Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-14 / 11. szám
A Hangszóró mellett Csak a ko7iót szabad szolgálni // Égjen oda a rántás... // Mi van ezzel a rántással? Egyáltalán, milyen rántásról lehet szó, amikor a rádió egyik-másik műsora kerül terítékre? A rántáségető szép szándék, úgy is, mint rádiós hitvallás, újra divatos kifejezéssel ars poetica (apropo, egy egész sor régi kifejezés került újra divatba!) nem is más, mint a nyilvánosan sokszorosan bevallott, sőt a figyelem hiányaiból valamiféle szociológiailag megalapozott erényt kovácsoló úgynevezett „háttérrádiózás” ellentétének frappáns megfogalmazása. Rádióról szólva, rádióstól kölcsönzött a meghatározás, legyen a műsor — bármiről van is szó — olyan, hogy odaégjen a rántás (Rapcsányi László nyilatkozata a HH- ban!). A rántáségető műsorok manapság ritkábbak, mint a fehér holló. Ami eleve úgy készül, hogy „ezt majd háttérként használják a hallgatók” — az alighanena eleve le is mond ennek az ellenkezőjéről. Milyen előnyök származnak ebből a vállalásból? Le. hét egy műsor például akár kétórás is, szóval lehet hösz- szú és az sem baj, ha unalmas is közben, vagy helyen- ^ ként, háttérnek így is jó; aztán ott a zene, az mindent betakar, elfed, a két perccel ezelőtti dögunalmat is;'akinek nem ez a zene tetszik, a háttérbe sepri a figyelmét, majd kap ő is valamit, amire felfigyel. .. „Nem lehet a hallga- * tótól elvárni, hogy állandóan figyeljen...” Azért jobb lenne mégis ebből kiindulná: „na fiúk, ez lesz a legjobb, legérdekesebb műsor a magyar rádiózás történetében.*. 1” Eriről azonban szó sincs. Ezzel szemben ttt « szolgáltató rádió; mindenre van már szolgáltató műsora, ezt például felsorolni sem lehetne. Mégis, mit vár az ember a rádiótól? Ezt sem lehet felsorolni. Ördögi kör, a h úszón - kettes csapdája volt ilyen. Ezért lehet ma már fieltűnő, ha egy-egy műsor (ami mellőzte a divatos slendriánságot, hevenyészett jópofaságot, erőltetett könnyedséget, álfiatalos megoldásokat, sokkolásokat) egyszeresek odaégeti a rántást. Boros János szerkesztésében megjelent rádióíoiyó- irat legutóbbi. 32. száma, a Fehéren — feketén utóbbi adása volt ilyen. Pedig itt egy-egy beszélgetés több tíz percig is eltartott (Rapcsányi ugyanis a cigarettányi időt tartja eléggé feszíthetőnek, érdekessé tehetőnek), hiszen az egyórányi műsoridőben mind. össze három riport hangzott el és eltekintve egy-két mo- derneskedő formalitástól (Friderikusz Sándor riportjában a beékelt, elidegenített hangú információk arról, mit hallunk éppen, sőt azt is, hogy mit hallunk mindjárt!) nos ettől eltekintve mindhárom „anyag” rántáségetöen érdekes-fontos volt. Ügyhogy az ember időről időre csavart egy kicsit a hangerőn és volt néhány pont (akkor már javában égett a rántás), amikor ahogy mondják: leg szívesebben belebújt volna a készülékbe. Mi kell a jó riporthoz? Jó témához, jó alany, egyáltalán időben megszólaltatott jó alany, ami alatt azt lehet érteni, hogy ő maga ne legyen „agyonpublikált”, mert amikor mór mindenkinek a könyökén jön ki egy-egy új felfedezett egyéniség-ügy-sa- többi, amikor már minden képeslap oldalakat szentelt erre vagy arra, amikor már megírta az ÉS, a Népszabad, teág ötödik oldala és így tovább a televízióig (érdekes, hogy felkap egy témát, személyt szánté egyidöben a hazai tömegkomm unikáció alkalmanként) akkor már ne*» nagyon figyel oda az ember. Valahol a konyhában kavarja a rántást. Pásztor Magdolna jó helyszínt választott, a fővárosi Nagyvárad téren ült egy magyar származású világhírű szobrászművésszel egy kis buszban, amelyben baranyai márványok is hevertek és hrról beszélgetett a párizsi művésszel — miért készít Budapestnek egy nagyméretű szobrot, amely madarat-em- bert ábrázol egyszerre és a címe: Béke. Pierre Székelynek három földrészen állnak köztéri szobrai, most francia bazaltból farag egy embermadarat, közben Baranyából visz színes márványt Párizsba, mert olyan színes kincs, mint amilyen a mi márványunk, még összesen két helyen van a világon! Közben szinte ész. revétlen kiderül valami igazi, jóértelmű szenzáció. Az, hogy a szobor magas talpazatába a címet, azt hogy „Béke” részünkről Kádár János kézírásával faragják kőbe, míg a francia nyelvű felirat a francia államelnök kézírását őrzi majd; így egy kövön, együvé kerül valamiféle megkapó természetességgel két európai állam vezetőjének békealáírása... Maár Gyula filmrendezőre meg alaposan „rájátszott” Fri- derikusz Sándor azzal, hogy közbeszúrt riportjaiban azt bizonygatta — senki sem ismeri. Mit csinál a rendező, amikor nem rendez (már vagy hét éve!), miért maradt el a műtermektől, miként köt valamilyen kompromisszumot önmagával, mert már nem na. gyón tartható saját maga előtt „tartalmas hallgatása”; miként fordult a magyar film ügye a hatvanas évektől fokozatosan a kommersz irányába? — megint olyasmi, amitől odaéghet a rántás. Mint amilyen a „lovasügyeink” taglalása is volt Stefka István faggatásában. Egy biztos, semmi közünk a „lovas nemzet” jelző, höz, ezt nyugodtan kikérhetjük magunknak. Sajnos... Fehéren-feketén, kereken megmondom, hogy „amúgy” meg ki nem áll hatom a rántást. (T. Pataki) Ma az ördög mmgya& hmmgon szálai meg, as még nem jelent mutációt. (Robert Korpáét) A tömeg a villamoson azért az űrért kárpótol bennünket, amelyben a Föld kering. (Slawomir Wróblewski) A határ vagyok: sem mínuszjel, sem pluszjel nem vagyok, hanem a két jel közötti pillanat vagyok. (Mrozek) Ha minden hiba elől becsukod az ajtót, az igazság, az ajtó mögött marad. (Tagore) A szavakat mérlegelni kell, nem számolni. (Keleti mondás) Az emberek minden boldogtalansága a reményekből fakad. (Camus) Gondolatok A bók olyan szép bokréta, amelynek belsejében nem ritkán ott rejtőzik a célsások csalánja is. (Slawomir Wróblewski) Mondd meg mit csinálsz, amikor félsz, és megmondom ki vagy. (Mrozek) A nő egy férfit vádol azzal (és csak egyet), hogy minden férfi egyforma. (Steinhaus) Jobb adni, mint kölcsönözni, és még olcsóbb is. (Philip Gibbs) Ami a politikában félelemmel kezdődik, tébollyal végződik. (Coleridge) A szerénység nagy emberekhez méltó tulajdonság. Semminek lenni, és mindamellett szerénynek maradni — nagyon nehéz. (Jules Renard) Olyan sokféle tragédia megy végbe, és mégsem következik belőlük semmi. Bizonyára ez a tragédia lényege. (Mrozek) Csalfa barátot találni éppen olyan könnyű, m.int igazat elveszíteni. (Thaiföldi mondás) Jobb az egyoldalú gondolkodás, mint a sokoldalú gépiesség. (Janusz Roszkowski) Az élet olyan ajándék, amelyet akkor érdemelsz ki, ha másoknak adod. (Rabindranath Tagore) Véleménykülönbségek a GAMESZ körül Nagy figyelemmel és felelősségérzettel olvastam Sulyok László „Véleménykülönbségek a GAMESZ körül”, a NÓGRÁD december 3-i számában megjelent cikkét. Nemcsak ez, hanem minden olyan írás, vélemény és álláspont érdekel, amely a kulturális ágazat gazdaságpolitikai kérdéseivel foglalkozik, miután pedagógus vagyok, s személyesen is érintenek az ezzel kapcsolatos döntések. A politikában, a közéletben kevésbé tájékozott emberek előtt is közismert, a gazdaság és az oktatás sok szállal kapcsolódik egymáshoz, átszövi, átfonja a másik működését és végső soron szocialista társadalmunk további fejlődésében alapvető, meghatározó, az egész életünkre kiható, mobilizáló szerepe van. Ezt az alapvető kérdést pedagógusnak, gazdasági szakembernek azonos módon kell megítélni. Ezért a Népszabadság december 1-i számában — más alkalommal más kérdésről is — cikket írtam, jobbító szándékkal az alsó fokú tanintézetek új, a Pénzügyminisztérium által kiadott utasítás»és végrehajtás anomáliáiról, a GAMESZ-ok szervezéséről, működéséről. Bár Sulyok -László jelzett cikke nem marasztalta el a Népszabadságban megjelent írásomat, de kifejezésre juttatta, hogy az a kerék visz- szaforgatását sugalmazza. Ez késztetett arra — nem szokatlan hangvételű kitétele —, hogy válaszoljak a nyilvánosság előtt észrevételeire. A mai vezetési ismereteink szerint, a rendszerszemlélet azt jelenti, hogy minden intézményt, vállalatot stb. olyan egységes egésznek tekintsünk, mely szerves egységben álló részekből épül fel. Így van ez a tanintézeteknél is, ahol a nevelés, az oktatás, annak személyi és tárgyi eleme, a rájuk jellemző, sajátos funkció szerint működik. Ha nem Így van, akkor zavar keletkezik a struktúrában, s ez oda vezethet, hogy a rendszer egy, vagy több eleme az „önfejlődés” elve szerint funkcionál, ami az alsó fokú oktatási intézményekben — egy adott településen — az eredeti célkitűzések magas színvonalú megoldását, a tantervi előírások végrehajását, végső soron a közoktatás-politikai határozat megvalósítását hátráltatja. A fenti célok elérése érdekében a nagy tanintézetek létrehozása megtörtént, s a kisebb települések iskoláinak művelődési házainak, < sportegyesületeinek integrálása most folyik. Valóban igaz, hogy a hatékonyabb nevelő-oktató munka érdekében az anyagi és szellemi erőket jobban keli hasznosítani, a rendelkezésre álló helyiségeket, berendezéseket, szakmai felszereléseket és nem utolsósorban a gazdasági szakértelmet racionálisabban kell igénybe venni. (Az más kérdés és külön téma, hogy ezres, vagy kétezres létszámú tanintézetben, ahol az elszemélytelenedés ellen kell küzdeni, miként lehet a nevelési elveket megvalósítani. Erre példa az ifjúság mostani neveltségi szintje). De tény — és ezt mindenkinek el kell fogadni —, hogy az integrált intézmények működése új gazdálkodási formák, a GAMESZ-ok létrehozását igényli. Ennek szervezéséről a Pénzügyminisztérium az Oktatási Minisztériummal és a pedagógus-szakszervezettel egyetértésben intézkedett. Saját tapasztalataim — vezető szakszervezeti tisztségviselő vagyok — és egy több napig tartó országos szakmai tanácskozáson, tudatosan összegyűjtött információim alapján írtam a Népszabadságban a GAMESZ-ról. Nem konkrét hibákat akartam ki- karikírozni, nem volt szándékom a nagybatonyi, vagy megyei problémákra „tüzeint”. Ezt inkább tette Sulyok László a NÓGRÁD-ban megjelent cikkében. Azt írta, hogy a GAMESZ már eddig is nagy segítséget adott az intézményvezetőknek. Elvégezte a leltározást, elkészítette a költségvetést. Arról is szólt az írás, hogy a Heves megyei pedagógusok előtt dicsérőleg szóltak az itteni intézményDosztojevszkij-emlékmúze- um nyílt szerdán Moszkvában. Az emlékmúzeumot abban a lakásban rendezték be, „melyben a nagy orosz író ermekkorát és ifjúságát töltötte. A lakást Dosztojevszkij öccsének visszaemlékezései alapján rendezték be eredeti bútorokkal. Az író személyes használati tárgyait, könyveit özvegye, Anna Dosztojevszka- ja őrizte meg az utókor száAz enyhe télben nyugtalan a méhek álma az alföldi méhesekben. A tavaszias napsütésben zsonganak a családok, s így gyakran kell kaptárvizitet tartani a méhészeknek. Az eddigi tapasztalatok szerint jól telelnek a rovarok. Ha továbbra is enyhe marad az idő megkezdik a fiasítást, aminek nem örülnek a méhészek, mert az idő előtti vezetők. Ez mind szép, esafc nem ez a valóság! A tapasztalatcserén valóban nem szidták, nem marasztalták el a GAMESZ-t, de ez nem azt jelenti, hogy dicsérték. Tudom, hogy így volt, jelen voltam a tanácsozáson. Ami a leltározást, a költségvetés elkészítését illeti, azt a pedagógusok végezték. Aki olvasta a Népszabadságban megjelent írásomat, az érti, hogy nem sugalmazom a „kerék visszaforgatását”. Azt a gondolatot hangsúlyoztam végig, hogy a közoktatás rendszerében ne váljék idegen szervezetté a GAMESZ. Olyan legyen a működése, amely a színvonalasabb nevelő-oktató munka gazdasági feltételeit biztosítja. Csak akkor és ott szabad megszervezni, ahol már a személyi feltételek biztosítottak. Ezt erősítette meg a Pénzügyminisztérium tanácsi költségvetési főosztálya levele is, melyet a Népszabadságban megjelent cikkem után küldött. Kértek, hogy kísérjem figyelemmel továbbra is a GAMESZ szervezésének eredményeit, anomáliáit, s ha azok nem orvosolhatók, úgy indokolt a jövőben is a nyilvánosság elé tárni. Ehhez még annyit kívánok hozzáfűzni, hogy a jövőben is élni fogok a nyilvánosság lehetőségeivel, mint eddig tettem úgy, hogy az szolgálat maradjon, azoknak a szolgálata, akikért — a tanulóifjúságért — mindent megtenni kötelesség. Gyenes László, tanár Nagybátony Dosztojevszkij-emlékmúzeum Alvás helyett zsongás mára; átadta az államnak az író arcképeit, fényképeit, kéziratait, a könyveihez készített vázlatokat, valamint leveleit. A moszkvai Dosztojevszkij Múzeumban, amelyet 55 évvel ezelőtt alapítottak, mintegy 10 ezer, az író munkásságára emlékeztető tárgy van kiállítva. A Szovjetunióban Dosztojevszkij művei eddig 465 kiadást értek meg, összesen több mint 40 millió példányban. nemzedéknevelés rövidíti a méhek életképességét, gondosabb etetést és ápolást kívánnak hordásig. Az ébren telelő méhesekben rendkívül sok kárt tesznek a harkályok is. A méhek zsongása felhívja a figyelmüket a kaptárra, s a torkos madarak feltörik a méhlakokat, kilyukasztják a deszkafalat. | FENTEK: t KOSSUTH RADIO: 8.27: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? 8.37: Ernest Blano operaáriákat énekel 9.03: „Vár egy új világ...” 9.33: Száll az ének 9.53: Lottósorsolás 10.05: Zenélő Dominó (ism.) 10.35: A szegény kisgyermek panaszai 10.41: Szerdahelyi János nótáiból 11.00: A bázeli harangok 11.48: Kyral: Szülőföldem — Szvit 12.45: Hét végi panoráma (ism.) 14.03: Scherzók zenekarra 14.44: Magyarán szólva... (ism.) 15.05: Révkalauz. A Gyermekrádió műsora 15.35: Lantmuzsika 1G.00: Fűtől fáig 17.05: Népdacsokor 17.35: Kisváros. Riport 18.00: Johnny Gibbs zenekara filmzenét játszik 19.15: Homo ludens. Az Iskolarádió műsora 19.35: Hangalbum 20.35: Operettkedvelőknek Operettslágerek 21.30: Az ország legkisebb termelőszövetkezetében 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A rock and roll csillagai II. rész 23.20: Kathien Ferrier énekel 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Tíz perc külpolitika (ism.) 8.35: Slágermúzeum (ism.) 9.21: Intermikrofon. Szomszédolás sok zenével 9.41: Torma és pálma. Riport 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Népi muzsika 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok 13.35: Felütöm a telefonkönyvet 13.45: A Petőfi rádió zenedélutánja 14.30: Könyvről könyvért. Irodalmi rejtvényműsor 17.30: ötödik sebesség 18.35: Pophullám 19.15: Tudósítás az Ü. Dózsa— Székesfehérvári Volán bajnoki jégkorongmérkőzésről 19.20: A Pophullám folytatása 19.40: Régi nóta. híres nóta 20.35: Sport, ritmus, zene (ism.) 21.35: örökzöld dallamok (ism.) 22.30: Nem szentírás! Késő esti töprengés a gazdaságról 23.20: Lőte Attila zenés portréi» 4 NÓGRÁD[-»J983, január 14„ péntek ) MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tartalomból : Lakásigénylés, -felújítás. — MÁV-szolgáltatás. — Iránytaxi Salgótarjánban. — A Fogtechnikai Vállalatnál kérdeztük. — Hét végi programajánlat. — Üj könyvek.) Szerkesztő: Nagy István. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Ünnepi egységgyűlés a munkásőrség Miskolc városi parancsnokságán. — Előkészületek a szabadföldi kertészkedésre Putno- kon.) — 18.25—18.30: Lap- és mü- sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: iskolatévé. Élővilág (Ált. isk. 7. oszt.) 8.30: Fizikai kísérletek II. Áramlási jelenségek 8.40: Orosz nyelv (Alt. isk. 5. -iszt.' 9.00: Fizika (Ált. Isk. 6.. oszt.) 9.25: Technika (Ált. isk. 1. oszt.) 10.00: Deltácska. Az időjárás 10.20: Rajz. (Ált isk. alsó tagozat) 10.40: Osztályfőnöki óra (Ált. isk. 3—4. oszt.) 10.55: Képújság 13.45: iskolatévé. Fizikai kísérletek (ism.) 13.55: Raiz (ism.) 14.15; Deltácska (ism.) 14.35: Technika (ism.) 14.50: Fizika (ism.) 15.15: Élővilág (ism.) 15.50: Hírek 15.55: Sándor Kálmán Széplányok sisakban. Tévéfilm. (ism.) 17.15: Reklám 17.20: Pannon krónika 17.50: Képújság 17.55: Ablak 18.55: Tv-tükör — Az ablakról 19.05: Reklám 19.13: idősebbek is elkezdhetik 19.20: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: önök kérték . . . a televízió kívánságműsora a nézők levelei alapján 21.10: Pénteki randevú. 22.10: Tv-híradó, 3. 22.20: Budapesti trilógia. Vészi Endre: Nyitott ház. Tévézték 2. MŰSOR: 20.00: A maláji tigris. Magyarul beszélő olasz kalandfilmsorozat. VI/2. rész. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Szemle. Társadalomtudományi körkép. 22.lt r Kéoúiság BESZTERCEBÁNYA: 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Fortuna és Jacinta. Spanyol filmsorozat. 9. rész 21.10: Szórakoztató Vetélkedőműsor 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Balszerencse. Belga tv-film 23.45: Hírek 23.50: Sífutó Világ Kupa. A nők 10 kilométeres sífutása, felvételről 2. MŰSOR: 19.30: Az ember és a világűr. 2. rész. (ism.) 20.00: A legnagyobb tromf. 21.30: Időszerű események 22.00: Gr (írni: A velencei özvegy Színházi előadás felvételről MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: De. 9 és 11-től Mesemozi — Du. 3-tól Iskolamozi: (Bérletes előadások) Hófehérke és a hét törpe. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilmfelújítása, háromnegyed 6-tól: A postás mindig kétszer csenget. I—II. (16) Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — József Attila MMK: Diákfilmklub 15 órától: Az ötödik pecsét. (14) Színes magyar film. — Felnőttfilmklub: 18 órától: ördöngősök. Francia film. — Balassagyarmati Madách: Iskolamozi: Nuki majom kalandjai. Színes, szovjet ifjúsági film. Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Egy kis romantika. Színes, szinkronizált amerikai- francia filmvígjóték. Pásztói Mátra: Suli-buli. Színes magyar filmburleszk. — Rétsági Asztalos: Az ítélet halál. (14) Színes lengyel film. — Szécsényi Rákóczit Keoma. Színes olasz western. — Ersekvadkert: A fekete tyúk. Színes, látványos, szinkronizált szovjet film. — Nagylóc: Ben Húr. I—II. Világsikerű színes amerikai szuperprodukció. Nyitott ház Január 14. — péntek — 22.20 h. 4
