Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám
A Ganz-MÄVAG mátranováki gyáregységének dolgozója Végh István gépi forgácsoló. Képünkön: darualkatrészek gépészeti elemeinek fúrását végzi sugárfúró gépen. Mongóliái sikerek után Algériába készülnek a Miaui kutatót Befejezte mongóliai vízkutatását az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat. A kétéves munkára a Geomin- ko Rt. bonyolításában vállalkoztak. Az Ulánbátortól északra fekvő területen, egy leendő bánya térségében, több mint kétezer méternyi kutatófúrást mélyítettek, s a tapasztalatok alapján tizenegy kutat építettek. A kutak ösz- szes vízhozama meghaladja a napi 700 köbmétert, ami lényegesen — mintegy 300 köbméterrel — több mint ameny. nyit előzetesen szavatoltak. Az újabb tárgyalások eredményeként jövőre ismét földtani kutatásokhoz kezd Mongóliában az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat. A mongóliai sikerek után a várpalotai központú vállalat szakembercsoportja Algériába készül, ahol az Industrial Export Külkereskedelmi Vállalat bonyolításában nyolcezer méternyi földtani kutatófúrást vállait. A munkát — négy város térségében — májusban kezdik meg, feltérképezik a környék anyagkészleteit és kijelölik egy építendő téglagyár legmegfelelőbb he. lyét. Mi az árfegyefem, de... Szolgáltatások falun Az árhivatal, az ágazati árhatóságok, a helyi árszervek és az Országos Kereskedelmi Felügyelőség a legutóbbi másfél évben 6700 árellenőrzést tartott vállalatoknál és szövetkezeteknél, további 81 000 esetben végeztek árvizsgálatot boltokban és szolgáltatóhelyeken. Az Országos Anyag- és Árhivatalban ösz- szesítették a tapasztalatokat, különösen az 1980-ban bevezetett árreform hatását a hagyományos, úgynevezett nem kompetitiv árképzést alkalmazó termelők, kereskedők, és áruik körére. Ezt az árképzési módot — amelyet nem befolyásol a külpiaci értékítélet — használják áz ipari termelés egyharmadában, a szolgáltatások körében, az építőiparban, a mező- ás élelmiszergazdaságban, a fogyasz- tásicikk-kereskedelemben, valamint a kutató- és fejlesztő intézetek és számítástechnikai intézmények munkájában. Az árellenőrzések mintegy 20 százalékánál szabálytalanságot fedeztek fel az ellenőrök, ezek mintegy fele szigorúbb felelősségrevonást igényelt, ritkábban bűnvádi eljárást, gazdasági bírságot vont maga után. Sok olyan kisebb vétséget is találtak, amelyek ugyan nem jártak áremelkedéssel — tehát tisztességtelen hasznot sem eredményeztek* —, mégis rávilágítottak a hibás vállalati árpolitikára, vagy a rossz árképzési gyakorlatra, sokfelé pedig az adminisztratív hibákra. Az ellenőrök, minden esetben figyelemmel kísérték a szankciók után hozott vállalati intézkedéseket. Az árhivatalban azt a következtetést vonták le, hogy a mulasztások nem általánosak, azok egyedi esetként kezelhetők. Az árpolitika minden eddiginél jelentősebb szerepet tölt be a vállalatok gazuálkodásában, s általában helyes irányban ösztönöz; s a fellelt hiányosságok leg- . többször a gyakran még mindig nem megfelelő belső szabályozásból adódtak. Az árellenőrzések során elsődlegesen a jogszabályok betartását vizsgálják, külön is figyelik, hegy a termelők árváltozáskor eleget tesznek-e bejelentési kötelezettségüknek s kiterjedten ellenőrzik azt is, hogy nem jutnak-e a vállalatok tisztességtelen haszonhoz. Legutóbb például Fejér és Somogy megyében fordult elő, hogy a gyártóvállalatok még a felfüggesztési időn belül felmelték áraikat, ezért a vállalatokat az árhatóság kártalanításra kötelezte. Azoknak a tervezőintézeteknek, amelyeknél hibás kalkulációra visszavezethető szabálytalanságokat fedeztek fel, a többletköltségeket vissza kellett fizetniük megerendelőiknek. A hevesi példca Sslvefhető Négrádban is E gerből túrajáratot indítanak a megye legkisebb falvaiba. Ne gondoljon senki természetjárásra, szolgáltató gépkocsik rendszeres kiutazásáról van szó azokba a községekbe, amelyek a Patyolat áldásaiból eddig nem részesülhettek. <A mosó- és tisztító vállalat a mintegy ötven be- gyűj főhellyel 38 eddig ellátatlan falut kapcsolt be a szolgáltató hálózatba a túrajáratoknak köszönhetően. Példáját egyhamar követték az egri, gyöngyösi és hatvani cipőjavítók, akiknek gépkocsijai húsz településről gyűjtik össze a talpalni-, sarkalnivalót. A dicsérendő vállalkozási formát az idén hatályba lépett új jogszabályok hatására vezették be, Heves megyében ezenkívül az új lehetőségekkel élve a szolgáltatások területén számos kisszövetkezet, tucatnál több vállalati, gazdasági munkaközösség, néhány szövetkezeti szakcsoport is alakult. A kisszövetkezetek, szövetkezeti szakcsoportok tevékenységével megpezsdült az építési munka, más vállalkozások a többi szolgáltatást javítják. Az új szervezeti formák segítségével is a lakosság részére végzett ipari szolgáltatások teljesítménye 1980-hoz képest 18—19 százalékkal növekedett 1982-ben, ezen belül a magánkisipar 31 százalékkal bővítette tevékenységét. Nem hiába; tavaly 538-cal több magánkisiparos látott munkához, számuk jelenleg 4200 fő. Idézhetnénk tovább a Heves megyei Tanács jelentéséből a fontos azonban az, hogy ez a testület nem késlekedett megvizsgálni, hogyan alakultak a szolgáltatások az új jogszabályok bevezetése óta. Ugyanis nemcsak ennek a megyének a tapasztalata az, hogy a falusi szolgáltatások fejlődése elmaradt a kívánatostól, de a lehetőségektől is. A centralizált szolgáltató vállalatok érdekeltsége nem terjedt ki a távoli kis igények kielégítésére, bezárt boltok, felvevőhelyek, javító- műhelyek jelezték, hogy a vállalatoknak nincs szükségük a lakosság filléreire. Hevesben is több szolgáltatási területen bevezették az átalányelszámolási rendszert, s lám kinyitottak a fényképész-, fodrászműhelyek, a méretes szabóságok. Sőt, nyitva is tartanak abban az időben, amikor a lakosság igénybevételükre leginkább ráér. Decentralizálták az állami szolgáltatókat, a korábbi pénzügyi megkötések feloldásával rugalmasabban igyekeztek kedvébe járni a lakosságnak, ennek tanúbizonyságai többek között a Patyolat szolgáltatóautói, amelyek beszerzésére így sor kerülhetett. Az országos tapasztalatok azonban azt mutatják, kezdeti eredmények ezek, s különösen a falusi szolgáltatások területén sok még a javítanivaló. A legtöbbet talán a szolgáltató szövetkezetek tehetnék a mozgékonyabb szakcsoportok megalakításával, viszont ezeket csak a közgyűlés hagyhatja jóvá, közgyűlést pedig évente egyszer-kétszer hívnak ösz- sze. Ugyanígy késik a kisebb mosodák átalányelszámolásra való átállítása — pedig így több munkát vállalnának —, s jó néhány új szervezeti formát azért nem hozhatnak létre, mert nincs elég számviteli vezető. Jól mutatja mindez, hogy az új jogszabályok au. tomatikusan még nem javítanak a helyzeten, tenni is kell. Hevesben például meggyorsítják a kisvállalkozásokhoz szükséges könyvelők, számviteli vezetők képzését. A kisiparosok száma bár országosan is növekszik valamelyest, gond, hogy a hiányszakmákban továbbra sincs biztosítva az utánocc. lás, egyre több mesterember öregszik ki. Nem kell feltétlenül ebbe belenyugodniuk a tanácsoknak. Megpróbálhatják, hogy az ilyen szakmák képviselőit rávegyék a főfoglalkozású munkaviszony melletti ipargyakorlásra odahaza, a faluban. Az ilyen személyeket a tanács arra is felkérheti, hogy tanítsanak ki fiatokat a szakma fortélyaira. R ecept tehát van az ellátatlan falvak segítésére, csak be kell váltani őket — élve az új jogszabályokkal, határozottabban cselekedve. Komornik Ferenc TélálEó rozs A moszkvai egyetem mikrobiológusai megállapították, hogy a trópusi éghajlaton az órák azért késnek gyakran, illetve állnak meg, mert mikroorganizmusok tönkreteszik a kenőolajat. A magas hőmérséklet és a dús páratartalom kedvező körül, menyeket teremt a gombáknak és a baktériumoknak, s az olajban ezek gyorsan elszaporodnak. A szovjet kutatók e káros folyamat megelőzésére 1:1000 arányban, szerves higanyve- gyiileteket keverték a karórákban használatos olajhoz. Kipróbálták különféle fenol-, árúimon-, ón-, ólom- és tio- cianátvegyületek fertőtlenítő hatását is. A szerves higany- származékok alkalmazása a trópusi viszonyok között meg- akadályoz7.a az olaj elbomlá- sát. A higany- és az ónve- gyületek megölik a baktériumokat. A tiocianát csupán osztódásukat, szaporodásukat gátolja. A földművesek régóta álmodoznak olyan gabonafajtákról, amelyek nem dőlnek meg. Ez a probléma izgatta a baskíriai Szabirzjan Kunak- bajev növénynemesítőt is. Már a harmincas években, a moszkvai Tyimirjazev mező- gazdasági akadémia elvégzése után új mezőgazdasági növényfajták kinemesítésével foglalkozott. A tudós egy sor magas terméshozamú, télálló őszi búzafajtát, hajdinát és más gabonafajtákat nemesített ki. Kunakbajev fő figyelme azonban az őszi rozs szelekciójára összpontosult. Több évtizedet szentelt ennek ^ munkának. A kísérletek eredményeképpen új, rövid szárú, intenzív típusú rozsfajtát sikerült előállítania, amelyet Csulpannak nevezett el. — A Csulpan — mondja Nazif Bahtyizin, a baskír mezőgazdasági tudományos kutatóintézet igazgatója — a világon páratlanul álló fajta. Nagy terméshozamával, télállóságával, szárazságtűrésé- vel tűnik ki. A fajta, jól alkalmazkodik a különböző termelési körülményekhez, az intenzív földművelés valamennyi követelményének megfelel. A baskír rozs terméshozama a kísérleti parcellákon eléri a 80 mázsát hektáronként, a köztermesztésben — az 55 mázsát. A Csulpak rozsfajtát jelenleg a KGST-tagörszágokban — igy Magyarországon is — kipróbálják. A lipcsei Agro— 81 kiállításon díszoklevéllel tüntették ki. A 80 éves tudós, Szabirzjan Kunakbajev, tovább folytatja nemesítő munkáját. Nemreg új. rövid szárú rozsfajtát adott át állami fajtaminősítésre, a Csulpan—3 fajtát, amely még jobban ellenáll a megdőlésnek, s fokozottabb mértékben télálló. Hát — mondja vidéki gyáregységünk főmérnöke — valahogy eltelt az 19tí2-es esztendő is. Sok kínnal-keserv- vel idegeskedéssel, hajtépéssel, de azért — mégis eredményesen./ „Hoztuk” a' tervet, sőt az árbevételt meg is toldottuk még nyolc-egynéhány millió forinttal, úgy hogy ezt figyelembe véve, semmi okunk sem lehetne panaszra. Ám mégis. . Hiszen tudja, a megváltozott gazdasági körülmények. a szabályozó rendszerek tilalomfái, a piaci igények hullámzásai, s az egyéb szigorítások mind-mind hátráltatták a nagyobb eredmény elérését. Pedig — tette hozzá még gondterhelten maga elé meredve —, ha régebben így ténykedtünk volna, most egymásra halmozhatnánk a fentről jövő dicséreteket. Aztán legyint, mondja: Ej, a régi, szép idők... Elmesélem nagyvállalatunk egyik igazgatójának is a fentebb hallottakat, s bár ő sem csupa megtestesült optimizmus, de a „régi szép idők” emlegetése szinte kihozza a sodrából. Nem ismeri, mondja, nem ismerheti töviről- hegyire a előbbi termelőegység múltját ám fel tudja tételezni. hogy érvényesült ott is a nagykalapelv Ha jól dolgoztak, eleve megvolt a nyereségük, ha kevésbe eredményesen, hát akkor is csak csunant-cseppent valami a közös kasszából, s így jószerivel meg sem érezték a nehézségeket. Elhibázott lépésnek tartja a hajdanán létrehozott mammutírösztök mechanizmusát, amely, lehet kezdetben eredményesen funkcionált, de aztán majdhogynem teljesen leszoktatta az embereket az önálló gondolkodásról. Hiszen minden fentről jött.. A központ kutatott piacot, határozott meg tervszámokat, vezettetett be új gyártmányokat, adta a pénzt, néha még a vezető kádereket is, s a végén lent nem maradi más hátra, mint az irásbar megfogalmazottak végrehajtása. Ahol jó volt a munkás- és a vezetőgárda, ez többé-kevésbé sikerült, ahol meg nem, hát segített a tröszt. Legfeljebb a prémiumok nagysága csökkent. .. Az önállóvá válás — bizonyítja —, majd bebizonyítja, hogy egyenként is ugyanolyan gondos gazdának, hozzáértő szakembernek bizonyulnak-e azok, akiknek a „közösben” jól ment! Egyik megszűnt Művünk egyik gyárának példáját hozza fel, nevet szándékosan nem említ, mert nem egyedi jelenségről van szerinte szó, ahol hosszú esztendőkön át jól mentek a dolgok. Most meg a „leülés” veszélye fenyegeti őket. Természetesen — fejtegeti tovább — egyedül lényegesen nehezebb, de ha ezt a népgazdaságot még stabilabb talpra akarjuk állítani, márpedig gz a feltett célunk, akkor mindenkinek kutyakötelessége, mégha saját kárán is, megtanulni igazán gazdálkodni, eredményesnek lenni. Sűrű hivatkozási alap volt tavaly — mondja nagyvállalatunk, termelési osztályának vezetője —. eredménytelenség esetén a megváltozott piaci körülményekre hivatkozni. Kétségtelen tény hogy erre okot (magyarázatot?) adtak a forrongó nagyvilág eseményei, hiszen tudok olyan gyárról, amelynek termékei hónapszám telítették a raktárakat és az udvar minden szegletét egy háború miatt. No, de azért, ahol piacot veszítettünk, vagy az ottani helyzetünk bizonytalanná vált, nem biztos, hogy a fegyverek dörgése miatt következett be! Akadtak jócskán olyan kiváltó okok, amikre magunkban kell a hibát keresni, kutani. Itt én főleg a piacra „dobott” termékek minőségére gondolok. Hiszen — mondok egy példát... Szakmai értekezleten váltottunk szót régi ismerősömmel, aki — nem tudtam, sírjak-e vagy nevessek!? — arról panaszkodott, hogy majdnem megbuktak itthon! Jó nagy szeri- ájú gyártmányukat csak javítás után volt hajlandó átvenni a belkereskedelem s ez tetemes pénzünkbe került. Pedig, bizonygatta, ugyanezeket a tckéspiacon szinte egyetlen reklamáció nélkül értékesítjük. Igaz, ott jobban odafigyelünk! Nem akartam mondani neki — folytatja az osztályvezető —, hogy tőle is hallottam már effajta szavakat: „No ez, ezzel az aprócska hibával itthon még elmegy!” Szemléletet, kell váltani, s megtanulni a szó legszorosabb értelmében vetten 'gazdálkodni, s rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez! — mondja az aranyigazságot a fentebb már idézett igazgató. Mert ha a tavalyi év nehéz volt, akkor az idei sem lesz köny- nyebb. Mindig jön egy újabb helyzet, amelyen muszáj úrrá lenni. S aki ezt nem tudja produkálni elbukik. Azt hiszem, a panaszkodások ideje lejárt. végéi vényesen... Karácsony György A Nógrádi Szénbányák külfejtési üzemében a Kun Béla Szocialista brigád a tüzoltókészülékek javításán dolgozik. 1982-ben a 8 fős brigád árbevételi tervéi 120,4 százalékra teljesítette. Társadalmi munkát 262 órát végeztek. A brigádot Kral Gyula vezeti, kinek személyes példamutatása jelentősen hozzájárult eredményeikhez. Képünkön: Szikói János és Habony Sándor a szénsavhcoltó-palackok töltését végzi. (Fotó: Krekács Miklós) | NÓGRÁD — 1983. januai 13., csütörtök 3 Is fölt egy újabb Órák a trópusokon
