Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-14 / 11. szám

rrr-ihr Közös harcászati gyahsriat Magyarországon A Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői­nek éves kiképzési terveivel összhangban a közeli napok­ban harcászati gyakorlatot hajtanak végre a Csehszlovák Néphadsereg, a Magyar Nép­hadsereg, a szovjet hadsereg kijelölt törzsei és csapatai a Magyar Népköztársaság terü­letén. Négynapos falklandi látoga­tása befejeztével csütörtökön visszaérkezett Londonba Mar­garet Thatcher. A brit miniszterelnököt ott­honában a távozta után ki­robbant „kis valutaválság” fogadta. Londoni kommentá­torok szerint a font helyzeté­nek stabilizálódásához nagy­Amerikai támaszpontok Pakisztánban Pakisztánban megkezdték azoknak az elektronikus meg­figyelőállomásoknak az építé­sét, amelyek az Egyesült Ál­lamok gyors reagálású erőinek az Indiai-óceán és a Perzsa­öböl térségében végrehajtandó akcióihoz nyújtanak segítséget. Ha ezeken a területeken — washingtoni megfogalmazás szerint — „veszélyeztetik az amerikai érdekeket” a deszant- csapatok partraszállítása előtt nem lesz szükség légi felderí­tésre, mert ezt elvégzik ezek­ről a támaszpontokról. A hírt ismertető Navbharat Times című indiai lap rámu­tat, hogy az Egyesült Államok az Indiai-óceán egész térségé­ben támaszpontok hálózatát akarja létrehozni, és ennek részét alkotják az elektroni­kus megfigyelőállomások. Helyi politikai megfigyelők! rámutatnak, hogy egyáltalán nem véletlen Pakisztánnak ez a szerepvállalása, hiszen ez az egyetlen ország, amely a Seato és a Cento felbomlása után is olyan szerződéses viszonyban van az Egyesült Államokkal, mint amilyent az 1959-ben kö­tött, kimondottan katonai jel­legű „együttműködési szerző­dés” rögzített. NÓGRÁD — 1983. január 14., péntek A második legnagyobb (XIV.) Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság ★ lÉa Az Ukrán SZSZK címere Arafat elutazott Moszkvából Pravda az erőfölényről ( Egyenlőtlen szerződést akarnak JassBW Arafat, a PFSZ VB elnöke csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén rendkívül elégedetten nyilatkozott a szovjet vezetőkkel folytatott szerdai megbeszéléseiről, ame­lyek — mint mondotta — elvtársi, baráti légkörben, a kölcsönös megértés jegyében folytak le, igen gyümölcsöző­ek voltak és konkrét eredmé­nyeket hoztak. A közel-keleti rendezés le­hetőségeit elemezve a Palesz­tinái vezető rámutatott: ideá­lisnak tekinti azt a rendezési javaslatot, amelyet az arab or­szágok fezi csúcstalálkozóján dolgoztak ki és amely gya­korlatilag egybeesik a Leo- nyid Brezsnyev által tavaly szeptemberben előterjesztett szovjet rendezési javaslattal. A palesztinai vezető hang­súlyozta: a Szovjetunió elvi állásfoglalása, a palesztinai népnek nyújtott támogatása, törvényes jogai melletti kiál­lása változatlan. Kifejtette, moszkvai megbe­szélései során tájékoztatta a szovjet vezetőket a Jordániá­val folyó tárgyalásokról és ha­sonló következtetésekre jutott tárgyaló partnereivel. Végezetül egy kérdésre vá­laszolva elmondta, hogy előző moszkvai látogatása alkalmá­val, a múlt év végén találko­zott Meir Vilnerrel, az Izra­eli Kommunista Párt KB fő­titkárával. A palesztinaiak már huzamosabb ideje pár­beszédet folytatnak az izraeli demokratikus és haladó erők­kel. A Palesztinai Felszabadítá­st Szervezet küldöttségé, amely Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke vezetésével tett hivatalos munkalátoga­tást a Szovjetunióban, csü­törtökön elutazott Moszkvá­ból. Kambodzsai tiltakozás Az SPK kambodzsai hír- ügynökség csütörtökön nyi- laktozatban követelte a thai­földi hatóságoktól, hogy azon­nal szüntessék be a Kambod­zsai Népköztársaság szuvere­nitását és területi egységét sértő cselekményeket. A nyilatkozat hangsúlyoz­ta, hogy Thaiföld területéről tavaly csaknem 150 alkalom­mal hajtottak végre tüzérsé­gi, aknavető- és rakétatáma­dásokat Kambodzsa határ­menti területei ellen, s a tá­madások során mérgező ve­gyi anyagokat tartalmazó lö­vedékeket is kilőttek. A thai­földi haditengerészet hajói több mint 650 esetben hatol­tak be kambodzsai felségvi­zekre, s a thaiföldi légierő re­pülőgépei berepüléseikkel to­vábbra is folytatták a kam­bodzsai légtér megsértését. A thaiföldi kormány sem­miféle intézkedést sem tett a határvidéken kialakult fe­szültség enyhítésére, és nem adott kedvező választ a kam­bodzsai kormány javaslatai­ra, amelyek a két ország kö­zötti határvidék békeövezetté változtatását indítványozták — húzta alá a hírügynökség nyilatkozata. Az SPK nyilatkozatában ki­emelte, hogy a thaiföldi ha­tóságok tevőlegesen részt vesznek az úgynevezett de­mokratikus Kambodzsa koa­líciós kormányának összeko­vácsolásában. A közepes hatótávolságú európai nukleáris eszközök kérdésével kapcsolatos bár­mely megoldásnak előfeltéte­le a realitások pontos figye­lembevétele és a kontinensen évtizedek alatt kialakult erő- egyensúly megőrzése. Az Egyesült Államok a NATO- nak erőfölényt biztosító, egyenlőtlen szerződést akar a Szovjetunióra kényszeríteni azzal, hogy az erőviszonyok vizsgálatánál makacsul fi­gyelmen kívül hagyja Nagy- Britannia és Franciaország fegyverzeteit — állapítja meg csütörtöki szerkesztőségi cik­kében a Pravda A cikk emlékeztet rá, hogy a Szovjetunió alkotó szelle­mű, messze előremutató ja­vaslatokat tett az európai fegyverzetek csökkentésére. Felajánlotta, hogy a kölcsö­nös fegyverzetcsökkentés eredményeként csak annyi közepes hatótávolságú rakétát tart meg, amennyivel Nagy­Britannia és Franciaország rendelkezik Európában, s csak annyi nukleáris fegyver hor­dozására is alkalmas közepes hatósugarú repülőgépet, amennyivel az Egyesült Álla­mok Nagy-Britannia és Franciaország együttesen bír. A szovjet álláspont abból a cáfolhatatlan tényből indult ki, hogy Európában ma Nagy- Britannia és Franciaország birtokában van a NATO nukleáris fegyvereket hordozó repülőgépeinek és közepes ha­tótávolságú rakétáinak több mint egynegyede, s a két or­szág állandóan fejleszti és tökéletesíti fegyverzetét. A fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon /az Egyesült Államok mégis azt követeli, hogy ne vegyék figyelembe a brit és francia nukleáris erőt. Amerikai részről arra hivat­koznak, hogy ezek az orszá­gok nem vesznek részt a gen­fi tárgyalásokon, s különben is nukleáris fegyverzetük ál­lítólagos „sajátos” nemzeti jelleggel bír. Ezek az érvek megalapo­zatlanok — mutat rá a Prav­da — mivel a Szovjetunió nem azt javasolja, hogy' vala­milyen formában korlátozzák Nagy-Britannia és Franciaor­szág nukleáris fegyverzeteit. Az európai nukleáris fegy­verzetek korlátozására és csökkentésére vonatkozó szovjet—amerikai szerződés­nek egyetlen pontja sem kö­telezné semmire ezt a két or­szágot. A Szovjetunió csupán azt kívánja, s emellett ki­tart a jövőben is, hogy az egyensúly valós elemeként vegyék számításba a brit és a francia nukleáris erőt. Ezek figyelmen kívül hagyása ugyanis megsértené a felek egyenlő biztonságának elvét. Hazatért a miniszterelnök-asszony mértékben hozzájárulhatna, ha maga Margaret Thatcher hárítaná el azokat a feltéte­lezéseket, hogy még tavasz- szal kiíratja a választásokat. A konzervatív párt elnöke, Cecil Parkinson ugyan már ilyen értelemben nyilatkozott, de a kormányfő állásfoglalá­sa az övénél sokkal nagyobb súlyú lenne. Vogel európai tárgyalásai Hans-Jochen Vogel, az SPD kancellárjelöltje Mitterrand elhöknél tett látogatása után Lionel Jospint, a szocialista párt első titkárát kereste fel. A megbeszélés után Jospin ki­jelentette, hogy az európai biztonság és leszerelés kérdé­seiről volt sző, Vogel ismer­tette az SPD ezzel kapcsolatos álláspontját, Jospin pedig rá­mutatott arra, hogy a francia szocialisták véleménye szerint biztosítani kell az erők egyen­súlyát Jospin továbbá kijelentette, hogy a francia szocialisták az SPD győzelmét óhajtják a nyugat-németországi választá­sokon s teljes mértékben a nyugatnémet szociáldemokra­ták oldalán állnak. A párizsi szovjet nagykö­vetség szóvivője az AFP kér­désére válaszolva csütörtökön kijelentette: továbbra is érvé­nyes Jurij Andropovnak az a javaslata, hogy a szovjet eu­rorakéták számát a francfa és brit rakéták' együttes szintjén állapítsák meg. A szovjet szóvivő rámuta­tott: a rakétahordozók számá­ról feltétlenül tárgyalni lehet Genf ben. „Ez a javaslat még mindig az e téren tett leg­realisztikusabb javaslat, s úgy véljük, az becsületes ala­pot nyújt ahhoz, hogy megta­lálják a megegyezés terüle­tét” — mondotta a szovjet szóvivő. Hapirenden a társadalombiztosítás és az élelmiszer-ellátás Korzika Bombák a „szépség szigetén" Bombarobbanásokkal, me­rényletekkel kezdődött az új esztendő Korzikán. Napóleon császár szülőhelyéről az el­múlt esztendők során sűrűn érkeztek hasonló hírek: a „szépség honának” nevezett szigeten csak az elmúlt év­ben 800 robbantást hajtott végre a Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front (FLNC) nevű szeparatista szervezet. A mostani terrorhullám azonban kissé még a szakér­tőket is meglepte. A Mitter- rand-kormány ugyanis tavaly — a szocialista választási igé­nyeknek megfelelően — kü­lönleges státust biztosított Franciaország 95. megyéje számára. A decentralizációs programba illeszkedve első ízben tartottak tartományi gyűlési választásokat a szige­ten, s ősszel az autonómia­törvény alapján összeült a széles körű önkormányzattal rendelkező regionális parla­ment. Ennek törvényhozó ha­talma ugyan nincs, de létre­hozásával mégis az élet szá­mos területén (például a költ­ségvetés, a beruházások, a környezetvédelem, a kultúra, a szállítás-közlekedés, a fog­lalkoztatottság terén) Ajaccio kapta meg a közvetlen döntés jogát. Párizs tehát joggal re­ménykedhetett abban, hogy a megindult reformfolyamat csökkenti a régóta halmozódó feszültséget. Mert gond akad bőven a Földközi-tenger északnyu­gati részén fekvő, valóban festői szépségű kis szigeten. A gazdaság fejletlensége .ösz­tönzi a kivándorlást, ipar alig akad, az életszínvonal pedig messze elmarad az anyaor­szágétól. Az áruk többségét kívülről hozzák be, magas a munkanélküliek aránya, s az élmúlt években fellendült tu­rizmus sem a negyedmilliós őslakosság gazdagodását hoz­ta. Évszázadokon keresztül a klánok, falusi érdekszövetsé­gek uralma nyomta rá bélye­gét a politikai életre. Mind­ehhez járult a korzikai nem­zeti mozgalmak megerősödése a hatvanas évektől kezdve. A szeparatista törekvés tucatnyi kisebb-nagyobb pártot, cso­portot szült, amelyek közül jó néhány az erőszakos ellen­állás útját választotta. A het­venes években tevékenységük már Franciaországra is át­terjedt, nem ritkán kiváltva az elkerülhetetlen ellenter­rort, például a F. R. A. N.- C. I. A. elnevezésű szélsőjobb- oldali magánszervezet akcióit. A tavalyi választások ide­jére a merényleteket felfüg­gesztették. Ám —, amint ősz­től kezdve a robbanások újabb hulláma már jelezte — a tűzszünet csak átmeneti­nek bizonyult. A voksolás nem teremtett tiszta képet, hiszen sem a jobb, sem a bal­oldal nem szerzett egyértel­mű többséget. Az urnáknál visszaszorult szeparatisták pedig úgy tűnik, a nyugtalan­ság fokozásával akarják je­lezni: Korzika elszakadásának önálló létének irrealitása el­lenére továbbra sem tesznek le terveikről. Érthető hát, ha Párizsban világosan érzékelik a veszélyt. A januári me­rényletsorozat után a minisz­tertanács -elhatározta az FLNC feloszlatását, s köztár­sasági biztost neveztek ki a rendőri akciók összehangolá­sára. A szeparatizmust csak egy elenyésző kisebbség tá­mogatja — mutatott rá Mit­terrand elnök, hozzátéve, hogy a kormány, ha kell, eré­lyes fellépéssel biztosítani fog­ja a törvényes rendet. A tét nem kicsi: a korzikai fejlemé­nyeket ugyanis a francia el­lenzék felhasználhatja az egész decentralizációs re­formirányvonal elleni táma­dásra. (szegő) A társadalombiztosítási tör­vény egyes előírásainak mó­dosításáról, valamint a bá­nyászok nyugdíjellátásáról ta­nácskozott»-a -lengyel pária­ment társadalmi-gazdasági ta­nácsa, amely Véleményező testületként a szejm mellett működik. A tanács, ellenvé­leményekkel agyán, de jóvá­hagyta azt a tervezetet, amely szerint a betegállomány első három napjára csak a táppénz fele jár majd. Ezzel az intéz­kedéssel —, amelyet a szejm- nek még jóvá kell hagynia — a munkahelyi hiányzások szá­mát akarják csökkenteni. A tapasztalatok azt mutatják ugyanis, hogy a táppénzcsa­lók többsége rövid időre írat­ja ki magát betegállományba, s általában annak első nap­jait használja fel különféle személyes ügyek intézésére. Az ország élelmiszer-ellá­tását érintő egyik kulcskér­désről: a takarmányhelyzet­ről tárgyalt Roman Mali­nowski minisztereíriök-he- lyettes elnökletével az orszá­gos élelmiszer-gazdálkodási ta­nács. A résztvevők a többi között megállapították: ahhoz, hogy az ország idővel önellá­tóvá váljon élelemből, feltét­lenül szükség van a hazai ta­karmánybázis korszerűsítésére. Tarthatatlannak mondták, hogy miközben Lengyelország évről évre jelentős mennyisé­gű takarmánybehozatalra szo­rul, a jó minőségű rétek és legelők mindössze 50—60 szá­zalékát használják ki a gaz­dálkodók. Ukrajna hatalmas iparvidé­kén, a Donyec-medencében kőszenet, Krivoj-Rognál pe­dig vasércet bányásznak. A Barátság kőolajvezeték Ma­gyarországra ukrán területe­ken jut el. Termékeny földekkel aján­dékozta meg Ukrajnát a ter­mészet. A tizenegyedik ötéves tervben 12—14 százalékkal kívánják növelni a mezőgaz­daság évi átlagos termelését: a gabonatermelést 52 millió, a cukorrépát 58 millió, a napraforgó termelését 2,9 mil­lió tonnára A köztársaságban eddig több mint 2 millió hek­tár termőterületen javították meg a talajt, 1935-ig pedig további félmillió hektáron fe­jezik be a meliorációs mun­kákat. Jelentős sikerekről számol­hatnak be az ukrajnai nö- vénynemesítők is. ílat nö- vénykísérlei központban olyan új fajtákat és hibrideket ne­mesítettek ki, amelyek a vál­tozékony éghajlati viszonyok között is magas termésátlagot hoznak. Az Ukrajnában fo­lyó növénynemesítési mun­kák nagyságrendjére jellem­ző, hogy az elmúlt öt év alatt a tudósok 625 növényfajt és hibridet adtak át fajtarninő- sítésre — közöttük 174 el­terjesztése már folyik. A tizenegyedik ötéves terv­ben az ukrán nép életszínvo­nala tovább emelkedik. Csu­pán például a fővárosban a két utóbbi ötéves terv alatt évente 25 ezer lakás épült. Ukrajna az Oroszországi Föderáció után a Szovjetunió második legnagyobb köztár­sasága: 603 ezer 700 négyzet- kilométer területén fekszik, déli határa a Fekete-tenger híres üdülőövezetéhez kapcso­lódik. A kelet-európai síkság jelentős részét termékeny délnyugati földjeit foglalja el. Az 50 millió 200 ezer lakosú köztársaság fővárosa Kijev. az egész keleti szláv állami­ság egyik legősibb központja. A kijevi Oroszország, amely a IX—X. században érte el a virágkorát, az orosz, az ukrán és a belorusz nép egységes állama volt. A történelmi és kulturális szálakon kívül ma Ukrajnát, Belorussziával és Oroszországgal, valamint a többi szovjet köztársasággal gazdasági kapcsolatok kötik össze. Itt összpontosulnak a modem ipar legfontosabb ágai, amelyek kedvező hatá­súak az Ipar fejlődésére. Ilye­nek: a repülőgép- és autó­gyártás, az elektronika, az olajfeldolgozó ágazatok és az atomenergetika. A Harkovi Turbinagyárban készülnek az atomerőművek milliónyi tel­jesítményű turbinái.

Next

/
Oldalképek
Tartalom