a szocia. lizmus sem lehet soha befejezett. Állandóan továbbfejlődő rendszer. Éppen annak érde­kében, hogy a világban végbemenő folyama­tokhoz, változásokhoz rugalmasan alkalmaz^ kodva segíthesse elő az emberek anyagi bol­dogulásáért folytatott igyekezetei. Eközben érvényre kívánjuk juttatni nemes, igazi em­beri értékeinket, erkölcsi elveinket. Erről van szó, amikor a szocialista társadalom re­formján gondolkodunk. Nem jelent tehát ne­gatívumot, mivel ott vannak benne és mö­götte a megteremtett értékeink, az eddig megtett út eredményei is. Ezeket védelmez­zük! A sokat emlegetett gazdasági refor­munkat, az 1968-ban megkezdett úgynevezett új mechanizmust is ilyen értéknek tekint­jük. Szó sincs róia, hogy elvessük, de tovább­fejlesztését a körülmények teszik elodázha­tatlanná. Ennek módozatai viszont bizonyára még sok vitát, töprengést fognak előidézni. Legfőbb nemzeti sorskérdésünk is éppen ezért a szocializmus építésének korszerű to­vábbfolytatása. Ettől függ minden más egyéb, ezért kap napjainkban oly erőteljes hang­súlyt minden fórumon. Ezért állt e tanács­kozás középpontjában is. A közvéleményt élénken foglalkoztató egyéb — jogosan nem­zeti sorskérdésnek nevezett — gondok is en­nek talaján számolhatók fel, vágj' csökkent­hetők. Mert valóban aggasztó a tömegmére­tű alkoholizmus, az öngyilkosságok magas aránya, a népszaporulat kedvezőtlen alaku­lása, a leggyakrabban emlegetett fájó jelen­ségek közül. Az előzmények, méghozzá a régi világba visszanyúló előzmények isme­rete nélkül, s önmagunkban külön-külön ke­zelve aligha .lehetséges a felszámolásuk. Szá­mon kell tartani őket annak tudatával, hogy a nép, a nemzet jövőjét hosszú időre m egha­tározó korszakban élünk, amely megteremt­heti a feltételeit, a marxista elemzés segíti a valóság pontos ismeretét, tettekre sarkal­ló erővel mindazért, ami közös érdek és közös érték ebben az országban. Ennek a közös ügynek az érzete is olyan szükséglet, amelyre az ideológiai munka nagymértékben rádöbbentheti az embereket és késztetheti a további cselekvésre. A kö­zös érdekek fölismerése, ami valójában a szocialista nemzeti egységben testesül meg, most talán nagyobb hajtóerő, mint valaha. Amikor közismerten nehezebbek az életvi­szonyaink a korábbinál; amikor fenyegető veszélyek hírei röppennek föl napról napra az imperialista táborból, akkor nekünk itt, Középkelet-Európa e kis területén még jobban kell támaszkodnunk a vívmá­nyainkra, még jobban bele kell kapaszkod­nunk abba az erőbe, amelynek eddigi ered­ményeinket is köszönhetjük: a párt vezető szerepébe. Az ideológiai helytállás —, amely­re ez a tanácskozás a résztvevők körén túl is tömegeket ösztönzött — most olyan erő, amelyet a magunk érdekében, de a szocia­lizmusban reménykedő százmilliók érdeké­ben is vállalnunk kell. Keresve, kutatva, ugyanakkor az új "útjait az előrejutásnak, az átmeneti megállások, a jelenlegi megtorpa­nás utáni fölemelkedésnek. B ármily furcsán hangzik, mégis igaz a tanácskozásnak az az egyik konklú­ziója, hogy talán éppen a jelenlegi nehezebb idők kényszere visz köze­lebb bennünket az eszmeileg megalapozott, határozottabb cselekvéshez, s egy jobb, szo­cialistább társadalomhoz. Különösen, ha ér­vényesül a tanácskozótermen kívül is az a termékeny együttműködés, amely a külön­féle területek művelőit itt jellemezte. Mint­egy demonstrálva, hogy nem választható el élesen egymástól, sőt, szorosan összefügg a politika, ideológia, a gazdaság, a történelem — és társadalomkutatás. Mint, ahogyan szo­rosan együtt kell munkálnia, hatnia a napi élet minden síkján, termékenyítve és lendít­ve a termelőmunkát, mindannyiunk anyagi bázisát. Lőkös Zoltán Kő caz ország minden részébe Télen is folyamatosan szállítják az út- és vasútépítéshez a jó minőségű követ az ÉSZAKKÖ nógrádkövesdi kőbányájá­ból. Naponta 2000 tonnányi hagyja el az osztályozót különböző járműveken, az ország szinte minden részébe szállítva.- kj ­I miske'ci hűlüEiázhé! fekete szeder Megkötötte az idei szállítá­si szerződéseket termelőpart­nereivel a miskolci hűtőház, hat megyében csaknem fél­száz termelőszövetkezettel és állam: gazdasággal. Az idén feldolgozásra kerülő zöldség­féle és gyümölcs közvetlenül a termelőtől — tehát nem a kereskedelem közvetítésével '■’'k majd a miskolci gyár feldolgozósoraira, így a legfrissebb árut tudják majd gyorsfagyasztá^sai tartósítani. A piaci igényeket felmérve egyes árufélékből — például zöldbabból és zöldborsóból — a korábbi éveknél nagyobb területre kötöttek termelési szerződést. Az év újdonsága a tolcsvai tsz által termelt fe­kete szeder lesz. Színtartó Festés festék es küi A zavolzsszkj vegyi üzem­ben olyan új preparátumot fejlesztette« ki, amelynek se­gítségével a textilanyagok szinte a szivárvány minden árnyalatára megfesthetek. A módszer lényege, hogy az anyagra nem festéket, hanem vegyi félkészterméket visz­nek fel, amely kölcsönhatás­ba lépve a szálakkal, külön, féle színárnyalatot alkot. Ez a szovjet festési módszer olyan végterméket biztosít. amely nem fakul ki a napsütés ha­tására és mosás közben sem enged a színéből. NÓGRÁD - 1983. januái 14., péntek íj

Next

/
Oldalképek
Tartalom